Észak-Magyarország, 2009. május (65. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-20 / 117. szám

2009. május 20. Hasznos információk A BÖKIK telefonszámai Tel.: 46/501-090. Fax: 46/501-099 E-mail: bokik@bokik.hu, web: www.bokik.hu Titkát: Dr. Szilágyiné Baán Anna 46/501-873 Titkárság, ügyfélszolg., rendezvényszerve­zés: ___________________________________________ Kálna Zsuzsanna 46/501-870 Kohányi Judit 46/501-871 Fényes Sándorné 46/501-091 Békéltető Testület tagregisztráció, hiteles cégkivonat kiadása rendezvényszervezés Gazdaságfejlesztés:_______ Pintér Zoltán projekt koordinátor üzletvezetési tanácsadó Nemzetközi Jigyek, pályázatok 46/501-875 Or. Szécsiné Bányai Ilona 46/501-876 üzleti partnerközvetítés üzletember-találkozók szervezése ■ Minkó Melinda 46/501-877 pályázati tanácsadás Dr. Deme Lász'óné 46/501-874 Gazdasági ügyek, pénzügy, könyvvitel Dudás Tiborné Firtkó Jánosné Csontó Gáborné okmányhitelesítés származási bizonyítvány ATA Carnet Széchenyi Kártya Csabai Tamás hiteles cégkivonat kiadás „Vedd és Védd" kapcsolattartó Stoll Gáborné 46/501-093 Etikai Bizottság ügyintézés honlapszerkesztés, elektronikus hírlevél Szakképzés, mesterképzés ________________ Németh Zsolt 46/501-095 46/501-881 46/501-881 46/501-883 46/501-092 vizsgabizottságí tag delegálás gyakorlati képzőhely ellenőrzés TóthÁdám 46/501-096 RFKB koordinátor Havasiné Fedora Andrea . 46/501-098 oktatásszervezés, tanácsadás Farkas Evelin 46/501-097 oktatásszervezés, tanácsadás Balog Nóra 46/501-884 tanulószerződéses tanácsadás Baksay Angéla 46/501-884 szakképzési adminisztráció Dédesi Péter PR, sajtókapcsolatok 46/501-888 M. Vadas Zsuzsa Területi képviseletek 46/411-027 Széchenyi Kártya, okmányhitelesítés K.barcika: Szatmáriné Szabó Erzsébet 48/512-100 környezetvédelmi tanácsadás Ózd: Juhász István 48/569-228 tanulószerződéses tanácsadás 5.újhely, Encs: Kecskeméti Ágota 47/521-001 Szerencs: Jolsvay János 47/561-001 tanulószerződéses tanácsadás Tiszaújváros: Tóth István 49/540-100 tanulószerződéses tanácsadás szintvizsgáztatás Mezőkövesd: Sebéné Tóth Erzsébet 49/500-100 munka- és iparjogvédelmi tanácsadás Üzleti lehetőség - utcán tálalva! Tudjuk-e, mit gyártanak a megyében működő vállalatok. Gondolunk-e arra, hogy a helyi termékek vásárlásával munkahe­lyeket őrzünk meg? Már 2003-ban kialakult a szlogen, amelyet bemutattunk a BÖKIK által szervezett első szabadtéri rendezvényen május­ban, a Miskolc város ünnepén tartott programon. Később a Kamara Napja alkalmából rendeztük meg a megyében készült élelmiszeripari termékek bemutatóját. A kiállítás keretében a szép megjelenésű és kiváló minőségű termé­kekből kóstolót is rendezett a kamara. Tavaly pedig az Ope­rafesztivállal egy időben rendeztük meg a Széchenyi utcán a megyebeli vállalkozások termékeinek, szolgáltatásainak bemutatóját. Idén - megfelelő számú jelentkező esetén - újra megrendezzük a megyei termékek, szolgáltatások mustrá­ját 2009. június 9-12-én. A négy nap alatt a résztvevők az Ady-híd és a Szentpáli utca között faházakban tarthatnak termékbemutatót, ismertethetik meg szolgáltatási kínálatu­kat. A rendezvény részleteiről bővebb tájékoztatás olvasha­tó a honlapon (www.bokik.hu1. Jelentkezni a BÖKIK szék­házában (Miskolc, Szentpáli u. 1.), vagy e-mailben, a hon­lapról letöltött jelentkezési lapon lehet.- Pintér Zoltán ­Adjunk munkát egymásnak! Már 250 keresőszó alapján találhat vállalkozót a BÖKIK honlapján! A kamara tagjai mindig elérhetőek, vál­lalták az etikai szabályok betartását. Bízzanak bennük! ____________________________________________________ GAZDASÁGI IRÁNYTŰ 74 Szabad munkavállalás az EU-ban Hasznos tanácsok ahhoz, hogyan vállalkozzunk Németországban... Hogyan vállalkozzunk Németország­ban? Ezzel a címmel rendezték meg 2009. május 6-án a BOKIK-nál az Építési Vállalkozók Országos Szö­vetsége és a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szervezte nagysikerű rendezvényét. Magyarország Európai Uniós csat­lakozása kapcsán vállalkozóink szá­mára számos új lehetőség nyílt meg az Unió piacán a szolgáltatások sza­bad áramlása alapjog megvalósulása eredményeként. Mindezek ellenére a magyar vállalkozók tevékenységüket változatlanul a német piacon fejtik ki a legnagyobb és legjelentősebb mér­tékben. Tavaly a magyar vállalkozások németországi vállalkozási szerződése­inek értéke meghaladta a 300 millió eurót, amely munkákon mintegy 8000 munkavállalót foglalkoztattak. Átmeneti korlátozások Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásakor Németor­szág átmeneti korlátozásokkal élt a szolgáltatások, illetve a munkaerő sza­bad áramlása EU-alapjogok területén, mely korlátozás 2011. május 1-ig fenn is marad. A Németország által bejelen­tett korlátozások a nyers építőipart, az építőipari szakipart, az épületek, közle­kedési eszközök takarítási munkálata­it, valamint a belsőépítészek tevékeny­ségét érintik. A fenti tevékenységek­re vonatkozó szolgáltatások változat­lanul csak a magyar-német vállalkozá­si szerződéses kormánymegállapodás keretiben végezhetők. Az e tevékeny­ségek németországi végzésére kikül­dött magyar munkavállalók részére be kell szerezni a foglalkoztatáshoz szük­séges német munkavállalási engedélye­ket. Az előzőekben felsorolt tevékeny­ségeken kívül minden egyéb szolgál­tatás munkavállalási engedély nélkül folytatható Németországban. Elsősor­ban a műhelymunkák, a termékgyár­tás, a húsipari tevékenység, valamint a technológiai szerelés esik e körbe. Fon­tos megjegyezni azonban, hogy a szol­gáltatások szabad áramlása EU-alapjog keretében munkaerő-közvetítés, mun­kaerő-átengedés — átmenetileg - vál­tozatlanul nem folytatható. Végzettségről, bérekről Németországban a vállalkozások­nak tevékenységük végzése során szá­mos hatósági előírást be kell tartani, így például a vállalkozási szerződé­sek teljesítésére kiküldött munkavál­lalóknak a munka elvégzéséhez szük­séges középfokú szakmai végzettség­gel kell rendelkezniük, és csak mint­egy 10 százalék lehet az összes kikül­dött létszámon belül azoknak a száma, akik nem rendelkeznek a munkavég­zéshez szükséges szakmai végzettség­gel. Német értelmezés szerint ugyanis túlnyomórészt szakképzettség nélküli munkavállalókkal nem lehet klasszikus értelemben vett szolgáltatást végezni, az ilyen esetek erősen az illegális mun­kaerő-átengedés felé tendálnak. A szolgáltatások szabad áramlása keretében folytatható tevékenységek végzésére kiküldött munkavállalók javadalmazására nincsenek kötelező­en betartandó bérek. A munkavállaló­kat a Magyarországon érvényes bérek szerint kell javadalmazni, valamint biz­tosítani kell az előírt kiküldetési pót­lékokat is. Nem téveszthető azonban szem elől, hogy az egyes EU-országok nemzeti jogrendjében más előírások is léteznek. így Németország eseté­ben ismertek azok a német legfelsőbb bírósági döntések, amelyek az úgyneve­zett Wucherlohn ellen (uzsorabér) lép­nek fel. A bírósági döntések alapján a németországi bérszínvonal betartását a német ellenőrző szervek megkövete­lik a magyar kiküldő munkáltatótól is. A bírósági döntések lényege, hogy egy munkavállaló bére a németországi fog­lalkoztatási helyén és az adott szakmá­ra vonatkozó tarifaszerződésben előírt bruttó bérnél 30 százalékkal nagyobb mértékben nem térhet el „lefelé”. Segít a kamara A kontingentált vállalkozási tevé­kenység engedélyeztetésének módja és egyéb fontos információk beszer­zése céljából kérjük az érdekelt vál­lalkozókat, hogy a tevékenység meg­kezdése előtt forduljanak kamaránk­hoz, vagy az EVOSZ-hoz, annak érde­kében, hogy tevékenységüket ezen a cseppet sem egyszerű terepen szabá­lyosan, minden fél előírásainak betar­tásával és mindenki számára előnyö­sen tudják végezni.- Szécsiné Bányai Ilona ­Múltbéli mesterek, mesterségek A vasfeldolgozásra épülő kisiparok az államosítás előtt levéltárban. Ezek közül most csak a miskolci szakmá­kat vesszük szám­ba, kiemelve azt, hogy melyik ipar­nak mennyi kép­viselője (önálló iparos, segéd, ta- nonc) volt, s mi­lyen mennyisé­gű vasanyagot dolgozott fel. Egy-egy önál­ló iparos képvisel­te a puskaműves, a mérlegkészítő, a műlakatos, a ké­ses-köszörűs, va- lamintagyermek- kocsi-gyártó szakmát. (Anyag- szükségletük 6-36 mázsa vas volt.) Két rézmű­ves 12 q, 4-4 kocsigyártó és késműves 48, illetve 108 q va­sat igényelt. Négy autójavító 8 segé­det és tanoncot Szocreál kiállítási plakát az első tervidőszakból MISKOLCI IPARI KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR 1948.AU GUSZTUS 8-15. ___________UTAZÁSI KEDVEZmÉnv_________ 1946-ban törvény írta elő, hogy az év végéig minden kamarában új válasz­tásokat kell tartani. Az új szervezeti szabályzat mellett új választási csoportokat kellett szer­vezni, amely szerint az ipari osztály bővült a gyáriparosokkal, a kereskedel­mi osztály a pénz- és biztosító intéze­tekkel, a szövetkezetekkel, valamint a közúti és vasúti szállítmányozókkal. A választások elmaradtak, s egy új szer­vezeti rendszer keretei kezdtek körvo­nalazódni. Az iparban a gyáripar lett a meghatározó, az ipari termelésben pedig az állami tulajdon. A kereske­delmi életben 1947-től törvény rögzí­tette a szövetkezetek meghatározó sze­repét. 1947-ben a bankokat, 1948-ban a nagyobb ipari üzemeket államosítot­ták, 1947-ben pedig útjára indult az első három éves terv. Ezek mellett számos jel utalt arra, hogy meg fog jelenni egy kormányrendelet, majd a szakminisz­térium (Kereskedelmi és Szövetkezet­ügyi Minisztérium) végrehajtási utasí­tása, amely 1948-ban valóban lezárta a Kereskedelmi és Iparkamarák addi­gi történetét. így minden felmérés, sta­tisztika ma már nagyon fontos, amely a kis- és kézműipar állapotát rögzítet­te az államosítás előtt. A Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara 1946-ban kettős kimutatást kért a helyi kamaráktól a vasfeldolgozás­sal kapcsolatos iparok helyzetéről. Az első csoportba azok tartoztak, akiknél a vas alapanyag volt (például kovács, lakatos, bádogos), míg a második cso­portba azokat sorolták, akiknél a vas vagy félgyártmányok csak kiegészítő anyagként szerepeltek (például kefe­kötő, kárpitos, bádogos stb). A Mis­kolci Kamara a miskolci, az edelényi, a mezőcsáti, a mezőkeresztesi, a mező­kövesdi, a Miskolc járási, a putnoki és a sajószentpéteri ipartestületektől kért adatokat. Borsodban tehát 8, Heves­ben 5, Abaúj-Tornában 4, Zemplénben pedig 3 ipartestület volt, amelyek ada­tai hiánytalanul megmaradtak a megyei foglalkoztatott, s 186 q vasat használt fel. Hat reszelő­vágó és ugyanennyi autószerelő dol­gozott a városban (108, illetve 252 q vassal). A 16 kerékgyártó 96, a 17 géplakatos 1116, a 25 bádogos 663, a 29 kovács 534, valamint az 55 laka­tos 2766 q vasat használt fel. Legné­pesebb, egyben a leganyagigényesebb szakma a lakatosoké volt. A kisipart 16 mesterség 346 önálló iparos és mun­kásai képviselték, míg nyersvas, acél öntvény, lemez, idomvas igényük évi 600 tonna volt, amelyet elsősorban a diósgyőri állami vasgyárból szereztek be a háború után. A vasanyagot nem kizárólagosan feldolgozó mesterségek száma 11 volt. Ide sorolták az 1-1 mesterrel képviselt szita- és rostakészítőt, a varrógép- és kerékpárjavítót és a képkeret-készítőt. Miskolcon 2 esernyőkészítő 4 q, 3 kefe­kötő 14 q, 5 hangszerkészítő pedig 16 q vasat használt fel munkája során. 12 kádár (118 q), 19 műszerész (55 q), 25 vízvezetékszerelő (576 q), 31 kárpitos (296 q) és 39 villanyszerelő (198 q), valamint ezek 113 segédje és tanonca dolgozott még vasanyaggal. A 252 ipa­rosra - hasonlóan az előző 16 mester­ség 346 képviselőjére - is a szövetke­zetekbe történő belépés, vagy iparának feladása, elhagyása várt. A fiatalabbak a szövetkezetei vagy a gyári munkássá válást „választották”, míg a ritka mes­terségek képviselőikkel együtt a XX. század közepére kihaltak.- Dobrossy István ­Közeledik a kártya felülvizsgálata 2008 júniusától lehetett szer­ződni a bankoknál a Széchenyi Kártya 2 konstrukcióra, mely a korábbi­hoz képest egy tér­ni é k fej - lesztést jelentett, magába foglalva a negyedéves törlesz­tési kötelezettség eltörlését, az igénylés feltételeiben kis köny- nyítést, valamint a futamidő 1+1 évre történő emelését. A 2 éves futamidejű szerződések kötését az MKB Bank Zrt. és a takarék- szövetkezetek kezdték el, ezek tehát most érnek el a futamide­jük feléhez. A többi hitelintézet­nél a felülvizsgálatra majd csak nyár végétől kell figyelni. Fontos, hogy az ilyenkor szük­séges felülvizsgálati kérelmeket a lejárat előtt legalább 30 nappal be kell vinni a rögzítő irodába, ellenkező esetben egy hagyomá­nyos hosszabbítási eljárás indul, a szerződéskötéstől számított 1+1 éves futamidővel. A felülvizsgálati kérelmeket be lehet adni egy egyszerűsített nyomtatványon, ám ha volt vala­milyen változás a cég vagy vál­lalkozás adataiban az előző évi adatokhoz képest, érdemesebb a már megszokott nyomtatványon beadni az igénylést, mivel az egy­szerűsített nyomtatványhoz min­den egyes változás miatt egy-egy pótlapot szükséges kitölteni. A kapcsolódó anyagokat be­szerezhetők a kamara miskol­ci központjában és valameny- nyi képviseleti irodáiban! illet­ve a Széchenyi Kártya internetes oldaláról: www.kavosz.hu.- Csabai Tamás -

Next

/
Oldalképek
Tartalom