Észak-Magyarország, 2009. szeptember (65. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-07 / 209. szám

2009. szeptember 7., hétfő ÉSZAK AKTUÁLIS /3 Emberek, katasztrófák Szalóczi Katalin szaloczi@eszak.boon.hu N4unkába menet a buszon idegen, ide­ges sofőr. Nem tudja, honnan meddig mennyi a tarifa, a kassza nem ad ki sza­lagot, a tragacs nem akar váltani. Segíte­nénk, nyugtatnánk is, de visszariaszt foly­tonos szitkozódása. Az egyik megállónál későn veszi észre az eső elől fedél alá húzódó öreget. Visz- szatolat, de az öreg, ki fülét nem csukhat­ja be a goromba kioktatás előtt, bánhatja azt is, hogy megszületett. A városba érve újabb ok a dühre: egy autó megelőzi a buszt, emiatt az már nem tud átsurranni a sárgán. Kész katasztrófa! Nem is marad el a durva káromkodás. Rászólok, ő értetle­nül néz rám. Az újságírót aznap vidékre küldik, tudósítani arról, milyen kárt okozott az éjszakai vihar. Nem szívesen zavarja a kár­vallott embereket, kiknek hajlékát dúlta fel a szél. De senki sem küldi el. Pedig egész éjjel nem aludtak, se felnőtt, se a gye­rek. Nincs áramuk, olvadozik a mélyhű­tő, de türelmesen várják, hogy kinek vál­lalt feladata, elhárítsa a bajt. Van, aki még csak most fogja fel: kis híján nagy kataszt­rófa történt. Mesélik, amint felriadtak a zajra, első dolguk volt, hogy az öregek, tehetetlenek után nézzenelc, nem eset-e bajuk. Akinek csaknem fejére dőlt a tető, maga sem fiatal, a még öregebb szomszé­dot nyugtatta reggelig. Az ő portáján most mások tesznek rendet. Vágják, aprítják, hordják a fát. Magától értetődőn. Kovács Preg Kriston Brigitta Csaba Zsolt Miként élték meg a bőcsiek a péntek éjszakai vihart? „Nem tűnt nagyon félelmetesnek a vihar, nyugodtan tévéztünk. Éjjel 11 tájban felriadtunk a robajra. Kiszalad­tunk a zuhogó esőbe: a gesztenyefa tört ketté, s borult rá a vezetékre, dőlt az udvarra." - mesélte Kovács Bri­gitta. Preg Csaba nem titkolta: ö bizony megijedt, ami­kor a nagy fát meglátta az udvaron. - „Első dolgunk volt, hogy a szomszéd öreg nénit megnézzük. Ő semmit sem észlelt, fel se kelt, szerencsére nem történt baja." - Kriston Zsolt végül is szerencsésnek érzi magát: - „A tűzoltók azt mondták, vegyük úgy, hogy másodszor szü­lettünk meg. Nem sok kellett volna, hogy ez az öreg fa, azt mondják, megvan 100 esztendős, ne az udvarra, hanem a házra dőljön. Szerintem az se látott még ilyen szelet" - vélekedett. Egy távolabbi szomszéd, Varga Ist­ván úgy emlékszik, negyedóra alatt lezajlott az egész. „Az édesanyám háza tetejének az egyharmadát levitte a fa. Épp alatta aludt, csoda, hogy túlélte. A biztosítót nem lehet elérni, reméljük majd hétfőn. A tűzoltók még az éjjel elkezdték a kármentést, a barátaim, a barátok pedig jöttek folytatni." Kislánya, Varga Cintia elmesél­te: „Kinéztem az ablakon, s megláttam a nagymamám házát. Akkor nagyon megijedtem, hogy neki baja esett." A nagymama. Varga Istvánné így idézte fel: „Először fel se fogtam, mi történt, azt hittem, a szél levitte a pár­kányról a virágokat. Gondoltam, majd felszedjük reg­gel. A menyem átszólt telefonon, élek-e. Aztán át is jöt­tek értem. Átmentem a szomszéd nénihez, aki 81 éves, hogy ne féljen. Vele maradtam reggelig." Varga Varga Varga István Cintia Istvánné Ön élne a lehetőséggel, ha fizetése egy részét cafeteriában kaphatná meg? Szavazók száma: 53 2009. 09. 