Észak-Magyarország, 2009. augusztus (65. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-19 / Gazdasági iránytű

2009. augusztus 19. GAZDASÁGI IRÁNYTŰ /2 CHANGE Intelligent Energy [_Oj Europe Change - váltás a jövőért Júliusi és augusztusi számunkban részletes elemzést közöltünk a magyar vállalkozások versenyképességéről. A számos mutató egyike az energiaárak nagysága, amely az Európai Unión belül az egyik legmagasabb. Mindeköz­ben a világ energiaigénye rohamosan emelkedik. A hihetet­len mértékben fejlődő ázsiai országok - elsősorban Kína és India - energiaéhsége hatalmas, a készletek viszont korlá­tosak. Egyre fontosabb szempont az ár, a környezeti káro­sítás, és a veszteségek csökkentése. A megújuló energiák olyan új energiaforrásokból szár­maznak, amelyek újratermelődnek vagy újratermelhetők. Amikor egy vállalkozás termelő vagy szolgáltató csarnokot, irodát, raktárát épít, vagy ezeket korszerűsíti, két dolgot kell szem előtt tartania: hogyan tudja a legmegfelelőbb, legjob­ban és legbiztonságosabban elérhető energiaforrást bizto­sítani a feladatok ellátására és hogyan tudja ezt az energiát minél nagyobb mértékben hasznosítani. A megújuló ener­giaforrások a következők lehetnek: biomassza, szélenergia, vízienergia, napenergia, geotermikus energia. Az Európai Unió országai közül Svédország, Lettország, Finnország alkalmazzák a legnagyobb mértékben ezeket az erőforrásokat, 2020-ra ezek aránya 40-50 lesz. Magyaror­szág 12-13 százalékot tervez erre az időre.- Szilágyiné Baán Anna ­Megújuló energiák A megújuló energiák közül talán a geotermikus energia hasznosítása a legkevésbé ismert. Ennek lényege, hogy a Föld belsejében, a felszín alatt mintegy 3000 km-re levő magmából a fel­szín felé áramló hőt használja fél melegí­tésre. Magyarország adottságai rendkívül jók, míg általában a föld felszínétől lefelé haladva a hőmérsék­let kilométerenként 10-30 °C-t emelke­dik, addig ez az érték nálunk 55-60 °C/km, sőt Zemplénben még ettől is nagyobb. A hőenergia az úgynevezett hőszivattyú segítsé­gével jut a felszínre. Három típusa ismert. A leve­gős rendszer a külső levegőt áramoltatva állítja elő a meleg vízhez vagy a fűtéshez szükséges ener­giát. A talajkollektoros rendszer a talajban elhe­lyezett néhány száz méteres csőrendszerrel bizto­sítja a hőcserét. A talajszondás rendszerben spe­ciális folyadékot keringtetnek, a szonda 50-100 m mélyre hatol le. A geotermikus energiák hasznosítására szolgáló hőszivattyúkat háztartási melegvíz előállítására, épületfűtésre, vagy például úszómedencék fűtésére használják, természetesen a geotermikus energia kombinálható a szolár-energiával is. Olyan csarno­kok, irodák esetében ugyancsak alkalmazható, ahol nincs jelentősebb hő- vagy melegvízigény, csak a háztartásihoz hasonló. Innovációs Díj Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesz­tési Tanács és a Regionális Innovációs Tanács pályázatot hirdet a 2009. évi Észak-magyar­országi Regionális Innovációs Díj elnyerésé­re. A pályázat célja gazdálkodó szervezetek kiemelt innovációs, illetve kutató tevékeny­ségeinek elismerése. Pályázati feltételek: _______________________________ Pályázatot nyújthatnak be bármely, az észak­magyarországi régióban bejegyzett székhellyel, vagy telephellyel rendelkező mikro-, kis-, és közép- vállalkozások, egyéni vállalkozók. Pályázni olyan megvalósult innovációs projekttel lehet, (új termék, szolgáltatás, új eljárás létrehozá­sa, új marketing-módszer, új szervezési-szervezeti módszer), amely az elmúlt két évben realizálódott, számokkal alátámasztható, és a szervezet számára eredményeket jelentő dokumentumokkal rendelke­zik. Az innováció alapja lehet K+F eredmény, szaba­dalom, know-how, technológiatranszfer stb. A pályázó adatai, rövid bemutatása Az innovatív megoldás részletes leírása, a megva­lósított innováció tárgya, a kidolgozott ötlet, alkal­mazott módszer leírása. Mf az újszerű az alkalma­zott megoldásban, mi teszi innovatívvá? A meg­valósításhoz szükséges pénzügyi, jogi, személyi, technikai feltételek. Referenciák. A pályázat benyújtása:____________________________ NORRIA Észak-Magyarországi Regionális Innováci­ós Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft. 3525 Mis­kolc, Széchenyi u. 107. Határidő: 2009. szeptember 10. Versenyképesség vagy leszakadás? Kamarai elemzés Évek óta azt érzékeljük, hogy a ver­senyszférában tevékenykedő vál­lalkozások egyre nehezebben áll­nak meg a nemzetközi versenyben. A „nemzetközi” ebben a formában nem jelent egyben országhatárt is, mivel a gazdaságot jelentős mérték­ben átszövik a külföldi érdekeltségű, multinacionális társaságok. Európában egyedülállóan magas a jegybanki alapkamat, melyet az eladó­sodottság mértéke, a magyar államház­tartási hiány és a jegybank-kormány közti összehangolatlanság eredménye­zett és hatása még évekig tartani fog. Magas alapkamat Azzal, hogy Magyarország műkö­désének finanszírozásához kilenc szá­zalék, vagy a fölött kap hitelt, tulaj­donképpen a hazai vállalkozások­nak kell megtermelnie ezt a négy-hat százalék kamattöbbletet. Ez a kamat- többlet éves szinten az 1200 milli­árd forintos kamatterheket figyelem­be véve 500-700 milliárd nagyságú. Ez a fizetendő kamattöbblet évente az EU-források közel felét el is viszi. Vagyis EU-forrásunk fele a pénzügyi befektetőknél landol. A magyar alapkamat a kéreske- delmi bankok kamatszintjét is viszi magával. Ma egy vállalkozás 12-14 száza­lékért kap hitelt. Kevés olyan termék van, melynek ára ezt elviseli. Szintén nem térül meg egy beruházás ilyen magas kamatok mellett. ToVább nehe­zíti a vállalkozások finanszírozását a bankok közt eluralkodó forrás, illetve bizalom hiánya. Véleményem szerint itt az állam (MFB) magára hagyja a hazai vállalkozásokat. Egyrészt az álla­mi tulajdonú bankok a kereskedelmi bankoknál rosszabb feltételekkel, sok­kal bürokratikusabban kezelik a part­nereket. Másrészt a kormány által elin­dított egy-egy program rendre meg­bukik ezen intézmények hozzáállása miatt. Lásd Jeremie program. Közel két év alatt mindössze 6 milliárd forintot tudott kihelyezni kisvállalkozói körbe. Ezzel szemben a kamara menedzselte Széchenyi Kártya több mint 150 milli­árd forint hitellel teszi működőképessé a vállalkozások ezen rétegét. Magyarországon az elkövetkező kormányok elsődleges feladata, hogy a rendkívül magas kamatokat a gazda­ság stabilizálásával, a politikai közhan­gulatjavításával, közös erőfeszítéssel európai szintűre vigyék le azért, hogy a megtermelt GDP egy részét ne a pénz­ügyi befektetők vigyék el. Csak így tud mentesülni a gazdaság egy jelen­tős versenyhátránytól. EU-támogatás a magyar vállalkozások helyzetéről - 2. rész A magyar kis- és középvállalkozásoknak kemény versenyben kel! helyt állniuk a nemzetközi piacokon zások nyerik. Ugyancsak ennek tud­ható be, hogy a pályázók a célnál jóval magasabb árat adnak meg (Margit-híd; Metró stb.) A válságból való sikeres kijövetel egyik meghatározó tényezője lehet, hogy ezen a téren milyen változáso­kat tudunk elérni.- EU-források legalább 35-45 szá­zalékának reálszférába való átcsopor­tosítása. A válság miatt most különö­sen fontos, hogy a rendelkezésre álló források minél nagyobb hányada olyan fejlesztések alapja legyen, melyek rövid időn belül új értéket, szolgáltatást biz­tosítanak.- Szükséges a pályázatok elbírálá­sának lényeges felgyorsítása egy-egy témában, havi döntést kell folyamato­san működtetni.-Kiírási feltételeknél a térségi vál­a magyar adóterhek eredményeként Magyarországon jelentősen magasab­bak az energiaárak, mint a konkurens országokban . Sajnálatos módon az energia árak liberalizációja sem hozott árcsökken­tést. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy az elosztó rendszerek (például az MVM) jelentős nyereséggel dolgozik (állami tulajdon miatt újabb adóbevé­tel?). Különösen érződik ez most, am i- kor a világon mindenütt lefelé men­nek az energiaárak, nálunk áremel­kedés van. K+F tevékenység A versenyszférában tevékenyke­dők közvetlen információk ismereté­ben döntenek egy-egy kutatás-fejlesz­tés témában és saját tőkéjüket kockáz­tatják. Ezzel szemben az ál lám közve­ján egyértelműen a minőség rovásá­ra megy.-Az oktatási intézmények beiskolá­zási terve és á gazdaság szakemberigé­nye messze nincs összhangban. Külö­nösen érvényes ez a főiskolai, egyete­mi képzésre.- A termelő munkában való rész­vétel leértékelődése oda vezetett, hogy ma már szakmunkástanulónak csak kettes-hármas eredménnyel, kény­szerből mennek a fiatalok.-A társadalomban végbemenő vál­tozás elhanyagolta az értéket előállí­tók anyagi-erkölcsi elismerését. Ebben jelentős szerepe van a kereskedelmi médiának is, hisz nekik köszönhetően szinte minden fiatal példaképe valami­lyen „sorozat” hőse, és nem egy olyan magyar szakember, aki megalkotta az átlátszó betont, a 3D-s számítógépet stb. Róluk alig-jelenik meg cikk. Ipari fogyasztási oázárak EUR/Gigajoul 2000 20012002200320042005 20062007 Hl)77 442 ___ 5,7 ___5,4 5,8 _____7,2.. _ 9,5 . Pl 566166 4,3___ ___5^3 . . 621............... ______ly CZ 3 01. 3? 47 41 4,2______ ____5,1 73 . 6,5 un ___5,3._______5-Zó - ­7,9 lalkozások erőforrásainak figyelem­be vétele.- Tekintettel arra, hogy a régióba nem „jutott” nagyméretű összesze­relő üzem, így a beszállítói program­tett információk alapján a közpénze­ket kockáztatja. Ennek megfelelően kell a célra ren­delkezésre álló forrást szétosztani. Most különösen fontos, hogy a szű­- Ha felismerjük, és teszünk érte, hogy a tízmillió magyart nem tud­ja eltartani egymillió dolgozó, akkor véleményem szerint nagyobb elisme­résjár a reálszférának. Ipari fogyasztói villamosenergia-árak EUR/KWh 2000200120022003 2004200520062007 HU ___ 0,0610,0670,060,060065 _ Ű,QZ___. .0,075 ... __. 0,081 PJ___ 02)49 0 0680 0660,0450,05 .. 0,05.4.......0,05.4___ CZ______02)46 . .... 0,047 . 0,052 0,05 . ____0,042 . 0,06 _ 0,073 ...0,022____ 5K0.0680.070.0770.093 A-rendelkezésre álló mintegy 8000 milliárd forint EU-forrásból mindösz- sze 11 százalék jut a gazdaság élénkí­tésére. Aránytalanul magas az infrast­ruktúra, közösségi épületek, belváros­ok támogatási aránya. A pályázati rendszer hibájából, a kiírók nem megfelelő helyi érdekkép­viselete miatt a pályázatok meghatáro­zó hányadát nálunk - más EU-s orszá­goktól eltérően - nem helyi vállalko­hoz pozitív diszkrimináció szükséges - pótlandó a szállítási távolság költséget. Ugyancsak ellensúlyozni kell azt a gya­korlatot, hogy a környező EU-s orszá­gok inkább hazai beszállítót választa­nak (szemben velünk). Energia árak Az energia szektor kényszerű pri­vatizációja (költségvetési bevétel) és kös forrásból szinte azonnal megtérü­lő fejlesztés legyen. Ennek érdekében a kutatóintézeteket, tudásközpontokat érdekeltté kell tenni a gyakorlatban megvalósítható, új használati értékű versenyképes termékek, szolgáltatások versenyszférával való közös kifejlesz­tésre. Természetesen ezzel nem vita­tom az alapkutatások szükségességét, de véleményem szerint azt is célra ori- entáltabban kell végezni. A bemutatottak alapján ma egy ma­gyar vállalkozás tevékenységi ágtól függően 15-25 százalékos hátrány­ban van a versenyszférában. Ezzel csak úgy lehet piacon maradni, ha ala­csony jövedelmezőséggel, de inkább veszteséggel tevékenykedik. Ezmagá után vonja, hogy az eddig is alacsony tőkeellátottsága tovább romlik, nem tud fejlődni. Vagyis kiesik a piaci sze­replők közül. Gondolom, ma Magyar- országon ez senkinek sem érdeke. Nem lehet senkinek érdeke, hogy Európában sereghajtók legyünk. Ezért lényeges, hogy a versenyhátrány elemeit azon­nal, és folyamatosan javítsuk, még az európai átlagot el nem érjük. E nem kis munkában a kamara, mint eddig is, fel­ajánlja szakmai segítségét települési, régiós és országos szinten egyaránt.- Szalai József általános alelnök ­Mint azt már jeleztük, augusztus végén-szeptember elején) vállal­kozói fórum keretében szeretnénk megismerni olvasóink véleményét és javaslataikat a magyar Vállalkozá­sok versenyképességének növelésé­re, a szükséges kormányzati és helyi intézkedésekre. A fórum időpontjá­ról és helyszínéről az Észak-Magyar - országból tájékozódhatnak majd. Jegybanki alapkamat HU 9,6 10,25912,5 106---H 7,5 10,5 9,5 PL CZ SK 4,83,8 3,5 —w 5 3,8 1,8 1 1,4 JL 2,5 4,72,5 2.3 *2000 *2001 2002 2003 2004*2005*2006 2007*2008*2009.06.30 Oktatás Bár az oktatás minőségé­nek hatása a versenyképesség­re közvetlen számokkal nem mutatható ki, de úgy gondo­lom, hogy a korábban felvá­zolt, és elemzett versenyké­pességi mutatók mellett lassan egyik legjelentősebb tényező lesz. Az elmúlt évtizedek tár­sadalmi-gazdasági változá­sai lényegesen megváltoztatta az oktatás színvonalát. A változásnak több oka van:- Oktatási intézmények Grafika. Észak-Magyarország finanszírozása fejkvóta alap­1,5

Next

/
Oldalképek
Tartalom