Északkelet, 1909. augusztus (1. évfolyam, 5–9. szám)
1909-08-15 / 7. szám
Első évfolyam. 7-ik szám. Szatmárnémeti, 1909. augusztus 15. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. ELMAN LAJOS cég-, cím és díszműfestő Szatmár, Báthory-u. 12. Elvállal mindennemű cégfestést üvegre pléhre, amerikai bőrvászonra, finomabb mázolást, fényezést, ema- illirozást, aranyozást, butorfestést stb. stb. ::: Egy tanuló felvétetik. Városi közgyűlés. Városunk törvényhatósági bizottsága hétfőn délután rendes havi közgyűlést tartott, amelyen a főispán akadályoztatása folytán dr Vajay Károly polgármester elnökölt. A közgyűlésen nagyobb vita csak a polgármesteri jelentéssel kapcsolatban, a kir. kath. főgimnázium elhelyezésének kérdése körül volt. Ugyanis bizonyos „illetékes tényezők“ a város háta megett és (tudta nélkül választottak telket az újonnan építendő gimnázium számára és pedig olyat, amelyről a városi hatósággal együttesen folyt eddigi tárgyalások során szó sem volt és amely különben sem alkalmas erre a célra. Ez az eljárás kínos meglepetést keltett. A közgyűlés elhatározta, hogy erélyesen tiltakozik a városnak ilyen tendenciózus, mondhatni rosszhiszemű megkerülése ellen. Akárhogy is dől el oda fenn ez a dolog, az bizonyos, hogy a városnak lesz, és kell is hogy legyen, elég ereje megmutatni, hogy ilyen kijátszásokat el nem tűr és nem engedi meg, hogy egy olyan nagy középület, mint a gimnázium, alkalmatlan, meg nem felelő helyen nyerjen elhelyezést. A közgyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be: Dr Vajay Károly polgármester, elnök: T. Közgyűlés! Tekintettel arra, hogy már több bizottsági tag úr megjelenésére nem j igen számíthatunk, van szerencsém bejelenteni, hogy a főispán úr, aki Budapesten van s igy nem elnökölhet, telefonon engem bízott meg az elnökléssel. Ennélfogva megnyitom a közgyűlést és kérem, hogy a hitelesítő küldöttségbe Krassó Miksa, Wallon Ede, Jankovics János, Lengyel Károly, Za- bari Ferenc és dr Glatz József bizottsági tag i urakat méltóztassék kiküldeni, akik a tanács jelen lévő tagjaival 1909. aug. 13.-án délután 3 órakor a városháza termében a jegyzőkönyvet hitelesítik. (Helyeslés.) Következik a polgármesteri jelentés. Ferencz Ágoston tanácsjegyző felolvassa a jelentést: „Tekintetes Törvényhatósági Bizottsági i Közgyűlés! Törvényhatóságunk állapotára s intézkedéseimre vonatkozó havi jelentésemet az 1886. évi XXL t. c. 73. §-n, pontja értelmében a következőkben terjesztem elő. Városunk önkormányzati ügyei általában a törvények és szabályoknak megfelelöleg intézteitek s az ügyek kezelésében akadályok, j nehézségek és összeütközések nem fordultak elő. A villamvilágitási üiem új kezelési szabályzatának tárgyalása céljából megbízást kaptam a T. közgyűléstől, hogy rendkívüli közgyűlést hívjak össze. Tisztelettel jelentem, hogy a villamvi- lágítási szakbizottság javaslata értelmében módosított tervezet sokszorosítása még nem ■ A sebek. (Sully Prudhomme.) A harcost ellenség golyója járja át; Gyógyító balzsamot raknak fájó sebére, Mely lr.ssanként beforr. Már jár-kel mitse félve S verö/ényes napon épnek hiszi magát. De hajh 1 mihelyt az ég nedves-komorra vált, A régi fájdalom ím’ újólag elérte; A biztos gyógyulást már kétli szenvedése S kín járja át megint megsérült oldalát. Így,a szerint, a mint elmém elszáll merengve: Hol egykor lelkemet valami megsebezte, Újból életre kél a régi fájdalom. Egy köny, egy bús dana, egy árva szó a [könyvbe’, Felhő az égen, mely csak kéken bir örömre. Szívemben felköltik felejtett bánatom. Franciából: Szabados Ede. Genfi utunk és a genfi ünnepségek. ii. : Julius 2.-án örvendezésünkre az előző esős napok után derült idővel biztató reggelre virradtunk. Folytatva utunkat Zürichből, egymás után tárultak szemeink elé a szebb- nél-szebb, kedvesebbnél-kedvesebb tájképek: nevezetesen a bieli, neuschatelli tavak, a gyönyörű kisebb s nagyobb vízesések. Utunkba esett Yverdon városa, amelyből méltóságosan emelkedik ki az a kastély-forma épület, hol a világhírű paedagogus, Pestallózi megnyitotta első iskoláját. Mellette az ő remek kivitelű szobra áll, mely hir szerint különb a zürichinél. Amint áthaladtunk Lausannon, előtűnt az előbbi tavaknál még kedvesebb, még elragadóbb genfi tó. Vonatunk robo- gása közben majd másfél óráig gyönyörködtünk benne s körülbelül negyed 2 órakor érkeztünk meg a világ egyik legszebb, legforgalmasabb városába, a kálvinista Rómába: Genfbe. A pályaudvaron a magyarokat fogadó bizottság várakozott reánk Claparéde Sándor 5 egyházi tanácsossal. Ez a férfiú egész ott- létünk alatt fáradságot nem ismerő buzga- , lommal viselte szivén a mi kellemes időzé- sünk ügyét, mindent elkövetve magyar szár- : mazásu s nagy műveltségű, kedves nejével, ■ hogy otthonosan érezzük magunkat a távol i idegenben. A nála tartózkodó, bájos kis- i asszony, Soltész Irénke pedig Genf térképét I osztogatta, hogy annak segélyével jobban • tájékozódjunk a városban. Azután lefény• képeztek bennünket, minek végeztével a ren- i dezőség által megjelölt szállóba ment ki-ki, érdekelt társaival együtt. Itt szobáinkat párosával elfoglalva s podgyászainkat elhelyezve, lementünk a földszinti ebédlőbe s ott közös asztalnál megebédeltünk. Közben jól esett felidézni négy napi utazásunk kiemelkedőbb