06., 19.00 óra Igen 24.53% I Nem 75.47% Következő kérdésünk: Ön segítene szomszédján, ha súlyosan károsodna háza egy viharban? www.boon.hu Szavazzonl Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. A tragédiától döbbenten Az autót, benne a lány holttestével elszállították a helyszínről (Fotó: magánarchivum) ■ Miskolc közvélemény­ét ugyancsak felkavarta az autóban talált halott nő esete. Miskolc (ÉM - SZK) - A meg­gyilkolt lány egyik közeli hoz­zátartozója, egyébként ismert miskolci személyiség, pénte­ken egyéb okból a szerkesz­tőségünkben járva több kol­légánknak elmesélte, milyen ideges, mert a keresztlányáról, gyermekei legjobb barátjáról két napja semmi hír. Amikor értesültünk a bűnesetről, a kol­légák „kapcsoltak”: valószínű­leg ez a lány az, akit hiába várt haza a család. A legrosszabb... A keresztapát (mint mond­ta, nem szó szerinti kereszt­apa volt, mert nem volt templo­mi keresztelő, de azt a „pozíci­ót” töltötte be a leánynál, szü­letésétől fogva) szombaton dél­után értük utói telefonon. Elő­rebocsátotta: megbeszélte a csa­láddal, mármint a sajátjával és a leányéval is, hogy mindaddig nem lépnek a nyilvánosság elé, amíg a rendőrségtől biztos infor­mációt nem kapnak. Név nélkül azonban hajlandó volt elmonda­ni, hogy a lány annyira megbíz­ható volt, teljesen rendezett hát­térrel, hogy épp emiatt gyana­kodtak nagyon rosszra. „Soha nem tett volna olyat, hogy elő­zetes értesítés nélkül kimarad­jon éjszakára. Ezért is jelentet­te az eltűnését a rendőrségnek az édesanyja.”- Bekövetkezett, amitől fél­tünk. Nehéz erről bármit mon­danunk. Mindannyian a döb­benet és a fájdalom óráit éljük. Amit biztosan tudunk, hogy rab­lógyilkosság történt, hiszen az ékszerei hiányoztak róla, vala­mint egyéb értékei is a kocsiból. A keresztlányom egy vállalko­zásban dogozott, az autó a vállal­kozás tulajdonában állt. A tettes minden bizonnyal egy középis­kolai osztálytársa volt, aki több­ször mellbe szúrta. Nem ott tör­tént a bűntény, ahol a kocsit, s benne az áldozatot megtalálták, vérbe fagyva... Nehéz időszak ez mindannyiunknak, akik közel álltunk hozzá - zárta le a beszél­getést. Késsel a kézben A Szilvás utca egyik garázsá­ból ottjártunkkor késsel a kezé­ben lépett ki egy férfi. Szívesen beinvitált, s láthattuk, az eszköz csak békés szafaládézásra szol­gál. Gazdája kérésünkre meg­mutatta a helyet, ahol az ominó­zus autó állt. Elmondta: kizárt­nak tartja, hogy régóta ott par­kolt volna az autó, mivel a kutya­sétáltatók is rendszeresen arra járnak és az óvodába is arrafelé hozzák-viszik a gyerekeket, ész­revették volna a halottat. Egyéb­ként se szokott ott parkolni autó, neki is feltűnt volna. Ő már csak a csődületre figyelt fel péntek délután, és utóbb értesült a tör­téntekről.- A nyomozók végigjárták a ház összes lakását és érdeklőd­tek. Egy érdekes dolognak azon­ban akaratlanul is szemtanúja voltam: egy napszemüveges fér­fi magától odament a rendőrök­höz, itt az utcán, valamit rövi­den mondott nekik, előrenyúj­totta a két karját és már kat­tant is rajta a bilincs. Nyom­ban el is kísérték. Véletlenül zsákutcába... A megkérdezett, aki nem szeretett volna névvel, arc­képpel szerepelni, kifejtette saját véleményét. E szerint nem ide akarták hozni a nőt, ám mivel az Avas mostaná­ban igen szem előtt van (rend­őrök, városőrök járőröznek) nem tudták könnyen átvinni a lakótelepen. Ráadásul elté­veszthették az utat, véletlenül jöhettek be a zsákutcába, mert ha egy utcával feljebb mennek, akkor ott egy bozótos részen átjuthattak volna. A nyugdíjas férfi 30 éve lakik a Szilvás utcai házában, így meg tudja ítélni: mosta­nában nagyon sok az új arc errefelé. Ő ugyan nem fel, a történtek ellenére sem. „De csak azért, mert koromnál fogva már sokmindent átél­tem.” Egy különleges hangverseny ■ Egyedi hangverseny­nyel ünnepli idei több­szörös jubileumát a Mis­kolci Egyetem. Miskolc (ÉM) - A jubileu­mi évadnyitó hangverseny egy­ben az egyetem által íratott mű ősbemutatója is lesz. A darab megírására Csemiczky Mik­lóst, a Bartók Béla Zeneművé­szeti Intézet tanárát kérték föl. A mű címe, nem véletlenül idéz­ve a Carmina Buranát, Carmi­na Universitatis lett. Az inté­zet igazgatója, dr. Sándor Zol­tán elmondta: remélik, hogy ezt az egyetemi hagyományok­hoz kötődő részben német, rész­ben magyar nyelven megszó­laló diákdalokra épülő művet szintén sokszor játsszák majd, akárcsak a Carmina Buránát. Az előadás két férfi szólistája: Fekete Attila (tenor) és Szüle Tamás (basszus). „Mutatós, jól megkomponált mű” - mondott véleményt még a próbák idején dr. Sándor Zol­tán. Megtudtuk: az ősbemutatón készül ugyan egy koncertfelvé­tel, de a második félévben stú- dió-CD-t is kiadnak. „Az egye­tem imázsához ez is hozzátar­tozik” - tette hozzá az igazgató, egyben karigazgató. TOVÁBBÁ Az ősbemutatón kívül hallható lesz Erkel Ferenc: Hunyadi nyi­tány, valamint Weiner: D-dúr Divertimento. A hangversenyen közreműködik a Miskolci Egyetem Szimfonikus Zenekara és a Miskolci Egye­tem Nőikara, a Miskolci Bartók Kórus, valamint Hegedűs Roland, a 2009. évi hangszeres verseny győztese. ______________________________ A hangverseny helye, ideje: szep­tember 8-án, kedden este 7 órá­tól a Miskolci Egyetem díszaulájá­ban. A belépés ingyenes. Mihályi Levente Pónimentés kutyapórázon Miskolc (ÉM- SZK) - A Mis­kolci Állatsegítő Alapítvány Pingyomon órákon át mentett négy pónilovat szombat délelőtt. A hetek óta gazdátlan 4 póniló a menhelyhez közel kóborolt és az alapítvány munkatársai kutya­pórázokkal kötötték ki, majd az állatmenhelyre vitték őket. A pónik egészségi állapota kielé­gítő, egyikük vemhes - tájékoz­tatta lapunkat Kisfalvi Nyina, a Miskolci Állatsegítő Alapítvány vezetője. Szombatról vasárnapra virradó éjjel jelentkezett egy mis­kolci férfi, s hitelt érdemlően iga­zolta, hogy a pónik az ő tulajdo­nát képezik. Élmondása szerint pár napig Pesten volt, így for­dulhatott elő, hogy az úgymond „félvadon tartott” állatok elkó­boroltak. Az állatsegítők figyel­meztették, hogy a jövőben úgy tartsa az állatait, hogy azok se másokat, se önmagukat ne veszé­lyeztethessék. A legfrissebb egyetemi polgárok ■ A 275 éves hagyo­mányokhoz hű keretek között nyitotta meg tan­évét a Miskolci Egyetem. Miskolc (ÉM) - Az ünnepi tanévnyitó előtt találomra szó­lítunk meg néhány fiatalt. Nem tévedünk: mind elsősök. Egy hármas csoportról felté­telezzük, hogy korábbról isme­rik egymást. Ez is bejön: isko­latársak voltak a Fráterben. Itt némileg szétválnak majd útja­ik. A közösség is Ligetvári Szilvia védőnő sze­retne lenni.- Nagyon szeretem a babá­kat, s szép dolognak tartom a velük való foglalkozást, illet­ve a segítségnyújtást az anyu­káknak. Ehhez biztos alapokat szeretnék itt kapni. Persze nem mindegy az sem, milyen lesz a közösség. S hogy mit remélek még? Például jó szakesteket és sportnapokat. Kérdésünkre, biztos-e abban, hogy diplomával a kezében állást kap, Szilvia óvatos választ ad:- Nem vagyok biztos, de reménykedem. Forgács Péter a gazdaságtu­dományi karon kezd új fejeze­tet az életében.- Elsősorban az motivált, hogy jobban megismerjem a gazda­ság és a pénzvilág mozgásait. Az egyetemi évektől elsősorban olyan tudást várok, amely még ebben a kissé bizonytalan világ­ban is eligazít. Vagyis jó alapo­kat, ezen kívül jó társaságot és jövőképet. Cél és remény Odébb feltűnően nagyon magában álldogál egy leány. Kisleánynak néznénk, de kide­rül: már 21 éves lesz. Abban viszont nem tévedtünk, Nagy Ágnes nem miskolci.- Sárospatakról jöttem, a gaz­daságtudományi karra vettek föl, nemzetközi gazdálkodási szakra. Tokajban érettségiz­tem, s ott tovább is tanultam, turizmus, vendéglátás szakon, ebből szakmai nyelvet is tet­tem németből. Az ismerőseim azt mondták, ezzel a diplomával biztosan el fogok tudni helyez­Régesrégi tankönyvek előtt a mai diákok (Fotó: Ádám János) kedni. Igaz, egyikük sem ren­delkezett ilyen diplomával. Ágnes kollégista, de nem tart a kollégiumi élettől, hiszen 6 éven át volt benne része.- A célom, hogy diplomát sze­rezzek, s remélem, azért jól is fogom érezni magamat egyete­mi éveim alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom