Észak-Magyarország, 2009. május (65. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-28 / BAZ Magazin, Építkezés

3 I: í I K E Z t: S 2 009. május 28. Átadások Izsófalván Május 22-én, pénteken délelőtt helyszíni ünnepség keretében adták át Izsófalva legfrissebb létesítmé­nyét, a felújított Dózsa György utat. A megjelen­teket Fodor Albert, a nagyközség polgármestere köszöntötte. Ezután az óvodások és az általános iskolások rövid műsora következett, majd Gúr Nán­dor országgyűlési képviselő tartott avatóbeszédet. Ebben kiemelte, hogy az elmúlt években számos új, nagyértékű beruházás valósult meg Izsófalván, s ez a munka folytatódik, mert hamarosan sor kerül az általános iskola épületének korszerűsítésé­re. Bejelentette, hogy a pályázaton nyert községi kisautóbusz is megérkezett, amit meglepetésként ugyancsak ez alkalommal adnak át használatra a község lakosságának. A nemzeti színű szalag átvágásával Gúr Nándor, Fodor Albert és a szintén jelenlévő Lukács András megyei tanácsnok jelké­pesen átadták a felújított útszakaszt. Az óvodások rögtön birtokba is vették az utat: színes krétaraj­zokat készítettek a friss, sima aszfaltfelületre, az ünnepség felnőtt résztvevői pedig nagy örömmel járták körül a vadonatúj Ford Transit kisautóbuszt. Átadás Izsófalván Árvízvédelmi fejlesztés Sajóecsegen A Környezet és Energia Ope­ratív program keretében 32 916 000 forintos támogatást nyertek az uniós projekt előkészítésére. A Környezet és Energia Operatív program keretében Sajóecseg köz­ség 32 916 000 forintos támoga­tást nyert árvízvédelmi fejlesztését célzó uniós projekt előkészítésére- mondja nem kis büszkeséggel Rabi József, a település polgármestere. A közel 600 millió forintos beru­házás megvalósulását az 1974-es árvíz óta Sajóecseg lakói folyama­tosan várják és kezdeményezik. Az árvízvédelmi töltés megépíté­se a helyi társadalom biztonság- érzetének növekedését jelenti, és megszünteti a település fejleszté­sének jelenleg még fennálló aka­dályát. A projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg. A projekt megvalósítását a terü­letileg illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ÉKÖVIZIG) szakmailag támogatja. Sajóecseg Miskolctól 10 km-re, a Sajó és Bódva folyó találkozásánál fekszik, a Bükk hegység lábánál. A település belterületének csaknem egésze a mértékadó árvízszint alatt fekszik. Mivel a hidrológiai statisztikai adatok alapján a jövő­ben 20 évenkénti gyakorisággal fordulhatnak elő árvizek, indokolt az árvízvédelmi mű megépítése, mely megfelel az EU vonatkozó ajánlásainak. 1974 októberében minden koráb­binál magasabb árvíz vonult le ezen a folyószakaszon: Sajóecseg belterületén 330 lakást öntött el a Rabi József polgármester víz, több mint 1000 lakost érintve. Kiköltözésre kényszerült 26 család és 6 lakóház megsemmisült. Az eset - bár 33 év telt el - még ma is meghatározza a helyi fejlő­dés lehetőségeit. Mivel elsőrendű árvízvédelmi művel azóta sem ren­delkezik a község, nincs az elön- tési veszélytől védett beépíthető terület. Kiépített árvízvédelmi mű hiányá­ban egy újabb árvíz esetén a bel­terület védelmére 1,5 km hosszú, 1-2 m magas ideiglenes védművet kellene építeni - homokzsákból, homokból, PVC fóliából és fűrész­áruból - az előrejelzéstől számí­tott 3-4 napon belül, ami ese­tenként akár 100 millió forintot is meghaladó költséget jelent. Ez jelentős terheket róna a község önkormányzatára és az államra, emellett fennáll a veszély, hogy ugyanezen időben a szomszédos községekben is beavatkozásokra lesz szükség, így külső segítségre csak korlátozottan számíthatnak a lakók. Sikertelen védekezés esetén pedig újabb jelentős károkkal kell számolni. Mivel a község olyan árvízvédel­mi öblözetben fekszik, ahol állami fővédmü építése nem tervezett, a fejlesztés és a későbbi fenntartás csak önkormányzati konstrukcióban valósítható meg. A község önkor­mányzata vállalja a feladatot, de a beruházást saját pénzből nem tudja finanszírozni. A Környezet és Energia Operatív program „Önkor­mányzati árvízvédelmi fejleszté­sek" keretében lehetőség nyílt a vizek kártételei elleni védelem elhárításához szükséges fejlesztési feladatok megvalósításának támo­gatására. Új védmű A Sajó-folyó mentén fekvő telepü­lés az Európai Unió által támoga­tott, kétfordulós pályázat benyúj­tása mellett döntött - közölte Rabi József. Az első fordulós támogatá­si döntés értelmében a község a projekt előkészítésére, a szükséges tervezések elvégzésére 32 916 000 forint támogatást kapott. Az előkészítés szakaszában felmerülő feladatok között szerepel a Meg­valósíthatósági Tanulmány készíté­se, Környezetvédelmi hatástanul­mány elkészítése és engedélyez­tetése, terület előkészítő munkák elvégzése, közbeszerzési eljárás lebonyolítása. A projekt részletes szakmai kidolgozása várhatóan 2009. decemberére készül el, ezt követően nyújtható be a fejlesztés megvalósítására a pályázat máso­dik fordulója. Alapvető cél tehát az, hogy a település belterüle­tét jogszabályban meghatározott magasságú árvízvédelmi mű védje. A tervek szerint az új védművet 4 000 méter hosszú töltés, valamint a folyómedret megközelítő szaka­szon 260 méter hosszú vasbeton parapetfal alkotja. A tervezett védmű fenntartási és működtetési költsége elhanyagolható az árvíz- védelmi mű hiányában felmerülő védekezési és kárenyhítési kiadá­sokhoz viszonyítva. A fejlesztés megvalósításával nemcsak az itt élők személyének, értékeiknek, lakóépületeinek biztonsága növel­hető, de a folyó védelme is biztosí­tott a belterület gazdasági telepe­inek elöntéséből adódó szennyező és veszélyes anyagoktól, valamint elkerülhető a járványveszély a házi tartású állatállomány eseté­ben. Hosszú távon nő a település vonzereje, az itt lévő munkahelyek biztonsága. A célok reá I i sak A község az utóbbi években szá­mos jelentős beruházást valósított meg (közösségi ház, egészségügyi központ, Sajó-part rekultivációja) és a jövőben további fejlesztéseket tervez (új építési telkek kialakítá­sa, ABC-üzlet üzemeltetése, ipar­terület kialakítása, vízi turizmusba való bekapcsolódás, útaszfaltozás) Az árvízveszély megszüntetése elengedhetetlen az önkormány­zat fejlődőképességének erősí­téséhez és a település „európai" színvonalú faluvá emeléséhez. A projekt illeszkedik a KEOP általá­nos célrendszeréhez: élhető kör­nyezet, értékvédelem, megelőzés. Sajóecseg tekintetében a célok reálisak, a szükségletek valósak - hangoztatta végezetül Rabi József polgármester. A fény szerepe Mielőtt beköltözünk az új lakásba, vagy átalakítjuk, felújítjuk a régit, módunk van arra, hogy a világítást megter­vezzük. Hazánkban nincs hagyománya annak, hogy a világítás megtervezése a lakó döntésén alapuljon, holott ez legalább úgy hozzátartozik a berende­zéshez, mint a burkolatok, bútorok kivá­lasztása, elrendezése. A legtöbb esetben kénytelenek vagyunk a villanyszerelő megszokott sémák szerint kialakított lámpacsatlakozásaihoz alkalmaz­kodni. Csak a beköltözés után vesszük észre, hogy a lámpahelyek nem ott vannak, ahová a berendezés szempontjából kívánkozna a világítás, de az újabb átalakítástól fúrástól- véséstől már irtózunk, így általában beletö­rődünk a „megváltoztathatatlanba". Pedig a szemünk világáról, otthoni nyugalmunkról van szó, amit az optimálisan kialakított vilá­gítási rendszer tud csak biztosítani . Az általános világítást úgy kell kialakí­tani, hogy segítségével jól tájékozódjunk a helyiségek, bútorok, berendezési tárgyak között. Korábban ez volt a leggyakoribb, talán az egyetlen világítási mód, amikor is a mennyezet közepén lelógó csillár volt hiva­tott az összes világítá­si feladatot ellátni. Ma már inkább háttérvilá­gításként használjuk. A kiemelő világítás figyelmünket lakásunk kincseire irányítja. Vigyázzunk, ne essünk túlzásba: a festmények fölötti képmegvilágí­tó lámpák, a növé­nyek földjébe szúrt kis fényerejű lámpák, a falifülkékbe elhelye­a lakásban zett szobrokat felülről megvilágító spotok elegendőek arra, hogy a szobába való belé­péskor az érkező figyelmét megragadják. A hangulatvilágításról is érdemes gon­doskodni, mert az otthon esti látképét, hangulatát véglegesen ezzel lehet „meg­fogalmazni", érdekessé, izgalmassá, esetleg látványossá tehetjük az enteriőröket vele. Segítségével emeljük ki a lakás erényeit és tüntetjük el a hátrányokat. A funkcionális világítás többnyire vala­milyen tevékenységhez kapcsolódik, jól megtervezett és kivitelezett formája töb­bek között óvja szemünk világát. Célirányo­san elhelyezett, az általános világításénál nagyobb fényerejű lámpák, melyeknek az a feladatuk, hogy a kiválasztott, viszony­lag kis területen olyan erős, árnyékmentes és káprázásmentes fényt adjanak, amely elegendő a munkavégzéshez. Ilyenek az olvasólámpák, az íróasztali lámpák, a für­dőszobában a tükör környékén elhelyezett megvilágítók, a konyhaszekrény alsó részé­be elhelyezett spotok, amelyek a munka­pultra vetítik a fényt. Biztonsági fények a közlekedést segítő lámpák: a lépcsőbe, szinteltoláskor a szint- különbségbe épített, süllyesztett fényforrás, vagy a babaszobában elhelyezett nagyon halványan világító kislámpa, a csengő felett lefelé világító fény mind a biztonságot szol­gálja. A fentiekben említett funkcióknak meg­felelő világítási rendszer kialakításához manapság már nagyon sokféle fényfor­rás kapható a szaküzletekben, melyeknek megfelelő kiválasztásához érdemes szak­X emberek tanácsát kérni. A szakképzett eladó segít a lakás egyedi igényekhez megfelelő lámpáinak kiválasztásában is, illetve naprakész információkkal rendelke­zik az aktuális újdonságokat illetően. Érde­mes a beépítést megelőzően 2-3 hónappal egyeztetni az igényeket illetve a designt, hogy az új lakásban a fények segítségével még nagyobb örömünk legyen. Szathmáriné Bodnár Erika A ROVAT TÁMOGATÓJA: ■ CASA MIA LAKÁSTEXTIL ÁRUHÁZ _____________________________________! CASA 3527 Miskolc, József A. u. 74. (Fonoda udv/ar) 4142S9

Next

/
Oldalképek
Tartalom