Északkelet, 1909. augusztus (1. évfolyam, 5–9. szám)

1909-08-08 / 6. szám

TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 4 korona, j Negyed évre 1 korona. Fél évre . . 2 korona. | Egy szám ára: 10 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kazinczy-utca 18. Felelős szerkesztő: CSOMAY GYŐZŐ. Laptulajdonos és kiadó: az „ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA“. Hirdetések a legmérsékeltebb árért közöltetnek. . Többször feladott hirdetéseknél nagy árengedmény. Nyilttér sora 20 fillér. ­Mindennemű díjak és levelek e lap kiadóhivatalába (Szatmárnémeti, Kazinczy-utca 18. sz.) küldendők. Iparoktatás. Az iparoktatás egész komplexu­mát az ipartörvényben szabályozni helyesnek nem tartjuk. E törvényben legfeljebb annyi maradhat benn, ami a tanoncoktatást illeti. Minden más külön törvényben rendezendő. Iparunk, ipari fejlődésünk és fej­lesztésünk sorsa van elválhatlan kap­csolatban az iparoktatás rendjével. Ez tehát külön, széleskörű tárgyalást, megvitatást és szabályozást igényel. Ez pedig veszélyeztetve volna, ha nem önállölag tárgyaltatnék. Az ipar valamennyi ágát, míve- lőjét, sőt magát az egész társadalmat, egyaránt érdekli ez ügy. Sőt ettől függ, leszünk-e képesek a magyar társadalmat az ipar számára is meg­nyerni. Ha jól rendezzük el, úgy bi­zonyára a mi társadalmunk is hajlan- landóbb lesz az ipari pályákra. Az ipari szakoktatás rendjének megállapításánál tehát az összes többi osztályok közreműködését is elenged­hetetlennek tartjuk. Ezért kell külön törvényben fog­lalkoznunk vele. Áttérve a javaslatra, első alap­elvül azt tartjuk, hogy az iparoktatás az egész vonalon a kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe utaltassék. Akár szakszerű, akár adminisz­tratív szempontból helytelen, hogy ma két tárca között van az iparoktatás ügye megosztva. Igazi helye a keres­kedelmi tárcánál van, mert itt futnak össze az ipar, a kereskedelem összes szálai. Itt lehet a gyakorlati szüksé­get felismerve, gyakorlati intézkedése­ket tenni, a szakszerűséget bizto­jsítani, ami az iparoktatásnál legfon- j tosabb. Ami a tanoncoktatást illeti, leg­fontosabb, hogy ez szakirányban tör­ténjék. A mai tanonciskolák ez oldal­ról való eredménytelenségének oka a szakszerűség hiánya. Valamennyi ipar­ágat együttesen tanítani nem lehet. Az általános tárgyak elvégre közösen is taníthatók, de külön kell minden szakmáról gondoskodni. Mert más ér­dekli és másra van szüksége a cipész, másra az asztalos inasnak. És már az iskolában kell gondoskodni, hogy a mesterséghez szükséges elemeket el­sajátíthassa. Ennek megoldása, természetesen nem máról-holnapra — nem ütközhe- tik akadályba, legfeljebb igen kis lét­számú iskolákban, hol a befurkáció kivihetlen volna. De városokban, na­Ütött, kopott. . . Ütött, kopott hegedűjén Gazsi cigány játszik. A régi dal bús hangjain Elmerengni látszik. Olyan szívből eredően S oly érzéssel húzza: Mintha nem is más keserve, Saját sorsa volna. Meg, megremeg néha, néha Kezében a vonó; Fájó szívvel nótát húzni Nem ő neki való. De csak húzza szívszakasztón, Lehet nem is másnak: „Édesanyám, elviszik a Fiad katonának.“ Berki Géza. Genfi utunk és a genfi ünnepségek. i. E becses lap t. szerkesztője felszólította csekélységemet, hogy imám le rövid vázlat­ban lapja számára a genfi ünnepségek le­folyását. E felszólításnak eleget teendő, készség­gel vállalkoztam töredékes naplóm alapján genfi útunk és az ottani ünnepségek lefolyá­sának megírására. Mindenek előtt hálás elismerésünk adó­ját kell lerónunk a budapesti „Kálvin Szö­vetség“ tagjai iránt, akik junius hó 28.-án este a Budapestre érkezett genfi utasok ré­szére ismerkedési estélyt rendeztek. Dr. Ber- nát István elnök és pálóczi Horváth István titkár lelkes szavakban fejtegették a genfi ut jelentőségét, s a magyar református egyházra [teendő hatását. Elismeréssel kell adóznunk különösen Bilkei Pap István theol. tanárnak és dr Kovács István vallástanárnak az uta­zás előkészítésével járó sok fáradtságért, akik bizony nem ritkán az utasok némelyike ré­széről köszönet helyett hálátlansággal is ta­lálkoztak. Őseink előtt a XVI-ik században nem volt ismeretlen Sveic. Tömegesen tódultak ide úgy egyházi, mint világi hitrokonaink, hogy megismerjék alaposan az evangéliumi alapra visszavitt kér. vallásnak igazságait s azokat idehaza is érvényesíteni igyekezzenek. Nem volt ismeretlen Sveic ezelőtt harmadfél száz évvel a gályákról szabadult hitvallóink előtt sem, akiket szíves vendégbarátság fo­gadott tárt karokkal Helvétiának „hótakart hegyein“ épült városaiban. Most pedig a XX. század elején a Kálvin erős szellemétől hajtatva törekszik Kálvin városába egy kis lelkes csapat, Kálvinnak ma is élő, és ható szelleméhez, a nyugoti valódi keresztyénség testvéri szívéhez, erőt, műveltséget, gazdag­ELMAN LAJOS cég-, cím és díszműfestő Szatmár, Báthory-u. 12. Elvállal mindennemű cégfestést üvegre pléhre, amerikai bőrvászonra, finomabb mázolást, fényezést, ema- illirozást, aranyozást, butorfestést stb. stb. ::: Egy tanuló felvétetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom