Észak-Magyarország, 2009. június (65. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-18 / Gazdasági iránytű
2009. iúnius 17. Hasznos információk A BÖKIK telefonszámai Tel.: 46/501-090. Fax: 46/501-099 E-mail: bokik@bokik.hu, web: www.bokik.hu Titkár:__________________________________________________ Dr. Szilágyiné Baán Anna Titkárság, ügyfélszolg., 46/501-873 rendezvényszerv.: Kálna Zsuzsanna 46/501-870 Kohányi Judit 46/501-871 Fényes Sándorné 46/501-091 Békéltető Testület tagregisztráció, hiteles cégkivonat kiadása rendezvényszervezés Pintér Zoltán 46/501-875 projektkoordinátor üzletvezetési tanácsadó Csonka Csaba 46/501-094 NOHAC - autóipari klasztermenedzser Nemzetközi ügyek, pályázatok__________________ Dr. Szécsiné Bányai Ilona 46/501-876 üzleti partnerközvetítés üzletember-találkozók szervezése Örményi Józsefné 46/501-877 pályázati asszisztens Jogi és l'ozbeszerzési tanácsadás _______________ Dr. Deme Lászlóné 46/501-874 Gazdasági ügyek, pénzügy, könyvvitel_______ Dudás Tiborné 46/501-881 Firtkó Jánosné 46/501-881 Csontó Gáborné 46/501-883 okmányhitelesítés származási bizonyítvány ■ ATA Carnet Széchenyi Kártya 46/501-092 46/501-093 Csabai Tamás hiteles cégkivonat kiadása Stoll Gáborné Etikai Bizottság ügyintézés honlapszerkesztés, elektronikus hírlevél Szakképzés, mesterképzés_______________________ Németh Zsolt 46/501-095 vizsgabizottsági tag delegálás gyakorlati képzőhely ellenőrzés Tóth Ádám RFKB-koordinátor Flavasiné Fedora Andrea oktatásszervezés, tanácsadás Farkas Evelin oktatásszervezés, tanácsadás Balog Nóra tanulószerződéses tanácsadás Baksay Angéla szakképzési adminisztráció 46/501-096 46/501-098 46/501-097 46/501-884 46/501-884 Dédesi Péter PR, sajtókapcsolatok 46/501-888 M. Vadas Zsuzsa Területi képviseletek 46/411-027 Széchenyi Kártya, okmányhitelesítés K.barcika: Szatmáriné Szabó Erzsébet 48/512-100 környezetvédelmi tanácsadás Ózd: Juhász István 48/569-228 tanulószerződéses tanácsadás S újhely, Encs: Kecskeméti Ágota 47/521-001 Szerencs: Jolsvay János 47/561-001 tanulószerződéses tanácsadás Tiszaújváros: Tóth István 49/540-100 tanulószerződéses tanácsadás szintvizsgáztatás Mezőkövesd>Sebéné Tóth Erzsébet 49/500-100 munka- és iparjogvédelmi tanácsadás Kárpátja Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara A Kárpáttá MRKIK választott vezetősége: Radetzky Jenő elnök - Albatrade Kft., Székesfehérvár Szilágyi Imre alelnök - Apicom Kft., Gyergyócsoma- falva Újhelyi Tamás alelnök - Prosper Business Kft., Vásáros- namény Valentin Nica alelnök - SVF Manegement Prod Sérv Kft., Bukarest Ügyvezető: Dunai Péter - MKIK, Budapest A Kárpátia MRKIK elérhetőségei: Str. Horea nr. 3, et. 2, cam. 208 400174 Cluj Napoca (Kolozsvár), Cluj, Románia Tel: +40 364 405793 Fax: +40 364 405794 Web: www.ccirm.com A Kárpátja MRKIK személyzete Kerekes Sándor tanácsos Mobil: +40 728 045721 Szakács Szilárd kereskedelemfejlesztési menedzser Mobil: +40 733 661245 Szabó Ibolya elnöki kabinetvezető Mobil: +40 728 045722 Adjunk munkát egymásnak! Már 250 keresőszó alapján találhat vállalkozót a BÖKIK honlapján! A kamara tagjai mindig elérhetőek, vállalták az etikai szabályok betartását. Bízzanak bennük! GAZDASÁGI 1BANYTU 74 Együtt a Kárpát-medencében Üzleti és befektetői lehetőségek a szomszédos Romániában Románia szinte adósság nélkül csatlakozott az Európai Unióhoz. A közösséghez tartozás, a várható fejlesztési támogatások nagyütemü fejlesztéseket indítottak el. 2008-ban a román gazdaság az első félévben 8,6 százalékkal nőtt, az utolsó negyedévben pedig ennél is gyorsabb, 8,9 százalékos volt a GDP bővülése - ez 1989 óta a legmagasabb növekedési ütem volt. A tőkebefektetők sora jelent meg: a 21 milliós népesség, az alacsony munkabérek, a dinamikusan növekvő lakossági fogyasztás rendkívüli vonzerőnek bizonyult. A tavalyi évben rekordnagyságú, tízmilliárd euró értékű közvetlen tőkeinvesztíció érkezett Romániába. Akvizíciós, de leginkább zöldmezős tőkekihelyezésekkel a gazdaság minden ágazatában jelen vannak a magyar befektetők. A hozzávetőleg 9 ezer nyilvántartott magyar kötődésű beruházás a kereskedelem, a szolgáltatások és a termelés, gyártás valamennyi ágazatában találhat magának piaci rést. A magyar-román külkereskedelmet hozzávetőleg 10 ezer aktív résztvevő bonyolítja le mintegy 5 milliárd euró volumennel, jelentős magyar aktívummal. A lakossági fogyasztás minden területen a régiót messze megelőző mértékben növekszik, így ennek kiszolgálása is jelentős piaci lehetőség a magyar cégeknek. A román piacra történő bejutásnak számos módozata lehetséges. A legkézenfekvőbb lehetőség a nyelvi problémák kiküszöbölésére az erdélyi területen, azon belül is a határmenti régiókban működő vállalkozásokkal történő kapcsolatfelvétel. Itt mind a kamarák, mind a magyar vállalkozói szövetségek megbízható információt nyújtanak. Számos termék bevezetését segíthetik a helyi ügynökök. Ezek kiválasztása is különös figyelmet igényel: célszerű a szak- szövetségekbe tömörült, jól leinformálható vállalat, vagy személy kiválasztása. Egyes magasabb feldolgozottságú termékek esetén (gépek, berendezések) az ügynök jelenti a piacrajutás leghatékonyabb módját. Vállalatalapítási feltételek Cégalapításkor bár nem kötelező, de célszerű romániai ügyvéd felkérése, a különböző törvények, rendeletek és szabályok áttekintése és értelmezése érdekében. A törvények és jogszabályok nemzeti elbánást biztosítanak a külföldi befektetőknek. Szabad belépést a belföldi piacokra és lehetővé teszi a privatizációban történő részvételt. Nincs korlátozva a külföldiek részesedése (tulajdonhányada) a Romániában létrehozott cégekben. A külföldi befektetők jogosultak teljes egészében külföldi tulajdonú cég alapítására, az adózás utáni nyereség átváltására és hazautalására. A külföldi cégek részt vehetnek a befektetés vezetésében, átadhatják szerződéses kötelezettségeiket és egyéb jogaikat más romániai, vagy külföldi befektetőknek. Az alábbi költségek az adóból teljes egészében leírhatók:- az alkalmazottak szakmai képzésére, továbbképzésére fordított kiadások, I ■- marketing, piactanulmány, meglévő vagy új piacokon történő megjelenés költségei, vásárokon, bemutatókon történő részvétel költségei, saját tájékoztató anyagok kiadási költségei,- kutatási és fejlesztési költségek, amelyek könyvelés szempontjából nem ismerhetők el nem tárgyi ingóságnak,- a menedzsment, az információs rendszer tökéletesítésével kapcsolatos költségek, a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével, fenntartásával és tökéletesítésével, valamint a tanúsítvány megszerzésével összefüggő költségek,- a környezetvédelem költségei,- kereskedelmi kamarák, szakszervezetek, szakmai szövetségek, belépési és tagsági díjai, fenntartásukhoz történő hozzájárulások. Romániában nincs iparűzési adó! Múltbéli mesterek, mesterségek Vándorszínészek, színészek, mint a kultúra iparosai Vándorszínészek ekhós-szekéren (plakett) 1973-ban ünnepelte Miskolc az első köszínháza felépítésének másfél évszázados évfordulóját. Az alkalomra megjelentetett plakett egyik oldalán „Miskolci Nemzeti Színház 1823-1973 ”felirat olvasható, míg a másik oldalon ekhós szekéren ülő színészek láthatók, akik a végtelen utat járják. Az 1970-es évektől megjelenő, s az ország kisebb-nagyobb városait felkereső, a fogadók színeiben fellépő, s magyar nyelvű előadásokat tartó vándorszínészek mesteremberek voltak-e? Minden bizonnyal mesterek és nem a szó mai értelmében vett művészek. A magyar szó iparosai voltak, akik legalább olyan fontos szerepet töltöttek be, mint a harangöntők, a nyomdászok, vagy a levélpostások. A színjátszással összekapcsolható szavaink többsége a nyelvújítás terméke. A földutakat járó ekhós-szeke- rek 1833-tól jelennek meg iratainkban. Az „ekhó” szekér, vagy kocsiernyöt jelentett, s a nyelvészek szerint a debreceni diákok szóhasználatában alakult ki. A kolozsvári színészek Debrecenbe, a pestiek pedig Miskolcra jöttek ekhós szekérkaravánnal a XIX. század elején. Az együtt utazó kompánia tagja, a színész, aki a „szín”-nek nevezett, tetővel ellátott, de oldal nélküli épületben „adta elő tudományát”. (Ennek évszázadokra visszanyúló előzményei voltak, hiszen a XVI-XVII. század nem magyar színészei lombsátor alatt, vagy valamilyen színben játszottak.) A nyelvújítás eredményeként jelent meg a Játékszín” szavunk, s 1760-1770 körűiről egyre több szavunk előtagjaként vált ismertté a Játék” szó, amely éppúgy utalhatott játékszerre, játékeszközre, mint a színész mesterség „szerszámtár”-ára. A vándorszínészek ideiglenes fellépő helyeiből, a színekből aztán állandó színházépületek lettek. így nyílt meg a Kolozsvári Színház után két évvel, 1823-ban Miskolc színháza, amelyet azért nevezünk Magyarország első kőszínházának, mert Erdélyben hasonlóan magyar nyelvet beszéltek ugyan, de 1876-ig Erdélyt önálló országként három nemzet (a magyar, a székely és a szász vármegyék) szövetsége alkotta. Színházunk két évtizeden át fogadta a vándortársulatokat, amelyek tagjai néhány nap, vagy hét alatt előadták repertoárjukat, s aztán mentek tovább új helyszínt keresve, s a magyar szót hirdetve. A „mesterség” legfontosabb célja és feladata a magyar nyelv hirdetése és művelése volt, válasz II. József császár 1784-ben kiadott nyclvrendeletérc. Ez a rendelet a birodalom közigazgatási, vagyis egyetlen hivatalos nyelvévé a németet tette. S bár halála előtt rendeletéit visszavonta, hatása évtizedeken át érzékelhető volt. Széchenyi István nem kis büszkeséggel rögzítette naplójában, hogy 1825-ben az országgyűlés felsőházában magyarul beszélt. A városok, mezővárosok, kisebb települések lakói, a „pór” nép azonban őrizte anyanyelvét, a magyart. Ennek a megtartásában, ápolásában és továbbadásában vállaltak múlhatatlan szerepet a magyar kultúra napszámosai, iparosai, a vándorszínészek. Miskolcra Kótsi János 1801-ben hozott először magyar nyelvű előadást. A mindszenti római katolikus temetőben nyugvó Benke József pedig 1815-től több mint fél évtizeden keresztül művelte a várost. A pesti színtársulat tagjaként még Déryné (1793-1872) is a város központi szállodájának kocsiszínjében lépett először a miskolci közönség elé. A vándorszínész életéről és az akkori városlakókról a következőket jegyezte fel naplójában: Én csak bámultam, még sohasem utaztam ilyen nagy számmal (mármint ekhós kocsikaravánnal). Nagy karimás kalapú emberekről beszéltek, de nem láttam ilyet egyetlen egyet sem. A Korona előtt a sétáló nők megálltak. Én azt gondoltam, hogy itt urak vannak, ez víg város jó lesz itt nekünk. A kultúra „vándoriparosai” így jöttek, majd telepedtek meg véglegesen Miskolcon.- Dobrossy István Külpiaci kapcsolatoké A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Ukrajnában is segíti a vállalkozások külpiacra jutását! A három éve működő magyar- román és magyar-horvát vegyes kamarák mellett megalakult a Magyar-Ukrán vegyeskamara. A kamara alelnöke Bihall Tamás, a BÖKIK elnöke. A Magyar-Ukrán vegyeskamara létrejöttét indokolja, hogy Magyarország Ukrajna fontos export- és importpartnere. Az MKIK a 2006-ban Kolozsváron megalapított magyarromán és a Zágrábban létrehozott magyar-horvát vegyes kamarák után, most szerb és ukrán partnerségek kiépítésén dolgozik. A vegyes kamarák az összekötő szerepét vállalják fel, a közös nyelv, az üzleti kultúra, a térségi sajátosságok pedig segítik, hogy a vállalkozások más piaci szegmensekhez is hozzáférhessenek. A kamara szerepe a vállalkozások külpiacra jutásának segítése, hiszen a hazai cégek jellemzően tőke- és kapcsolatszegények. Mivel Ukrajnában a jogi környezet nem teszi lehetővé vegyes kamara alapítását, így az újonnan megalakult kamara hazánkban jött létre, székhelye Nyíregyházán van. Márciusban hét nagyvárosban - Miskolcon is - tartottak tagtoborzó rendezvényeket a területi kamarák közreműködésével. A fórumokon több mint 400 vállalkozó vett részt, akik átfogó gazdasági információkat szerezhettek Szerbia és Ukrajna viszonylatában, s részletes tájékoztatást kaptak a két térség üzleti környezetéről. További információk a. vegyes kamarák működéséről és a belépés feltételeiről az MKIK Nemzetközi Igazgatóságán érhetők el (e-mail: intdept@mkik.hu, tel.: 06-1/474-5142).
