Észak-Magyarország, 2009. április (65. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-22 / 94. szám

J 2009. április 22. GAZDASÁGI IRÁNYTŰ /4 Hasznos információk A BÖKIK telefonszámai Tel.: 46/501-090. Fax: 46/501-099 E-mail: bokik@bokik.hu, web: www.bokik.hu Titkár: ____________I________________ Dr. Szilágyiné Baán Anna 46/501-873 Titkárság, tigyfélszolg., rendezvényszerve­zés:_________________________________ 46/501-870 46/501-871 46/501-091 Kálna Zsuzsanna Kohányi Judit Fényes Sándorné Békéltető Testület tagregisztráció, hiteles cégkivonat kiadása rendezvényszervezés Gazdaságfejlesztés:___________________ Pintér Zoltán 46/501-875 projekt koordinátor üzletvezetési tanácsadó Nemzetközi ügyek, pályázatok__________ Dr. Szécsiné Bányai Ilona 46/501-876 üzleti partnerközvetítés üzletember-találkozók szervezése Minkó Melinda 46/501-877 pályázati tanácsadás Jogi és közbeszerzési tanácsadás_________ Dr. Deme Lászlóné 46/501-874 Gazdasági ügyek, pénzügy, könyvvitel Dudás Tibornő Firtkó Jánosné Csontó Gáborné okmányhitelesítés származási bizonyítvány ATA Carnet Széchenyi Kártya________ 46/501-881 46/501-881 46/501-883 Csabai Tamás 46/501-092 hiteles cégkivonat kiadás „Vedd és Védd" kapcsolattartó Stoil Gáborné 46/501-093 Etikai Bizottság ügyintézés honlap'szerkesztés, elektronikus hírlevél Szakképzés, mesterképzés ______________ Németh Zsolt 46/501-095 vizsgabizottsági tag delegálás gyakorlati képzőhely ellenőrzés Tóth Ádám 46/501-096 RFKB koordinátor Havasiné Fedora Andrea 46/501-098 oktatásszervezés, tanácsadás Farkas Evelin 46/501-097 oktatásszervezés, tanácsadás Balog Nóra 46/501-884 tanulószerződéses tanácsadás Baksay Angéla 46/501-884 szakképzési adminisztráció Dédesi Péter PR, sajtókapcsolatok 46/501-888 M. Vadas Zsuzsa Területi képviseletek 46/411-027 Széchenyi Kártya, okmányhitelesítés K.barcika: Szatmáriné Szabó Erzsébet 48/512-100 környezetvédelmi tanácsadás Ózd: Juhász István 48/569-228 tanulószerződéses tanácsadás S.újhely, Encs.- Kecskeméti Ágota 47/521-001 Szerencs: Jolsvay János 47/561-001 tanulószerződéses tanácsadás Tiszaújváros: Tóth István 49/540-100 tanulószerződéses tanácsadás szintvizsgáztatás Mezőkövesd: Sebéné Tóth Erzsébet 49/500-100 munka- és iparjogvédelmi tanácsadás Vedd és Védd A Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Kereskedelmi és Iparkama­ra egyeztető megbeszélést szer­vez a helyi vállalkozások rész­vételi lehetőségeiről a miskolci villamosprojektben 2009. ápri­lis 23-án. A BÖKIK elkészítette a minősített építőipari és fuva­rozó vállalkozások jegyzékét és átadta azt a Miskolc Hol­ding részére azzal a céllal, hogy a befektetőknek, illetve a városi beruházásoknál őket ajánlja. Adjunk munkát egymásnak! I sji/rjwi tW» tfihvuirriüi-.. laafotyKto* Adjunk munkát egymásnak! A kamara honlapján megjelent a tagvállalatokat kereső­szavak alapján elérő adatbázis, amely folyamatosan bővül. Adjunk munkát egymásnak - a kamara tagjai mindig elér­hetőek, vállalták az etikai szabályok betartását, bízzanak bennük! Impresszum Felelős kiadó: Bihall Tamás Kiadja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Postacím: 3501 Miskolc, Postafiók 376. Nyomdai munkálatok és terjesztés: Inform Média Kft. 4031 Debrecen, Balmazújvá­rosi út 11. Telefon: 52/526-626, Fax: 52/412-940 Régi-új piacaink: Ukrajna Hasznos információk a szomszédpiacok iránt érdeklődő vállalkozásoknak A gazdasági válság következtében a cégek döntő része jelentős rendelés­csökkenésről, piacvesztésről számol be. Az új lehetőségek megtalálásá­hoz nyújt segítséget rövid ukrujnai összefoglalónk. 2008-ban az ipar teljesítménye összességében 3,1%-kal csökkent, ami­re Ukrajnában 12 éve nem volt példa. A kohászat éves szinten 10,6, a vegy­ipar 6,2, a petrolkémiai ipar 15, a köny- nyüipar 3,4, az élelmiszeripar 0,9 szá­zalékkal esett. A gépiparban viszont- tekintettel arra, hogy az első félévben még 30-35%-os volt a növekedési dina- mika-8,6%-kal nőtt a teljesítmény. A villamosenergia-termelés csekélyebb mértékben, 1,8%-kal csökkent, ami arra utal, hogy ismételten növekszik a feketegazdaság súlya. A szénhidro­gének kitermelése lényegében az előző évi szinten maradt, a kőszéné valame­lyest emelkedett is. Az ipari termelői árak szintje 23 százalékkal nőtt. Hasznos információk Külkereskedelem-techni­kai tudnivalók:- Külkereskedelmi engedélye­zési rendszer- Speciális vámszabályok, vámtarifák elektronikus elér­hetősége- Magyar exportot kisérő ok­mányok- jellemző, illetve javasolt fi­zetési módok- A piacra jutás javasolt mód­jai A magyar-ukrán gazdasági kapcsolatok fejlesztése ér­dekében jelenleg folyik a Magyar Ukrán Vegyes Ka­mara megalakítása. Bővebb információ: www.bokik.hu Az építőiparban tavaly megfordult a trend, az ágazatban -- az előző évi 15,8% növekedéssel szemben - 16%- os csökkenést kellett elkönyvelni, az építés-szerelési szolgáltatások és anya­gok árai 30,1%-kal emelkedtek. Az épí­tési ágazat visszaesése már a máso­dik negyedévben megkezdődött, min­denekelőtt az emelkedő hitelkamatok, majd a zsugorodó finanszírozási lehe­tőségek és ajelzóloghitelezés beszűkü­lése miatt. Az EURO 2012-es Labda­rúgó Eb projektjei néhány sportléte­sítményt leszámítva nem indultak be, és lelassult az útrekonstrukciós prog­ram is. A mezőgazdaság 2008-ban kiváló évet zárt, a termelés 17,5%-kal nőtt. A termőterületek 1,1 millió hektárral (4,1%) gyarapodtak. A gabonatermés rekordot döntött: 53,3 millió tonnát ért el - 1990 óta nem takarítottak be ennyit Ukrajnában, ez 80%-kal halad­ta meg az előző évi termést. A napra­forgó termelése 56, a repcéé 74 száza­lékkal emelkedett, a cukorrépa terme­lése 19%-kal csökkent. A marhaállo­mány 6,1%-kal, a sertéseké 8,3%-kal csökkent, a szárnyasoké viszont 4,9%- kal nőtt. A tojástermelés valamelyest nőtt, a tejtermelés 4,1%-kal csökkent. Megjegyzendő, hogy a mezőgazdasá­gi kibocsátás tavalyi szintje még így is csak 71,5 százaléka az 1990 évinek, változatlanul alacsony az ágazat tőke- ellátottsága, a géppark elavult, keres­let mutatkozik a tenyészállatok és a jó minőségű vetőmagvak iránt. 2008-ban az infláció 22,3% volt, 24,5%-kal emelkedtek az élelmisze­rek, 28,2%-kal a kommunális szolgál­tatások, 22,5%-kal a közlekedési tari­fák árai. A minimálbér 605 hrivnya, az átlagbér 1806 hrivnya volt. 2009-re a GDP csökkenése reálisan 6-8% lehet, az inflációt 18%-ra becsülik. A magyar-ukrán gazdasági kapcso­latok 2009-ben a következőképpen ala­kulhatnak:- Az export visszaesésére, jobb esetben stagnálására lehet számítani.- A nemrég bevezetett ukrán piacvé­delmi intézkedések (13% vámpótlék) jelentősen felpuhulnak, illetve meg­szűnnek.- A nemzetközi konkurencia erősödik. Egyes iparágak válsága miatt (elekt­ronika, járműgyártás) a multinacio­nális cégek kooperációs beszállítá­sainak leállásával teljes árucsoportok eshetnek ki.- Szünetel az ukrán tőkekivitel, a magyar befektetések is lefékeződnek. Forrás: Berki Tamás vezető külgazdasági szakdiplomata, Kijev UkRAINA GAZDASÁGA - MAKROMDTATÚK-^ ’TTTTT 7TT7T77TTTTTT tTTTTttTtTJ^TtTtttt Mutató TTTTTTTTTTTJ 2006 TTTTTTT 2007 TTtTtTtTtTT 2008 GDP értéke folyó áron, Mrd UAH GDP-növekedés változatlan áron, 544,2712,9950,5 • százalékban 7,37,6 2,1 Az egy főre jutó GDP, ezer UAH/fő 11,6 15,420,5 Infláció, százalékban 11,6 16,622,3 Termelési árindex, százalékban 14,123,323,0 Munkanélküliségi ráta, százalékban 2,7 2,33,2 Áruexport összértéke, Mrd USD Áruexport összértéke százalékban, 50,26467 az előző évhez képest 13,2 27,435,9 ■ Áruimport összértéke, Mrd USD Áruimport összértéke százalékban, 53,3 72,2 85,5 az előző évhez képest22 35,4 41,1 Ipari termelés, százalékban 6,2 10,2-3,1 Mezőgazdasági termelés, százalékban Közvetlen külföldi tőkebefektetések, 2,5-6,517,5 ' Mrd USD21,229,535,7 Éves középárfolyam (100 USD/UAH )505505526,72 Forrás:Ukrstat adatbázis Múltbéli mesterek, mesterségek Az erdei mészégetőktől a mészgyári munkáskolóniáig Mészégetés a Blikkben az 1980-as években A mészégetés és a darabos, vagy oltott mésszel való kereskedés min­dig az erdei falvak lakosságának nem iparszerűen végzett munkája volt. Igénymunkaként szervezték, s időben nem eshetett egybe a hivata­los fakitermeléssel, vagy a faszén­égetők munkájával. Környékünkön a bükki falvak, Ohuta (Bükkszentlászló), Újhuta (Bükk- szentkereszt) és Répáshuta lakóinak többsége ebből a munkából, s a mész- kereskedelemből élt. Mészégető, mint ipar nem létezett, a miskolci iparo­sok között az iparok listáján ilyennel nem találkozunk. Mészkereskedőkkel viszont igen, akik valószínű a bükki mésszel kereskedtek. Ezek XX. szá­zadi telephelyei a Búza téren, illetve a Zsolcai kapuban, tehát Miskolc keres­kedelmi és ipari központjában voltak. (Számuk 2 és 5 között mozgott.) A bükki mészkövet ipari vállalko­zás formájában égették a diósgyőri vas­gyár szomszédságában, míg a tapol­cai mészkövet kisvasúttal szállítot­ták a hejőcsabai mészgyárba. A kettő között lényeges időbeli, technológiabeli és munkáslétszámbeli különbség volt. Az 1890-es évek miskolci ipari listájá­ban olvassuk, hogy „Engel Sámuel és társai Miskolczi mészégető vállalata” a legmodernebb technikával körkemen­cében előállított égetett meszet kínál a gyári, illetve a kereskedelmi telepén. A mészégető vállalatot „elseperte” az első világháború. A tapolcai Várhegyen majd a Nagy­kőmázsán az 1890-es évek elejétől mű­ködött nagy teljesítményű kőbánya, amelynek termelvényét részben városi lakásépítkezéseknél, részben mész­égetőben használták fel Hejőcsabán. A mészkőbánya és a mészgyár között iparvasút szállította a nyersanyagot, a munkáslétszám pedig itt alakította ki sajátos kolóniáját. A mészüzemet 1948­ban államosították, majd nem sokkal később a helyi napilap adta hírül, hogy a régi gyárból a megváltozott termelé­si körülmények között „élüzem” lett. 1951-ben Nagy-Miskolc iparosítá­sa és új lakásépítési programja meg­kívánta, hogy egy helyen és új üzem épüljön. így kezdődött el a „cement­gyár”, majd 1954-ben az új, 44 lakás­ból álló cement- és mészműi lakóte­lep építése. A falusi, háziipari mészégetés és a gyári mészégetés alapja nem válto­zott. A lényege a sziklás talajba mélyí­tett földgödör, vagy körkemence, ahol a tűztérre boltozott kemence épült, s itt izzott a mészkő könnyen porladó, vízzel érintkezve, forrás közben folyé­konnyá váló építőipari alapanyaggá. A hagyományos mészégetés a Bükkben a „mészgödör”-ben történt, egy-egy jó égetőhelyet több évig használtak, s helybe szekerezték a két legfontosabb alapanyagot, a mészkövet és a tűzifát. A gödör átmérője 2,5-3 méter között változott, magassága általában 3 méter volt. A kemence elkészítésének három fontos fázisa volt: először elkészítették a boltozat alapját, amely a föld felszí­néig tartott, s ezt követően alakították ki a kemence száját, amelyen az égés­térbe adagolták a megkívánt faanya­got. Az építés következő fázisa a gödör fölötti félgömb, kupola, vagy boglya összerakása, kialakítása volt. Közép felé haladva mind nagyobb kövek kerül­tek, hogy a boglyának tartása legyen, nehogy összeroskadjon. A kész bog­lyát kívülről nagyobb mészkövekkel támasztották meg, ezek közét apróbb mészkövekkel, vagy földdel, törmelék­kel töltötték ki, hogy zárt legyen a bel­ső tér. Ezt biztosította a harmadik mun­kafázis is, a boglyának mészhabarccsal történő légmentes lezárása. Egy-egy boglyakészítés 3-4 ember­nek 2 napi munkája volt. Egyszerre átlagosan 30 tonna követ raktak „bok­sába”, s ebből 2/3-nyi, tehát 20 tonna meszet égettek. Ennyi mész kiégetésé­hez 30-50 m3 fát használtak fel. Úgy tartották, hogy a fafajták meghatároz­zák a mész színét és minőségét is. A cserfa és a tölgyfa barnás színt adott a mésznek, a bükktől ki fehéreden. 72 órányi égetés után a mészkemence egy­másfél nap alatt hűlt ki. Ekkor kezdhet­tek a „boglya” megbontásához, a kész mész értékesítéséhez.- Dobrossy István ­. A BÖKIK támogatást nyert a szaktárca által meghirdetett KKC-2007-K - „A kezdő vállal­kozói aktivitás ösztönzésének támogatására" kiírt pályáza­ton, induló vállalkozók felké­szítésére Először 17 helységben rendez­tünk fórumokat a vállalkozás­sal kapcsolatos kérdések tisztá­zására. A vállalkozók képzését a megye 15 városában szer­vezzük meg 20-20 érdeklődő számára. A 11 modul a szük­séges alapismereteket nyújtja a vállalkozások indításához és vezetéséhez. Az eddigi tapasztalatok szerint a résztvevők kedvezően fogad­ták a kezdeményezést, mert a képzés tényleges segítséget nyújt számukra. A képzés térítésmentes és a legígéretesebb vállalkozóknak mentorálást is biztosít. Ennék keretében a célcsoport 30 tag­ja egy-egy tapasztalt vállalko­zó tanácsadásával gyarapíthat­ja szakértelmét, piaci ismere­teit. A projekt 2010-ben a Csere-' bogár-díj átadásával zárul, amit kistérségenként a legsi­keresebb, legaktívabb projekt­résztvevő nyerhet el. A közeljövőben induló gönci, encsi, kazincbarcikai, tiszaújvá- rosi, cigándi, mezőcsáti csopor­tokba várjuk azok jelentkezé­sét, akik szeretnék induló vál­lalkozásukat sikeressé tenni. Legyen Ön is résztvevője a pro­jektnek - hadd lássuk, MIBŐL LESZ A CSEREBOGÁR!- Pintér Zoltán -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom