Északkelet, 1909. augusztus (1. évfolyam, 5–9. szám)

1909-08-22 / 8. szám

2. oldal Szatmárnémeti, 1909 ÉSZAKKELET lyén van városi és községi borpincék felállítása. E célt akarja pl. szolgálni az az akció is, amely közelebb a szatmár- hegyi szőllőtulajdonosok közt megin­dult egy pinceszövetkezet létesítésére. Nagyon sok előnye lesz ennek, mert a jó szatmárhegyi borokat nem lesznek kénytelenek a tulajdonosok olcsón el­kótyavetyélni. Micsoda jó borok ezek; különösen ott, ahol gondot fordí­tottak a fajszőlők tömegesebb ülte­tésére, mint pl. a szatmárhegyi Előcseren, ahol sok az elsőrangú fajszőlő, amely finom, zamatos bort ad. Borfogyasztásunk emelését a leg­természetesebben a fogyasztási adó el­törlésével, vagy leszállításával lehet el­érni. Egynegyed részét teszi az el­fogyasztott bor árának az abban fog­lalt fogyasztási adó. Ha ez nincs, bi­zonnyal emez egynegyedrésszel több bor jut fogyasztás alá. De több jut nem ez egynegyedrésszel, hanem — mivel igy olcsóbban juthat borhoz a nép, — ennél jóval többel is. Tisztán a fogyasztási adó eltörlése, vagy le­szállítása felemeihetné az átlag fo­gyasztást, minden más intézkedés nél­kül is a 16 literről 20 literre, sőt jó­val azon felül is, a mivel még ugyan csak egynegyedét érnők el az olasz- országi és egyhatodát a franciaországi átlagnak, de mégis körülbelől három­negyed millió hektoliter borral több kerülne fogyasztás alá. Egy igen jelentős tér volna még a consum számára a hadsereg. A bor nem élvezeti cikk csupán, a bor szükségleti cikk is. Ott, hol akár testi energia, akár szellemi éberség fenntartása, vagy fejlesztése van célul kitűzve, a bor az, mely mindkét irány­ban a legalkalmasabb kisegítő eszköz. A mértékletes borivás nem butit, de a szellemi erőt emeli. Mi szükségeá még mindig és lesz szükséges örökké a hadsereg harcedzettségéhez, ha nem az, hogy legyen meg a katonában a lelkierő, a bátorság. Nincs a világon az a fogyasztási cikk, ami e részben a bornál különb lenne. Próbálkoztak s bevezették a hadsereg élelmezésébe a kávét. Fogyasztási teret adtak egy kül­földi parvenünek s nem jut eszébe senkinek a hazai, a bor. Ráfogják a kávéra, hogy az — mert izgat — éb­ren tartja a katonát s nagy összeg az, mit erre a hadvezetőség kiad. Föl kell vetni e kérdést. A had­seregnek fekete kávéra nincs szüksége, ha van tisztességes bor és a legény­ség ha egy héten egyszer megkapná a borból a maga porcióját, szívesen mondana le arról az italról, a mit neki fekete kávé név alatt kérve, nem kérve kiadnak. Sz. A gabonazsizsik. A gabonazsizsik csak a magtárakban él. Lassú járású és repülni nem tud, mert a szárnyfedő alól a repülő szárnya egészen hiányzik. Zavarás esetén tetszhalált színlel, de azután egy-két perc múlva ismét meg­mozdul. A gabonazsizsik az egyes gabona­szemekben fejlődik, azonban csakis mag­tárban elhelyezett magvakban, lábon álló gabonában nem. Kártétele abban áll, hogy valamint a kifejlődött bogár, úgy a lárvárja is a gabona­szem belsejét annyira kirágja, hogy annak csak épen a korpája, héja marad meg. A zsizsik tömegesen csak a zugokban felhal­mozott szemetes gabonában szokott szapo­rodni és abból húzódik át a magtárban lévő tiszta gabonagarmadákba, melyekben tovább szaporodik. Egyáltalán szereti a nyu­galmat és sötétséget. A gabonazsizsik ellen való védekezés­kor figyelembe veendő mozzanatok a kö­vetkezők : a) Hogy a gabonazsizsik a magtárban el ne szaporodhassék, szükséges, hogy a magtár mindig tisztán tartassák. b) Magtárban tehát szemhulladékot (rostaaljat, söpredéket, ocsut) fél napig sem szabad meghagyni. c) Hol a magtár egészen sohasem üres, ott részenkint kell takarítani, de úgy, hogy ilyen módon az egész magtár havon­ként legalább egyszer alapos takarítás alá kerüljön. d) A takarítás megkönnyítése végett szükséges, hogy a magtár padlójának min­den egyes hézaga olyan anyaggal betapasz- tassék, mely felerészben marhatrágyából és felerészben jól gyúrható anyagból készült. „Meg nem csalom, nem biz’ én, Kálvinista vagyok én.“ A Protestantismus kálvini iránya a nép- szabadságnak és demokráciának kedvez és mégis azt látjuk csudálatosképen, hogy az éppen eredeti hazájában nem azon kanto­nokban és szövetséges államokban nyert el­terjedést, hol a szervezet demokratikus volt, hanem éppen azokban, hol a szervezet arisz­tokratikus vagy éppen oligarchikus volt. A négy kanton területén lakó hegyi népek a különben arisztokratikus szervezettel biró Luzern vezetése alatt megmaradtak a római kultusz mellett, inkább a nagyobb városok vezetése alatt levő kantonok fogadták el a kálvini irányzatot, mint Zürich, Bern, Bázel, Schaffhausen. így volt ez a sveiciak szövet­ségeseinél is, úgy, hogy7 Granbündent kivéve, ahol szintén fennmaradt a katholicismus és a demokratikus Genfet kivéve éppen oly arisztokratikus szervezetű szövetségesek, mint Neuchatel St. Gallen, Müllhausen vették be teljesen a reformatiót. Ezen sajátságos tünemény érthető lesz, ha meggondoljuk, hogy a középkor végén a köznép értelmi állapota sokkal alacsonyabb fokon állott s a reformátio jelentőségét az előkelőbb, tehát arisztokrata néposztályok jobban tudták méltányolni. De azért a Kálvini reformatio végered­ményében mégis a szabadság és jogegyen­lőség uralmát mozdította elő s ez igen nagy érdeme. El sem tudjuk képzelni, hogy mily ál­lapotban volna ma Európa a reformatio nél­kül s viszont azt sem tudjuk elképzelni, hogy Európának s különösen Franciaország­nak fejlődése a mainál mennyivel magasabb fokon állana, ha IV. Henrik francia király annak idejében azt a végzetes mondást nem mondotta volna: „Paris vaut une messe!“ líraim, üdvözöljük Önöket a magyar református egyház nevében s egyszersmind hálásan megköszönjük azon rendkívüli szives fogadtatást, amelyben itt Önök minket része­sítettek.“ Ezt a szép beszédet többször tapsok­tól megszakítva tartotta gr. Dégenfeld, ámu­latba ejtette a jelenvoltakat, különösen a gróf jártassága a sveici reformatio történe­tében. E napon d. u. 1 órakor az ő étkezési szokásuk szerint villás reggeli volt a szép „Sale de Rois“-ban. Étkezés közben a külön­böző nemzeti hymnusok éneklésében gyö­nyörködhetett az ember. A délután többi óráiban a városnak még nem látott neveze­tességeit néztük meg, úgymint a Rousseau- parkot, az Arianneparkot és a tó különböző pontjait, a többek közt azon helyet is, ahol Erzsébet királynénk tragikus halálát lelte. — Az Arianne parkban, a hegy oldalán van egy épület, amelynek fölépítése 3 millió frankba került. 75—80 terem van benne. Mindenik különböző régiség-gyűjtemények­kel telve. Ezt a gyüjteménytárt egy genfi polgár szerezte be, roppant áron, háromszor utazván el a világ különböző tájaira, hol ásatásokat is eszközöltetett a saját költségén. Mikor aztán igy teljesen berendezett egy Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk : f* 4 rr Q* w 4 kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczy-u. 16. sz. „Mokka KO ^ííflílOf* keverék“ cégem különlegessége 1 kg. 4-40 korona, I^VIIIW ^tuiuvi ... villany erővel pörkölve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom