Észak-Magyarország, 2009. május (65. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-14 / 112. szám
2009. május 14., csütörtök KISKEBTESZKEPO /13 FAÜLTETÉSI EGYSZEREGY...* !>' % J i j j i j j j j j J 7 / t "i yf > i > ■> Í'7'J'J J 'J j J j J j j jj j j j j j i i i J t 'j J j J O A gyümölcs- és díszfáknak, valamint cserjéknek rendszerint állandó helyükre való ültetése. A helyes ültetés nagy befolyással lévén a fák további fejlődésére és gyümölcsöztetésére, kiváló gondot kell fordítani arra, hogy az a különböző fanemeknek megfelelő legyen. O A fiatal fákat kiemelvén előbbi helyükről, első dolog az, hogy gyökérzetüket, amennyiben azokat azonnal elületetik, kellően megtisztítsák, vagyis a szívógyökereket nélkülöző hosszú gyökereket megkurtítsák, minek következtében több hajszálgyökeret fejlesztenek; a megsérült, rothadt vagy egyébként elhalt részeket levágják, s a sebeket a könnyebb és gyorsabb behegedés végett simára metszik. O Az ily módon ültetésre elkészített fát következőképpen ültetik el: a már jó előre kiásott, a csontár gyümölcsűek számára 1 méter mély, s ugyanolyan széles, a többi gyümölcsfák számára 1,5 méter mély és széles gödrök fenekére annyi, lehetőleg jó minőségű, porhanyós földet hánynak, hogy a fa reá állíttatván valamivel magasabban álljon a gödörben, mint előbbi helyén, s a süppedés következtében ne kerüljön mélyebben a földbe, mint amilyen mélyen ideiglenes helyén állt. A már előre bevert, s a fa koronájáig érő karó mellé a gödörbe állított fa gyökerét rende- j sen szétrakják, hogy minden irányban terjeszkedjenek. Végül a gödör szélén levő jobb földet a gyökerekére hányják, úgy, hogy a gyökerek közeit teljesen kitöltse, s a gyökerek közt üregek ne maradjanak. O lgen célszerű, különösen sovány és nagyon laza talajban a fák beiszapolása, mi abból áll, hogy a gödörbe állított fa gyökerére iszapot hordanak, vagy ahol ez rendelkezésre nem áll, a földdel betakart gyökérzetet vízzel vagy híg trágyalével megöntözik. Másrészt azzal is előmozdíthatják az újonnan elültetett fák begyökerezését, ha gyökérzetüket ültetés előtt agyagból és marhaganajból való habarékba mártják. Miután a gödröt teljesen behányták, s a fát kifogástalan egyenes állásba igazították a karó mellé, a földet kissé letapossák, s végül a törzs körül a korona kerületének megfelelő tányért csinálnak, amely az esővizet felfogja, s a gyökerekhez juttatja. 0 Fákat általában októbertől áprilisig ültethetünk, ha a föld nem nagyon sáros, vagy nem fagyos. Nagyon késő tavasszal fát ültetni azonban kevésbé célszerű, mint ősszel. Rendkívüli esetekben nyáron is ültethetünk fákat, csakhogy ezt a fák megsínylik. •Forrós: Pallas Nagylexikon _ KISKERTE5Z-KAPCS0LAT ......% Olvasóink kifejezett kérésére indítottuk újra lapunkban a Kiskertészkedö rovatot, amellyel rendszeresen szeretnénk információkat közölni a kertészkedést kedvelő olvasóinkkal. Várjuk ötleteiket, hogy mivel foglalkozzunk, várjuk kérdéseiket is. Szeretnénk közzé tenni az Önök tapasztalatait hasábjainkon, ezért arra biztatunk mindenkit jelentkezzen képekkel, történetekkel az alábbi elérhetőségeken. Személyesen______________________________ Észak-Magyarország szerkesztősége: Szaniszló Bálint, Pap Gyula (Miskolc, Zsolcai kapu 3., III. emelet) Levélben_________________________________ Észak-Magyarország, Szaniszló Bálint (3501. Miskolc, Postafiók 178.) Telefonon_________________________________ 46/502-900/3292 Telefaxon_________________________________ 46/501-262 E-mallben ________________________________ balint.szaniszlo@inform.hu Jjcigci racuuic ucumuucuicuucii előfizetőnk küldte be a képet gyompálmájáról, amely másodszor virít már az éven. A Kiskertészkedő rovatban megjelenő felvétellel akar kedveskedni az újság olvasóinak. (Fotó: magánarchivum) CSEMETEÜLTETÉS: Fortélyok, praktikák... ................... . V ...... , .... I I . i) írj Jj j ÍJJ JJ A fatelepítés sokaknak egyszerű művelet, mások viszont idegenkednek tőle. Kétségtelen, hogy komoly szabályai vannak már a csemete beszer zésétől kezdve az ültetésen át egészen a beérett gyümölcs leszedéséig... (Fotók: ÉM-archiv) Ha ültetünk és H Mind a faültetésnek, mind a fa kivágásának megvannak a maga szabályai. Miskolc (ÉM - SzB) - Életünk minden területét jogszabályok hálózzák be, amelyek a társadalmi együttélés során fellépő viszonyokat szabályozzák. Amikor kertünkbe, házunk elé fát ültetünk, vagy épp kivágunk, általában nem böngésszük át a törvénykönyv és a helyi önkormányzat idevágó rendelkezéseit, pedig e tevékenység is szabályokhoz, sőt esetenként engedélyhez kötött. Átlóg a kerítésen Elsősorban őszidőben - a kertek nagytakarításával egyidőben - kivágunk és ültetünk fákat, cserjéket. E tevékenységet a fák védelméről szóló 1970. június 21-én kelt 21. számú Kormányrendelet, valamint helyi szinten önkormányzati rendeletek szabályozzák. Amikor valaki egy fát telepít kertjébe, ezeknek a szabályoknak többnyire nem néz utána, főként azért, mert sokan nem is gondolják, hogy vannak ilyen rendelkezések. Pedig két okból sem hátrány, ha tisztában vagyunk a faültetés törvényi szabályozás alapjaival. Egyrészt a védőtávolságok betartása (telekhatártól, épülettől) a mi érdekünk is, másrészt ha a szomszédsággal megromlik a viszony, az első dolog amibe belekötnek, hogy a meggyfánk átlóg a kerítésen, a diófánk árnyat vet a kertjére, vagy a nyárfánk szöszeire allergiás az egész család. Ilyenkor kezdődnek a feljelentgetések, és ha rossz helyre ültettük növényeinket, akár kötelezhetnek is ezeknek a kivágására bennünket. A leggyakoribb reakció ilyenkor az szokott lenni, hogy: „az én telkem, kerítésen belül azt csinálok, amit akarok.” Hát, ez nem egészen így van. Mellékelt táblázatunkban néhány érvényes rendelkezést, amelyek iránymutatóak lehetnek, amény- nyiben törvény szerint szeretnénk eljárni. Az ide vágó szabályok többsége azonban mindennek „ormánya” lehetővé teszi, hogy pollent gyűjtsön a porzókból. A lepke apró golyóvá gyúrja a virágport, és elrepül egy másik virágra. Felmászik a bibe csúcsára, és lerakja a pollengolyót. A növény így megtermékenyül. A törzses jukka erős, fás szárából kettő vagy több levélro- zetta fejlődik ki. A pengeéles levelek sötétzöld színűek, kifejezetten hosszúak, kihegyesedők és szívósak. A csúcsuk szúrós, de tüskétlen. Eredeti élőhelyén eléri a 9 méter magasságot. Zöldes fehér vagy krémszínű, virágai ritkán fejlődnek ki szobai körülmények között. Gondozása A kezdő kertészek számára ideális választás. Sokat kibír. A dracénához hasonlóan kell gondozni. Kifejezetten fénykedvelő, ezért nyáron teljesen napos és télen is nagyon világos helyet kíván. Ugyanakkor szerényebb fényellátottsággal is beéri, csak megnyúlhatnak a levelei. Ellenben, ha ilyenkor nem kerül hűvös helyre, akkor csúnyán megnyúlik. Télen legjobb 6 fok körül tartani. A szárazságot jobban bírja, de a túlöntözés hatására el is pusztulhat. A jukkának nem árt a száraz levegő. Nagyon meleg és száraz helyen előfordulhat, hogy takácsatkák jelennek meg rajta. Csak a törzset exportálják Miskolc (ÉM) - Amerikában gyakorlatilag a 20-150 centiméter közötti jukkatörzsdarabokat állítják elő. A növényzet vágási felületein keletkező kallusz szövetekből indul majd el a gyökeresedés. A siker érdekében a törzs alsó részét általában hormonnal kezelik, hogy a gyökeresedést elősegítsék, a törzsdarab felső metszlapját, a bero- hadás, fertőzés ellen, légmentes szigetelő borítással fedik. Nyirkos, rostos tőzeg vagy kókusz közegben, hűtött konténerekben szállítják a felfűrészelt jukkatörzsdarabokat. A célállomásra érkezve beültetik a méretéhez illő edénybe, egészen laza tőzeges földkeverékbe vagy tiszta tőzegbe. A továbbiakban a magas páratartalom biztosítása érdekében fóliával is fedik, mérsékelten öntözik, kifejezetten melegben tartják, a sikeres begyökerezés érdekében. A jukkanövény begyökerezését követően a csúcsához közel kialakul az egy vagy több oldalgyú- rűből kihajtó pálmaszerű levélüstök. ha kivágunk hol a helyi önkormányzat rendeletéitől függ, ezért kisebb- nagyobb eltérések adódhatnak. Ezekről a helyi területfejlesztési tervben lehet részletesen olvasni. A kivágáshoz is... A 10 centiméternél nagyobb törzsátmérőjű fa kivágása engedélyköteles. Ez alól kivétel a 20 centiméternél kisebb törzsátmérőjű, nem közterületi gyümölcsfa. Eszerint a telkünkön belül, azaz magánterületünkön található 10 centiméternél vastagabb átmérőjű díszfák kivágásához többnyire engedély kell, csakúgy, mint a 20 centiméteresnél vastagabb gyümölcsfák eltávolításához. A védett fafajok és bármilyen 30 centiméternél nagyobb törzsátmérőjű fa kivágása csak a növény rossz egészségi állapota vagy szükségszerű - más módon és helyen véghez nem vihető - építési munka, illetve életveszélyes állapot megszüntetése érdekében történhet. Építés miatt kivágásra kerülő fát az övezeti előírás mértékéig pótolni kell. A fapótlás helyét, módját az alkalmazott növényfajt, az ültetendő növény méretét, minőségét a városi főkertész véleményezése alapján az építésügyi hatóság határozza meg. A fapótlás szakszerű elvégzéséről a pótlásra kötelezett tartozik gondoskodni. A fapótlás faérték- számítással meghatározott, egy összegben megváltható. Facsonkolás, alakító metszés 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű egyedi fán csak életveszély elhárítása érdekében történhet, szakember jelenlétében. FáK ÜLTETÉSÉNEK SZABÁLYAI > j j'j j jj) i > w j > > y > >“> )i / a Fa és cserje belterületi telkeken többnyire a kővetkező előírások betartásával telepíthető:- kiskoronájú fa telekhatártól, épülettól minimum 2 méterre ________- közép- és nagykoronájú fa telekhatártól-, épülettől minimum 3,5 méterre_______________________- cserje és örökzöld telekhatártól, épülettől minimum 1 méterre Utcai fasor a következő előírások betartásával telepíthető: Kiskoronás fa- telekhatártól, épülettől minimum 2 méterre_____________________- ajtó, ablak elé legkevesebb 2,5 méterre _________________- kapubehajtótól legkevesebb 0,8 méterre_______________________- törzsmagasság minimum 2,2 méter Középkoronájú fa- telekhatártól, épülettől minimum 2,5 méterre____________________- ajtó, ablak elé legalább 3 méterre- kapubehajtótól minimum 1 méterre- törzsmagasságuk minimum 2,2 méteres kell legyen, hogy könnye- dén elférjenek alatta a járókelők Nagykoronájú fa- telekhatártól és épülettől minimum 3 méterre_____________________-ajtó-, ablak elé minimum 3,5 méterre, (fasorban egységes törzsmagas- sáqqal)_______________________- kapubehajtótól minimum 1,5 méterre, törzsmagasság minimum 2,2 méter Jukka, az óriás pálmaliliom, ■ Kiskertész olvasónk a jukka termesztéséről, gondozásáról kérdezte rovatunkat. Sajólád, Miskolc (ÉM - SzB)- „Nagyon szeretem a virágokat, a kertészkedést és - itt a tavasz, az átültetések, kiültetések, szaporítások ideje - van mivel foglakozni. A szüleim még a hatvanas években kapták ajándékba egy kedves ismerősüktől az első jukka növényt és anyukám szaporítgatta, gondozta, majd továbbadta nekem. Azóta nem hagyjuk kipusztulni, és én is sok kis hajtását elsgán- dékoztam már, mások örömére”- írja Dudás Gáspárné sajóládi kiskertész olvasónk. „A képen látható növények már kinőtték az edényüket, szeretnénk átültetni. Jó lenne tudnom, hogy milyen jellegű talajt szeret ez a virág. Eddig csak kerti földet használtunk, de lehet, hogy a szakember speciális földet ajánlana, hogy még szebb, dúsabb levelű pálmává fejlődjön. Ügy tudom, hogy néhány fokig bírja a fagyot, de nem mertem még ezt kipróbálni, bár tapasztaltam, hogy az ősz végén a legszebbek és akkor virítanak is.” Hogy szép legyen... Az óriás pálmaliliom, más néven jukka nálunk a klíma- változás egyik nyertese. Nyáron kivihetjük a kertbe, télen világos, hűvös helyen teleltethetjük. Divatja az egyszerű gondozás mellett mindenekelőtt egzotikus megjelenéséből adódik. Ami különlegessé teszi őket, az a megporzás módja. A növények levélrozettájának közepéből kiemelkedő krémszínű virágok magukhoz vonzanak egy apró molylepkét, amelyDudás Gáspárné portáján sorakoznak a jukkák (Fotó: magánarchivum)
