Észak-Magyarország, 2009. augusztus (65. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-19 / Gazdasági iránytű

2009. augusztus 19. GAZDASÁGI IRÁNYTŰ /3 Miből lesz a cserebogár? Adózás, marketing, projektmenedzsment, informatika, pénzügyek, hatósági engedélyek. Olyan témakörök, ame­lyekhez értenie kell a vállalkozónak. Ön valóban ért hoz­zá? Járatos a számvitel, az üzleti tárgyalási technikák, a jogi fortélyok világában? Egy vállalkozás sikerét természetesen annak a szakmának az ismerete alapozza meg, amely a fő tevékenységi kört hatá­rozza meg. A szükséges kísérő ismeretek hiánya azonban semmissé teheti azt a hasznot, amit az alap tevékenység­gel ér el a vállalkozás. Ugye ismerősen csengenek azok az esetek, amikor a hatósági engedélyek hiánya, az adózási határidők elmulasztása bírságot eredményezett? Más eset­ben a felületes informatikai tudás, vagy marketing lehető­ségek kihasználatlansága miatt üzleti lehetőségtől esik el egy vállalkozó. A vállalkozás kockázatát lehet csökkente­ni - éljen a kamara által kínált lehetőséggel. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara kezdő és gyakorló vállalkozók számára nyújt gyakorla­ti ismereteket a felsoroltakkal együtt 11 témakörben kisvál­lalkozások piaci sikereinek növelése érdekében. A kamara támogatást nyert a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium állal meghirdetett „A kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzé­sének támogatására” kiírásra benyújtott pályázatára. A projekt megvalósításával célunk minél több kezdő vállal­kozást, valamint vállalkozást indítani szándékozó személyt a projektbe bevonni és számukra a megváltozott gazdasági, üzleti környezetben való sikeres működéshez és helytállás­hoz nélkülözhetetlen alapinformációkat átadni. Minden helyszínen 20 érdeklődő részvételére van lehetőség. Eddig a megye 3 városában (Tokaj, Mezőkövesd, Kazinc­barcika) zajlott le a képzés. Szeptembertől az év végéig további 12 kistérségi központban szervezzük meg az okta­tást, amely a résztvevők számára térítésmentes. Az eddig lebonyolított konzultációk tapasztalata szerint a képzés tényleges segítséget nyújt a kezdő vállalkozóknak és a vállalkozást indítani szándékozóknak. Legyen Ön is résztvevője a projektnek - hadd lássuk, MIBŐL LESZ A CSEREBOGÁR! A projekt oktatást követő szakaszában 30, a képzésben részt­vevő vállalkozó mellé olyan tapasztalt vállalkozás vezető­ket kérünk fel mentori tevékenységre, akik tapasztalataik átadásával négy hónapon át közvetlenül elősegítik a fejlő­dő kisvállalkozások sikerét. A képzésben való részvételre jelentkezni lehet Pintér Zol­tán projektmenedzsernél a pinter.zoltan@bokik.hu e-ma- il címen, vagy a kamara titkárságán a 46/501-870-es tele­fonszámon.- Pintér Zoltán — Pályázatfigyelő GOP-2009-1.1.1 - Piacorientált kutatás-fejlesz­tési tevékenység támogatása ___________________ Célja a vállalkozások K+F tevékenységének fokozá­sa és a vállalati K+F ráfordítás növelése. Az egye­temek, kutatóintézetek és a vállalkozások közötti K+F együttműködés, valamint a technológia-transz­fer erősftése. A támogatható tevékenységek köre a következő: 1. Alkalmazott (ipari) kutatás: új tudásanyag meg­szerzésére irányuló kutatás, amelynek célja, hogy az így megszerzett tudásanyag felhasználható legyen új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesz­téséhez, illetve jelentős javulást eredményezzen a már meglévő termékekben, eljárásokban vagy szolgáltatásokban; magában foglalja az ipari kuta­táshoz szükséges komplex rendszerek összetevői­nek létrehozását is, kivéve a kereskedelmileg fel­használható prototípusokat. 