Északkelet, 1909. július (1. évfolyam, 1–4. szám)

1909-07-18 / 3. szám

Szatmárnémeti, 1909. 3. oldal. ménnyel végezték el, amennyiben a rendes ügymenettel járó hátralékokon kívül elinté­zetlen ügy nincs. Így a tanácsnál julius 1-én 36 elinté­zetlen ügy volt, a kapitányi hivatalnál 352, az adóhivatalnál 72, a számvevőségnél 12, a mérnöki hivatalnál 92. Elintézetlennek van kimutatva minden1 ügy, amely vizsgálat, véleményezés vagy végrehajtás alatt áll. Tulajdonképen pedig ezek hátralékoknak nem tekinthetők, mig az eljárásra megszabott határidőn túl nem ter­jednek. A mérnöki hivatal nyilvántartását két­ségkívül terheli néhány ügy, ami a több­szörösen lejárt skontrók dacára beterjesztve nincs, ezen azonban változtatni nem lehet a mérnöki hivatal újjászervezésének felső jóvá­hagyásáig, mivel a jelenlegi személyzettől többet, várni nem lehet. Általában örömmel jelentem ki, hogy a vezetésem alatt álló tisztviselői kar kellő oda­adással és szorgalommal teljesitette fel­adatát. Konstatálom egyúttal azt is, hogy az uj adótörvények újabb teendőkkel szaporí­tották a törvényhatóság hatáskörét. Elég ki­emelnem csak az uj házadó katasztert, amely­nek megnyitása és vezetése céljából uj helyi­ségről és az adóhivatali személyzet szaporí­tásáról kellett gondoskodnom. Ezen megnövekedett állami feladatok­kal szemben a kormány kilátásba helyezett rekompenzációja azonban egyre késik. Á városi alkotások szempontjából rövid visszapillantást vetve az elmúlt félévre, ha nem is sok, de jelentős eredményekről szá­molhatok be. A városi villamos üzemnek a városi kezelés mellett szerzett tapasztalatok és a más hasonló, de üzleti alapokra fektetett üzemeknél elért eredmények által igazolt újjászervezése, a városi háztartástól való némi függetlenitése és üzleti alapon való fej­lesztése halaszthatlanná vált úgy a könnyebb kezelés, mint a jövedelem fokozása szem­pontjából. Ezért a villamvilágítási igazgató elké­szítette uj kezelési szabályzatát, amelynek tárgyalását a napokban fejezte be a villam- világitási bizottság. Ezen munkálat megfontolásra érdemes kiváló jelentőségénél fogva a bizottság annak tárgyalására rendkivüli közgyűlés kitűzését javasolta. Indítványozom tehát, hogy a rend­kívüli közgyűlés kitűzését elhatározni s ha­táridejének megállapításával engemet meg­bízni méltóztassék. A vízvezeték és csatornázás tervezési munkálataira vonatkozó ajánlati feltételeket a törvényhatósági bizottság fölterjesztette felülvizsgálat végett, azonban ezekre még válasz nem érkezett. Egyidejűleg a föltételek közlése mellett rövid úton felhívtam hazánk nehány ismert szaktekintélyét ajánlati fölté­telek közlésére. Eddig két kiváló szakembertől kaptam ajánlatot, melynek tárgyalását a belügymi­niszter ur Öexcellentiájának döntése utáni időre tartom fent. Dr. Forbáth Imre mű­egyetemi magántanár az egyik reflektáns, aki e hó'15-ére jelezte lejövetelét a helyi vi­szonyok tanulmányozása céljából, minek eredményéhez képest teszi meg konkrét aján­latát, Zarka Elemér magánmérnök azonban részletes ajánlatot tesz. Ezen közben a vízvezetéki próbakut fúrása iránt a szükséges intézkedéseket meg­tettük, Leféber Ágoston vállalkozóvá! ez­iránt a szerződést megkötöttük, s remélem, hogy mire a tervezési ajánlatok döntés alá kerülnek, a próbakúttal is készen leszünk és a mennyiségi próbáknak, vagyis a kúíviz szolgáltatási képességének kedvező eredmé­nyéről is beszámolhatunk. Az avasi erdőből tömegesen leszállított tűzifa készletek értékesítése érdekében szük­ségessé vált a faüzletnek bizonyos tekintet­ben önálló kezelése. A faértékesítés eddigi módja bevált, míg a város kisebb készletek­kel dolgozott, azonban a helyzet lényegesen változott az avasi erdő kitermelésével annál inkább, mert a kitermelő vállalattal kötött szerződés felsőbb jóváhagyásának késedelme miatt a feladás megindítható nem volt. Most pedig a temérdek fakészletek nemcsak a városi faraktárban, hanem a fakereskedők raktárai­ban levő készletet is tekintve meghaladják a helyi szükségletet, minél fogva a faárak alászállása következett be s természetszerű­leg beállott az a szükség is, hogy a város, mint legnagyobb készlettel rendelkező rak­tártulajdonos a faraktár kezelését s általában a faértékesitést üzleti alapra fektesse, más­részt pedig, hogy függetlenebb kezelés mellett a versenyt a fakereskedőkkel fölvehesse és készleteit a vidéken is elhelyezhesse. Az Üzletszerű kezelés különösképen in­dokolt most, amikor 300,000 korona értékű készlet vár értékesítésre, amelynek kiterme­lési és szállítási költségeire tetemes befekte­tést kellett tenni és igy kettősen érezzük a hátrányát jelen helyzetünknek, amennyiben az erdei bevételekből várt jövedelem még nem folyt be, ellenben a termelési és szállí­tási költségekre mintegy 100,000 koronát kellett fordítani, amely összegnek fedezetéül az erdei bevételek szolgáltak volna. Ezért volt szükséges két irányú intéz­kedést tennünk és pedig egyfelől a faraktár kezelési szabályzatának megalkotásával, más­felől az átmeneti kiadásokra 100,000 korona folyószámla kölcsön fölvételével, amire nézve a mai törvényhatósági bizottsági közgyűlés elé terjesztett javaslat alapján módja lesz a T. bizottságnak a kérdésben határozni. A városi felső kereskedelmi iskola ideiglenes elhelyezésére szolgáló helyiségek bérlete lejárván és mert a mostani ideigle­nes elhelyezés rendeltetésének meg nem fe­lelt, uj helyiségekről kellett gondoskodnunk. E célra sikerült a Halmi János-féle Árpád-utcai házat évi 4500 korona bérért biztosítanunk hat évre. A bérbeadó kötele­zettséget vállalt az iránt, hogy a kérdéses lakóházat az iskola céljaira szeptember hó 1-éig megfelelően átalakíttatja. A tulajdonos által saját szükségletére fentartott helyiségek átengedése esetén a bérösszeg 5000 korona lesz. A kérdés ilyen megoldása kedvezőnek mondható, amennyiben az iskola szükségle­tének megfelelő helyiségek biztosítása remél­hetőleg a város megterheltetése nélkül volt eszközölhető, mivel a bérösszeg az iskola költségvetésében valószínűleg fedezetet nyer.“ Javaslom, méltóztassék tudomásul ven­ni a polgármesteri jelentést és megbízni a polgármester urat, hogy a villamvilágitási üzem új kezelési szabályzatának tárgyalására a rendkívüli közgyűlést annak idején össze­hívja. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a polgármesteri jelentést elfogadni ? (Igen!) Akkor elfogadott­nak jelentem ki. Menjünk tovább, a tanácsi előterjesz­! tésekre. Dr Pirkler Ernő, aljegyző, előadó: A ! Burza Sándor elhalálozása folytán megürese­dett Ií. oszt. adóvégrehajtói állásra a városi j tanács a közgyűlés határozata folytán meghir- I dette a pályázatot. Az állásra a törvényes határidőn belül beérkezett 8 pályázati kérvény, amelyeket a tanács a választás megejtése végett a közgyűléshez terjeszt. Elnök: A törvény értelmében a szava­zat ___ Dr Glatz József: Hozzá akarnék eh­hez szólani, mielőtt a kandidáció megejtet- nék, hogy az, a mit mondani akarok, figye­lembe vétessék. Elnök: Tessék. Dr Glatz József: Méltóságos fő­ispán úr! Tekintetes közgyűlés! A községi végrehajtásoknál különösen és adóvégrehaj­tásnál, minden lépten-nyomon előfordul, hogy a végrehajtást szenvedett, aki pedig rendesen a legszegényebb osztályhoz tartozik, éppen nem élvezi a végrehajtási novella kedvezmé­nyeit és rendelkezéseinek előnyeit. Mert úgy a községi, mint az adóvégrehajtók — azt mondhatom : per asolute nem tudják a végre­hajtási törvényt, nem tudják különösen a legújabb rendelkezést és lépten-nyomon elő­fordul, hogy a végrehajtást szenvedettnek a legszükségesebb bútorát — úgy mond­hatom : a kenyerét foglalják le és miután a legtöbbször nem találják meg a végrehajtást szenvedőnél a kellő fedezetet, minduntalan történnek a bírósághoz följelentések, amelyek a végrehajtást szenvedettet sikkasztással vá­dolják. Kérném a kandidáló bizottság figyel­mét a tekintetben, hogy a megválasztandó végrehajtó garanciát nyújtson a törvény is­meretére és helyes alkalmazására nézve; valamint a polgármester urat, hogy mégis megfelelő felügyeletet gyakoroljon arra vo­natkozólag, hogy úgy a megválasztandó, mint a szolgálatban levő végrehajtók tudják a törvény rendelkezéseit és az azok által megszabott határokon túl ne menjenek. Dr Vajay Károly polgármester: Mél­tóztatnak tudni, hogy a létminimum ki van szabva az adózási kötelezettség tekintetében. Az új törvények 1910-ben életbe lépnek, akkor az, akinek 600 koronán aluli jöve­delme van, minden adótól mentes lesz. Megengedem, hogy a novellát a végre­hajtók szigorúan kezelik. De ahol csak le­het, méltányosságot gyakorolnak. Azonban a méltányosság gyakorlása néha olyan helyzetbe hozhat engem és az adóügyosztályt a pénzügy­igazgatósággal szemben, hogy alig tudunk kedvezményt tenni. Mert megtörténik, hogy az eljárás elhalasztása esetén a közegeket birságra terjesztik elő. Tehát a szabályt a lehetőségig meg kell tartani. Amennyire ne­kem hatáskörömben áll, én a polgárok érde­két védem, de az utóbbi törvények szerint nem lehet nagyobb méltányosságot gyako­rolni. Elnök: T. közgyűlés! A kijelölő bi­zottságba magam részéről kinevezem Korányi Jánost, Veréczy Antalt és Jákó Sándort. A közgyűlés által választandó tagokra vonat- i kozólag méltóztassanak megengedni, hogy javaslatba hozzam dr Fejes István, Biky Károly és Novák Lajos bizottsági tag urakat. A szavazatszedő küldöttséget illetőleg indifványozom, hogy annak elnöke dr Ha- raszthy Béla, tagjai Jankovics János és Ve­Vő HŐS EYULÜ czipész-niÉzijfébsii Szatmáriul, Kaziaczy-uícza 13 szám alatt készülnek a legszebb Üli- ÉS női Cipők, vadász ÉS tiszti csizmák. — Ortopé vagyis fájós lábakra nagy gonddal, megfelelően készít bel- és külföldi tapasztalatai alapján czipőket és csizmákat a Isg- jutáipsobb árakÉPÍ. — Javításokat a legpontosabban, gyorsan eszközöl. :: :: :: : : : : ::

Next

/
Oldalképek
Tartalom