Észak-Magyarország, 2009. augusztus (65. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-22 / 196. szám

2009. augusztus 22., szombat ÉSZAK OBSZÁGBAM-VlUflCBAN /2 HÍRCSOKOR • Szeptemberben tárgyalnak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország szeptember 2-án találkozik, hogy az iráni atomprogramról tanácskoz­zon - közölte az orosz külügyminisztérium. • Amnesztiát kérnek. A Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének illetékesei Indo­néziában példa nélkül álló megállapodásra jutottak, amelynek értelmében közös felhí­vásban kérnek amnesztiát a házi őrizetben lévő Aung Szán Szú Kji Nobel-békedíjas mianmari ellenzéki személyiség számára. JEGYZET Pengeváltás a határ mentén? Szaniszló Bálint balint.szaniszlo@inform.hu A szlovák nyelvtörvény körüli államkö­zi vita idején írtam e helyütt, hogy a nem­zetközi közvéleményt (például az Európai Uniót) korántsem „érdekli" olyan nagyon a vitatott jogszabály körüli csetepaté, mint gondolnánk. Só't valamiféle tyúkpernek tartja és szeretné, ha a két ország végre nyugvópontra jutna a kérdésben. Nem tudom, a tegnapi eset nyomán - hogy Sólyom Lászlót lényegében nem engedték be Szlovákiába, mert egyfaj­ta provokációnak minősítették és bizton­sági szempontból nagyon kockázatos­nak tartották, hogy a magyar államelnök Révkomáromban részt vegyen egy Szent István-szobor avatásán éppen Szlovákia 1968-as megszállása évfordulóján - lesz-e bármiféle érdemi hozzászólása valamely érintett uniós bizottságnak, vagy diplomá­ciai testületnek, vagy marad a Kívülálló, felülemelkedő hozzáállás... Mi ez az egész? Diplomáciai nagybo­nyodalom, vagy csak pengeváltás a natár mentén? Ki dönti el? Azt gondolom, a szlovák-magyar viszony már régóta kezd kicsúszni a két fél kezéből és nem lenne rossz, ha közvetítőként belépne a történet­be valaki, vagy valami olyasmi szervezet, aki mindkét fél számára elfogadható, nem­zetközileg is elfogadott, azaz „a nagy köz tiszteletében áll". Mi lenne más, ha nem éppen az a szervezet - az Európai Unió -, amelynek mindkét ország egyébként is tagja? Jelen helyzetben - azt gondolom - félre kellene tenni a bele nem szólás elvét és a két féllel egy asztalhoz ülve kellene - ahogy József Attila mondta: „rendezni végre közös dolgainkat..." És ez a munka valóban nem kevés... PÉNZNEMárfolyam változás BBEuró 273,68 A +0,47 Wm USA dollár 194,09 A +0,93 FI Svájci frank 180,10 1+0,52 «§f§« Angol font318,13A +0,58 | Román lej 64,74 A +0,04 Ukrán hrivnya 23,34 A +0,13 JJJS Horvát kuna37,40 T -o,oi ■■ Lengyel zloty 65,49A +0,02 További információk a valutapiacról: gazdasag.bppn.hu ~ Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Nem engedték be az elnököt! Sólyom László a komáromi híd közepén jelentette be, hogy nem megy át a szlovákiai Révkomáromba a Szent István-szobor avatására (Fotó: MTI, Koszticsák Szilárd) ■ Lemondta révkomá­romi látogatását Sólyom László, mert nem enged­ték belépését az országba. Budapest, Pozsony, Komá­rom (MTI) - Róbert Fico szlo­vák miniszterelnök délután, egy rendkívüli sajtóértekez­leten jelentette be a pozsonyi döntést, miután tanácskozott Róbert Kalinák belügyminisz­terrel és Ján Packa országos rendőrkapitánnyal. Az erről szóló diplomáciai jegyzéket átadták Magyarország pozso­nyi nagykövetségének. Intelem odaátról Példátlannak, a két szövet­séges állam viszonyában meg­magyarázhatatlan és kimenthe- tetlen lépésnek nevezte Sólyom László, hogy péntekre megta­gadták tőle a belépést a szlo­vákiai Komáromba, ahol részt vett volna Szent István szobrá­nak leleplezésén. A köztársasá­gi elnök a határátkelőtől gyalog jött el az Erzsébet hídon a hatá­rig, és magyar területen marad­va tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a szlovák külügy­minisztérium jegyzéke szerint biztonsági kockázatot jelent a részvétele az ünnepségen. „Visz- szafordulok, mert nem tudnak engem egy tudatos jogsértés­be belehajszolni, hiszen jogász vagyok, államelnök vagyok. Remélem, hogy a komáromiak ezt a látogatást így is megőrzik szívükben, és visszajövök még” - mondta az újságírók gyűrűjé­ben Sólyom László. A köztársa­sági elnök rámutatott: a szlovák fél több mint két hónapja tudja az átadás tényét, és a legutób­bi napokig mindenben együtt­működést tapasztalt. Pénteken, órákkal az esemé­nyek előtt a szlovák köztársasá­gi elnök arra kérte Sólyom Lász­lót, hogy fontolja meg a látoga­tást. Iván Gasparovic ezt Heizer Antal pozsonyi magyar nagy­követtel közölte, akit bekére­tett hivatalába. „Örülni fogok, ha ezt az üzenetet nagyon komolyan veszik” - nyilatkoz­ta a találkozó után Gasparovic. Leszögezte: elsősorban a látoga­tás dátuma ellen van kifogása. Augusztus 21-én van ugyanis 41 éve, hogy a Varsói Szerződés öt tagállamának csapatai - köztük a magyar katonák is - bevo­nultak Csehszlovákiába, hogy véget vessenek a prágai tavasz­ként ismert reformfolyamatnak. „Ez a dátum Csehszlovákia tör­ténetében nagy megrázkódtatás­sal kapcsolatos. Ez a demokrá­cia fekete napja. Nem alkalmas arra, hogy ide jöjjön egy olyan állam képviselője, amely részt vett a beavatkozásban” - fejtet­te ki a szlovák államfő. Ezt követően a magyar Köz­társasági Elnöki Hivatal még azt közölte, hogy az államfő prog­ramjában semmilyen változás nincs, így délután részt vesz és beszédet mond Révkomáromban a közadakozásból állított Szent István szobor avatásán. Sólyom pedig diplomáciai csatornákon keresztül fordult szlovák part­neréhez, Iván Gasparovichoz, és jelezte: fenntartja részvéte­li szándékát a komáromi szo- boravatón. Durva provokáció? Délutáni rendkívüli sajtó- tájékoztatóján Fico viszont már azt közölte: arra készül­nek, hogy a határon figyelmez­tessék Sólyom Lászlót, hogy pénteki szlovákiai látogatása nem kívánatos, de a döntés- nek a szlovák hatóságok nem kívánnak erővel érvényt sze­rezni. Ha viszont Sólyom még­is Révkomáromba látogat, Szlo­vákia azt durva provokációnak és Szlovákia iránti tiszteletlen­ségnek fogja tekinteni. „Tankkal, aztán limuzinnal..." Péntek délelőtt, amikor Fico megkoszorúzta Ale­xander Dubcek egykori csehszlovák reformer kom­munista pártvezető sírját, ő is összefüggésbe hozta a látogatást a Varsói Szö- vétség 1968-as bevonulá­sával. Úgy fogalmazott: „akkor a magyar tankok jöttek, most pedig valaki gyönyörű limuzinon...”, de meg akarja majd mutatni, hogy ez olyan terület, ahol mi (magyarok) vagyunk az urak, és mi fogunk dönteni dolgainkról. Nagyon veszé­lyes, amit Magyarország - különösen elnöke személyén keresztül - művel az utóbbi napokban és hónapokban” - jelentette ki. „Rendőrkézen a közellenségek" ■ „Köszönet illet min­denkit, aki részt vett a gyilkosságsorozat felde­rítésében..." Budapest (MTI) - Bajnai Gordon szerint a letartóztatá­sok remélhetőleg véget vetnek „a borzalmas ámokfutásnak”. A miniszterelnök közleménye szerint azonban a nyomozás sikere és a gyilkosok elfogása nem enyhíti a gyászt, amit az értelmetlenül elvesztett áldoza­tok tniatt az ország érez. A kor­mányfő közölte: köszönet illet valamennyi nyomozó hatósá­got és rendőrt, akik részt vet­tek az utóbbi évek legsúlyosabb gyilkosságsorozatának felderí­tésében. Úgy látja, kitartóan és elszántan üldözték az elkövető­ket, és ennek megvan az ered­ménye. „A megkönnyebbülés mellett figyelmeztetni kell arra is, hogy elejét vegyük az önbí­ráskodásnak: gyűlöletre nem lehet gyűlölet a válasz” - olvas­ható a közleményben. Sólyom László gratulált a rend­őrség szakszerű és eredményes munkájához, miután elfogták a cigányok ellen tavaly óta folyó támadások gyanúsítottjait - közöl­te a Köztársasági Elnöki Hivatal. Az államfő szerint a feltételezett elkövetők letartóztatása után az egész ország fellélegezhet, vissza­térhet a nyugalom és a törvényes rendbe vetett bizalom a támadá­soknak kitett területeken. A megnyugvás napja „Augusztus 20-a az ország szü­letésnapja és egyik legnagyobb ünnepe, augusztus 21-e pedig a fellélegzés és a megnyugvás napja lehet” - reagált a romák elleni támadások gyanúsított­jainak elfogására Teleki László MSZP-s országgyűlési képviselő. A romaügyekért felelős minisz­terelnöki megbízott azt mond­ta, hogy az országos rendőrfőka­pitány sajtótájékoztatóját hall­gatva okkal lehet abban bízni, hogy a valódi tetteseket fogták el. Hozzátette, reméli, hogy a felháborodást látva az igazság­szolgáltatás elmegy a „demok­rácia végső határáig” és a lehe­tő legkeményebb büntetést szab­ja ki az elkövetőkre. „Az ország roma lakosságát és minden olyan jóérzésű hon­fitársunkat megnyugvással töl­ti el az elfogások híre, akik azt szerették volna, ha végre meg­oldódik ez az ügy” - mondta a fővárosi cigány önkormány­zat elnöke. Makai István han­got adott annak a meggyőződé­sének, hogy a rendőrök kivá­ló munkát végeztek, amikor az egyik legnagyobb kriminalisz­tikai kihívás végére tettek pon­tot. A TÉNYEK MSZP: ___________________________ Az MSZP azt várja, hogy az igaz­ságszolgáltatás olyan ítélettel sújt le az elkövetőkre, amellyel példát statuál mindenki számá­ra, akinek a gondolatait, vagy a tetteit kirekesztő, gyilkos indula­tok irányítják. A roma közösség­től pedig türelmet és bizalmat kér a Magyar Szocialista Párt. Közös érdek, hogy az erőszak ne szüljön erőszakot, az indulat indulatot, egyesek gyilkos, kirekesztő szán­déka ne vezessen bezárkózáshoz. Remélik, hogy a letartóztatások nyomán véget érhet a félelem, és véget érhet a szégyen is. SZDSZ: A Szabad Demokraták Szövetsége üdvözli, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai a terrorelhárí­tó szolgálat segítségével elfogták a hat halálos áldozatot követelő, roma honfitársaink ellen elköve­tett támadások feltételezett elkö­vetőit. A közlemény szerint az új SZDSZ köszöni a rendőrség áldo­zatos munkáját, amelynek ered­ménye, hogy a gyilkosságsorozat négy gyanúsítottját elkapták. Fónagy János (Fotó: internet) Fejleszteni kell! „A mindenkori magyar kormánynak nem leépíte­nie, hanem fejlesztenie kel­lene a vasutat, különösen akkor, amikor az országot gazdasági nehézségek sújt­ják” - mondta Fónagy János, a Fidesz szakpolitikusa pén­teken, budapesti sajtótájé­koztatóján. 15 milliárd Az első félévben javult a vasútbiztonság, a MÁV az egyik legüzembizto- sabb vasúttársaság Európá­ban - mondta Mosóczi Lász­ló, a MÁV Zrt. vezérigazga­tó-helyettese. A beruházá­si tervekben az üzembizton­sággal összefüggő fejleszté­sek elsőbbséget élvez­nek. Idén 15 milli­árd forintot fordí­tanak az ini rastruktú- ra üzembiz­tonságának szinten tar­tására. Kelemen Hunor (Fotó: internet) Két nagygyűlés... Szeptember 4-én lesz Csíkszeredán az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nem­zeti Tanács székely önkor­mányzati nagygyűlése, hogy ne ütközzön a másna­pi székelyudvarhelyi önkor­mányzati nagygyűléssel, amelyet Székely Nemzeti Tanács és a MPPárt szervez. Kormányregula A többségi állami-önkor­mányzati gazdasági társasá­gok vezetői a jövőben köten­dő szerződések alapján legfel­jebb hathavi alapbér össze­gét kaphatják távozásuk­kor - erről nyújt be törvény- javaslatot a kormány. Budai Bernadett kormányszóvi­vő elmondta: Bajnai Gordon szerint arcátlanság az ilyen cégeknél közpénzből százmil­liós végkielégítéseket fizetni. A már megkötött munkaszer­ződések esetében rendelet fogja előírni, hogy a társaság vezetőinek összes juttatását szeptember közepéig nyilvá­nosságra kell hozni. Szavazatszedő bizottság Afganisztánban (Fotó: epa) Kevesen mentek el a választásra Befejezték az afganisztáni elnökválasztás szavazatainak összeszámlálását - jelentette be Zekria Barakzai, a függet­len választási bizottság szóvivője. Barakzai becslése szerint a 15 millió szavazásra jogosult afgán mindössze 40-50 száza­léka adhatta le voksát a csütörtöki választáson. A végleges számok közzétételére azonban néhány napot még várni kell.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom