Észak-Magyarország, 2009. április (65. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-11 / 86. szám
2009. április 11., szombat ÉSZAK HÚSWÉT /4 JEGYZET Fénytörés, vagy mi Kiss József jozsef.kiss@inform.hu Húsvét másnapján különös jelenség tapasztalható. Megváltozik a levegő' fénytörése, vagy a napfény más: a dolgok kicsit másmilyennek látszanak. Kora délelőtt megindulnak a z apák, kézenfogva vezetve a kisfiúkat. A papa öltönyben, gyakran a kis srácok is, és feltétlenül van náluk egy szatyor az esetleges locsolási ajándékok számára. A locsolni induló apa-fiú duót a mama búcsúztatja a kapuban. Ellátja őket intelmekkel: a gyerek ne egyen össze-vissza mindenfélét, a papa ügyeljen a folyadékfelvételre. Aztán, ahogy múlik a nap, a locsoló párok tartása kissé ellazul, a papa nyakkendője kioldva, mindketten kócosabbak, mint reggel (és ez nem csak az áprilisi szélnek tudható be). Mire délután hazaérnek, már látszik, hogy a srácok nem tudtak ellenállni a finomságoknak, a papa pedig - ugyan tartja magát - olykor könnyű szédüléssel küzd. A mama némi szemrehányással fogadja őket, de mégsem haragszik igazán. Talán azért, mert a hosszú, szép nap során több hasonló locsoló páros járt náfa, és kislányuknál. Semmi sem tűnik olyan megbo- csáthatatlannak, mint más napokon. Lehet, hogy a levegő megváltozott fénytörése teszi, lehet, hogy a napsütés más ilyenkor. A tudomány erről a jelenségről nem tud semmit mondani. Ami talán nem is baj. Fekete István írja valahol, hogy mióta pontosan megmérték a könny sótartalmát, nát nem is érdemes sírni... DIÁKOK AHUSVETROL Orgona Laura: A mi családunkban a húsvét nem tradicionális módon zajlik. Az ünnepi programot - főleg kirándulásokat - már néhány hónappal előbb megszervezzük. Néha úgy döntünk, hogy nagy kerti összejöveteleket tartunk a család barátaival, és ilyenkor a nagy „locsolkodások" sem maradhatnak el. Hudáky Zoltán: Szerintem a húsvéti szokásokat inkább már csak a fal- . vakban és a hagyományőrző településeken tartják. A városokban élők nem ragaszkodnak ezekhez a szokásokhoz. Mi csak a rokonokhoz megyünk locsolkodni, máshoz nem. A velem egykorú ismerőseim nagy része pedig már egyáltalán nem locsolkodik. Igaz, sok lány el is megy otthonról, hogy a locsolókkal ne találkozzon. Tóth Leila: Mi minden évben együtt ünnepelünk a családdal. Apukámmal feldíszítjük a lakást, anyukámmal és a testvéreimmel pedig sütünk-főzünk, tojást festünk, és kitakarítjuk a házat. Mivel nagy családban élünk, sok unokatestvérünk van, a többségük fiú, ezért ők minden évben eljönnek hozzánk. Én legjobban a locsolóverseket szeretem, egyre szebbeket és aranyosabbakat mondanak a fiúk. Leginkább vallási ünnep Az ön számára mit jelent leginkább a húsvét? ;-Magyarország. Forrás: Szonda Ipsos A rózsavíztől a parfümig ■ Ritkaság: egy család négy generációjának asszonyai, lányai együtt készülnek a húsvétra. Szalóczi Katalin szaloczi@eszak.boon.hu Kisgyőr (ÉM) - Bár nem mind laknak egy házban, de most együtt várnak bennünket: Zsuzsó néni (Szabó Józsefné), a lánya (Török Józsefné): Ilona, az ő lánya: Szondáné Török Zsuzsa, és az ő lányai: Szonda Bogi és Hajni. Az udvaron szebbnél szebb tavaszi virágok virítanak, a szobaasztalon pedig már ott a „tojásfa”, s bizony, az első fonott kalácsa is kisült már, amit több is követ még, meglehet, az első el is fogy az ünnepig. A kislányok is jó előre kigondolták, mit vesznek föl húsvét hétfőjén. Ez nem az a család, amelyik elutazik az ünnepre, vagy legalábbis jól bezárkózik, át ne lépje locsol- kodó a küszöböt. H ................... Tavaly 14 locsolóm volt, csak sajnos egyetlen egy osztálytársam sem volt köztük. Szonda Boglárka .................................................ff- Sokan így tesznek, de bennünk fel sem merül. Jól emlékszem, lánykoromban én is egyik ablaktól a másikig szaladtam, hogy vajon ki fordul be hozzánk, s füzetbejegyeztem, hány locsolóm volt - mondja Szondáné Török Zsuzsa.- Én is feljegyeztem, tavaly tizennégyen voltak - mondja Haj„A mi kapunk nyitva": Ilona, Bogi, Zsuzsó néni, Zsuzsa és Hajnika nika - csak az volt a baj, hogy egyetlen egy osztálytársam sem jött el. Az első locsoló a szomszéd kisfiú volt, ő viszont olyan korán érkezett, hogy még az ágyból ugrottunk ki Bogival. A lányok megtárgyalják: az a másik baj, hogy ritkán rukkolnak elő a fiúk szép locsolóverssel. Legtöbbjük letudja az „Én kis kertész legény...” rövidített változatával, aminek az a vége, ami a lényege: ide a pénzt! Édesanyjuk elmeséli: tavaly egyszerre jöttek rokon gyerekek és távoli ismerősök, s ő a kapcsolat különbözőségének megfelelően különböző címletet nyomott a markukba. „Több jár”- Hát nem visszajöttek reklamálni?! - idézi fel nevetve - hogy ők együtt voltak, s mégsem annyit kaptak. Zsuzsó nénit kérdezzük: az ő idejében más volt-e a húsvét.- Sokat visszagondolok, van időm rá. Honos vagyok itt, hát tudom, errefelé sosem szem- telenkedtek a fiúk, hogy vedrekkel öntötték volna nyakon a jányokat. Csapatostól jártak, hozzám főleg, mert felkapott kisjány voltam. Egyszerre tízen- tizenöten jöttek, alig fértek el a házban. Süteményekkel kínáltuk meg őket, de inkább csak kőt- tesekkel, akkoriban szegényebb világ volt annál, hogy így álljon a sonka az asztalon, mint most. A parfümöt még hírből sem ismertük, legfeljebb a kölnit, de a fiúk leginkább rózsavízzel locsolkodtak, literjével lehetett venni a fűszeresnél. Volt, akinek elfogyott, s vízzel töltötte fel az üvegcsét.- Erről jut eszembe, lánykoromban a Bán völgyében laktunk, ott volt egy kút, ami folyton csörgött. A későbbi férjem, Jóska, két barátjával jött locsolkodni, s az egyik le akart spric(Fotó: Bujdos Tibor) celni a kút vizével, csakhogy én észrevettem, elhajoltam, s a víz Jóskát érte - kapcsolódik be Ilona. - Az ilyet nem lehet elfelejteni. Ilona hozza fel azt is: az ő idejében a fiúk virágot adtak a locsolóknak: a szegfűből rózsaszín dukált, kivéve a vőlegényt, az fehéret kapott. A szegfűt a miskolci piacon vették, de volt, aki a kertben nyíló virágokat adott: nárciszt, jácintot. Némely legénynek egész bokréta virított a mellényén. Amint elhagyják... Manapság csokifigurát kapnak az egészen aprók, pénzt az iskolások, tudjuk meg. Afölött már csak a kínálás dukál.- így aztán a fiúk, amint elhagyják a nyolcadikat, felhagynak a locsolkodással. Inkább már csak a rokonok járnak el a rokonokhoz - állapítja meg Zsuzsó néni. - Kár. A HÚSVÉT ÁLLATJELKÉPEI: a nyúl, a bárány és a kiscsibe A húsvéti szokásokhoz tartozik a húsvét élő jelképeivel megajándékozni a gyermekeket: nyúllal, báránnyal, kiscsibével. Azonban ne feledkezzünk meg arról: az állatok az ünnep múltán is gondolkodást igényelnek! (Fotók: Bujdos Tibor) „Irigyelte" a tyúkokat ■ „Építészként mindig is irigyeltem a tyúkokat tökéletes alkotásaikért..."- vallja Pirity Attila. Aggtelek, Miskolc (ÉM - SzG) - „Éles Miklós polgármester invitálására érkeztem családommal Aggtelekre 1999 tavaszán, az ideihez hasonló ragyogó időben” - kezdi a Pirity Attila választ Pirity Attila Miskolcon élő építész a kérdésre, hogy miként lett „aggteleki”. Mint mondja, a Posta-dombot és a Tóvégi területet bejárva elvarázsolódtak. így folytatja: „Aggteleken egyenrangú szereplő a föld mélyén rejtező barlangok világa, a víz lent és fenn, az Aggteleki tó, a növényzet az ördögszántástól a szilvások mögé ültetett veteményesig, az állatok a foltos szalamandrától az udvarok harcias kakasáig, és persze az emberek, az évszázadok alatt itt élők leszármazottai és a gyüttmentek. Aggteleken kikapcsolódást, szépséget, helyi szokásokat, értékes és tartós emberi kapcsolatokat találtunk.” Hímestojás-kiállítás Pirity Attila a tíz év alatt több ezer fotót készített Aggteleken, ezekből Miskolcon nemrég kiállítást is rendeztek. Hogy miket mutat be a képeken? Többek között: „A világ egyik legszebb hátterű szabadtéri színpadán éneklő, táncoló fiatalokat, falunapi rendezvényeken szórakozó- kat, kispadon üldögélőket, templomban éneklőket, csűrszínpadon és a Közösségi Házban fellépőket, kézműveskedőket, a majálisozó- kat, kiállításokat nézőket, sportolókat, játszókat.” És a húsvét? E beszélgetés „apropója”? „Régóta gyűjtöm Húsvétváró aggteleki kislány, Várfalvi Mercédesz (Foto: p a.) a hímes tojásokat, építészként mindig is irigyeltem a tyúkokat tökéletes alkotásaikért, a tojásokért. A magyar hímes tojásnak Európában nincsen párja. A Miskolci Operafesztiválon találkoztam Szűcs Gergellyel, aki nagy precizitással gyönyörű honfoglaláskori motívumokat karcolt a tojásokra. Az Európában ismeretlen, hihetetlen gazdag motívumkincs lenyűgözött. Ez a találkozás adta a döntő lökést, hogy az idén Aggteleken tojáskiállítást rendezzek.” Felmérettünk és... Budapest, Miskolc (FH, ÉM) - A Szonda Ipsos 1000 felnőtt telefonos megkérdezésével végzett reprezentatív közvéleménykutatást a húsvéti szokásainkról e hó elején. E szerint mozgalmas napok elé nézünk, ugyanis a felnőttek több mint fele lesz aktív részese a locsolkodásnak, négytizedük elmegy valamilyen szabadidős rendezvényre, s ugyanennyien vesznek részt misén, istentiszteleten. A válság begyűrűzését mutatja, hogy a családok egy- harmada kevesebbet szándékozik költeni, mint tavaly ilyenkor s minden negyedik munkavállaló az ünnepek alatt is dolgozik valamennyit. A locsolkodás maradandó szokás, s korántsem csak a gyerekek húsvét hétfői elfoglaltsága. A férfiak 59 százaléka tervezi, hogy kölnivel vagy vízzel hinti a hölgyeket, utóbbiak 49 százaléka számít is rá, hogy az erősebbik nem képviselői meglocsolják.
