Észak-Magyarország, 2009. szeptember (65. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-17 / 218. szám

2009. szeptember 17., csütörtök AKTUÁLIS /4 ■SZAK BÍBCSOKOB • Nyílt nap A Fényi Gyula Jezsuita Gim­názium és Kollégium szeptember 22-én reggel 8 és 12 óra között nyílt napot tart, melyre az érdeklődő diákokat és szüleiket várják. • Hídmérleg. A Mentő Környezetkultúra Kft. Bodrogkeresztúron GOP-2007-2.1.2/B pályázat révén a „Termékpaletta bővíté­se az építési-bontási hulladék feldolgo­zó technológia komplex fejlesztésével" projekt keretében két hídmérleget telepí­tett, illetve utakat épített, valamint osztá­lyozógépet és számítástechnikai eszközö­ket szerzett be. A fejlesztés szeptemberben befejeződik. • Dalostalálkozó. Szeptember 19-én lesz a VI. Sajóvámosi Dalostalálkozó. Ebből az alkalomból hét település népdalköre érke­zik a településre. A felvonulást a 10 órakor kezdődő műsor követi. Az elvonások ellen... Miskolc (ÉM - PGY) - A Magyar Önkor­mányzatok Szövetsége ősszel országos konzul­tációt szervez Debrecenbe, melynek előkészíté­sére minden megyében egy helyszínre hívják a megyei önkormányzat elnökét és térség pol­gármestereit pártállástól függetlenül. A kon­zultációk célja többek között megtudni, hogy látnak-e reményt a polgármesterek arra, hogy a költségvetésben várható elvonások ellenére az önkormányzatok működőképességét fenn­tartsák. A MÖSZ összefoglalja az elhangzotta­kat és saját javaslatként terjeszti a kormány elé. Az esemény sajtótájékoztatóján dr. Gémesi György, a szövetség elnöke elmondta: eluta­sítják az önkormányzati büdzsé megkurtítá­sát, mely hatásaiban eléri a 250 milliárd forin­tot. A kormány mindent elkövet, hogy minél szűkebb források álljanak az önkormányzatok részére - ezt dr. Odor Ferenc, a megyei önkor­mányzat elnöke emelte ki - miközben az elvég­zendő feladatok köre nem szűkül. Tamás Bar­nabás, a MÖSZ megyei elnöke kifejetette: min­dent el kell követniük, hogy ne szűnjenek meg a kistelepülési önkormányzatok. „A megszorí­tásokat inkább a nagy állami cégeknél kellene bevezetni” - mondta Putnok polgármestere. Újra győzött a kerékpár Miskolc (ÉM) - Az immár komoly hagyo­mányokkal rendelkező eljutási versennyel vet­te kezdetét tegnap reggel a Mobilitás Hetének miskolci programsorozata. A diósgyőri villa­mos végállomástól induló és a Városház téren végződő verseny győztese ezúttal is a kerékpár lett. Kollégánk, Szaniszló Bálint 13 perc alatt tette meg a mintegy 7 kilométeres távolságot. A második helyen a villamos és a személygép­kocsi végzett 18 perccel. Az autóbusznak 25, míg a gyalogosnak (természetesen futó tempó­ban) 27 percre volt szüksége a reggeli forga­lomban való közlekedésre. Régi fotó. Bori Sándor és felesége, Konyha Piroska 1950. szeptember 16-án. A képet unokájuk, Dóczi Boglárka küld­te be nagyszülei házassági évfordulója alkalmából. (Fotó: magánarchívum) Férgek ■ Titokzatos féreginvá­zió Krasznokvajdán és környékén - nincs haté­kony védekezés. Puskár Tibor tibor.puskar@inform.hu Krasznokv^jda (ÉM) - Domestost, hypót, rovarirtót is bevetettek már a Krasznok­vajdán, Büttösön és Perecsén élők, hogy megpróbálják meg­állítani a településüket ellepő vaspondró-hadsereget. Falra másznak... Néhány napja ugyanis vége­láthatatlan sorban kúsznak a lakott területre, a portákra, a házak falaira és a lakások­ba. Önmagukban ezek a fér­gek fertőzésforrást nem jelen­tenek az ember számára az tt ...................................... Vegyszeres permetezést végeztettünk néhány közös­ségi intézmény­nél... Csizmadia Károly .......................................................M ÁNTSZ járványügyi felügye­lőjétől kapott tájékoztatás sze­rint. A természetes közegük­„támadják" a házakat ben, az erdőn és mezőn véde­lem alatt állnak, irtani sem sza­bad, mert a korhadékot lebont­ják - mondta Hudákné Pásztor Éva. Hozzátette, senki nem tud­ja, hogy miért pont ott szapo­rodtak el, és azt sem, honnan jönnek. Ezek az egészségügyi kártevők évek alatt fejlődnek ki és elvileg olyan gyorsan tűn­nek el, mint ahogy megjelen­tek. Kémiai védekezéssel lehet elpusztítani az embert már zavaró egyedeiket. A portáján belül mindenkinek magának kell gondoskodnia erről. Ara­diné Garai Erika, Perecse pol­gármestere személyes elszen­vedője a jelenségnek. Házát a férgek százezrei vették körbe. Másznak a falakra és védtele­nek ellenük. Az este összese­pert halom helyett másnapra újabb ezrek érkeznek valahon­nan. A minap visítva jött ki a fürdőszobából - idézte fel meg­rázó élményét -, amikor a kád­ban megpillantotta az igencsak büdös lényeket. Nagyon büdös A baj egyebek mellett az, hogy ennek a féregnek a bűze miatt sincs természetes ellen­sége. Sem a madaraknak, sem békáknak nem kellenek. Egy­előre marad a türelmes elvise­lés. Úgy hallották, hogy az első fagy majd végez velük. Csizmadia Károly Krasznok- vajda alpolgármestere már vegy­szeres permetezést végeztetett néhány közösségi intézmény­nél. A szerrel érintkező férge­ket elpusztították. Csakhogy később újabb és újabb ezrek érkeztek valahonnan. Szerdán egy vegyszergyártó cég referen­ciaként ingyen próbál meg harc­ba szállni a férgekkel, de nem tudni, ki nyeri a csatát... Férgek ezrei „támadják" a házakat (Fotó: Puskár Tibor) a magyar élelmiszerekért Autóverseny ■ A cél továbbra is a minőségi magyar termé­kek belföldi piacra jutá­sának segítése. Budapest (ÉM) - Együttesen az ezer milliárd forintot is meg­haladja a forgalma azoknak a Coop-csoporttal együttműködő vállalatoknak, amelyek összesen nyolcvan csapattal indulnak el az idei Coop Rally-n. Ez már a negyedik alkalom, de ilyen széles versenyzői köre még soha nem volt ennek a nemes hagyomá­nyokat teremtő versenynek. „A célunk továbbra is a minőségi magyar termékek bemutatása és belföldi piacra jutásának segítése - hangsúlyozta Budapesten szer­dán tartott sajtótájékoztatón Cse­peli Lajos, a Coop Hungary Zrt. igazgatóságának elnöke. A nyolc­van csapat a kiskereskedelem 15, az élelmiszeripár 20-25 százalékát fedi le, és nagyjából 70 ezer mun­kavállalót képvisel. Kilencven százalék A „Coop Rally a minőségi magyar élelmiszerekért” autó­verseny csapatai ma Szegedről indulnak. A verseny idén Kelet­Magyarországra fókuszál: két nap alatt a Közép-Alföld érintésé­vel Debrecenen át Észak-Magyar- országon ér célba. Murányi Lász­ló, a Coop Hungary Zrt. vezér- igazgatója elmondta: a csoport kínálatában 90 százalék feletti a belföldi termékek részaránya, éppen ezért a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium indulása óta támogatja az ese­ményt. Elhangzott: a Coop cso­port tavaly 500 milliárdra növel­te összforgalmát, a hálózat közel 3000 tagúra bővült, 5000 boltot lát el élelmiszerrel és napi fogyasz­tási cikkel. vendeg. Ficsor Ádám volt titokminiszter volt vendége szerkesztősé­günknek. (Fotó: Á. J.) Vesztésben vannak-e a nyerőgépesek? ■ Évről évre egyre keve­sebben dobálják a pén­züket nyerőautomatába. Valóban így van ez? Miskolc (ÉM - SZP) - „Nincs az a probléma, amit egy kellő méretű csoda meg ne oldana” - ezzel a mondattal kezdődik a Magyar Szerencsejáték Szö­vetség tavalyi évkönyve, ami beszámol a 2008-as év gazdasá­gi tapasztalatairól: ezek szerint az év végén a szövetség tagja­inak 16 443 játékterme műkö­dött hazánkban (ennek 7 szá­zaléka megyénkben), amelyek­ben 29 251 darab gép gyűjtötte a pénzt: 94,62 milliárd forint (tisz­ta) játékbevételt, amit a játék­adó és a különböző elvonások - adók, illetékek, díjak - terhel­tek. így már alig maradt nye­resége a vállalkozóknak, akik között ugyan van némi átren­deződés, ám számuk gyakor­latilag változatlan: 1200 körül állandósult. Nem szűkölködnek? Az utcán nyitott szemmel járók azonban ennek a szűköl- ködésnek nemigen látják nyo­mait. Folyamatosan nyílnak játéktermek, amiből az átlag­ember arra következtet, hogy mégis megéri ebben az üzletben forogni. Egy neve elhallgatását kérő, csaknem húsz éve a pia­con lévő „gépes” - azaz játékgé­peket üzemeltető - vállalkozó szerint ez csak a felszín. Nem csak nyílnak, de folyamatosan zárnak is a játéktermek. A vál­lalkozók megpróbálnak új helye­ken megtelepedni, hátha ott job­ban megy majd az üzlet, aztán odébbállnak. A piac szűkülésére lehet következtetni a fentebb idézett évkönyv összefoglalójából is: az elmúlt öt évben a gépek szá­ma közel négyezerrel lett keve­sebb (tavaly 600-zal), miköz­ben az ágazatban dolgozók szá­ma háromezerrel csökkent. A húszezer játékteremből egyide­jűleg csak ennek a háromnegyed része, 15 ezer működött, miköz­ben a szétválások, egyesülések, megszűnések és új piacra lépé­sek ellenére effektíve nem vál­tozott a pénznyerő automatákat üzemeltető kft.-k száma. A ten­dencia az új gépek értékesítésén is látszik: ezerrel kevesebb gépet vettek a vállalkozók tavaly, mint egy évvel korábban. Nyeli a segélyt Beszélgetőpartnerünk a múlt évben még 54 géppel rendelke­zett, ma csak 32 pénznyerője üzemel, az is különböző ven­déglátóhelyeken (II. kategóri­ás játékteremben), ahol a nye­reséget még a szórakozóhely tulajdonosával is meg kell osz­tania. A tavalyi évben emellett 14 termet zárt be. Emberünk a hanyatlás okát a pénztelenség­ben látja: mióta hermetikusan lezárták a határt, a munkanél­küliségtől sújtott Szabolcsban és Borsodban az Ukrajnából, Romániából származó cigaret­tából, benzinből nem tudnak gyors pénzt csinálni a helybe­liek, így kevesebb jut a játék­gépekbe is. A hulladékvas ára is esett, így már „vasazásból” se lehet jól keresni. A segélyből élő réteg a nyeremény reményé­ben korábban még beledobálta a pénzét a gépekbe, mára viszont már olyan mértékben eladósod­tak az egyre inkább elszemtele- nedő uzsorásoknál, hogy amint megkapják a segélyüket, a pénz­kölcsönzők gyakorlatilag az egé­szet elveszik tőlük. Nemhogy szerencsejátékra, de kenyérre sem futja már belőle. Ml A KASZINÓ? ..j.. j. j jjy ij ..>i.. í..jj . /j. y j>y. Gyakori hibája a hétköznapi halan­dónak-főleg, ha csak filmekben látott ilyet hogy összetéveszti az egyszerű, bárhol hozzáférhe­tő játéktermet a kaszinóval. Erre • néha a termek is rájátszanak, ami­kor ilyen hangzatos néven hirde­tik magukat - bár ez a fajta nagy- zolás nálunk a vendéglátás más területein is tapasztalható: egyko­ri diák- vagy munkásszállók hirde­tik magukat hotelként, talponál­lók sörözőként, kifőzdék étterem­ként. Egy biztos: a szerencsejáték­iparban (főleg az üzemeltetőknél) az elmúlt év alatt összegyűlt pénz most valószínűleg más ágazatok­ba áramlik - például fellendülhet hatásukra az építőipar. A határszélen nem jó üzlet A játékpiac ezen része ráadásul beruházásigényes: egyetlen gép ára másfél mil­lió forintnál kezdődik. Havon­ta és gépenként 110 ezer forin­tot kell befizetni az állam­kasszába minden nyerőgép után, függetlenül attól, hogy keres-e egyetlen fillért is vagy csak a raktárban poro­sodik. Ha viszont dolgozik a gép, 18% társasági adót is be kell csengetni a bevétel után. Ráadásul még mindig az a sztereotípia uralkodik, hogy a „nyerőgépesek” tele vannak pénzzel, így mindenki tart­ja a markát, már hivatalos helyeken is csak busás bak- sis átadása után állnak szóba a vállalkozókkal. Emberünk szerint az is problémát jelent, hogy az adókat, költségeket a budapesti, illetve dunántúli viszonyokhoz lőtték be, a kele­ti piac azonban messze elma­rad ezek termelékenységétől. Ahol több pénz koncentráló­dik - pl. a plazákban - még nálunk is megéri játéktermet üzemeltetni, azonban a határ­széli megyékben, kisebb tele­püléseken az üzletág halálra van ítélve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom