Észak-Magyarország, 2009. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-26 / BAZ Magazin, Építkezés

4 ÉPÍTKEZÉS 2 009. június 25. Népművészeti remekek a Bódva völgyében A napokban először tartották Edelényben a helyi népművészeti remekeket bemutató rendezvényt, a Bódva-völgyi népművészeti fesztivált. Felléptek az edelényi Városi Oktatási Központ óvodáscsoportjai, továbbá bemutatta tudását a Kalamajka bábszín­ház, a Szinva-völgyi Néptánccsoport, a Bódva- völgyi Néptáncegyüttes és a Szendrői Népdalkor is. A helyszínen az Edelényi Hegyek Közösségének borait kóstolhatták meg az érdeklődők és vásárol­hattak a szendrői Kékfestőház termékeiből. Az est zárásaként az Esztenás együttes moldvai táncházat tartott, majd Ferenci György és a Rackajam együt­tes megmutatta a fesztivál közönségének, hogy miként lehet ötvözni jimi Hendrixet Petőfi Sándor­ral, Ránki Györggyel, vagy Páger Antallal. A rendezvény széleskörű összefogással valósul­hatott meg a térség civil szervezetei, vállalkozói, Edelény önkormányzata, az Edelényi Művelődési Központ, az Edelényi Kistérség Többcélú Társulása, és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat együttműködésének jóvoltából. Egymást váltották a színpadon Kistérségi turisztikai portál Aggtelek, jósvafő, a világhírű Baradla-cseppköbarlang - a Világörökség részévé nyil­vánított terület az edelényi kistérség legismertebb részei. Nemzetközi hírnevét bizonyítja az idelátogatók sokszínűsége is. Bizo­nyára nagyon kevés hazánkfia él, aki ne tudná azonnal beazonosíta­ni a helyet, a jól ismert képeket, a cseppkőképződmények mesés, csillogó világát. Ám ez az ismert­ség, méltatlanul háttérbe szorítja az Aggteleki Nemzeti Park és a Bódva- völgy gazdag történelmi múltjának, épített örökségének, természeti értékeinek gazdag tárházát. A közelmúltban elindult 3 nyelvű turisztikai portál, ami csokorba gyűjtötte a látnivalókat. A könnyű eligazodást, a természeti-, a világi és egyházi kultúra, az építészeti örökségek bemutatása mellett az idegenforgalmi szempontból fon­tos kiegészítő információk segítik az érdeklődők számára. A Telepü­lések menüpont alatt a térséghez tartozó 47 települést ismerhetik meg a látogatók. Látnivalók Ízelítőül néhány a csaknem 150 bemutatott látnivaló közül. A boldvai református templom az egykori bencés monostor, ahol első írásos nyelvemlékünk a Halotti Beszéd keletkezett. Edelényben a L'Hullier-Coburg-kastély, az ország egyik legnagyobb és legjelentő­sebb barokk kastélya; a X-XI szá­zadból rekonstruált borsodi földvár, vagy annak közelében a borsodi Az edelényi Borsodi Tájház udvarán hétfőn varázslatos koncertet adott a Csík Zenekar és Lovasi András tájház épületegyüttese, melybe többek között a földvár ásatásá­nak leletanyaga is megtekinthető. Ne menjünk át megállás nélkül Szendrőn, ahol a látnivalókban gazdag kékfestőház mellett érde­mes megtekinteni az oktatástörté­neti gyűjteményt, a Csáky-kastélyt, vagy egy sétával Szendrő várá­nak romjaiból szemlélni a csodás Bódva-völgyi tájat. Az ország egyik legnagyobb víztározója, a Rakacai tó, nem csak a horgászat szerel­meseit ragadja magával, de a part­ján elidőzök a tájból merített nyu­galmat vihetik magukkal további útjukon. Rövid túrával elérhető innen is a Martonyi fölött maga­sodó Három-hegyi pálos templom és kolostor 1347-ben, gótikus stí­lusban épült romja. Szögliget, ahol gondban lehetünk, hogy merre is vegyük az irányt, kezdjük az elmúlt évtizedekben egyre inkább feltárt Szád-várral, vagy sétáljunk el Derenkre a Horthy idejében kiürített település ma már csak romfalujába, vagy csak sétáljunk a faluban, átadva magunkat a népi építészet megmaradt emlékeinek. Perkupán régi, takaros paraszthá­zain a barokk, copf, klasszicista stílusjegyek keverednek a népi díszítő elemekkel: a tulipánokkal, szőlőfürtökkel, szívekkel, ezeket szemlélő sétánk során el sem kerülhetjük a varbóci út közepén futó patakot átívelő régi kőhidakat, de az irodalombarátok útja is erre vezet akik Kalász László, József Atti- la-dljas költő nyughelyénél kíván­nak rá emlékezni; lapterjedelmet meghaladóan hosszú a sor. ARPADKORI TEMPLOMOK Külön érdemes említeni a megtekintendő templomok sorát, melyek köveikkel végigkísérték az itt élők életét. Az Árpád-kori templomok közül is kiemelkedik szépségével a boldvai és a szalonnái, a tornaszentandrási, vagy a későbbiek közül a rakacai erődtemplom, a teresztenyei református templom. Öt tipp a helytakarékos otthonhoz Megfelelően megválasztott tárolóelemekkel rengeteg helyet meg­spórolhatunk, csupán oda kell figyel­nünk néhány apróságra. Tippjeink segí­tenek praktikusabbá tenni a tárolást. 1. Legyen emeletes a fiók! A fiókok.sokszor indokolatlanul mélyek, és az evőeszközök, konyhai apróságok emiatt túl sok helyet foglalnak, és gyakran össze is keverednek. Ha olyan konyhaszek­rényt választunk vagy csináltatunk, amely­nek fiókjai belülről is „emeletesek", jobban ki tudjuk használni a kevéske helyet. A fiókok egymásba illeszkedő, kiemel­hető tároló elemeibe fontossági sorrend­be csoportosíthatjuk dolgainkat: legfelülre kerülhetnek az evőeszközök, alájuk pedig a ritkábban használt dolgok, így például az alufólia tekercs vagy a hústű. 2. Félkörpolcot a sarokba! A sarokelemek mindig is a konyhabútorok legrosszabbul kihasználható részeinek számí­tottak; ide sokszor csak olyan eszközöket és gépeket helyezünk, amelyeket gyakorlatilag soha nem veszünk elő. Ez a szekrényelem még akkor is nehezen és kényelmetlenül közelíthető csak meg, ha ajtaja egy csukló közbeiktatásával, derékszögben nyílik ki - azaz az'egymásra merőleges ajtók egy moz­dulattal nyithatóak. Ha viszont úgy alakítjuk ki a szekrényt, hogy a sarki ajtó nyitásával maga a polc félkör alakban, mintegy fiókként kifordul a helyéről (az ajtóval együtt nyíló szemetesekhez hasonlóan), már a sarok leg­távolabbi pontjába suvasztott edényeket is könnyedén elővarázsolhatjuk. 3. Fiókok előnyben! Polcok helyett még akkor is praktikus fiókokat használni, ha a konyhaszekrény egyébként nem fiókkal, hanem ajtóval záródik. így egyrészt nem kell „bemászni" a szekrénybe egy-egy ritkábban használt edényért, másrészt pedig az apróságok sem kallódnak el, mert a fiók oldalfala ezt nem teszi lehetővé. Persze nem kell az ajtó mögötti teret teljes egészében befiókozni: bőven elegendő, ha a szekrény aljára kerül egy kihúzható elem. Ennek előnye, hogy így a magasabb konyhagépek is jól elférnek. 4. Rendet a gardróbba! Az egyszerű, tagolatlan gardróbszekrénybe is több dolgot tárolhatunk, ha azokat rend­szerezni tudjuk. Szánjunk hát időt arra, hogy kikalkuláljuk, milyen magasságú és széles­ségű polcok a legpraktikusabbak (mérjük például le centiméterre pontosan a legna­gyobb cipőnket, vagy a kalaptartó doboz­kánkat). Ha készíttetjük a szekrényt, már az asztalosnak is ezeket a méreteket adjuk meg, hogy a szekrény egy hajszállal se fog­laljon több helyet, mint amennyit feltétlenül szükséges. Ha már kész szekrénybe szabatjuk vagy szabjuk a polcokat és fiókokat, a szé­lességgel már nem, a magassággal viszont tudunk variálni. Érdemes például úgy beil­leszteni a tárolóelemeket, hogy azok fölött éppen annyi hely maradjon, hogy a benne tárolt dolgainkat ki tudjuk venni, de felesle­ges üres tér ne keletkezzen! Olyan rekeszünk mindenféleképpen legyen, amelyben a kis apróságokat egymásra dobálhatjuk. 5. Textiltagolást a ruhásszekrénybe! A merevítővel ellátott, rúdról lógatható textiltárolókkal rengeteg helyet spórol­hatunk anélkül is, hogy polcokat szabat- nánk az egyterű akasztós szekrényekbe. A szélesebb változatokba akár pulóvereket is helyezhetünk, a keskenyebb típusokba pedig praktikusan tárolható a zokni és a fehérnemű is. Ha ilyen tárolót veszünk, figyeljünk oda arra, hogy olyan típust válasszunk, amely­nek hátsó oldala teljesen zárt. A mindkét oldalról nyitott elemek, bár olcsóbbak, rengeteg bosszúságot okoznak - hátulról ugyanis minden kipotyog belőlük. ROVAT TÁMOGATÓJA: ■ CASA MIA LAKÁSTEXTIL ÁRUHÁZ 3527 Miskolc, József A. u. 74. (Fonoda udvar) CASA MIA iakási extil Áruház ?”>? f Miskolc. József A. u 74 (l-onoda udvjrl li*» : 4fVV» *. Lflfi Hirdetés

Next

/
Oldalképek
Tartalom