Észak-Magyarország, 2009. augusztus (65. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-15 / 191. szám

2009. augusztus 15., szombat ÉSZAK AKTUÁLIS /4 RÖVIDEN • Középkori forgatag. A Diósgyőri várban ma és holnap a X. Középkori Forgatagra várják a látogatókat. Kapunyitás: mindkét napon délelőtt 10 órakor. A vendégeket többek között középkori városka, fogadók, borozók várják. Fizetni csak Nagy Lajos dénárjával lehet. Küldjön egy régi fotót hívásunkra Komcsik Lajosné oh küldte ezt a képet. (Fotó: magán Kazinczy most is irányt mutat (Fotó: Puskár Tibor) Visszatértek Kazinczyhoz Sátoraljaújhely-Széphalom (ÉM - PT) ­Megtelt írókkal a Magyar Nyelv Múzeuma csü­törtökön. A Tokaji írótábor résztvevői zarándo­koltak ugyanis Sátoraljaújhely-Széphalomra. Fehér József intézményigazgató köszöntőjé­ben arról beszélt, hogy a 37 éves írótábor tag­jai két évtizeddel ezelőttig minden alkalom­mal elzarándokoltak Kazinczyhoz. Mindenki erkölcsi kötelességnek érezte, hogy a magyar irodalomban oly nagy szerepet játszó Kazin­czy Ferenc előtt tisztelegjen. Most folytatód­hat a hagyomány. Kazinczy epigrammákkal is szolgált az igazgató. Az egyiket, „Mit kell ten­nünk a rossz írókkal?” címmel fogalmazta meg Kazinczy: Bántani mást vadság. S más a lélekte­len író? Azt hozzád, és hozzám nem köti semmi kötél. Csípd, döfd rúgd valahol kapod a gaz lat­rot. Az ilyet ütni csigázni, s agyonverni nevet­ve szabad. Dr. Odor Ferenc a megyei közgyűlés elnöke arról szólt, hogy Kazinczy olyat írt kétszáz éve, ami alapján ma is irányt tud mutatni. Mily jó lenne, ha ez alapján élnénk az életünket - tet­te hozzá. Reményét fejezte ki, hogy a múzeum" „béltartalmának” megteremtésében segít a hagyományhoz most visszatért írótábor. Makkosnotyka. A helyi reformá­tus templomban Herczku Ágnes lépett fel a Zempléni Fesztivál keretében. MOLDOVA MISKOLCA: Részletek az Érik a viharból (4.) Sokan a nevüket sem tudják az is előfordul, hogy a cigány emberek csapatokban indulnak zsákmányt keresni...." Miskolc (ÉM) - Újabb rész­letet osztunk meg olvasóink­kal Moldova György megjele­nés előtt álló, Miskolcról szóló riportkötetéből, az Érik a vihar­ból. A Lyukóvölgyben járunk. Lyukó mindig ilyen elha­nyagolt volt?- Nem, valaha a bányák, nagy­üzemek két-három holdas hobbi­kerteket osztottak ki itt a mun­kásoknak, hogy kiszellőztessék tüdejükből a port, a kohókból áradó gázokat. Az emberek kis víkendházakat építettek, gyü­mölcsfákat telepítettek, zöldsé­geket termesztettek; a brigádok ide jártak ki megünnepelni egy- egy társuk névnapját.- Hogy züllött le így? A rendőr nem tud válaszolni, továbbra is elképesztő manőve­rekkel kerül ki egy kátyúsoroza­tot. Amerre elhaladunk, cigány családok állnak házuk kerítésé­re támaszkodva, és jövetelünk célját találgatják. Á lenti város hulladékai itt halmozódnak fel. A felújítások során feleslegessé vált, ütött- kopott redőnyökből házakat barkácsoltak össze. A kiselej­tezett, szuvas ablakkereteket is felhozták.- Mihez kezdenek vele?- Kiütik belőle az üveget, a szilánkokat beszórják a bok­rok mögé, a keretet pedig eltü­zelik. Néhány „lakásba” úgy köl­töztek be, hogy be se fejezték az építését, csak a négy sarkán rakták le a gerendákat megfe­lelő magasságig, hogy rá lehes­sen tenni valamilyen tetőfélét, az oldalak félmagasságig érnek, Az író a szerkesztőségünkben csak akkor védik meg a köztük meghúzódó embereket esőtől, ha függőleges párhuzamosság­gal hullana, így viszont oldal­ról szabadon bever. A kályhát, tűzhelyek csöveit kémény nél­kül a falba ütött réseken veze­tik ki. A piszkos esővizet egy, a ház elé kirakott kád gyűjti, szárítkozóhelyül a szétszedett autóbuszokból származó ülés szolgál. Számtalan gyerek ücsörög a tisztások szélén vagy kóbo­(Fotó: ÉM) rol a gazban, jóllehet az óvodá­ban vagy az iskolában lenne a helyük. Némelyik teljesen mez­telen, még egy ócska gatyát sem adtak rá. Édességet, igazi játé­kot nem kapnak, pedig a segé­lyek valójában nekik járnának. Sokan a nevüket sem tudják, a szüleik vadházasságban élnek, sűrűn cserélgetik élettársukat, a gyerekek hol az apjuk, hol az anyjuk családi nevét viselik, de más famíliába kerülve újra és újra megváltoztatják. Hamar be kell szállniuk a ház körüli munkákba, tizenöt-húsz literes kaniszterekben cipelik a vizet az utcai csőkutakról. A házakat körülvevő bozót bevett vadászterületnek számít. Csapdákat, hurkokat helyez­nek el, de az is előfordul, hogy a cigány emberek csapatokban indulnak zsákmányt keresni. Öten-hatan körbefognak egy fiatal őzet, és botokkal-kövek- kel agyonverik. Ha lebuknak, csak annyit mondanak a rend­őrségen:- Mást nem tudunk enni adni a családunknak. A házak építéséhez nem kér­nek engedélyt, nekilátnak, aztán ha sikerül, jó, ha nem, akkor sincs baj. Csak egy komolyabb vállalkozás nyomai látszanak, valaki tíz-tizenöt évvel ezelőtt megpróbált egy házat felhúzni, állítólag kocsmát akart beren­dezni benne, de aztán feladta a tervét, a szél már összedöntöt- te a tetőt, csak a homlokzati fal maradt lábon. Hirtelen egy kézzel festett utcanévtábla tűnik fel - vala­mi ösvényfélét neveztek el Wass Albertról. Egy viszonylag ép tég­laház emelkedik benne, falai pirosra vannak festve, előtte nagyméretű feszület áll.- Kanadából jött haza egy disz- szidens, ő építtette ide a templo­mot, egy ideig papot is hozatott ki prédikálni, de folyton botrá­nyok törtek ki, megunta és elad­ta a kápolnát. Tizenhét cigány vette be magát ide, ő maga pedig beköltözött a városba. Két öreg férfi jön elő a sűrű­ből, mindketten „fehérek”, arról panaszkodnak, hogy feltörték a pincéjüket és elvitték az ott tárolt deszkákat, valaki látta is, amint felfűrészelték az egyik udvaron.” (Folytatjuk) Útjára indul az Aba-Fest ■ Ma útjára indul az Aba-Fest, az Abaúj Leader Egyesület szerve­zésében. Encs, Szikszó, Felsődobsza, Telkibánya, Aszaló, Aba- újszántó (ÉM) - Az Aba-Fest rendezvénysorozat ma veszi kezdetét Szikszón, Aszalón, Telkibányán, Encsen. Szikszón, a rendezvény nyitófesztiválján rendezik meg a X. megyei pol­gárőrnapot is. A programsoro­zat kezdeményezője és támoga­tója az Abaúj Leader Egyesü­let volt. Mivel a térségben eddig nem alakult ki kiemelkedő regio­nális nagyrendezvény, ezért: az abaúji, encsi és szikszói kistérségek összefogásával, a kistérségekben már hagyomá­nyosnak számító rendezvények összefogásával, egységes mar­ketinggel, új programelemek­kel útjára indították a térség turisztikai marketing nagy- rendezvényét az ABA-FEST- et. A rendezvény célja, hogy a kistérségek értékeit, kultú­ráját, bemutassa a látogatók­nak, valamint a vendégek meg­ismerjék a helyszínek sokszí­nűségét, kínálatát. Az ABA-FEST rendezvények helyszínei Encs: encsi ünnepi hét - 25 éve város Encs (augusztus 15., 16., 18., 19., 20., 21.) _______________ Telkibánya: Hagyományőrző falunap (augusztus 15.)___________ Abaújszántó: Államalapításunk és az Uj Kenyér Ünnepe (augusz­tus 19.)_________ ____________________ Aszaló: Abaúji Nótafesztivál (augusztus 15.)__________'_________ Felsődobsza: Hernád Fesztivál (augusztus 16.)_____________________ Szikszó: Aba-Feszt nyitó feszti­vál (augusztus 15.) Részlet az estből (Fotó: m e.) Radnótira emlékeztek Sajólád (ÉM) - A Sinkovits Imre drámakor megtartotta első előadását megújult csa­patával. Ez év tavaszán vet­te át a vezetést Muri Emese, aki régóta tagja a társulat­nak. Az estet Radnóti Miklós emlékének szenteltük, a köl­tő születésének 100. évfordu­lója alkalmából. Válogatott versek hangzottak el a költő életművéből, az előadást vetí­tések színesítették. A próbák jó hangulatban teltek. Az estet Sándorné Nagy Nóra sajóládi tanítónő emlékére ajánlották fel, aki sokukat támogatott az általános iskolai tanulmá­nyaik során, és a közelmúlt­ban súlyos betegség következ­tében elhunyt. A visszajelzé­sek nagyon pozitívak voltak, ajánlatot kaptak további fel­lépésekre. Kirándulókoncertek a Zempléni Fesztiválon ■ A fesztivál találmá­nya, a kirándulókoncer­tek szép számú érdeklő­dőt vonzottak. Miskolc (ÉM) - Már csak két napig tart a Zempléni Fesztivál, amelynek programkínálatába idén olyan festői hegyi falvak is bekapcsolódtak igen értékes programokkal, mint a ruszin lakosságú Komlóska, vagy a hoz­zá közel eső Makkoshotyka. A makkoshotykai reformá­tus templom augusztus 12-én Herczku Ágnest látta vendégül. Az énekesnőt erős szálak fűzik ehhez a helységhez, ahol gyer­mekkorát töltötte, és elmondá­sa szerint évekkel ezelőtt épp mostani koncertjének helyszí­nén konfirmált. A koncert iránt érdeklődő közönség dugig meg­töltötte a templomot. Herczku Ágnest Nikola Parov triója kísérte: a főleg magyar és bol­gár népdalokat rendkívül finom, cizellált kamaratolmácsolás jel­lemezte, és a remek megszóla­lásban komoly szerepet játszot­tak a zenekar különleges hang­szerei a Balkánról, Spanyolor­szágból és Skandináviából. A kiránduló koncertek évek óta kedvelt és különleges kalan­dokat ígérő eseményei a Zemplé­ni Fesztiválnak. Ezeken a prog­ramokon a közönséget busszal szállítják a szervezők egymás után több koncerthelyszínre, így a szokásos zenei élményeken túl a táj szépségeit is élvezhetik. New Yorkból Egyenesen New York-ból, szakmai seregszemléről érke­zett a sátoraljaújhelyi Latabár Színház pódiumára Pintér Béla Társulata, akik a fesztivál egyik legerőteljesebb színi produkció­ját mutatták be. A Parasztopera évek óta nagy sikerrel látható Budapest több alternatív színját­szó helyén, így az Artusban és a Szkénében is. A magyar népbal- ladai hagyomány, a barokk nép­színmű és a klasszikus tragé­dia elemei keverednek ebben a darabban, amely rendkívül ere­detien, a groteszk és a tragikum határán mesterien egyensúlyoz­va ábrázolja a mai Magyaror­szágon szocializálódott hőseit. A szókimondó szöveg és a fri­vol színpadi helyzetek a megle­petés erejével hatottak az újhe­lyi közönségre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom