Észak-Magyarország, 2009. április (65. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-04 / 80. szám

2009. április 4., szombat ÉSZAK RÖVIDEN • Módosul. Április 6-án módosul a MÁV- menetrend, érdemes előre tájékozódni! Nfifiurum Nesze, fórum? Szabados GAbor szabados@inform.hu Képletesen becsapta maga mögött az ajtót a dédestapolcsányi Váradi Gábor. Halk szóval előadta sérelmeit-sérelmei- ket, majd a számára elfogadhatatlan válasz után a rendezvényt „Nesze semmi, fogd meg jól!"-nak minősítette, és távozott a fórumról. A fórum, mint az tudósításunk­ból kiderül, válságkezelési szakmai tájé­koztató volt arról, mit is kínál az Út a mun­kához program, hogy melyek az Orszá­gos Foglalkoztatási Közalapítvány aktuá­lis pályázatai, és bemutatása három, civil szervezetek által sikerre vitt projektnek. , Úgy tűnt, hogy a résztvevők - igen kevesen voltak -, legalábbis közülük a kér­dezők, felszólalók, mást vártak, másra vol­tak kíváncsiak, mint amit hallottak. (Vajon azok, akik el se mentek, sejtették, hogy ez a fórum nem az a fórum? Esetleg. De vol­tak, akik azért maradtak távol, mert gárda­ellenes rendezvényre készültek.) Az előadók - megértve, elfogadva a kri­tikákat - hangoztatták: ők nem döntésho­zók, hanem végrehajtók. (Mármint szerve­zeteik.) És felajánlották segítségüket, azt, hogy ha van hová eljuttatniuk az informá­ciókat, meg is teszik, idejében. Ha van hová... Mert a cigány kisebbsé­gi önkormányzatok közül csak kévés érhe­tő el. Valahogy nem tudni róluk. Ok se mutatkoznak, és a települési önkormány­zat se „reklámozza őket". Egyébként pedig ez a rendezvény úttörő volt a maga nemében, és jó tapasztalatok­kal szolgált a szervezőknek a folytatáshoz. MEGKÉRDEZTÜK Héring Gintnerné Kertész Istvánné D. Mária Zoltánné Ön szerint eredményes lesz az „Út a munkához" program? A mi településünk kevésbé érintett - mondja Héring Istvánné de szerintem pozitív változás, hogy több pénz jut a foglalkoztatásra. Az önkormányzatok a 20 százalék önrész biztosításával értelmes, hasznos célokat valósíthatnak meg. Gintnerné Drombovszki Mária még most ismerkedik a program részleteivel, mint mondja, látszanak hiányosságok, de a fórumon is választ kaptak sok kérdésre. „Muszáj, hogy sikeres legyen - véli Kertész Zoltánné -, mert rengeteg a munkanélküli és nagyon sokan közülük akarnak is dolgozni." Ducsai Gáborné reméli, hogy eredményes lesz a program, az elképze­lést jónak tartja, de véleménye szerint nem lesz köny- nyü a végrehajtás. „Jó ötletnek tartom, hogy a segély összege kisebb legyen, mint a munkával szerezhető jövedelem. Felháborodást is kiválthat és lehet, hogy keresni fogják majd a kiskapukat" - mondja dr. Gáspár Hubáné. Rácz Miklós úgy véli, a siker titka az lesz, hogy milyen feladatokkal bízzák meg a dolgozókat. Ismerő­sei körében nem egy van, akivel mélyen képzettsége alatti munkát akartak elvégeztetni. Mindenkit a helyén kell kezelni - summázza véleményét. Ducsai Gáborné Dr. Gáspár Hubáné Rácz Miklós VILLÁMVOKS Ön szerint elfogadhatók a Bajnai-csomag megszo­rító intézkedései? Szavazók száma: 757 2009. 04. 03. 20.30 óra Következő kérdésünk: Ön szerint meglesz Bajnai Gor­don miniszterelnöki kinevezése? I.K'Xil HJI 1 .............. ~ '7www.boQn.nu Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. Igen 13,61% Nem 86,39% AKTUÁLIS 73 Nem romaprogram a program ■ Tapasztalataik azt erősítik, hogy a cigá­nyok hátrányt szenved­nek a munkaosztásnál. ...............................................?? A foglalkoztatási-információs- segítői oldalon levők, túl azon, hogy igazat adnak nekik, azt is látják: az önkormányzatok­nak nagy terhet jelent a szüksé­ges eszközök, szerszámok meg­vásárlása. Mert ehhez nem ad támogatást az Út a munkába. AMI ELHANGZOTT Rónavölgyi Endréné, Szerencs polgármestere nyitotta meg a szerencsi fórumot. Bevezetőjében jelezte, annak idején a kistérség 18 polgármesterével közösen vál­laltak részt a programot is indu­káló tárgyalássorozatban. Mint ismert: a felgyülemlett társadal­mi, szociális problémákkal a helyi polgármesterek már nem tudtak megbirkózni, központi beavatko­zást sürgettek. Amikor ez elhangzott, lett nagy felzúdulás, pedig nem voltunk sokan a rendezvényen. Vagyis: nem beszélnek a cigány képviselőkkel - állították töb­ben. Rusznyák István felhívta a figyelmet arra, hogy az Út a munkához nem romaprogram, de jónak látná, ha szabály rög­zítené: ilyen és ilyen arányban kell foglalkoztatni cigányokat. Hatórás és nem nyolc Az Észak-Magyarországi Regio­nális Fejlesztési Ügynökség által szervezett pénteki fórum meghí­vottjai civil szervezetek voltak. Elsősorban cigány szervezetek képviselői. Vagy inkább: lettek volna. Keveseket lehet elérni közülük - hangzott a panasz a szervezők részéről. Közvetlenül is, de a települési önkormány­zat se feltétlen segítőkész. Amit még sérelmeztek a fel­szólalók: az önkormányzatok, hogy spóroljanak, inkább hat­órás foglalkoztatásra pályáz­nak, és nem nyolcra, mert így még kevesebbel kell beszállni- uk. (A bér önrésze 5 százalék, a 95-öt az állam adja.) A „plusz” kétórákhoz szükséges 5 száza­lékokat valahogy „össze kelle­ne dobni” - ez volt a lényege több hozzászólásnak. A Cser­Miskolc (ÉM - SZG) - Az elő­adások után jöhettek a kérdések, és jöttek is. Szinte mind ugyan­abban a témakörben, ráadásul ugyanazt a helyzetet írta le, bírálta, abban kért segítséget a felszólaló. A témakör az Út a munká­hoz program, a konkrét panasz pedig a következő. A kisebbségi önkormányzatoknak nincs bele­szólásuk abba, hogy a települé­si önkormányzatok által meg­pályázott és elnyert közfoglal­koztatási támogatás keretében „tőlük” hányán dolgozzanak. Magyarul, és ezt el is mondták: attól tartanak, azt sejtik és vélik látni, hogy az ilyen módon fog­lalkoztatottak soraiban a cigá­nyok hátrányt szenvednek. A polgármesteren múlik? Alighanem így van, mert aggodalmukat osztotta a pén­teki válságkezelői fórum (egyik) előadója, Rusznyák István roma- foglalkoztatás-szervező mene­dzser. Mint mondta: az, hogy kik kerülnek be a foglalkoztatotti körbe, közöttük hányán vannak a romák, kifejezetten a telepü­lés polgármesterének, jegyzőjé­nek jóindulatán múlik. Vagyis: vele kell (meg)beszélni. A szerencsi és miskolci rendezvényen is hangot adtak kételyeiknek a jelenlévők (Fotó Ádám János) melyről érkezett Balázs Csa­ba, az emődi Farkas Géza és a dédestapolcsányi Váradi Gábor mondandójának lényegét foglal­tuk össze a fentiekben. ff­.................. Az Út a munká­hoz nem roma­program, de jó lenne rögzíteni. milyen arányban kel! foglalkoztat­ni cigányokat. Rusznyák István Megtalálják-e az utat... A rendszerváltás legna­gyobb adóssága, hogy nyomá­ban megszűnt 1,5 millió mun­kahely, ebből 500 ezer létesült később, de jelenleg a közel 3,8 millió foglakoztatott finanszí­rozza az egymilliós létszámú szociális rendszert. A műkö­désképtelenség mellett a tár­sadalom egyre nehezebben tolerálja, hogy munkaképes emberek munka nélkül jut­nak jövedelemhez - hangsú­lyozta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter egy pén­teki szerencsi fórumon, amely­nek témája az „Út a munká­hoz” program volt. Mint azt Szűcs Erika mond­ta, az elfogadható megoldás összetevői a munkakínálat nö­velése, az alapképzettség meg­szerzése és az önkormányza­tok koordinációjával a hasznos foglalkoztatás megvalósítása. A program segítségével előtér­be kerül a tervezés: az éves önkormányzati tervekhez kis­térségi tervezés kapcsolódik, melyet követhet a legfontosabb, a vállalkozások bevonása a fo­lyamatba. A minisztériumi szá­mítások szerint a 210 ezer segé­lyes 70-80 százaléka bevezethe­tő a munka világába. A hozzászólók kitértek az egyes településeken a nagyobb létszámú segélyezettek mun­kával való ellátásának nehéz­ségeire, a rendszer finomítá­sának szükségességére. Szűcs Erika válaszában utalt rá: meg kell találni a települések között ebben is az együttműködés for­máit, s kidolgozás alatt van, mi­lyen módon lehet termelő tevé­kenységeket bevonni a közfog­lalkoztatásba. Jelezte: az alap­elv az, hogy a nyereséget visz- sza kell forgatni a programba. A nyertes mű: Beatrix apródjainak Címere (Fotó: Ádám János) „Dicsőséges múlt" Miskolc (ÉM) - A miskol­ci Fidelitas „Dicsőséges múlt” címet viselő középiskolások tör­ténelemversenyének döntőjét pénteken tartották a miskolci Fráter György Katolikus Gim­náziumban. Területháború a Tokaji körül 1 A szlovákok még nagyobb területet akar­nak a történelmi borvi­dékből. Tokai (ÉM - SzB) - A szlovák mezőgazdasági kormányzat nem egyezik bele, hogy kisebb legyen a tokaji történelmi borvidék szlo­vákiai területe. A Magyar Nem­zetben megjelent írásban a szlo­vák agrárminiszter arról beszélt: ragaszkodnak a 908 hektáros szlo­vákiai tokaji területhez, mert ezen a vidéken ugyanolyan módszer alapján, ugyanolyan minőségű bort termelnek. Szlovákia Brüsz- szelben továbbra is ezt az állás­pontot képviseli majd. Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegy­községi Tanácsának elnöke erre úgy reagált: „Magyarország szá­mára nincs más választás, mint a nemzetközi bíróság.” Szerinte nem a magyar fél szeretné a szlovákiai tokaji bor­vidéket leszűkíteni, hanem szom­szédaink akarják az eredeti, mint­egy 170 hektáros területet 908 hektárra bővíteni. Hozzátette: a 2004-es megegyezésben lehatá­rolt 565,3 hektáros szlovák te­rület a talaj- és klímaviszonyo­kat tekintve kis jóindulattal bele­fért volna a tokaji borvidékbe, ám a 908 hektáros terület nem felel meg a követelményeknek. Minőségi differenciák Nemcsak területi kérdésben vannak kifogások a szlovákiai tokaji borvidékkel kapcsolatban. A szlovák kormány csak rész­ben vette át a minőség- és eredet- védelmi szabályozásokat, holott 2004-ben ígéretet tett annak tel­jes honosítására. Hazánkban az uniós és a magyar bortörvény, valamint a hegyközségi rendtar­tás szabályozza a minőségi köve­telményeket a tokaji borok eseté­ben. Szlovákiában az utóbbi tel­jesen hiányzik a rendszerből. Okok és okozatok O A Szlovákiával folytatott borvita a trianoni békedik­tátum következménye. 1920-ban két falut: Kistoronyát és Szőlőskét, valamint Sátoraljaújhely határá­nak egy részét a Csehszlovák államnak juttatták. Ez 172 hektár szőlőt jelentett a borvidékből. 0 A rendszerváltásig a szlová­kiai oldalon termelt szőlőt is felvásárolták Tokaj-Hegyalján. O Miután az önállóvá vált Szlo­vákia 2004-ben belépett az unióba, északi szomszédunk is bejelentette igényét a tokaji védel­mére. Az unió hazánknak adta meg a tokaji névhasználatot azzal, hogy rendezni kell a vitát Szlovákiával. Ez azonban máig nem sikerült. O Magyarország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a Tokaj-Hegyaljának minősített szlovákiai terület mindössze 172 hektár szőlőre vonatkozik. Nem­rég azonban szigorú feltételek mellett hajlott a már említett 565,2 hektáros kompromisszu­mos megoldásra. Új ingatlanforgalmazó Miskolcon Miskolc (ÉM) - A régióban elsőként nyílt meg pénteken a magyar tulajdonban álló orszá­gos hálózat miskolci irodája. A Dr. Makkos Ingatlan Centrum 1996 óta meghatározó szerepet tölt be a hazai ingatlan piacon. A franchise rendszer nyújtotta lehetőségek révén a tulajdono­sok kedvezőbben tudják érté­kesíteni az ingatlanjaikat. A több ezres országos, valamint a helyi adatbázisból mindenki megtalálhatja álmai otthonát. Ráadásul munkalehetőséget és szakmai képzést is biztosítanak minden érdeklődőnek. A meg­nyitó beszédben Bihall Tamás, a BÖKIK elnöke és dr. Makkos Gyula is kiemelte az új munka­helyteremtő vállalkozások bein­dulásának fontosságát. Bemutató Miskolcra is megérkezett a Mercedes E-osz- tály legújabb generációja. Az . autót péntek este ismerhette meg a közönség. (Fotó: Mocsári L.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom