Észak-Magyarország, 2009. április (65. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-30 / BAZ Magazin, Építkezés

5 2 009. április 30. Zemplén Kalandpark Rendkívüli ülésen döntött Sátoraljaújhely város önkormányzata képviselő testületének Idegenfor­galmi és Környezetvédelmi Bizottsága. A téma a Magashegyi Sportcentrummal kapcsolatos lógó és szlogenpályázatok. A város az eddigi legnagyobb idegenforgalmi attrakciójára készül a Magashegyi Sportcentrum kialakításával. A munka jól halad és az sem elha­nyagolható, hogy mivel hívják fel a figyelmét a turistáknak erre a hatalmas beruházásra. Erre vonatkozólag jelentettek meg két pályázatot. A lógó és szlogenpályázatot először a diákok köré­ben hirdették meg de ezt később kiterjesztették a felnőtt lakosság körébe is. A bizottság döntött a nyertes pályázatról mind a felnőttek, mind a diákok tekintetében. A pályázatra több munka érkezett be, melyet a bizottsági tagok értékeltek. A felnőttektől hat, a diákok köréből ennél jóval több pályázat érkezett. A legjobbak az elismerés mellett egyéb dijakban is részesülnek. A bizottság pénzjutalmat ajánlott fel 25, 15 illetve 10 ezer forintos összegben, a polgármesteri hivatal pedig tárgyjutalmat kínált. A döntéseket május 1-én hoz­zák nyilvánosságra, de a nyerteseket levélben is értesítik. Kastélyfejlesztés Dubicsányban A dubicsányi, nap­jainkban már pan­zióként funkcionáló kastély az 1800-as években épült a gróf Vay család elképzelései sze­rint. A komplexum három hektáros, csodálatosan szép fás parkban áll, így a csendre és pihe­nésre vágyók szép környezetet találnak. A panziót már hosszú ideje a Borsod Volán üze­melteti. - Folyamatosak a felújítások, fejlesztések - mondta Ortó Gyula üdülővezető, aki immáron tizenhét esztendeje látja el tisztségét. - A szobák­ban nyílászárókat cseréltünk, most a külső támfal megerősítését vettük tervbe, továbbá a welness és jakuzzi kialakítása is szerepel az elképzeléseinkben. Konganak a parkolóházak Az Észak-Magyarország Miskolci Agora levele­ző fórumán gyakorta foglalkoznak várospolitikai témákkal. A megyeszékhelyi parkolási helyzetet például több hozzászóló is elemezte már, ezek közül idézünk. Konganak az ürességtől a Miskolc belvárosában fel­épített parkolóházak. A legfőbb ok az lehet, hogy a belváros kereskedelmi szempontból elveszítette a jelentőségét, és a rossz közbiztonság miatt keve­sen járnak korzózni, bevásárolni ide. A trendekkel szembe megy az önkormányzat, mert egyre-másra építi a parkolóházakat, a tervek szerint további kettő épül majd Miskolcon. A leg­látványosabb bukás a Régiposta utcában található parkolóház, gyakran teljesen üres, de a bejárattól 50 méterre található, magánkézben levő mélyga­rázs sem egy sikertörténet. Stefán Csaba, a miskolci parkoló cég vezetője elmondta, hogy folyamatos akciókkal próbálják „beszoktatni" a miskolciakat az új házba, emiatt nehéz számításokat elvégezni a havi veszteségek­kel kapcsolatban. A mostani kamatokat figyelembe véve havi négy-öt millió mínuszt produkál az új parkoló, ennek ellenére a jövőt illetően bizakodó az önkormányzat. Talán ha nem lenne az egész belváros egy óriási parkoló, beleértve a járdát, a tűzcsapok tőszom­szédságát és minden elképzelhető és elképzelhe­tetlen (legalábbis józan ésszel) helyet, akkor töb­ben mennének a parkolóházakba, mélygarázsokba. Ha meg a tapolcai magánparkolókhoz hasonlóan akadnának irányítók, legalább amíg rászoktatják az embereket, akkor pláne nem konganának. Na és ha több közteres ellenőrizné a tilosban parko­lókat, beleértve TERMÉSZETESEN az esti órákat és a hétvégéket, akkor főleg megemelkedne a bevétel. Kezdetben a büntetésekből, majd a mélygarázsok bevételéből. Csak hát ugye végig kellene gondolni a koncepciókat. És főleg megfelelő emberekre bízni a parkoltatás megszervezését. Elkészültek az építészeti tervek Az informatikai épület látványterve Tizennégyezer diák jövője függ a versenyképesség növekedé­sétől.- A Miskolci Egyetem igazodik az új kihívásokhoz. A felsőoktatás színvonalának emelésére pályáza­ti felhívás jelent meg 2007. októ­berében. A kétfordulós pályázatra még az év decemberében beadta pályázatát a Miskolci Egyetem - közölte lapunkkal dr. Lukács jános, a Mechanikai Technológiai Tanszék professzora, a projekt vezetője. Kétfordulós pályázat- „A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szüksé­ges infrastrukturális és informatikai fejlesztések támogatása" című, a TIOP keretében meghirdetett pályá­zati felhíváshoz az intézmény „A Miskolci Egyetem hazai és nemzet­közi versenyképességének komplex megújítása" című projekttel csatla­kozott. Ez 14 ezer diákunk jövője szempontjából megnyugtató. Az első fordulóban kedvező előzetes támogatási döntést kapott a pro­jekt, így 2008. novemberében, a második fordulóban is benyújthat­tuk pályázatunkat-jelentette ki dr. Lukács János. A támogatási szerző­dés aláírása a napokban várható. A projektek az EU támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul­nak meg. A projektnek két alap­vető szegmense van: az egyik az épület- és infrastruktúra-fejlesz­tés, a másik az átütő erejű esz­közfejlesztés. A projekt méretéről néhány árulkodó adat. A terület, ami érintett ebben, több mint 30 ezer négyzetméter, az informati­kai hálózat vonatkozó hozzáféré­si, csatlakozási pontjainak száma pedig meghaladja a kétezret. Száz­nál több oktatási-informatikai esz­közökkel felszerelt tér újul meg, az eszközbeszerzések tervezett száma félezer. Az építészeti tervek elké­szültek, a tervező a Pannonbau- Budapest Kft., az építész tervező Ruskó Tamás volt. A fejlesztendő épületek, épületré­szek kiválasztása tekintettel van a pályázati konstrukció alapvető prioritására (matematikai, termé­szettudományi, műszaki és infor­matikai, röviden MTMI); teljessé teszi az eddigi szigetszerű korsze­rűsítéseket; és előnyben részesíti a leginkább átalakításra szoruló tereket, célozva ezzel a hatékony­ság-növekedés aktuálisan elérhető maximumát. Ebből az is követke­zik, hogy nem cél új épületek épí­tése, hanem ellenkezőleg: a jelen­legi épített infrastruktúra optimális funkcióinak megtalálása, illetve kialakítása. A projekt hosszú távú célja a Mis­kolci Egyetem oktatási, kutatási, innovációs, valamint szolgáltatási infrastruktúrájának hangsúlyválto­zásokat is tartalmazó megújítása, illetve bővítése, az intézmény komplex értelemben vett hazai és nemzetközi versenyképességének növelése. Az oktatás területén az MTMI fej­lesztésekre helyeztük a hangsúlyt, azaz az infrastruktúra megújításá­ra, gyakorlatorientált laboratóriu­mok kialakítására és fejlesztésére; az oktatói-kutatói és a kiszolgáló terek korszerűsítésére, felújítására. A fejlesztésekben élenjáró oktatás­módszertani elemek (multimédia, e-képzés) integrálódnak. A K+F területen közvetlen cél a kutató egyetemmé válás straté­giájának infrastrukturális megala­pozása. A fejlesztendő kutatási területek építenek az intézmény hagyományaira, szolgálják a Pólus Program (Technopolisz) kiemelt irányait, a környezet igényeit és elvárásait. Hosszabb távú cél az országos vezető szerep fenntar­tása, illetve megerősítése egyes területeken, valamint a nemzet­közi kutatási munkamegosztásból nagyobb rész megszerzése. Az intézmény regionális szerep- vállalása, a gazdasági és a mun­kaerő-piaci szereplők igényei okán, az innováció területén cél a tudáshasznosulás hatékonyságá­nak fokozása. A fejlesztések célja a tudás- és technológia transzfer minden elemének befogadása és továbbadása. A szolgáltatások vonatkozásában cél azok infrast­rukturális hátterének kialakítása, bővítése és megújítása. A projekt minden elemének célja az esély- egyenlőség növelése és a környe­zeti fenntarthatóság biztosítása. INFO-« A Miskolci Egyetem a projekt megvalósitásától azt várja, hogy az egyetem az európai felsőok­tatás versenyképes intézményé­vé válik; továbbá, hogy a régió fiataljai előnyben részesítik az intézményben való továbbtanu­lást. Reméljük, hogy egyetemünk szolgáltató központ is lesz egyúttal, K+F tevékenysége segíti a térség gazdaságfejlesztési programjainak teljesülését, és növekednek az Intézmény bevételei. Az innovatív környezet kialakításával megtartjuk a régióban a végzetteket, segítjük vállalkozásaik beindítását, család­juk letelepedését - hangsúlyozta dr. Lukács János. f A bogácsi fürdő télen-nyáron várja a vendégeket Jó fürdőévre számítanak Bogácson A recesszió ellenére is leg­alább a tavalyi eredmények­kel számolnak Bogácson a Thermálfürdő Kft.-ben. Mint az elmúlt esztendőben, idén is közel 250 ezer vendéggel számo­lunk a recesszió ellenére is - jelen­tette ki dr. Ráski László, a fürdő ügyvezető igazgatója. - Egyáltalán nem gondolunk arra, hogy keve­sebb lesz a fizetővendégek száma. A tavalyi szinten tervezzük a ven­dégéjszakák számát, a kihasználtsá­got, a szálláshelyek igénybevételét is. Az év már jól indult, a tavalyihoz időarányosan viszonyítva magasabb volt a bevételünk, nőtt a vendégek száma - sorolta. Az ügyvezető igazgató elmondta azt is, hogy bizakodásukat indo­kolják a 2009-re tervezett, jelen­tősnek mondható beruházásaik is. Ezek közül a legfontosabbak: a nagymedence lefedése, az ikerme­dencék és a lóhere medence teljes korszerűsítése. Az utóbbiban pél­dául felszerelik az óriás jakuzzit, ff............................................ Idén is közel 250 ezer vendég­gel számolunk a recesszió elle­nére is. dr. RAski LAszló ...............................................ff ami országosan egyedülálló létesít­mény lesz. Létesítenek egy új vízi játszóteret, és kialakítanak egy EU-s színvonalú játszóteret is. Tervezik továbbá a főbejárat rendbetételét, a pavilon, a külső illemhelyek és a visesblokkok felújítását... Összes­ségében korszerűsítésre nettó 140 millió forintot fordítanak, közülük a az utóbbi három célra (főbejárat, WC-k, vizesblokkok) 30 milliót. Rendezvényeik számának gya­rapításában, népszerűsítésében, marketing stratégiájukban is vál­toztatásokat, újításokat terveznek. Többek között a már rendszeres keddi és pénteki esti fürdőzéseken túl az év folyamán 6 alkalommal éjszakai fürdőzést, amelyeket az Észak-Magyarországban jó előre meghirdetnek.- A tervezett nagyberuházások megvalósításához a pályázatain­kat már tavaly benyújtottuk. Eze­ket természetesen felfrissítjük és reméljük a kedvező döntéseket és a mielőbbi megvalósítást - nyilat­kozta dr. Ráski László. A legnagyobb napkollektor Magyarország legnagyobb nap­kollektor-telepét hétfőn mutat­ták be Budaörsön. A hatalmas szerkezet az egyik hipermarket energiaellátását segí­ti: nyáron hűtésre, télen fűtésre használják majd a napkollektorok által begyűjtött hőt. Az eseményen részt vett Dióssy László környezet­gazdasági szakállamtitkár is. 1030 négyzetméteres A budaörsi áruház tetején találha­tó 1030 négyzetméteres napkol­lektor-telephez egy úgynevezett abszorpciós hűtőgép csatlakozik. A rendszer lényege, hogy a nap- kollektor a napsugárzásból begyűj­ti a hőt, majd az abszorpciós hűtő folyamatosan biztosítja az energiát akár fűtésre, akár hűtésre. Magyarországon ez most a leg­nagyobb napkollektor - mondta a Független Hírügynökségnek Hackl Mónika, a Tesco Global Áruházak Zrt. kommunikációs vezetője. Hoz­zátéve, hogy az országban az eddigi legnagyobb szerkezetek körülbelül kétszáz négyzetméteresek voltak. Az Energiagazdálkodási Tudomá­nyos Egyesülettel közösen kifej­lesztett rendszer téli üzemben az irodák és az áruház melegvíz-ellá­tását, valamint az áruházi eladótér fűtését biztosítja, nyáron pedig az irodateret klimatizálja. A budaör­si fejlesztés mellett a cégcsoport pesterzsébeti áruházán egy 670 négyzetméteres napelemes rend­szert építettek ki, ami becslések szerint évente csaknem hetven családi ház éves áramigényét képes kitermelni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom