Észak-Magyarország, 2009. augusztus (65. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-19 / Gazdasági iránytű
2009. augusztus 19. Pw'j vrm A BÖKIK telefonszámai Tel.: 46/501-090. Fax: 46/501-099 E-mail: bokik@bokik.hu, web: www.bokik.hu Titkár:__________________________________________________ 46/501-873 rendezvényszerv.: _ 46/501-870 46/501-871 46/501-091 Or. Szilágyiné Baán Anna litkárság, Jigyíéiszolg. Kálna Zsuzsanna Kohányi Judit Fényes Sándorné Békéltető Testület tagregisztráció, hiteles cégkivonat kiadása Kereskedelemfejlesztés; __________________________ Pintér Zoltán 46/501-875 projektkoordinátor üzletvezetési tanácsadó Csonka Csaba 46/501-094 NOHAC - autóipari klasztermenedzser Nemzetközi ügyek, pályázatok__________________ Dr. Szécsiné Bányai Ilona 46/501-876 üzleti partnerközvetítés üzletember-találkozók szervezése Fodor Judit 46/501-878 pályázati referens Örményi józsefné 46/501-877 pályázati asszisztens Jogi és közbeszerzési tanácsadás______________ Dr. Deme Lászlóné 46/501-874 Gazdasági ügyek, pénzügy, könyvvitel_______ Dudás Tiborné 46/501-881 Firtkó Jánosné 46/501-881 Csontó Gáborné 46/501-883 okmányhitelesítés, ATA Carnet származási bizonyítvány Széchenyi Kártya 46/501-092 46/501-093 Csabai Tamás hiteles cégkivonat kiadása Stoll Gáborné Etikai Bizottság ügyintézés honlapszerkesztés, elektronikus hírlevél Szakképzés, mesterképzés_______________________ Németh Zsolt ' 46/501-095 vizsgabizottsági tag delegálás gyakorlati képzőhely ellenőrzés Tóth Ádám RFKB-koordinátor Havasiné Fedora Andrea oktatásszervezés, tanácsadás Farkas Evelin oktatásszervezés, tanácsadás Balog Nóra tanulószerződéses tanácsadás Baksay Angéla szakképzési adminisztráció 46/501-096 46/501-098 46/501-097 46/501-884 46/501-884 Dédesi Péter PR, sajtókapcsolatok 46/501-888 M. Vadas Zsuzsa Tpríilpti képviseletek 46/411-027 Széchenyi Kártya, okmányhitelesítés K.barcika: Szatmáriné Szabó Erzsébet 48/512-100 környezetvédelmi tanácsadás Ózd: Juhász István 48/569-228 tanulószerződéses tanácsadás S.újhely, Encs: Kecskeméti Ágota 47/521-001 Szerencs: jolsvay János 47/561-001 tanulószerződéses tanácsadás Tiszaújváros: Tóth István 49/540-100 tanulószerződéses tanácsadás szintvizsgáztatás Mezőkövesd: Sebéné Tóth Erzsébet 49/500-100 munka- és iparjogvédelmi tanácsadás A BÖKIK őszi képzései Kéz-és lábápoló, műkörömépítő, Munkavédelmi technikus, Jelnyelvi tolmács, Óvodai dajka, Gyermekgondozó-nevelő, Közbeszerzési referens, Munkaerőpiaci szervező, elemző, Ügyviteli titkár Számítástechnikai szoftverüzemeltető A képzésre jelentkezni szeptember 7-ig lehet az alábbi elérhetőségeken: 3525 Miskolc, Szentpáli u. 1. Tel.: 46/501-097, 501-098, e-mail: farkas.evelin@ bokik.hu, havasi.andrea@bokik.hu Üzemanyagárak A2009. augusztus 1-je és 31-e között alkalmazható, APEH által közzétett üzemanyagárak. ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin Gázolaj289 Ff/I Keverék 333 Ft/I LPG-autógáz166 Ft/I Impresszum .................................... Felelős kiadó: Bihall Tamás Kiadja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Postacím: 3501 Miskolc, Postafiók 376. Megjelenik minden hónap 3. szerdáján Nyomdai munkálatok és terjesztés: Inform Média Kft. 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: 52/526-626, Fax: 52/412-940 GAZDASÁGI IRÁNYTŰ /4 FraMaK - a francia kapcsolat A Franciaországi Magyar-Francia Kereskedelmi és Ipari Központ Franciaország számokban Franciaország főbb gazdasági mutatói. Megnevezés A GDP értéke folyó áron, Mrd EUR A GDP növekedése változatlan áron Az egy főre jutó GDP, ezer EUR Infláció Munkanélküliségi ráta Folyó fizetési mérleg egyenlege, Mrd EUR Költségvetés egyenlege a GDP %-ában A magyar-francia külkereskedelem áruszerkezete, millió EUR 2006 2007 2008 1777,0 1892,2 1943,3 2,2% 2,2% 0,7% 28,627,6 27,9 1,6%1,5% 2,8% 9,2% 8,2% 7,8%-22,2-24,2-53,6-2,4-2,7-3,2 Kivitel ital, Megnevezés Élelmiszer, Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendelések Behozatal dohány 2007 91,6 35,9 139,4 1405,9 1346,8 2008 124,0 61,7 170,3 1575,4 1260,8 A FraMaK Franciaországban létrehozott, elsősorban magyar vállalatok üzleti érdekeit szolgáló egyesület, mely szándékai szerint rövid időn belül nevében is bilaterális Kereskedelmi és Iparkamaraként kíván működni. Jelenleg már több mint 50 magyar vállalat tartozik a tagjai sorába, köztük kamaránk a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is. A Központ létrehozásával kapcsolatos elképzelés alapja az volt, hogy ma a magyar export promóció és befektetésösztönzés szempontjából a francia az egyik olyan fontos reláció, ahol jelentős üzleti lehetőségek kínálkoznak, amelyek azonban gyakran kihasználatlanok maradnak. Franciaország nagyon sok üzleti lehetőséget nyújt Magyarország számára, de ezeket a magyar vállalatok gyakran nem veszik figyelembe vagy rosszul használják ki. Általános tapasztalat: a magyar vállalatok nagy része nem gondol arra, hogy Francia- országba exportáljon, ott befektessen, vagy egyéb, például beszállítói partnerkapcsolatot keressen. Ugyanakkor a magyar-francia gazdasági kapcsolatok mai fejlettsége egyedülállóan sok üzleti lehetőséget kínál a magyar vállaltok számára. Franciaország a harmadiknegyedik beruházó hazánkban, a kétoldalú kereskedelmi forgalom pedig a magyar rendszerváltást megelőző időkhöz képest a tizenötszörösére nőtt. Eddig nem létezett olyan, a magyar üzleti érdekek szolgálatában álló szervezet, intézmény, amely a helyszínen, alapos piacismeret, kompetencia, és kapcsolatrendszer birtokában a jelenA FraMaK elérhetőségei Franciaországi Magyar-Francia Kereskedelmi és Ipari Központ 5 bis Square de l'Avenue Foch - 75016 Paris Tel.: +33 1 45 00 94 97 Fax: +33 1 56 36 02 68 Dr. Hevér György: ghever@ framak.hu Pápai Bea: bpapai@framak.hu lég rendelkezésre álló megoldásoknál többet kínálna azoknak a magyar vállalatoknak, amelyek piacot, importőrt, nagykereskedőt, disztribútort szeretnének felkutatni ebben az országban, vagy magyarországi elképzeléseikhez, fejlesztéseikhez francia befektetői partnert keresnek. A FraMaK prioritásként a franciaországi magyar gazdasági érdekek szolA francia üzletember általában kevésbé tájékozott a külvilág eseményeiről. Ahogy mondani szokták, a francia üzletemberek „klisékében gondolkodnak és ezek a klisék rendszerint hosszan túlélik a valóságos helyzet változásait. Ezért a francia üzletemberek folyamatos és hiteles tájékoztatása rendkívül fontos napi teendő. Túlzás nélkül állítható, hogy a napi üzleti kapcsolatokban a „gentleman agreement", gyakorlata kihalt Frangálatában a magyar vállalatok export érdekeit, export és beszállítói üzleti lehetőségek felkutatását segíti Franciaországban. Információt nyújt az export lehetőségekről, piacot, partnerkapcsolatot kutat fel magyar vállalatok igényei, megbízásai alapján, a Franciaországban tendert, beszállítói megbízásokat elnyerő, befektető, vállalkozó magyarokat segíti szakmai, ciaországban. Azok a kevésbé felkészült magyar kisvállalatok, amelyek megfelelő szerződés és garanciális biztosítékok hiányában kezdenek dolgozni Franciaországban, esetleg nyitva szállítanak, reménytelenül futhatnak a követelésük után. A francia üzletfél igen nagyra értékeli, ha külföldi partnere jól beszél franciául, jól ismeri a francia társadalom aktuális ügyeit, történelmét, kultúráját Az ilyen partnerben jobban megbízik. jogi és technikai értelemben. Ugyanakkor presztízsjellegű Üzleti Klubot hozott létre azoknak a francia vállalatoknak, amelyek vagy már dolgoznak Magyarországon, és érdekeltek abban, hogy a magyar gazdasággal és üzleti tendenciákkal kapcsolatosan naprakészen informáltak legyenek, vagy éppen magyarországi befektetési és beszállítási lehetőségeket keresnek. A francia üzletemberek nagyra értékelik a személyes találkozást, akár egy ebéd vagy vacsora mellett. Az üzleti életben nincs nagy hagyománya a tárgyalópartner megajándékozásának, ennek ellenére szívesen fogadják, ha egy magyar specialitással lepik meg őket. Annak ellenére, hogy Magyarországot sajnos csak kevés francia ismeri igazán, a Tokaji borok és a magyar konyha híre Franciaországba is eljutott. Mit tegyünk, ha francia ae üzletfelünk? Múltbéli mesterek, mesterségek Miskolc textiliparának részvénytársasága 1900-ban a helyi sajtóban több írás is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a város melyik részén lenne legalkalmasabb felépíteni egy szövőgyárat. A tervből egy évtized múlva lett vállalkozás, tehát tőke és gyár, amely 1912-ben már 120 embernek adott munkát. Guttmann Jenő és Zeilendorf Sándor kötszövetet előállító üzeme a Zsolcai kapui ipartelepen működött, s a város legnagyobb üzemei közé tartozott az első világháború kitörése előtt. A háború alatt a cég nem működött, de 1921-ben a már akkor kizárólagos tulajdonnal rendelkező Guttmann Jenő áttelepítette üzemét Miskolc és Újdiósgyőr határába. Az akkor még olcsón vásárolható Szinva jobbparti területen új üzemet épített, s így indult útjára a Miskolci Textilipari Rt. 1922- ben közel 800 munkást foglalkoztatva az ország textiliparában is jelentős arányt, értéket képviselt a vállalkozás. Ekkor született az elképzelés, hogy a gyár környéki telkek kiosztásával olyan kolóniát kell itt kialakítani, amely egyformán lakást biztosít és befogadja a szomszédos üveggyári, a téglagyári és a diósgyőr-vasgyári munkáscsaládokat is. Az 1920. évi földreformtörvény is segítséget jelentett az elképzelés megvalósításához. 12 kát. hold területet osztottak ki úgy, hogy a kolónia egyetlen telke sem lehetett 150 négyszögölnél kevesebb. Az utcákra osztott, s központi térrel is ellátott tervek felett elkezdődött vita addig húzódott, hogy közben válságba került a textilgyár, a kolónia építése pedig elmaradt. A válság oka a pénz elértéktelenedése lett, 1924-ben a gazdasági stabilizáció érdekében létrehozták a Magyar Nemzeti Bankot, majd megtörtént a pénznem-váltás. A korona helyett 1927-1946 között így lett a pengő a fizetőeszköz. A pénznem-váltás és a stabilizáció „szalmaszál” volt a gyár megmentéséhez. 1928-ban a Pénzintézeti Központ segítségével sikerült megoldani a 800 fő (főleg nők) foglalkoztatását. 1930-ban Mikszáth Kálmán főispán (az író fia) eredményes kísérletet tett olasz tőke bevonására, s ez rövid ideig működőképessé tette azt az üzemet, ahol 110 férfi és 688 nő dolgozott. A nők közül 16 éven aluli (tulajdonképpen gyermek) volt 166 fő, 16-18 év közötti 218 fő, s a felnőttnek számító, 18 év fölöttiek száma pedig 311 fő. Az üzem gyermekharisnyát, kesztyűt, mellényt, trikóféleségeket és kötöttáru termékeket állított elő, de nem volt exportképes jobbára a fővárosba szállított, s kis mértékben a helyi igényeket elégítette ki. A technikai felszereltséget, annak színvonalát mutatja a gyár törzslapján feltűntetett gépkészlet. 573 kézi fonógép (orsó), 40 db kötőgép, 16 db körkötőgép, 186 db motorikus kötőgép, 11 db nagyobb teljesítményű fonógép, 6 kártoló- és 11 db tépőgépen dolgozhattak egy-egy műszak alatt a munkások. 1934 egyik fagyos februári éjszakája aztán pontot tett a gyár rövidre szabott történetére. Egy éjszakai tűz miatt másnapra a gyár két nagy műhelycsarnoka a gépekkel, raktárai az árukészlettel, irodái az ott tárolt anyagokkal és ügyviteli dokumentációval tejesen megsemmisültek. A tűzoltók tétlenül nézték a pusztulást, mert nem volt víz a közelben. Akkor derült ki, hogy a gyárat nem a terveknek megfelelően építették és adták át. A nagy üzemcsarnokok kátránypapírral fedett deszkatetővel voltak ellátva, a csarnokoknak nem volt padlásterük, így a gépek és a raktárkészlet pusztulását, még ha lett volna tűzoltó víz, akkor sem tudták volna megakadályozni. A „kötszövő gyár”-nak három üzeme, illetve üzemrésze volt a fonoda, a szövöde és a kötődé részére. A fonoda és a szövöde teljesen megsemmisült, a kötődé beindítása pedig éppúgy lehetetlen volt, m int a munkások elhelyezése. 1936-ban a budapesti Pénzintézeti Központ felparcellázta a területet, így még a gyár maradványai is véglegesen eltűntek a város térképéről.- Dobrossy István Kézművesek nyári találkozója Hagyomány, hogy a nyári hónapokban kötetlen hangulatú megbeszélésre gyűlnek össze a BÖKIK Kézműipari Tagozatának tagjai Tóth József tagozati elnök szépen kialakított kertjében. Immár másodszor jelent meg a találkozón Parragh László, az MKIK elnöke. Országos helyzetképpel kezdte tájékoztatóját Parragh László, aki megállapította, hogy az ország közvéleménye ma már kijózanodott, s a rendszer- váltás után húsz évvel a szakemberek is elfogadják, hogy az a fajta „sza- badrablásos” verseny, amelyet eddig folytattak a tőkét koncentrálók, megbukott. Sajnálatos, hogy bár a jelenlegi kormány igyekszik fenntartani az egyensúlyt, ám mindezt adónöveléssel és nem a gazdaság teljesítményének fokozásával éri el. Fontos, hogy a jövőben egy olyan gazdaságpolitika lépjen életbe, amelyik a belső piacra koncentrál, és a hazai termelés növelése az érdeke. Nem arra kell törekedni, hogy nálunk legyen a legolcsóbb a munkaerő, hanem arra, hogy a szakképzett embereket rendesen megfizessék és ezáltal növekedjen a vásárlóerő. A kézműves társadalom a kamara megbecsült tagjai közé tartozik, a kamarával együtt a munka becsületének helyreállításán dolgoznak.- M.V.Zs. A kézműves mesterek a kamara elnökének tájékoztatóját hallgatják
