Északkelet, 1909. augusztus (1. évfolyam, 5–9. szám)

1909-08-08 / 6. szám

4. oldal. ÉSZAKKELET alkotmányunk hiányai. 10. Fizetés rendezés. 11. Lelkészárvák kálvineuma. 12. Anyagi forrásaink. 13. Vallásegyenlőségi Szövetség és a prot. sajtó iroda. 14. Egyesületi lap és krajcáros újság. Tanítógyülés. A békésbánáti ref. egyház- megyei tanítóegyesület a múlt hóban sikerült gyűlést tartott a Temesmegyében fekvő, tiszta magyar ajkú és kálvinista lakosságú Végváron. Gyűlés után mintegy 90-en ki­rándultak az Aldunára, Adakale szigetre s Orsovára s onnan másnap Herkulesfürdőre. ügy a gyűlés, mint a kirándulás sikere első sorban Czibus Istvánnak, a magyar kálvinista tanítóság eme kiváló lelkes alakjának köszönhetők. Pályázat. A máramaros-szigeti ref. egyház két segédlelkészi állásra pályázatot hirdet. Egyik-egyik segédlelkészi állás java­dalma 1500 korona, melyért kötelesek a számukra kijelölt iskolákban vallást tanítani s az egyházi és esperesi irodában a szük­séges irodai munkákat végezni s minden­nemű egyházi funkciót ellátni. Pályázatok aug. 10-ig Szikszay Zoltán espereshez küldendő. Tanítói kinevezés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Demjén Nándor oki. tanítót a makói külterületi állami iskolához tanítóvá nevezte ki. Összeírás. A tanács az óvó- és tan­kötelesek összeírására ez évben is a népis­kolai tanítókat kérte föl, akiknek munkájuk eredményét a tanév kezdetén közöl niök kell a tanácscsal. Innen-onnan. Változandó minden a világon. A diák­élet is. Pajzánsága, tőrül metszett jó kedélye, csapongó vidámsága elveszett az éji ho­mályban. Béklyóba verte a regula. Oda a kuruc diák élet, azért fogynak a kuruc ma­gyarok. Manapság csak a mende-monda őrzi azokat a jóizü emlékeket, melyek a régebbi diákság egy-egy tipikus alakjához tapadnak. Vidám asztal mellett még szó esik róluk, mosolyba öltöztetik az ábrázatokat. És mig az öregebbek élénken emlegetik a letűnt szép időket, a fiatalabbja ma már alig hiszi. Be­szédnek minden megjárja. Amint igy tűnődöm, eszembe jut a Drusza. Ez volt az ő becéző neve mind közönségesen. Hívjuk mi is igy. Valamikor gyökeres diák vala Debre­cenben. Ma is kuruc ember s buzgón har- matozza az égi igéket. Sokat hallottam fe­lőle. Különösen azokról a diákköri ötletes dolgairól, amik italozás közben, hervadt ál­lapotban estek meg vele. Ha nem haragszik meg a nyájas olvasó, egyet-kettőt elmondok belőle. * * * A „Kis pipá“-ban néhány diák szür- csölt gyönyörű futamban. Nem kávét, ha­nem bort. Oda vetődött egy mészáros le­gény is, akit, mivel pénzes ember hírében állott, szívesen fogadott a társaság. Aztán megindult a beszéd: a taglóról, a tanárok-! ról, meg az ökrökről. Közben folyt a bor nótával egyvelgest. A poharat, meg az ötle­tet legjobban kezelte a Drusza. Sok folyadé­kot megbirt ám az ő garatja, de mivel furt- folyvást járt, persze, hogy csakhamar bétele jóval. — Druszát megtérdelte a Bachus, el­ázván ! Ez a kijelentés mindig véget szakított a mulatozásnak. Ha megszűnik a nóta, az ötlet, a kedély: váltig lehet fizetni... Amint bandukol a társaság haza felé, atyafiságos szeretettel kisérvén az imbolyogva ringó Druszát: útközben más csapszékre bukkannak. Akik még nem telének be a jó­val kívánatosán, erősen áhítozták a bevál- takozást. Az volt csak a bökkenő, hogy mit csináljanak Druszával, kit a sétában az álom is meglepett. E fogas kérdésben a mészáros legény leleményessége segített. Nem messze volt ugyanis a mészárszék, amelyben ő sáfárko­dott. Indítványozta tehát, hogy ott fektetnék le a cimborát, mig ők tovább temetgetnék az élet sivárságát. Egyhangúlag elfogadtatott. Miután így kiegyenesedett a dolog, a kompánia — megfogyva bár, de törve nem — fölvette a bor-sor elejtett fonalát és el- addiglan fonta-fonogatta, mig görcsre nem kötődött. Ez a szólásmód azt jelenti, hogy ők is nem sokára beadták az italozási ipart, erőt vévén rajtok ott helyben a csapszékben az igazak álma. Hadd nyugodjanak a hős fiák! Nézzünk át a szomszédba! Ábrándos hajnal dereng a mészárszék­ben. A kolbász és szalona füröszti benne mosolygós ábrázatát. Kint az ereszben csiri­pelnek a verebek. És igy tovább ... Közben föleszmél a Drusza. Fölkel és ah, mit Iát! Ámul-bámul a mámor. Az agyban vitus- táncot jár a képzelet. Vagy mennyország, vagy pokol, vagy fészkes fene! És igy tovább... Másnap a tanórán baj nélkül össze­hozta a kenyeres pajtásokat a sors. Meg- hányták-vetették a letűnt éj bohózatát. — Mit gondoltál Drusza, mikor föl­ébredtél ? — Először nem gondoltam semmit, oly sokat gondoltam. Későbben tisztában voltam vele, hogy jobblétre szenderültem, de hogy melyik életre, azt nem tudtam hamarjában kisütni. Mindegy, csak van mit enni, — mert éhes voltam. De csurgóit rólam a halálos veríték. Később megnyugodtam. Itt nem lehet meghalni. Ez az örökélet! * * * Drusza okos ember volt és tanított. A tanítványa nem volt okos ember és nem tanult. Az igék osztályozását abrakolták ép­pen. Mikor már kifogyott a mesterből a tü­relem, meg a magyarázat, megkérdezi a fiút: — Berci! mondj egy szenvedő igét! — Én tanulok, — feleli a gyermek habozva. — Én meg tanítok, — vágta rá a mes­ter tajtékozva. (Folytatjuk.) VEGYES HÍREK. Birói kinevezés. A király Unger Gusztáv debreceni kir. itélőláblai bírónak a kúriai birói címet és jelleget adományozta. Vármegyei tűzoltó-szövetség. A „Szatmárvármegyei tűzoltó-szövetség“ aug. 20-án d. e. 11 órakor Szatmár-Németiben, a városháza nagytermében közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki jelentés. 2. Alapszabályok kihirdetése. 3. Pénztáros, titkár, számvizsgáló bizottság választása. 4. Tűzrendészeti felügyelők jelölése. 5. Választ­mány alakítása. 6. Ideiglenes költségvetés. 7. Szolgálati utasítás a tűzrendészeti felügyelők részére. 8. Indítványok. — A közgyűlésen a vármegye területén fennálló minden tűzoltó- testület bármely tagja részt vehet. Eljegyzés. Hetei Bakó Béla ügyvéd- jelölt, városunk fia eljegyezte Kallenberg Hannát Lipcsében. Elégett buzarakodó. Mint Botpalád­ról értesítenek bennünket, az ottani határban nagy tűz volt augusztus 5-ikére virradólag. A tűznek egy nagy buzarakodó majdnem egészében áldozatul esett. Tiz- tizenkét gaz­dának semmisült meg minden buza-terménye. Biztosítva semmi sem volt, mivel a hordáskor már ott volt a cséplőgép s 4-ikén délután meg is kezdték a cséplést. De nem a cséplő­géptől származott a tűz; sőt éppen a gép melletti 3 asztag maradt meg, — a tűz a rakodó túlsó végén *keletkezett. Hogy mi okozta még, nem tudják. Kinevezés. A király Kótai Károly halmi-i kir. járásbirósági albirót járásbiróvá nevezte ki. Gyászhir. Müller János mikolai föld- birtokos, a vármegyei törvényhatósági bi­zottság tagja, Schulla Ede szatmári közös százados apósa, augusztus hó 4-én 58 éves korában meghalt. Helyőrségeink. Honvéd-helyőrségünk vasárnap érkezett haza a beregmegyei össz­pontosításról, mig a közös hadseregbeli hely­őrségünk hasonló gyakorlatokra aug. 4-én indult el városunkból. Esküvő. Dr Kaba Ágoston nagynyiresi állami tanító — kit nemrégen avattak a ko­lozsvári egyetemen a jogtudományok dokto­rává — házasságot kötött Kádas Mária end- rédi állami iskolai tanítónővel, Kádas István egri ny. ref. tanító leányával. Elitéit párbajozók. A szatmár-németi kir. járásbíróság f. hó 5-én, Nádas Jenő banktisztviselőt és Nagy József rendőrségi hivatalnokot, a kik között pár hete pisztoly­párbaj volt a németi nagyerdőn, párviadal vétsége miatt 2—2 napi államfogházra ítélte. Az ítélet jogerős. öngyilkosság. Koós Károly 76 éves, volt kereskedő polgártársunk, gyógyíthatatlan betegsége miatt f. hó 3-án halántékon lőtte magát és meghalt. Vasutasok kirándulása. A vasúti tisztikar ma, vasárnap társas kirándulást ren­dez a Vámfalu-máriavölgyi fürdőbe. A kirán­duláson részt vesznek a vasúti tisztviselők és az ezek által meghívott vendégek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom