Észak-Magyarország, 2009. augusztus (65. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-14 / 190. szám
2009. augusztus 14., péntek ÉSZAK AKTUÁLIS /3 RÖVIDEN • Új erdő Sajóládon. A település határában 2006-ban az Európai Unió támogatásával 11 hektárnyi erdőt telepítettek, amelyben 93 ezer darab csemete lelt otthonra. Az új telepítés mára szemre is tetszetős erdővé fejlődött. peter.szendrei@inform.hu NÉZŐPONT Tízmillió év SzENDREI PÉTER A Rudapithecus szájában lévó' szemfogak állítólag csak arra szolgáltak, hogy az egyébként növényevő' állatok ki tudják nyilvánítani agresszivitásukat a többiek előtt. Ha valaki betolakodott a területükre, szemet vetett a nőstényük valamelyikére, esetleg részesedni akart a megszerzett táplálékból, tízmillió évvel ezelőtt élt felmenőink kivillantották szemfogaikat, és aki az összehasonlításban alul maradt, visz- szavonult. Ha nem volt elég ennyi, esetleg kapott is egy harapást, de nagy kárt ritkán tettek egymásban. Nem sok minden változott az eltelt évmilliók alatt. A mi szánkban is ott vannak az ominózus szemfogak, s bár nem villogtatjuk lépten-nyomon, azért csak bele-belemarunk egymásba. Közben megnőtt az agyunk, megtanultunk beszélni, és rájöttünk, hogy szavakkal sokszor nagyobb) fájdalmat lehet okozni a másiknak, mint fogakkal - ráadásul már nem csak akkor vicsorgunk, ha komoly (értsd ez alatt: faj- vagy létfenntartásunkat érintő) okunk van ra. Acsarkodunk, ha valaki bepofátlankodik a parkolóhelyünkre, ha előttünk száll fel a buszra, ha nem tér ki előlünk a bevásárlókocsijával, ha másképp néz ki vagy máshogy beszél, mint mi. Néhány vicsorgóval még nincs baj - rossz napja volt, megijedt, félti a munkáját, irigy- li mástól a szet>b autót, újabb házat, oda- adóbb szeretőt. Megrémülnünk akkor kell, ha az acsarkodók csoportosulnak, hogy egymást támogassák. Ettől bizony meg kell rémülnünk, mert bármelyikünkre rávethetik magukat. Tamáskovics Szabó Hegedűs Dorottya Lilla Eszter Anett Hogy telt a vakáció a kalandtúra parkban? „Nagyon jól érzem itt magam. Olyan dolgokat próbálhatok ki, amikre otthon nincs lehetőségem. Például megtanultam kecskét fejni és traktort is vezettem" - hangsúlyozta Tamáskovics Dorottya Lilla. „Délelőtt lovagoltam és a napokban született kis szamarat néztem meg, most pedig horgászni fogok, remélem, akad valami a horgomra" - mondta nevetve Szabó Eszter. Hegedűs Anett nem szeret otthon ülni, így nagyon örült, hogy lehetősége volt eljönni a kalandtúra parkba. „Imádom ezt a helyet, a legizgalmasabb a traktorozás és a lovaglás volt" - válaszolta Konczvald Regina. Kovács Viktor kedvenc programja a csónakázás volt, emellett a lovaglást is kipróbálta. „Sok élményt nyújtott a kalandpark: lovagoltam, traktort vezettem és fogtam egy pontyot is" - mesélte Pál Vajk. Konczvald Kovács Pál Regina Viktor Vajk V1LLÁMV0KS Ön támogatná-e a tervezett szerencsi szalmaerö- mü megépítését? Szavazók száma: 102 2009. 8. 13. 19.00 óra Igen 70,69% ■ Nem 29,31% Következő kérdésünk: Ön szerint jövőre nagyobb támogatást kellene kapnia az egészségügynek? ^gl.i www.boon.hu Szavazzonl Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. Az ásatás nem keresgélés Az idei Rudapithecus kutatás szép eredményeket hozott, de a munka csak most kezdődik. Rudabánya (ÉM - SZP) - Néhány napja értek véget az idei rudabányai Rudapithecus- ásatások. A tudósok már hazautaztak, de a munka aprólékos része még csak ezután következik, hiszen a leleteket el kell helyezni abban a tudományos rendszerben, ami az emberré válás korai szakaszának részleteit igyekszik összefoglalni, illetve ezekből próbál eredetünkre vonatkozó következtetéseket levonni. Már-már hagyományosnak tekinthető módon ebben az évben is az utolsó napokban kerültek elő a legnagyobb jelentőséggel bíró leletek. A legfontosabb tárgyaknak most is az emberszabásúak csontmaradványai tekinthetők, azonban a rudabányai lelőhelyről számos más állatfaj csonttöredékei is előkerültek, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a több mint tízmillió évvel ezelőtti időszakban közel százféle ősállat élt ezen a területen, amelyek között két ősmajomfaj nyomaira is rábukkantak. Közülük a Rudapithecus Hungaricus tekinthető afféle ősapánknak, hiszen belőlük alakulhatott ki 6-8 millió év alatt az emberfélékhez, a csimpánzokhoz és a gorillákhoz vezető leszármazási vonal. A másik ősmajommal, az Anapithecus hernyakival nem Dr. Dávid R. Begun mutatja: a most megtalált állkapocscsont tökéletesen illeszkedik a tavalyival volt ilyen kíméletes az idő, ő egyszerűen, „örökösök nélkül” kihalt. Állami pénz nélkül Dr. Kordos László professzor, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója, a rudabányai kutatás magyar vezetője munkatársunknak elmondta, hogy Rudabánya környékén azért maradhatott fenn ilyen sok, viszonylag jó állapotban lévő lelet, mert a területen tízmillió évvel ezelőtt ott egy szurdokvölgy helyezkedett el, alján ingoványos talajjal, és a trópusiszubtrópusi körülmények között elpusztult állatok maradványait az esőzések nem tudták elszálItt van a világon a legtöbb lelet Tavaly az Anapithecus felső fogsorát találták meg, idén az alsó fogsor egy újabb darabját, amelyek pontosan illeszkednek egymáshoz - valószínűsíthető tehát, hogy egyetlen állathoz tartoztak. Kordos László munkatársunknak elmondta: a világon sok helyen találtak már Rudapithecus-maradvá- nyokat, de Rudabánya számos okból is kiemelkedik a többi helyszín közül: itt található a földkerelségen a legtöbb lelet, valamint ez a legjelentősebb és legjobban kutatott lelőhely. (Fotó: magánarchívum) lítani, hanem ebbe a mocsárba mosták bele. Az 1971 óta tartó ásatásokba a Torontói Egyetem 6-7 éve szállt be, a kanadai kutatásvezető, dr. Dávid R. Begun paleontológus - aki Kordos professzorral együtt publikálja a pithecus-leleteket - évente néhány hétre Rudabányára érkezik néhány egyetemistával, akik segítségével újabb maradványok után kutat. Kérdésünkre Kordos professzor elmondta: nem azért húzódnak az ásatások ilyen sokáig, mert nincs pénz a munkára. Bár az állam már évek óta nem ad a kutatásokra egy vasat sem, valahogy - jobbára külföldi, pályázati forrásból - mindig sikerült előteremteni a munka folytatásához szükséges összeget. Mint kiderült: a paleontológusok mindig csak annyit tárnak fel a területből, amennyit feltétlenül szükséges, ugyanis maga az ásatás nem csak céltalan „csontkeresgélés”. A tudósok elsősorban információra vadásznak, ami nagy része megsemmisül az ásással. Kordos professzor abban reménykedik, hogy hamarosan elérkezik az az idő, amikor a csontokat nem kell eltávolítani jelenlegi közegükből, anélkül is meg lehet vizsgálni őket, a környezetüket, és az információkhoz a lelőhely feldúlása nélkül is hozzá lehet majd jutni. Mint egy „puzzle” A most felszínre hozott leletek nem csak nagy számuk miatt bírnak komoly jelentőséggel, hanem azért is, mert egy korábban megkezdett „puzzle” darabjai kerültek elő. Már az is egyedülálló lehet, hogy két hét alatt „majomból 25 tétel került elő”, azonban a kutatók rábukkantak a Rudapithecus kézcsontjainak egy részére is - kéztő- csont, kézközépcsont, ujjperctöredékek -, amik segítségével lehetőségük nyílik az állat mellső végtagjának rekonstruálására. Ennek segítségével bizonyít- hatóvá válik az „afrikai kapcsolat”, ugyanis ez alapján a leszármazási vonal a ma élő főemlősökig - csimpánzok, gorillák - vezethető le. ff ................................................ Az állam már évek óta nem ad a rudabányai régészeti kutatásokra egy vasat sem... Kordos László A többi maradványból is következtetni lehet erre a kapcsolatra, ugyanis a megtalált ős-áll- kapcsok hasonlítanak az ember és legközelebbi rokonai állkapcsára is. Bár a Rudapithecus 22-26 kilós, négy lábon járó, fán élő, feltehetőleg növényevő emlős volt, a szemfogak ugyanúgy helyezkednek el az állkapcsában, mint a mai emberszabá- súakéban - és a mienkben. Kordos professzor szerint a nagy méretű szemfognak nem a táplálkozásban, hanem a fajtársakkal való kapcsolatban lehetett nagy szerepe. Magyar-szlovák „közös gyógyítás"? Aba-Fest lesz Szikszó (ÉM) - Augusztus 15-én, szombaton a szikszói uszoda és környéke ad otthont az Aba-Fest turisztika-marketing nagyrendezvény nyitófesztiváljának, amely a szikszói, az encsi és az abaúji kistérségek és az Abaúj Leadaer Egyesület összefogásával valósul meg. A fesztivál kereteiben rendezik meg az idei Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Polgárőr Napot. ■ Határon átnyúló együttműködés, pályázatok eurómilliókra. Ez a Hu-SK program. Miskolc (ÉM - SZG) - Közös képzések a megyei és a kassai kórház együttműködésében, utak építése, és számos más pályázat nyert abban a programban, amiből Borsod-Aba- új-Zemplén alaposan kiveszi a részét. A Magyarország-Szlová- kia Európai Területi Együttműködési Program összesen mintegy 200 millió eurós lehetőséget kínál hét magyar megyének, Budapestnek és öt szlovák megyének. Az első pályázati forduló már lezárult, megyénkből 43 pályázat nyert támogatást, 5,5 milliárd forint összegben. Most is 50 millió Varga Ferenc, a megyei önkormányzat külügyi szakmai tanácsadója elmondta lapunknak: az újabb pályázati program is mintegy 50 millió euró értékű, miként az előző, aminek az eredményéről áprilisban döntöttek, és amely az említett megyei sikert hozta. A mostani program szeptemberben zárul. A közös pályázatok technikai titkárságát a VÁTI látja el, ennek munkatársa, Török Zsolt ismertette a Hu-Sk Határon Átnyúló Együttműködési Program második pályázati felhívását a fórumon. A leendő pályázók között van a már korábban is nyertes megyei és kassai kórház. Most egészségügyi létesítmények kapacitásainak közös fejlesztésére és összehangolt használatára pályáznak. Akár a szívkatéterezés is megszűnhet? ■ Az egészségügyisek már most csődöt emlegetnek. Jövőre még kevesebb jut a területnek. Miskolc (ÉM - NSZR) - Csökken az egészségügyi finanszírozás mértéke, a fekvőbeteg-ellátás és a szakrendelők egy esetre jutó támogatása is. Az egyik országos napilap értésülése szerint ugyanis az egészségügyi finanszírozás jövőre húszmilliárd forinttal lesz kevesebb.- Már meg sem lepődöm az ilyen híreken - kezdte válaszát dr. Csiba Gábor, a megyei kórház főigazgató-főorvosa, mikor arról kérdeztük, mi lesz az egyészségüggyel, ha kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk. „2006 óta folyamatosan vonnak ki forrást erről a területről, eddig összesen 260 milliárdot, az idén 13,5 milliárdot. Ezt nem lehet tovább így csinálni” - mondta. Valódi vészhelyzetben Csődbe mehetnek az egészség- ügyi intézmények? - Mindenki azt gondolja, hogy a csőd a kórházak bezárását jelenti - fejtette ki -, pedig nem erről van szó, hanem leromlott ellátási színvonalról és kevesebb emberről. Hiszen - folytatta -, ha kevesebb pénzt kapunk, akkor a bérekre is kevesebb jut, ami elbocsátásokat eredményezhet. Valamint azt, hogy lesznek olyan betegek, akiket nem látnak majd el - hangsúlyozta. Most is ide- oda küldözgetik a betegeket, a napokban megjelent hír, miszerint kijelöltek kilenc kórházat feltétlen ellátásra, ezt a vészhelyzetet jelzi - tudtuk meg. A főigazgató-főorvos arról is beszélt, hogy a megvonások után intézménye is spórolásra kényszerülhet, ami azt is jelentheti, hogy be kell szüntetniük a szivkatéterezést. Ha takarékoskodnunk kell, akkor csak valami nagyobb dolgon tudunk pénzt spórolni - vélekedett. Érdeklődésünkre, hogy hova mehetnek majd a szívbetegek, ha megszűnne a katéterezés, a főigazgató-főorvos azt mondta: Deberecenbe, de ott is kevesebb pénz lesz, nem szívesen fogadják majd a pácienseket. Csak a baleset „feltétlen" eset Hírek szerint: kilenc kórházat jelölt ki az ÁNTSZ feltétlen ellátásra, köztük a megyeit is. Csiba Gábor is csak az újságból értesült a hírről. Az ÁNTSZ Észak-Magyarországi Regionális Intézete sem tudott ilyen irányú intézkedésről, pedig a határozat mától lép életbe. Tegnap azonban már több információja volt a főigazgató-főorvosnak. Mint mondta: tisztázódott, hogy a feltétlen ellátás baleseti esetekre vonatkozik. Azaz a traumatológiai osztály 3-as típusú prog- resszivitási besorolást kapott. Illetve nem kapott, hiszen a kijelölésben semmi újdonság nem volt, eddig is így működtek - magyarázta. Csiba Gábor
