Észak-Magyarország, 2009. július (65. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-15 / Gazdasági iránytű
2009. július 15. Hasznos információk A BÖKIK telefonszámai Tel.: 46/501-090. Fax: 46/501-099 E-mail: bokik@bokik.hu, web: www.bokik.hu Titkár:__________________________________________________ Dr. Szilágyiné Baán Anna 46/501-873 Titkárság, iigyfélszoig., rendezvényszerv.: Kálna Zsuzsanna 46/501-870 Kohányi Judit 46/501-871 Fényes Sándorné 46/501-091 Békéltető Testület tagregisztráció, hiteles cégkivonat kiadása Kereskedelemfejlesztés: ___________________ Pintér Zoltán 46/501-875 projektkoordinátor üzletvezetési tanácsadó Csonka Csaba 46/501-094 NOHAC - autóipari klasztermenedzser Nemzetközi ügyek, pályázatok Dr. Szécsiné Bányai Ilona 46/501-876 üzleti partnerközvetítés üzletember-találkozók szervezése Fodor Judit 46/501-878 pályázati referens Örményi Józsefné 46/501-877 pályázati asszisztens Jogi és közbeszerzési tanácsadás Dr. Deme Lászlóné 46/501-874 Gazdasági ügyek, pénzügy, könyvvitel Dudás Tiborné ' 46/501-881 Firtkó Jánosné 46/501-881 Csontó Gáborné 46/501-883 okmányhitelesítés, ATA Carnet származási bizonyítvány Széchenyi Kártya____________________________________ Csabai Tamás 46/501-092 hiteles cégkivonat kiadása Stoll Gáborné 46/501-093 Etikai Bizottság ügyintézés honlapszerkesztés, elektronikus hírlevél Németh Zsolt 46/501-095 vizsgabizottsági tag delegálás gyakorlati képzőhely ellenőrzés 46/501-096Tóth Adám RFKB-koordinátor Havasiné Fedora Andrea oktatásszervezés, tanácsadás Farkas Evelin oktatásszervezés, tanácsadás Balog Nóra tanulószerződéses tanácsadás Baksay Angéla 46/501-884 szakképzési adminisztráció Informatika___________________________________________ 46/501-098 46/501-097 46/501-884 Dédesi Péter PR, sajtókapcsolatok 46/501-888 M. Vadas Zsuzsa Területi képviseletek 46/411-027 Széchenyi Kártya, okmányhitelesítés K.barcika: Szatmáriné Szabó Erzsébet 48/512-100 környezetvédelmi tanácsadás Ózd: Juhász István tanulószerződéses tanácsadás S.újhely, Encs: Kecskeméti Ágota Szerencs: Jolsvay János tanulószerződéses tanácsadás Tiszaújváros: Tóth István tanulószerződéses tanácsadás szintvizsgáztatás Mezőkövesd: Sebéné Tóth Erzsébet 49/500-100 48/569-228 47/521-001 47/561-001 49/540-100 munka- és iparjogvédelmi tanácsadás Üzemanyagárak Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közleménye a 2009. július 1-je és július 31 -e között alkalmazható APEH által közzétett üzemanyag- árak alakulásáról. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 82. §(2) bekezdése értelmében: „Ha a fogyasztói üzemanyagárat törvényben vagy kormányrendeletben előírt szabályok változásának következményeként növelik, az adott hónapra közzétett üzemanyagárat az említett szabályok változásával összefüggő fogyasztói áremelés időpontjától az adott hónap végéig a bejelentett áremelés mértékével növelten lehet alkalmazni.'' A leírtakra tekintettel az általános forgalmi adó és a jövedéki adó emelkedése miatt 2009. július hónapra az üzemanyagárak a következők szerint számolhatók el: ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin 292 Ft/I Gázolaj 271 Ft/I Keverék 317 Ft/I LPG-autógáz 162 Ft/I Impressium Felelős kiadó: Bihall Tamás Kiadja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Postacím: 3501 Miskolc, Postafiők 376. Megjelenik minden hónap 3. szerdáján Nyomdai munkálatok és terjesztés: Inform Média Kft. 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: 52/526-626, Fax: 52/412-940 GAZDASÁGI IRÁNYTŰ /4 Lengyel-magyar két jó barát Egy nagy piac, ahol szeretettel fogadják a magyar vállalkozásokat A lengyel kereskedelmi, üzleti szokásuk, illetve az üzleti érintkezés normái és az üzleti morál a magyarországihoz hasonló. A magyarok iránti szimpátia csak a kapcsolatok építésébe n-ápoiásában előny. A döntő a versenyképes ajánlat, az érdekeltség, a termék jó minősége. A lengyel kereskedők nagy többsége felkészült, kitünően ismeri a piaci árakat, jól méri fel az érdekeltségi viszonyokat. Nagy fontossággal bírnak a személyes találkozások, különösen a magyarokat illetően. Egy-egy személyes találkozással, lengyelországi úttal - egy üveg magyar itallal vagy más ajándékkal kedveskedve - jól elősegíthető a tartós üzleti kapcsolat kialakulása. Ez ugyanis lehetőséget ad az üzlethez nélkülözhetetlen kölcsönös bizalom kialakításához, a partneri kapcsolat feltételrendszerének teljes körű felméréséhez, a kapcsolatban esetleg problémát okozó tényezők „kiszűréséhez”, a nehézségek, viták gyors és hatékony megoldásához. A találkozó sikeréhez természetesen elengedhetetlen, hogy a magyar fél felkészült, naprakész legyen a gyorsan változó lengyelországi általános és konkrét piaci viszonyokból. (Például a lengyel nagy- és kiskereskedők, boltok ajánlatának ismerete - minőségi és ár szempontból is - megkönnyítheti a tárgyalást, bizonyos lengyel hivatkozásokat kivédhetővé tehet.) A lengyel partnerekre rendkívül jó benyomást tesz az, aki a szorosan vett üzleti témákon túlmenően ismeri a lengyel gazdasági-politikai helyzetet, a lengyel történelmet. A magyar vállalatok lengyel tárgyalópartnerei különösen értékelik a magyar-lengyel történelmi vonatkozások ismeretét. A legismertebb idegen nyelv az angol, de tudásszintje igen különböző. Az első ajánlatot érdemes lengyelül megküldeni és egyben megtudakolni, milyen más nyelven, kivel tudnák tartani a kapcsolatot. Bemutatkozásnál és találkozó alkalmával szokás a kézfogás, a lengyelek a nőknek gyakran kezet is csókolnak. A névjegy használata elengedhetetlen, noha előfordul, hogy nem minden partnernek van „kéznél”. A lengyeleknél a tegeződés nem olyan elterjedt, mint Magyarországon, kollégák, kolléganők is gyakran magázódnak, különösen, ha nem egyenrangúak. (Forrás: 1TDH) Lengyelország gazdaságai helyzete az év eleién ... ___________________________________ Lengyelország gazdasági helyzete 2009 elején - a gazdasági válság fennállása ellenére - határozottan a legjobbak között van a Közép- Kelet-európai régióban és az egész Európai Unióban is. Természetesen Lengyelország nem egy különálló sziget, amelyen nem hatnának az európai és a világrecesszió negatív jelenségei, de ezek hatása a lengyel gazdaság egészére kisebb mértékű, mint máshol. A GUS előzetes adatai szerint a Bruttó Hazai Termék 2008-ban 4,8 százalékkal nőtt, ami kivételnek számít az Unión belül. Ezt a fejlődési ütemet minden ország megirigyelheti, annak ellenére, hogy alacsonyabb, mint az elmúlt években volt. Lengyelországból továbbra is viszonylag jó hírek érkeznek. A gazdaság és a lakosság hangulata szempontjából érzékeny mutatót jelentő új gépkocsik értékesítése az egész időszakban pozitív. Az elmúlt évi gazdasági növekedés alapvető forrásait a beruházási kereslet megélénkülése, a fogyasztás magas szintje és a dinamikusan növekvő export képezték. A növekedéshez hozzájárultak a széles folyamban beáramló külföldi beruházások is. Itt gyártják a legjobb pálinkát Illusztráció: Miskolc város Központi Szeszfőzdéje 1917-ben Múltbéli mesterek, mesterségek Számos díj és elismerés birtokosa a Miskolci Likőrgyár Zrt., ám mindezek közül kiemelkedik legutóbbi elismerésük a „Magyarország legjobb pálinkája” cím elnyerése, amelyet a híres-nevezetes Prekop Gönci Barack Pálinkáért kaptak. Éppen most ötéves a minőségi italokat gyártó pálinkafőzőé, s azóta minden évben jelentős díjakat nyernek termékeikkel.- Büszkék vagyunk erre a címre - mondja dr. Oroszné dr. Prekop Erzsébet vezérigazgató,- ám azt is tudjuk, hogy egy ilyen díjat nem lehet sokszor elnyerni, ezért nem állhatunk meg, folyamatosan bővítenünk kell a választékot. Ma már húszféle különleges pálinkát állítunk elő, közkedvelt a málna, a birsalma, a szamóca, a szilva és természetesen a Gönci Barack pálinka. Egyedülálló a Bio pálinkánk, amelynek alapanyagát az Aggteleki Nemzeti Park területén gyűjtik és már ebben a szakaszban ellenőrzi a munkát a Biokontroll Hungária Kht. Csakúgy, mint a felvásárlást és a pálinka előállítását. Tavaly decemberben jelentünk meg az úgynevezett Ágyas barackkal és meggyel, ami azt jelenti, hogy gyümölcságyra öntjük rá a pálinkát, érleljük három hónapig, aztán palackozzuk le. Ez egy újabb különlegességünk. Egyébként jó tudni, hogy pálinkának csak az nevezhető, ami gyümölcsből készül, esetleg gyümölcsöt tartalmaz, amennyiben bármilyen más anyag, így például méz van benne, akkor már csak szeszesital a neve. Érdemes megemlíteni, hogy az általunk készített minőségi termékeket borszaküzletekben, ajándékboltokban árusítják, s most három újabb járművet állítottunk üzembe annak érdekében, hogy közvetlen árukiszállítással kerülhessünk közelebb a kereskedőkhöz. A szállítás megnövekedett költségeit nem lehet áthárítani a kereskedelmi partnerekre, így ezt a hatékonyság növelésével kell kigazdálkodnunk. A piac nehezen fogadta el még a jövedéki emelést is, hiszen a vásárlói kereslet az áfaemeléssel is csökkent. Véleményünk szerint a jövedéki adó növelésével ismét a szürke és a fekete gazdaságot segítik - tette hozzá. Fejlesztés, korszerűsítés- Az energiaárak növelése sem szolgálja a tisztességesen gazdálkodók érdekeit - hangsúlyozta a vezérigazgató-, mi azzal védekezünk, hogy egy jelentősebb beruházással korszerűsítjük energiahálózatunkat, amely 30-40 százalékos megtakarítást eredményezhet, s ez jó hatással lesz a környezetvédelemre is. Szükség van a főzde kapacitásának növelésére, így ezt is idén fogjuk megvalósítani, részben saját forrásból, s bízunk benne, hogy pályázati támogatást is kapunk. Mindez összességében is növeli a Miskolci Likőrgyár versenyképességét, hiszen továbbra is megbízható minőségre, a magas színvonalú előállításra törekszünk. A Gönci barack sikere is azt mutatjá, hogy nem járunk rossz úton, így biztos munkát tudunk adni legalább 120 munkatársunknak. Ami ebben a válsággal terhes időszakban talán nem kis dolognak számít. A rozsólis az 1700-as évek elejétől mint növényi ízesítésű likőrfajtu ismerős a magyar nyelvben. A rozsó- liségetőéppúgy lehetett gyógyszerész, mint görög kávés, hiszen az ital beszerezhető volt a gyógyszertárban (talán az ízesítésre használt, s itt vásárolható napharmatfü miatt), s a kávé mellé szolgált likőrként a kávéházban. Egy 1767-ben keltezett bérleti szerződésben olvassuk, hogy a város főutcáján a diósgyőri koronauradalom bérbe adja kávéházát egy görög kereskedőnek. A kereskedő „az ezen mesterséghez tartozó italokat” szabadon árulhatta. A mesterséghez tartozott a rozsólis is. Mivel az uradalomnak nem állt szándékában másnak hasonló jogot adni, gondolhatjuk, hogy városunk lakói ekkortól ismerik a likőrt, vagy különböző ízesítésű likőrféleségeket. A rozsólis alapanyaga a vegyes cefréből főzött pálinka volt, amelyet cukoroldattal, fűszernövényekkel és gyümölcslével keverve szolgáltak fel. Arra a kérdésre, hogy pálinkafőzésről mikortól vannak adataink, a legkorábbi egyértelmű feljegyzés 1704-ből származik. A pálinka és serfőző-házak azonosak voltak, tehát egy helyen, egy műhelyben mindkét italfélét előállították. Az említett időben Miskolc városa és a tapolcai apátság működtetett serfőzdét, de Rákóczi Ferenc is (első miskolci táborozásakor) elrendelte a serház építését. A XVIII. század pálinka- vagy serháza a XIX századra „gyár-vállalattá” fejlődött. Bár a borosgazdák minden valószínűség szerint a borseprőből éppúgy készítettek „tilalmas” pálinkát, mint a gyümölcsfák vegyesen összegyűjtött terméséből, a pálinka előállítása nagyon jövedelmező vállalkozás és állami monopólium lett. A Borsod Miskolczi Értesítő egy 1869. februári számában olvassuk, hogy a vasúti közlekedés megnyitása Hatvanon át Pestig lényegesen megváltoztatta Miskolc áruszállítási kapcsolatait. (Egy évtizeddel korábban megnyílt a Debrecennel összekötő vasútvonal.) Nemcsak a fa és a szén, hanem a főzés alapanyaga is nagy tételben volt megvásárolható, s a szeszgyár működését még hatékonyabbá tette, hogy az összekapcsolható volt állathízlaló telepekkel. (A szeszipart és az állattartást, pontosabban a hizlalást össze lehetett kapcsolni a malomiparral.) 1869-ben megalakult az első részvénytársasági alapon működő szeszgyár Miskolcon. „Minthogy a finomított szesz csak külföldre adható el, így felesleges még a szeszégetéshez finomítót is felállítani” - szólt a szeszgyári beszámoló, amiből arra következtethetünk, hogy a házi pálinkafőzés és értékesítés olyan mennyiségű volt, amely- lyel szemben az első gyári kezdeményezés nem volt versenyképes. 1908-ban törvény született „a szesznek kisüstökön való termelése korlátozásáról”, de Ausztria nem léptette életbe, így a monarchián belül Magyarország sem vezethette be. A háború alatt, 1916-ban a belügyminiszter Ausztriától függetlenített szesztörvényt léptetett életbe. Ennek következményeként Miskolc közgyűlése 1917-ben megalapította Központi Szeszfőzdéjét. Ez a Miskolci Likőrgyár Zrt. jogelődje, amely azóta több névváltozáson esett át és helyszíne is megváltozott. 1946-ban még mint Miskolc thj. város bor- és gyümölcsszeszfőzdéje, rum- és likőrgyára működött, amelyet 1949-ben községi vállalattá alakítva államosítottak.- Dobrossy István - M.V.Zs. Dr. Oroszné dr. Prekopp Erzsébet és Magyarország legjobb pálinkája
