Északkelet, 1909. augusztus (1. évfolyam, 5–9. szám)
1909-08-01 / 5. szám
'* * * l l Első évfolyam. 5-ik szám. Szatmárnémeti, 1909. augusztus 1. ZAKKELET TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 4 korona, j Negyed évre 1 korona. Fél évre . . 2 korona. | Egy szám ára: 10 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kazinczy-utca 18. az Felelős szerkesztő: CSOMAY GYŐZŐ. Laptulajdonos és kiadó: „ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA Hirdetések a legmérsékeltebb árért kőzöltetnek. í Többször feladott hirdetéseknél nagy árengedmény. Nyilttér sora 20 fillér. Mindennemű díjak és levelek e lap kiadóhivatalába • (Szatmárnémeti, Kazinczy-utca 18. sz.) küldendők. Városunk iskolaiigye. (By.) Városunkat lakosai — a bennszülöttek — rendszerint ezzel a hangzatos és büszke címmel illetik: Északkelet metropolisa. Ha a körülményeket kellőképpen mérlegeljük, rájövünk, hogy ez a cím meg is illeti Szatmár-Németit. Földrajzi fekvése olyan, hogy feltétlenül benne futnak össze 4—5 vármegye közgazdasági tevékenységének szálai. Sárospataktól és Máramaros- szigettől Debrecenig nincsen olyan város, amely kedvező geográfiai helyzeténél, lakosainak számarányánál, a vidék földmivelési, ipari és kereskedelmi foglalkozásánál, valamint a történelmi tradíciónál fogva is több joggal tarthatna igényt erre az elnevezésre, mint éppen városunk. S még egy olyan tényező van, amely jogosan érdemessé teszi Szatmári erre a címre, t. i. fejlett iskolaügye. Nincsen ugyan egy vagy több karú akadémiája, főiskolája, mint van Pataknak, Szigetnek és Debrecennek, de van annyiféle és olyan magas színvonalú iskolája, hogy az előbbi kettőt kétségtelenül felülmúlja, az utóbbival pedig állandóan rivalizál. A kitünően vezetett és minden felsőbb haladásnak alapját megvető állami és más nemű elemi iskolákat nem számítva,van városunknak 2 főgimnáziuma, 1 fiú- és 2 leány tanítóképzője, felsőbb- és polgári leányiskolája, óvónőképzője, felső kereskedelmi iskolája, áll. faipari szakiskolája, polgári iskolai tanitónőképzője, kath. theologiai fakultása, iparos- és kereskedő tanonciskolája. Ez a rengeteg iskola a belé- özönlő tanuló-ifjúságnak nagy számánál fogva természetesen a városi köz- vagyonosodásnak is egyik intenzív tényezője, de feltétlenül olyan kulturális jelleget kölcsönöz neki, amilyennel Magyarországnak nagyon kevés városa dicsekedhetik. Természetesnek találná tehát mindenki, hogy amikor az iskolák ilyen nagy jelentőségű műveltségi középpontjává teszik északkeleti Magyar- országnak Szatmár-Németit, a város intéző, kormányzó közegeinek minden faktora át van hatva attól a tudattól, hogy az iskolák istápolása, fejlesztése nemcsak elsőrendű városi, hanem — tekintve a nemzetiségi viszonyokat — mindenesetre kiváló fontosságú nemzeti érdek is. És még sincsen igy, legalább is nincs úgy, amint azt magával hozná a céltudatosan vezetett városi iskola- politika. Nem mondom ugyan, hogy a város élén álló intéző körök mereven elzárkóznak ennek a nemzeti és szociális szempontból egyaránt fontos resszortnak követelményei elől, de nem A modern titánoknak. Bűn-é, vagy érdem, Hogy meg nem értem, Miről daloltok: én nem tudom; Csak egyet érzek: Efféle ének Sosem zendülhet meg ép húron. Mikéntha vénhedt Beszélő gépet Szólaltatnátok meg hengerén. Ifjú korába Volt hangja, máma Rekedten károg, vinnyog szegény. A tiszta nóta Leikébe rótta Otromba tűje kopott hegyét. Olyan garázda Ez új barázda: A régi jóban mindegyre vét. Az ég ti nektek Zöld fénybe’ reszket, Lilás füvön jár, legel a nyáj S a talmi pásztor Ó jaj! de hányszor Sóhajt sötéten, ha vágya fáj. Az üde képet, Mit a természet Jó kedve festett, lenézitek; A tiszta hangot, Mit az fakasztott, Hamis hallástok nem érti meg. Erőben edzett Igaz szerelmet Nem tud dalolni korcs lantotok, Csak nőt, ki ványadt S emésztő vágyak Pokoltüzében liheg, zokog. Minek e korcsdal, Ha szebbel, jobbal Fejezhetem ki, mi bennem él? Én úgy beszélek, Mint lenge szélnek Szelíd csókjára a falevél. Az ég énnékem Örökkön kéken Küldi le édes, víg mosolyát S hegyen meg völgyben Örökkön zölden Hajol fölébem a lombos ág. S habár az évek Már-már a dérnek Havával hintik hulló hajam: D ELMAN LAJOS cég-, cím és díszműfestő Szatmár, Báthory-u. Y Elvállal mindennemű cégfestést üvegre pléhre, amerikai börvászonra, finomabb mázolást, fényezést, er illirozást, aranyozást, butorfestést stb. stb. Egy tanuló felvé'