2. Kísérleti fejlesztés: az alkalmazott (ipari) kutatás eredményének tervekbe foglalása, azaz a kereske­delmi felhasználásra nem kerülő prototípus elkészí­tése. Alkalmazott (ipari) kutatásra és kísérleti fej­lesztésre együttesen a K+F projekttámogatás jog­cím keretében lehet pályázni. A pályázatok benyújtása 2009. augusztus 31-től 2010. január 4-ig lehetséges GOP-2009-1.3.2 - Vállalati kutatás-fejleszté­si kapacitás erősítése ______________________________ A konstrukció célja korszerű vállalati munkahelyek létesítése, illetve bővítése a K+F infrastruktúra fej­lesztésének és új K+F munkahelyek létrehozásá­nak támogatásával. A támogatható tevékenységek köre a következő: 1. Alapkutatás: olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyel­hető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül. 2. Alkalmazott (ipari) kutatás: új tudásanyag meg­szerzésére irányuló kutatás, amelynek célja, hogy az így megszerzett tudásanyag felhasználható legyen új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesz­téséhez, illetve jelentős javulást eredményezzen a már meglévő termékekben, eljárásokban vagy szolgáltatásokban. 3. Kísérleti fejlesztés: az alkalmazott (ipari) kuta­tás eredményének tervekbe foglalása, azaz új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatá­sok tervezése. A pályázatok benyújtása 2009. augusztus 31-től 2010. július 5-ig lehetséges. Pályázati felhívás és útmutató: www.nfu.hu Mit kell tudni a tanulószerződésről? Gyakorlati képzés valódi munkahelyeken, mesterek mellett... A tanulószerződés egy olyan gya­korlati képzést, gyakorlati képzőhe­lyet biztosító dokumentum, ami egy gazdálkodó szervezet és egy tanu­ló között jön létre. Tanulószerződés köthető a teljes képzési időre, illet­ve annak egy részére is, a vonatko­zó szabályokat a szakképzési törvény határozza meg. Miért jó a tanulószerződés a tanu­lóknak és családjaiknak? Mert munkaerőpiaci igényekre épü­lő szakképzésben részesül, valamint rendszeres havi díjazást, fizetést kap, ami nem lehet kjsebb, mint a minimál­bér 20%-a. Ezt a teljesítménynek meg­felelően félévente emelni kell. A tanu­ló a társadalombiztosítási szabályok szerint biztosítottá válik, betegség ese­tén táppénzre jogosult. (A tanulóévek szolgálati időnek számítanak.) A tanu­lószerződés a szakképesítés megszer­zését követően a tanulónak nem jelent munkavállalási kötelezettséget a gaz­dálkodó szervezetnél, de a gazdálko­dó szervezetet sem kötelezi a munka- viszony létesítésére. Mi a hátránya, ha a szakmunkás- tanuló nem tanulószerződés, hanem az iskolai tanműhelyben, vagy az iskola és egy gyakorlati képzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezet közti együttműködési megállapo­dás alapján részesül a gazdálkodó szervezetnél gyakorlati képzésben? Az együttműködési megállapodást az iskola köti a gazdálkodó szervezet­tel és a tanulókat az iskola helyezi ki gyakorlati oktatásra a cégekhez. Ebben a formában a tanulók nem válnak biz­tosítottá, így ezek az évek nem válnak Szolgálati idővé, azaz a nyugdíjba nem számít be. Nem jár, csak adható havi díjazás annak a tanulónak, aki a gya­korlati oktatáson az iskolában, vagy - az iskola és a gazdálkodó szervezet Asztalos mester és tanulói által kötött szerződés alapján - a gaz­dálkodó szervezetnél vesz részt. Mi jár még a tanulóknak, ha gya­korlati képzésükre gazdálkodó szer­vezetnél vagy egyéni vállalkozónál kerül sor? A tanulók részére a gyakorlati kép­zési napokon egyszeri kedvezményes étkezést, vagy az étkezéshez természet­beni hozzájárulást kell biztosítani. Ha a gyakorlati képzést szervező a tanu­ló részére természetbeni hozzájárulást (étkezési jegy, utalvány, stb.) biztosít, annak értéke nem lehet kevesebb a dol­gozóknak juttatott étkezési hozzájáru­lás adómentes összegénél. Útiköltség- térítés jár a tanulónak a lakóhelyéről a tanulmányok alatti vizsgára, beszá­molóra és visszatörténő utazáshoz, ha arra nem a tanuló állandó gyakorla­ti képzési helyén kerül sor. Az úti­költség-térítést a gyakorlati képzést szervező fizeti. A gyakorlati képzést szervezőnek kell biztosítani a tanu­ló részére a tisztálkodási eszközöket (kéztisztító krém, szappan), a mun­karuhát, egyéni védőeszközt, védő­italt ugyanúgy, mint a vele azonos munkahelyen foglalkoztatott mun­kavállalónak. Ha a tanuló hiány-szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzés­ben vesz részt, a meghatározott pénz­beli juttatáson felül havonta a kötelező legkisebb minimálbér 20%-nak meg­felelő mértékű kiegészítő pénzbeli jut­tatás illeti meg. Melyek ezek a hiány­szakmák? Építőiparban: ács-állványo­zó, kőműves. Fémiparban: gépi forgá­csoló, géplakatos, hegesztő. Mikor szűnik meg a szerződés?- ha a tanuló sikeresen leteszi a szakmai vizsgát- ha a tanulót kizárják a szakiskolá­ból és 30 napon belül nem tudja tanul­mányait másik iskolában folytatni,- ha jogutód nélkül megszűnik a gyakorlati képzést folytató gazdálko­dó szervezet-ha a gazdálkodó szervezetet eltilt­ják a gyakorlati képzéstől- ha a tanuló meghal A tanulószerződéseket a területi­leg illetékes kamarák kötik meg és felügyelik A 2009júniusában a parlament által megszavazott Adótörvény csomag vál­tozásai hátrányosan érintette a tanuló­szerződéses gyakorlati képzés elszá­molási rendszerét. A kialakult helyzet­ben - a megkérdezett gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek közül- számos cég jelezte, hogy csökkenti, illetve megszűntet) a gyakorlati kép­zést. Ez a tendencia a magyar szakem­ber utánpótlás kérdésének megoldását tovább rontotta volna. Ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ország- gyűlési képviselők közreműködésével csaknem teljes egészében visszaállítot­ta az elszámolás korábbi rendszerét. A megyénkben gyakorlati képzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek - látva a kamara változtatási szándékát- tanulószerződés-kötéseiket augusz­tus hónapra ütemezték. A korábbi évek gyakorlata szerint ebben a hónapban ugrásszerűen megnövekszik a tanuló­szerződés-kötések száma. Némi meg­torpanást ebben a folyamatban mind a megyei, mind a Miskolc városában lét­rehozott szakképzés szervezési társulá­sok megalakulása jelenti, hiszen a nyár folyamán tervezik a gyakorlati képzé­seik megvalósítását. A tanulóképzést folytató gazdálkodó szervezetek is jel­zik ezeket a törekvéseket, ez némileg lassítja a szerződés-kötést.- Németh Zsolt, Balog Nóra ­r—— 1 Számok és szakmák Az utóbbi két év tanuló szerződései a 2008/2009-es tanévben, a hiányszakmák tekintetében Ács, állványozó 9 tanulószerződés3 cég Gépi forgácsoló 4 tanulószerződés 2 cég Géplakatos37 tanulószerződés 9 cég Hegesztő 42 tanulószerződés9 cég Kőműves 76 tanulószerződés14 cég Tanulószerződés-kötési szándék jelzése a gazdálkodó szerve­zetek részéről szakmánként 2009/2010-es tanévben,a hiány­szakmák tekintetében Gépi forgácsoló5 tanulószerződés 2 cég Géplakatos25 tanulószerződés 2 cég Hegesztő64 tanulószerződés4 cég Kőműves 58 tanulószerződés 2 cég Egyéb szakmák tekintetében: Asztalos 59 tanulószerződés 4 cég Autóelektronikai műszerész 10 tanulószerződés1 cég Autószerelő 10 tanulószerződés 1 cég Autótechnikus 5 tanulószerződés 1 cég Élelmiszer- és vegyi áru eladó 41 tanulószerződés3 cég Épületgép. csőhálózat és ber.-szer. 60 tanulószerződés1 cég Fodrász 68 tanulószerződés3 cég Fogtechnikus 1 tanulószerződés1 cég Karosszérialakatos 5 tanulószerződés1 cég Kárpitos12 tanulószerződés 1 cég Kozmetikus7 tanulószerződés3 cég Nőiruha-készítő 56 tanulószerződés 2 cég Pék 25 tanulószerződés1 cég Pék-cukrász 5 tanulószerződés 1 cég Postai ügyintéző 20 tanulószerződés1 cég Szakács 3 tanulószerződés1 cég Szobafestő-mázoló és tapétázó58 tanulószerződés 2 cég Villanyszerelő 1 tanulószerződés1 cég Tíz éves a Békéltető Testület A legtöbb fejlett országban pár évti­zede előtérbe kerültek olyan jogágak, melyek korábban nem, vagy csak csi­rájukban léteztek. Az Európai Unió­hoz történő csatlakozás hazánkban is előbbre sorolta ezen jogterülete­ket. Ezek között is a fogyasztóvéde­lem kiemelt jelentőséggel bír Euró­pában, így nekünk is alkalmazkod­nunk kellett ehhez a szemlélethez. Korábban törvényi szintű szabályo­zás nélkül, elszórtan, néhány részte­rületre korlátozva, rendeletek szabá­lyozták a fogyasztók jogait. Az euró­pai szemléletváltás jegyében alkotta meg az Országgyűlés a fogyasztóvéde­lemről szóló 1997. évi CLV. Törvényt, mely átfogóan szabályozza a fogyasz­tóvédelem intézményrendszerét. E tör­vény hozta létre a békéltető testületet, mint hazánkban korábban nem létező, de Európában már évtizedek óta elter­jedt és bevált jogintézményt. A békéltető testület a területi gazda­sági kamarák mellett működő függet­len testület. A békéltető testület eljárá­sának célja a fogyasztó és a vállalko­zás közötti vitás ügy (fogyasztói jog­vita) egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, ennek eredménytelen­sége esetén pedig az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony, olcsó (ingyenes) és egyszerű érvényesítésé­nek biztosítása érdekében. A békélte­tő testület hatáskörébe az áruk és szol­gáltatások minőségével, biztonságossá­gával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződé­sek megkötésével és teljesítésével kap­csolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik. A békéltető testületek 1999-ben alakultak meg, így idén ünnepeljük 10 éves fennállásunkat. Megyénkben - a 2008. évi tisztújítás óta - 14 taggal dolgozik a testület. A tagok kellő felké­szültséggel és szakmai tudással látják el feladataikat. Valamennyien megbe­csült, felsőfokú végzettségű, több évti­zedes gyakorlattal rendelkező szakem­berek. Az eltelt 10 évben jelentős bővü­lésen ment át a testület által ellátott ese­tek száma, az ügyszámok alakulását a következő táblázat szemlélteti: A tapasztalat szerint azokban az ese­tekben, amikor a gazdálkodó szervezet megjelenik a meghallgatáson, sikeres a békéltető tevékenységünk, és egyez­séget tudunk létrehozni a felek között. Az egyezséggel zárult ügyeken túl, a megszüntetett ügyek nagy részéről is elmondható, hogy a felek megál­lapodtak egymással, ezért nem volt szükség az eljárás folytatására. Saj­nos a vállalkozások alávetési nyilat­kozatot rendkívül ritkán tesznek, ez az oka annak, hogy a testület ritkán hoz kötelező határozatot. Az ügyek tár­gya rendkívül változatos. A kereske­delem valamennyi ága, a szolgáltatá­sok, az építőipar, a bank és biztosítási szektor egyaránt megjelenik a palet­tán. A pár ezer forintos összeghatár­tól egészen milliós nagyságrendű érté­kig szóródnak az ügyek. A testület tanácsadó tevékenysége is jelentős. Heti egy alkalommal, héttő délután tartunk tárgyalásokat és foga­dónapot, azonban a kamara titkársága minden nap a panaszosok rendelkezé­sére áll a BÖKIK Miskolc, Szentpáli u. 1. sz. alatti székházában.- Dr. Túlipán Péter, a B-A-Z. Megyei Békéltető Testü­let elnöke és dr. Strassburger Gyula elnökhelyettes ­Adóváltozás 2010. január 1-től új adót vezetnek be! Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról a 2009. évi LXXVIII. törvény rendelke­zik, melyről az alábbi rövid tájékoztatást adjuk. Adóköteles a 125 kilowatt tel­jesítményt elérő hajtómotor­ral rendelkező személygépko­csi, az OT betűjelű rendszám- táblával ellátott személygépko­csi kivételével. Az adó alapja a személygép­kocsi hatósági nyilvántartás­ban feltüntetett teljesítmé­nye kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személygépkocsi teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett tel­jesítményt 1,36-tal kell oszta­ni, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Az adó mértéke a Gjt. 7. §-ának (1) bekezdése szerinti adómér­ték 2-szerese a 125 kilowatt tel­jesítményt elérő és 175 kilowatt teljesítményt meg nem haladó, 2,5-szerese a 175 kilowatt tel­jesítményt meghaladó és 200 kilowatt teljesítményt el nem érő, és 3-szorosa a legalább 200 kilowatt teljesítményt elérő sze­mélyszállít ó gépjármű után.- Dr. Deme Lászlóné ügyvéd ­Év Ossz. ügy Megszüntetés Egyezség Ajánlás Kötelezés Elutasítás 1999 16 2_ _ 5 1 _ Q _ J_ . 2000. 20. _JL .... 7 ____5_ _ __J____ __2_____ 2001. J3_____2 5 ____5_____ ____ ____Q_ 2002 23 12 9 1 _ Q1 2003 5Q 32 11 7 ____0___0 2004 jS5_. 45136_____0____ 1 2005 1047716803 2006 1831133231 _ű____ 7 2007. 14188 .2231 _ 0 0 2008. 21015222 351 0

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom