Északkelet, 1909. augusztus (1. évfolyam, 5–9. szám)

1909-08-01 / 5. szám

'* * * l l Első évfolyam. 5-ik szám. Szatmárnémeti, 1909. augusztus 1. ZAKKELET TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 4 korona, j Negyed évre 1 korona. Fél évre . . 2 korona. | Egy szám ára: 10 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kazinczy-utca 18. az Felelős szerkesztő: CSOMAY GYŐZŐ. Laptulajdonos és kiadó: „ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA Hirdetések a legmérsékeltebb árért kőzöltetnek. í Többször feladott hirdetéseknél nagy árengedmény. Nyilttér sora 20 fillér. Mindennemű díjak és levelek e lap kiadóhivatalába • (Szatmárnémeti, Kazinczy-utca 18. sz.) küldendők. Városunk iskolaiigye. (By.) Városunkat lakosai — a bennszülöttek — rendszerint ezzel a hangzatos és büszke címmel illetik: Északkelet metropolisa. Ha a körül­ményeket kellőképpen mérlegeljük, rá­jövünk, hogy ez a cím meg is illeti Szatmár-Németit. Földrajzi fekvése olyan, hogy fel­tétlenül benne futnak össze 4—5 vár­megye közgazdasági tevékenységének szálai. Sárospataktól és Máramaros- szigettől Debrecenig nincsen olyan vá­ros, amely kedvező geográfiai helyze­ténél, lakosainak számarányánál, a vi­dék földmivelési, ipari és kereskedelmi foglalkozásánál, valamint a történelmi tradíciónál fogva is több joggal tart­hatna igényt erre az elnevezésre, mint éppen városunk. S még egy olyan tényező van, amely jogosan érdemessé teszi Szat­mári erre a címre, t. i. fejlett iskola­ügye. Nincsen ugyan egy vagy több karú akadémiája, főiskolája, mint van Pataknak, Szigetnek és Debrecennek, de van annyiféle és olyan magas szín­vonalú iskolája, hogy az előbbi ket­tőt kétségtelenül felülmúlja, az utóbbi­val pedig állandóan rivalizál. A ki­tünően vezetett és minden felsőbb haladásnak alapját megvető állami és más nemű elemi iskolákat nem szá­mítva,van városunknak 2 főgimnáziuma, 1 fiú- és 2 leány tanítóképzője, fel­sőbb- és polgári leányiskolája, óvónő­képzője, felső kereskedelmi iskolája, áll. faipari szakiskolája, polgári iskolai tanitónőképzője, kath. theologiai fakul­tása, iparos- és kereskedő tanonc­iskolája. Ez a rengeteg iskola a belé- özönlő tanuló-ifjúságnak nagy számá­nál fogva természetesen a városi köz- vagyonosodásnak is egyik intenzív té­nyezője, de feltétlenül olyan kulturális jelleget kölcsönöz neki, amilyennel Magyarországnak nagyon kevés vá­rosa dicsekedhetik. Természetesnek találná tehát min­denki, hogy amikor az iskolák ilyen nagy jelentőségű műveltségi közép­pontjává teszik északkeleti Magyar- országnak Szatmár-Németit, a város intéző, kormányzó közegeinek minden faktora át van hatva attól a tudattól, hogy az iskolák istápolása, fejlesztése nemcsak elsőrendű városi, hanem — tekintve a nemzetiségi viszonyokat — mindenesetre kiváló fontosságú nem­zeti érdek is. És még sincsen igy, legalább is nincs úgy, amint azt magával hozná a céltudatosan vezetett városi iskola- politika. Nem mondom ugyan, hogy a város élén álló intéző körök mere­ven elzárkóznak ennek a nemzeti és szociális szempontból egyaránt fontos resszortnak követelményei elől, de nem A modern titánoknak. Bűn-é, vagy érdem, Hogy meg nem értem, Miről daloltok: én nem tudom; Csak egyet érzek: Efféle ének Sosem zendülhet meg ép húron. Mikéntha vénhedt Beszélő gépet Szólaltatnátok meg hengerén. Ifjú korába Volt hangja, máma Rekedten károg, vinnyog szegény. A tiszta nóta Leikébe rótta Otromba tűje kopott hegyét. Olyan garázda Ez új barázda: A régi jóban mindegyre vét. Az ég ti nektek Zöld fénybe’ reszket, Lilás füvön jár, legel a nyáj S a talmi pásztor Ó jaj! de hányszor Sóhajt sötéten, ha vágya fáj. Az üde képet, Mit a természet Jó kedve festett, lenézitek; A tiszta hangot, Mit az fakasztott, Hamis hallástok nem érti meg. Erőben edzett Igaz szerelmet Nem tud dalolni korcs lantotok, Csak nőt, ki ványadt S emésztő vágyak Pokoltüzében liheg, zokog. Minek e korcsdal, Ha szebbel, jobbal Fejezhetem ki, mi bennem él? Én úgy beszélek, Mint lenge szélnek Szelíd csókjára a falevél. Az ég énnékem Örökkön kéken Küldi le édes, víg mosolyát S hegyen meg völgyben Örökkön zölden Hajol fölébem a lombos ág. S habár az évek Már-már a dérnek Havával hintik hulló hajam: D ELMAN LAJOS cég-, cím és díszműfestő Szatmár, Báthory-u. Y Elvállal mindennemű cégfestést üvegre pléhre, amerikai börvászonra, finomabb mázolást, fényezést, er illirozást, aranyozást, butorfestést stb. stb. Egy tanuló felvé'

Next

/
Oldalképek
Tartalom