Észak-Magyarország, 2009. augusztus (65. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-18 / 193. szám

2009. augusztus 18., kedd ÉSZAK Tisztelt Olvasóink! Ezen az oldalon az Észak-Magyaror- szághoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetősége­inkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részle­teket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szer­kesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szerkesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általá­ban rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemények számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha személy szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasóink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmával, természetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és cím­mel érkező, telefonszámmal is ellátott, így telefonon leellen­őrizhető, valós feladóval rendelkező leveleket közöljük. ELŐFIZETŐINK FIGYELMÉBE! Kedves Előfizetőnk! Ha bármilyen észrevétele van lapunk terjesztésével kapcso­latban - legyen az késés, kéz­besítési probléma vagy bármi, amit a terjesztés kapcsán fon­tosnak tart -, hívja a 06-40/424-424-es, helyi tarifával hívható számot! Kollégáink hétfőtől péntekig reggel 7 és este 8 óra között, szombaton délelőtt pedig 8 és 11 óra között fogadják hívását, a szám hivható vezetékes és mobilszámról egyaránt. NAPI ÜZENET Lukácsné Tóth Annamária olvasónktól 1848-ban megtartották a szabad­ságharcot és Petőfit a vállukon vitték a sajtóba. ISKOLAI DOLGOZATBÓL Várjuk Önt is! Miskolc (ÉM) - Az újságok legfontosabb kri­tikusai az olvasói: hiába minden szakmai igé­nyesség és jószándék a szerkesztők részéről, ha az eredmény nem találkozik az olvasók elvárásaival. Éppen ezért időről időre felkér­jük olvasóinkat, hogy segítsenek ötleteikkel és kritikáikkal a lap szerkesztésében. Heten­te, vagy ahogyan idejük engedi, találkozunk a szerkesztőségben, elektronikus levelek segítsé­gével pedig folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, Várjuk jelentkezésüket a kiss.jozsef@inform. hu címen, vagy telefonon (502-900). NE FELEDKEZZÜNK MEG RÓLA! Hamarosan Huba Miskolc (ÉM) - Sokan vagyunk úgy, hogy megfeledkezünk szeretteink, isme­rőseink névnapjáról. NÉVNAPMENÜ ‘Augusztus. 19 Hűha • Augusztus 20.István • Augusztus 21.Sámuel- .............. -< Megszépült kegyhely A Jézus kútja ismert kegy­hely a Miskolcon élő emberek számára. Ebből az Avas alatt csörgedező forrásból már az 1600-as években is szomjukat olthatták a miskolciak és a vándorok. Ezt a kutat és kör­nyékét, mint kegyeleti helyet már sokszor rendbe tették, de újra és újra birtokba vették a rongálok. Most úgy tűnik sikerült végleges megoldást találni. Cseh László település- rész önkormányzati képvise­lője szakértők tanácsait kér­ve feltöltette és parkosíttatta a szépen kiépített kút környé­két. Augusztus 9-én, vasárnap már méltó környezetben tart­hatták itt meg a hagyományos Jézus kútja búcsút. Az ünnepi szentmisét Lóczi Tamás atya, a Fráter György Katolikus Gimnázium érseki megbízott­ja mutatta be az ide zarándo­kolt hívek előtt. Reméljük, hogy a szépen helyrehozott kút és környé­ke egész évben kulturált pihe­nőhelye marad a miskolciak­nak, és a jövő évben a jelenle­gi állapotában tarthatják itt meg a búcsúi szentmisét. FojtAn László, Miskolc Málenkij robottól a szerelemig Idős olvasónk most megje­lent, „Málenkij robottól a sze­relemig” címú könyvéből áll­jon itt egy rövid részlet: ....A kulák szót propagan­da után lehetett hallani, egy- egy akkori szocialista gyűlé­sen csepülték a burzsoá fel­fogásért, no meg úgymond a kizsákmányoló mivoltáért. Volt ló, feltehetőleg elég, egye­sek szerint mindig használat­ban, hiszen a fiáker kocsiban ott feszített a kocsis teljes libé­riában, előtte a két ló, ápoltak, és fényes szőrúek voltak, szin­te díszei egyes nagyobb váro­soknak.” A könyv szerzője így ír szer­kesztőségünknek megküldött kötetéhez: „1979-től kezdtem az újságba írogatni, hol simo­gató, hol keményebb hangon - nagyjából, általában megje­lentek, ám ahol „négyszöge­sítés” nagy volt, az kimaradt. Ez a stílusom, nézze el vala­hogy a szerkesztő, és felhatal­mazom, megkérem, ott, ahol kismérvű az írás, ott javítson bele, esetleg töröljön, legalább tanulok ebből a jövőt illető­en. Az utóbbi 10 évben nem a nevemen van az újság elő­fizetés, hanem Majzik László nevén. Felsőzsolcán laknak és ők hozzák el az újságot nekem (Majzik Lászlóné az unoka­húgom). Most, 86 évesen fejez­tem be második könyvemet, a harmadik Nagy-Győrben van SZÓLÁSTÉR /11 OLVASÓINK LEVELEIBŐL Ünnepi szentmise a közelmúltbeli avatáson (Fotó: Fojtán László) a kiadónál. A negyedik még szunnyadó félben van a fiók­ban, témája, története külön­féle füzetekben, lapokon meg­formálva”. Nyíri Kálmán, Miskolc Mi a teendő? 1993 októberének végén derült égből villámcsapásként ért a behívó „szép” üzenet tar­talékos tiszti szolgálatra, Nóg- rádra. Támadtunk, védekez­tünk, a gyakorlótér minden apró fúcsoinóját feltérképez­tük. Az „embereim” (kb.: 25 fő) is hasonló cipőben jártak, békés polgári foglakozásokat űztek évek óta - hentestől a mérnökig - halványlila gőzük sem volt a profi katonáskodás­hoz. Egy lőgyakorlaton lövé­szetvezető voltam, géppisztol­lyal lövöldöztek a srácok, és elég sok lőtábla érintetlenül vigyorgott vissza ránk. Érté­keléskor egy szög segítségével teltek meg lyukakkal a lőla- pok, hogy a fegyvert évek óta kezükben nem tartó tartaléko­sok teljesítménye nehogy gyá­szos legyen... Itt fordult elő az a félel­metes eset, amikor az egyik középkorú honvéd Kalasnyikovjában megakadt a lőszer, s ő felém fordulva- úgy, hogy az AK-47-es csö­ve pont a fejemnek irányult- idegesen kérdezte, hogy mi a teendő? Láttam rajta, hogy kapkod, fél, azt se tudja, hogy fiú-e vagy lány. Hirtelen halálos nyuga­lom töltött el - az idő ólomlá­bakon lépkedett, szinte kívül­ről figyeltem lassítva az ese­ményeket -, kikaptam a kezé­ből a géppisztolyt, a závárza­tot erőteljesen felhúztam újra, a lőszer kipattant belőle. Ezután az eset után az „embereim” más szemmel néz­tek rám, s ha a laktanyában, alakzatban közlekedvén az étkezőhöz nóta! felkiálltás(om) harsant, végigdübörögték (velem együtt) a Gábor Áron rézágyújától kezdve minden menetelés nótát. Az 1-2-1 még most is itt kopácsol a fejem­ben: nem könnyű elől menni, és felvezetni meglett férfiak­ból álló - nem éppen a harci fűztől égő - ideiglenes közös­séget. Jávori István, Kazincbarcika Imádkozom értük Levelemben egy hívő ember gondolatairól, az én (csak az enyém?) és családom vélemé­nyéről adok számot. Hitem szerint a református lelkipásztor olyan ember, aki családjával együtt Isten Igéjé­nek a szolgája. Püspökükkel együtt az a küldetésük, hogy szavaikkal, nevelésükkel tük­rözzék Isten terveit, láthatóvá tegyék a gyülekezetek előtt (és a világ előtt is) Jézus Urunk életét. A lelkipásztorokat és az egyházfejedelmeket a töb­bi embertől egyebek mellett az különbözteti meg, hogy éle­tük olyan színpadon játszódik, amelyet sokan néznek, figyel­nek. A parókiák és a Zsinat fala üvegből van. Hozzáten­ném: nagyító üvegből. Nem csak az ige hirdetésekről, pré­dikációkról van szó, bár sok esetben ezek is siralmasak, hanem arról, ha olyan hátrá­nyos életet élnek, mint a poli­tikusok, művészek, sztárok, akik „viselt dolgairól” hangos a sajtó. A rossz (ROSSZ csupa nagy­betűvel!), vagy ahogy mi szok­tuk mondani, a Sátán táma­dása például az ifj. Hege­dűs Lóránt és családja ese­tében sikeres volt. Imádko­zom értük, mert kegyelem­re szorulnak. Ne engedjük meg, hogy egyházunk meg­torpanjon a hit útján! Gon­doljunk az úrvacsora közös­ségében azokra, akik „név­ben élnek” a szentségekkel, de csak más irányokban tudnak igazán átlényegülni. Gyógyu­lásra, gyógyításra szorulnak a többi „hasonló” lelkésszel, lelkész családdal együtt, hogy mielőbb meg tudjanak békél- ni magukkal és Isten törvé­nyeivel. Ne legyünk unottak, lélektelenek, ha róluk van szó, mert úgy nem bölccsé, de szel­lemileg beteggé válunk mi is. Az Isten áldja meg Szerkesztő­ségüket. Dr. Stefán Lajosné és családja, Miskolc Gyomorforgató hírek Gyomorforgató híreket hal­lunk mostanság a médiában. Veszteséges állami vállalatok­nál 100 millió forintokat osz­togatnak végkielégítésként, miközben az ország költség- vetése „nagyon rosszul” van. Beteg embereket pénzhiány miatt nem tudnak megmű- teni, kezelni, nem laknak jól gyerekeink többsége, családok tömegesen hajléktalanná vál­nak. Úgy látszik, hogy a meg­szorítások csak a bérből-nyug- díjból élőket érinti. Ebben a válságos helyzetben lelkiisme- ret-furdalás nélkül, van képük egymás között osztogatni a mesés összegeket. Nagyon szé- gyellje magát minden érintett, és áldják az eget, hogy nem Kínában laknak. Szerintem az a minimum, hogy kamatostul fizettes­sék vissza a felvett pénze­ket, illetve minden közremű­ködőt állítsanak bíróság elé, és nem utolsósorban lehajtott fejjel kérjenek bocsánatot az adófizetőktől. Kovács Mátyás, Mezőkövesd \ lókívánság-SMS Erre a számra küldje SMS-ét: Szeretné jókívánságait SMS-ben el­küldeni és az Észak-Magyarország- ban, valamint a Borsod Online-on megjelentetni? SMS-ét kezdje így. ejk, majd hagyjon egy szóközt, és ír­hatja is jókívánságát, üdvözletét szeretteinek, ismerőseinek. Példa: ejk Sok boldog névnapot kívánunk a miskolci Kovács Pálnénak. Böbéék! Üzenetét a következő emelt díjas számra (160 Ft+áfa) küldje: 90/612- 222. A trágár, obszcén, a hatályos jogszabályokat, az Inform Média üz­letszabályzatát vagy a közerkölcsöt sértő SMS-ek nem kerülnek meg­jelentetésre, az emelt díjas SMS árát nem térítjük vissza. A formai hi­bát tartalmazó SMS-eket nem jelentetjük meg, ezek diját pedig nem térítjük vissza. A szolgáltatás részvételi feltételeinek változtatási Jo­gát az Inform Média fenntartja Az életünk. Na A NAP ELŐFIZETŐIG Debrődi Roland Miskolc (ÉM) - Debrődi Roland a hetvenes évektől olvassa lapunkat. Három gyermeke és hét unoká­ja van. Lajos festő, Tibor a mezőgazdaságban tevékeny­kedik, Erika a helyi önkor­mányzatnál dolgozik, vala­mint ő szerkeszti a helyi újsá­got, az Aszalói Krónikát. Uno­kái közül a legidősebb 17 éves, építészi pályán gondolkodik, a legfiatalabb pedig 7 hóna­pos. Roland állattartással és földműveléssel foglalkozik. Az Újságot a kora reggeli órákban kapja meg. Elmondása szerint az egész család szívesen olvas­sa, mert Rjp mindenki ^ talál benne magának valót. Olva­sónk a poli­tikai részt nézi át először, azt követik az apróhirdetések és az időjárás. Felesége a recepteket gyűj­ti. A Szólásteret sem hagyják olvasatlanul. Szabadidejében lovagolni szokott, két gyönyö­rű ló büszke tulajdonosa. É CT ti M A rovatunk támogatója: Szent János fc y Gyógyszertár, 3526 Miskolc, Búza tér 14. Tel, /fax: 46/564-564 www.szentjanosmiskolc. novodata.hu OLVASÓINK ÍRTAK Szeretnénk visszakapni Gyakorta írnak cikket a Fészekrakó Program kereté­ben ügyeskedéssel lakáshoz jutottakról. Tudomásunk sze­rint eddig a város vezetése csak az Avasi lakótelep áldat­lan állapotairól nyilatkozott, Sajnos Diósgyőrben a Kuruc és az Árpád utcá­ra is sok ilyen család költö­zött az elmúlt években. Itt ezek a nagycsaládosok ugyan­úgy nem fizetnek rezsit és nem tudnak beilleszkedni sem. Egy-egy lakásban tizen is vannak, hangosak, büdösek, mindent tönkre tesznek úgy a lépcsőházban, mint a lakások­ban. Az Árpád és Kuruc utcai lakók nevében tisztelettel kér­jük itt is indítsanak vizsgála­tot, hogyan jutottak lakáshoz ezek az emberek, és ha jogta­lanul, mielőbb őket is költöz­tessék ki. Nem szeretnénk, ha tovább élősködnének és nyu­galmunkat zavarnák. A régi, nyugodt diósgyőri városrészt szeretnénk vissza­kapni, ahol este is nyugodtan hazamehetünk a délutános műszakból, egy esti program­ról a diósgyőri várból, vagy a belvárosból. Szeretnénk, ha a mi gyermekeink is nyugodtan játszhatnának a drága pénzen épült úí játszótereken. Név és cIm a szer kesétőségben

Next

/
Oldalképek
Tartalom