Észak-Magyarország, 2009. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-26 / 72. szám

2009. március 26., csütörtök OBSZÁCBAN-V1LÁGBAN /2 JEGYZET Megmondta a tutit Szaniszló Bálint balint.szaniszlo@>inform.hu Mól vagyunk már a jóságos Göncz Árpádtól, a távolságtartó MádI Ferenctől. Jelenlegi köztársasági elnökünkben embe­rükre találtak a politikai erők. Sólyom Lász­ló korábban is tanúbizonyságát adta annak, hogy az utolsó bekezdésig ismeri azt a sza­bályrendszert, amely megszabja, hogy mit, mikor és hogyan tehet. Példák tucatjait sorol­hatnánk, amikor nem rejtette véka alá véle­ményét, illetve fittyet hányt korábban hűen alkalmazott íratlan szabályoknak. Sólyom László a még javában tartó és nem tudni, milyen kimenetelt hozó „kormány(fó')válság" nyomán is megszólalt és - piaci kifejezés­sel élve - „alaposan belecsapott a lecsóba". Tudniillik azon véleményének adott hangot, hogy ebben a felfordulásban az előrehozott választás hozhat csak megoldást. Ez persze - ismét piaci szlenget citálva - „kiverte a biz­tosítékot" azoknál, akik az új kormányfőben látják a kibontakozás lehetőségét. Úgy vélem, nem ez volt az elnök utol­só „beszólása", hiszen szókimondása mel­lett Sólyom Lászlót nem olyannak ismertem meg, mint akit érdekelné, hogy néhány év múlva újraválasztják-e a köztársasági elnö­ki posztra. Ez azt jelenti, hogy az elnök a továbbiakban is „megmondja a tutit..." SZAKÉRTŐNK, A JELÖLTEKRŐL A volt jegybankelnök mellett szóló szakmai érv, hogy kétszer Is olyan helyzetben állt a Nemzeti Bank élén, amikor a magyar gazdaság konszoli­dálása elkerülhetetlen volt. Ezért azt lehet mondani, hogy van tapasztalata a krízishelyzetek kezelésében. Ráadá­sul neve külföldön sem ismeretlen. Személyét mind az MSZP, mind az SZDSZ elfogadja. Megválasztását kétsé­gessé teszi, hogy Surányi kijelentette, számít a Fidesz támogatására is - legalább úgy, hogy a párt ne támadja őt-, márpedig a legnagyobb ellenzéki párt jelezte, hogy ők csak az előrehozott választásban gondolkodnak. Az MSZP közeli közgazdász mellett szóló érv, hogy már több mint 20 éve a Gazdaságkutató Intézet vezetője­ként dolgozik, s többször szakértő­ként segítette a kormányzati mun­kát, személye a szocialisták számá­ra is elfogadható. Nevéhez fűződik a javaslat, melyet Gyurcsány Ferenc az adócsökkentés kap­csán még 2008 tavaszán vizsgált, mely a bérek „szuper­bruttósítását" javasolta. Ellene szól, hogy neve nemzet­közileg kevésbé ismert. Ráadásul a napokban jelent meg több hír is Amway-ügynök múltjáról, ez a későbbiekben támadási felületet biztosíthat az ellenzék számára. Vértes András Surányi György Glatz Ferenc Nem közgazdász végzettségű. A Németh-kormány egykori minisz­tere, aki korábban az MTA elnöke is volt, tevékenysége miatt nehe­zen támadható. Ugyanakkor köny- nyen felróhatják neki MSZP-s elkö­telezettségét, így nem véletlen, högy az SZDSZ őt utasította el előszóra szocialisták által fel­vetettjelöltek közül. Ráadásul ellene szól, hogy a köz- vélekedés mindenképpen gazdasági szakembert vár a kormány élére. Ugyanakkor-tény, hogy elismert társa­dalomtudományi szakember, így hitelessége nehezen kikezdhető az ellenzék részéről. (Az összeállításhoz lapunknak adott elemzői véleményeket használtuk fel) „Ami készül, nem kielégítő" Kiemelte: a konstruktív bizal­matlansági indítvány olyan esz­köz, mely alkotmányosan ebben a helyzetben nem kifogásolható, azonban tudni kell, hogy kizáró­lag egy személyi döntésről szól, egy régi miniszterelnök helyett új miniszterelnököt választanak meg, az új kormány programját pedig nem kell sem bemutatni, sem megvitatni. Ez a jelenlegi Sólyom László búcsú látogatáson fogadta April H. Foleyt, a távozó amerikai nagykövetet (Fotó: MTI) kísérlet kifejezetten átmeneti és rövid távú válságkezelést céloz meg - mondta. Hozzátette: „ez az az eszköz, az összes lehetsé­ges technika közül, mely a leg­kevésbé demokratikus”. Mint hangsúlyozta, egy elő­re hozott választáson a pár­toknak meg kell küzdeniük a REAKCIÓK AZ ÁLLAMFŐI VÉLEMÉNYRE Kiss Péter nem ért egyet Sólyom Lász­lóval, hogy előre hozott választásokra lenne szükség. A kancelláriaminiszter hangsúlyozta: kormánytagként nerti szeretné minősíteni Sólyom László sza­vait, közéleti szereplőként viszont vitá­ban áll a köztársasági elnök álláspont­jával. Ezt azzal Indokolta, hogy ha sike­rül egy szélesebb politikai hátterű kor­mányt kialakítani, amely a válságke­zelésben hatékony és cselekvőképes, akkor időt nyernek - tette hozzá. Fodor Gábor SZDSZ-elnök úgy nyi­latkozott: az SZDSZ tiszteletben tart­ja Sólyom László véleményét a kiala­kult politikai helyzettel kapcsolatban, de mást gondol róla. Mivel az állam­fő is világosság tette, hogy a konst­ruktív bizalmatlansági indítvány meg­felel az alkotmánynak, ehhez tartják magukat - mondta. Megismételte: Magyarországnak az az érdeke, minél gyorsabban cselekvőképes kormánya legyen, ezért az SZDSZ amíg az utolsó reményt látja arra, hogy felelős, a bizal­mat visszaszerezni képes válságkezelő kormány létrejöjjön Magyarországon addig kísérletet tesz erre. Szijjártó Péter Fidesz-szóvivő úgy fogalmazott: a Fidesz tiszteletben tart­ja Sólyom László véleményét. A párt álláspontja változatlan, továbbra is úgy vélik, hogy Magyarországnak erős kor­mány kell, erős kormány pedig csak új választás nyomán jöhet létre. Az MDF nem tartja szerencsésnek Sólyom László érvelését. A párt köz­leménye szerint a magyar alkotmány lehetőséget biztosit a konstruktív bizal­matlansági indítványra. Az MDF szerint - mint írták - az előre hozott választás lenne kívánatos, azonban a parlament 205 fős MSZP-SZDSZ-es többségével szemben, ennek alkotmányos hátte­re nem biztosított. bizalomért, és csak akkor fog­ják helyreállítani a hiteles­séget, ha valóban olyan kam­pány lesz, melyben reális prog­ramok hangzanak el, és amely nem hiteget senkit. Sérült szavahihetőség Véleménye szerint jelenleg a kormányoldalon olyan megoldá­si kíséret folyik, mely bevallot­tan rövid távú, átmeneti hatá­sú, és a jövendő kormányprog­ram tartalmáról sem lehet sem­mit tudni. Magyarországot a gazdasá­gi válságon kívül egy nagyon megegyezésen munkálkodó poli­tikusok nem osztják (lásd kere­tes írásunk). Más vélemények szerint a köztársasági elnök éppen az új kormányfő jelölésébe akart beleszólni, olyan módon, hogy az új választás melletti határo­zott kiállásával elbizonytalanít­ja az esélyes jelölteket. százalék mondta a tel­jes népességből a legjobb megoldásnak a Medián legutób­bi felmérésében, ha feloszlatnák a parlamentet, és a köztársasági súlyos bizalmi, hitelességi vál- elnök új választást írna ki ság is sújtja - emelte ki Sólyom László. Maga a miniszterelnök azért jelentette be a távozási szándékát, mert a szavahihető­sége súlyosan sérült - mondta. Mint kiemelte, a távozási szán­dék bejelentése olyan lépés volt, mely megnyitotta az utat a vál­tozások előtt, azonban az a vál­tozás, mely készülőben van, sze­rinte nem kielégítő. Véleménye szerint a mostani kísérlet egy évvel késleltetheti a helyzet rendezését. Sólyom László véleményét az új miniszterelnök-jelöltről való 33 ha százalék véleménye volt, hogy az lenne a legjobb, több párt támogatásával szakértői kormány alakulna százalékos a Fidesz, 15 # ü százalékos az MSZP sza­vazói körében az új választás, mint az ebben a helyzetben leg­jobb megoldás ember telefonos meg­kérdezésével készült a Medián vizsgálata, Gyurcsány Ferenc távozási szándékának bejelentését követően 1000 H Az államfő az elő­re hozott választásokat tartja a legjobb megol­dásnak - erről beszélt. Budapest (MTI) - Csak egy előre hozott parlamenti választás adhat esélyt arra, hogy egy sta­bil, széles körű felhatalmazással rendelkező kormány állhasson fel - jelentette ki Sólyom Lász­ló köztársasági elnök a Magyar Televíziónak adott interjújában szerdán. Hozzátette: csak egy ilyen kormánynak lenne elég háttere ahhoz, hogy hosszú távú, többéves programot megvalósít­hasson, és így ki tudja vezetni az országot a válságból. „Nem kifogásolható, de...” Már nem számít a csütörtök Megszólaltak Budapest (MTI) - Meg­felelő társadalmi és politi­kai bizalom esetén elképzel­hető, hogy vállalná a kor­mányfői tisztséget - mond­ta Glatz Ferenc akadémi­kus. Elvállalná a minisz­terelnök-jelöltséget Vértes András, a GKI Gazdaság- kutató Zrt. elnöke is, ha a politikai erők támogat­ják a programját. Surányi György - a CIB Bank elnö­ke - szerint a válságkezelő kormány akkor lehet műkö­dőképes, „ha bírja a parla­menti pártok eltérő hőfokú, de világos támogatását”. H Már van jelölt - rea­gált Fodor Gábor az SZDSZ Surányi Györgyöt támogatja. Budapest (MTI) - Az MSZP- frakció alapvetően támogatja az elnökség által javasolt kormány­főjelölteket, de többek szerint tovább kell folytatni a gondol­kodást arról, ki lehet még alkal­mas miniszterelnöknek - tud­ta meg az MTI több szocialista képviselőtől az MSZP szerdai zárt frakciókonzultációja után. Az MTI úgy tudja, hogy a szoci­alisták nem tudják határidőnek tekinteni a SZDSZ által megsza­bott csütörtöki napot, ugyanak­kor azt kérték a lehetséges jelöl­tektől, hogy a hét végéig jelez­zék, vállalják-e a posztot. Hármas támogatás Lendvai Ildikó MSZP-frakció- vezető közben úgy nyilatkozott: a szocialista frakció mindhárom miniszterelnök-jelöltet támogat­ja. Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök nem kívánt nyilatkozni a konzultációról távozóban. Fodor Gábor SZDSZ-vezető szerint már van jelölt - ezt sajtó- tájékoztatón mondta. Ügy fogal­mazott: a szocialisták minisz­terelnök-jelöltre tett javaslata felelős és megfontolt. A szabad demokraták elnöke sajtótájékoz­tatóján közölte, hogy az SZDSZ a három jelölt közül Surányi Györgyöt tudja támogatni. Nem akarta kommentálni Surányi Györgynek azt a kijelentését, hogy csak akkor vállalja el a miniszterelnök-jelöltséget, ha minden párt támogatja. Határnap Arra a kérdésre, hogy ha Surányi György nem válaszol vagy nem fogadja el a jelölést csü­törtökig, akkor az SZDSZ ragasz­kodik-e még az önmaga által sza­bott határidőhöz, Fodor Gábor azt mondta: világossá akarja ten­ni, hogy már van jelölt. ÉKN-HÁTTÉR: Gyurcsány Ferenc kormányfői értékelése ^ j j'j j j'j j j j > j Jj j j j j j /j fi i j j j j j j j'jj j j j j > j j jyfűi'j j j j sj i, j'> j j'j j j j j*j *;, j j , > j j j j , j * j j > > j j * j j Gyurcsány Ferenc, távozni készülő miniszterelnök munkáját értékelték lapunk kérésére elemzők. A következőket kérdeztük: 1. Mi az, amivel adós maradt Gyurcsány Ferenc? (a kormányprogramhoz képest és mint kormányfő) 2. Mi az, amit az Ígéreteihez híven meg­tett, ami mellette szól? 3. Milyen osztályzatot ?dna Gyurcsány Ferenc teljesítményére? Fekete Sándor politoló­gus (Miskolci Egyetem): szerint nehéz a korrekt osztályzás, de kieme­li: máig megmaradt a reform-kényszer. O A gazdaság teljesítményét meghaladó­an osztogattak. Ezzel azt a 2001-ben elkezdődött negatív folyamatot folytatta a miniszterelnök, amelynek többször is szere­tett volna - legalábbis szóban - gátat vetni. A reformok elmaradása, illetve megtorpa­nása pedig kiszolgáltatott helyzetben találta Magyarországot a gazdasági válság kirobba­násakor - bár ez elsősorban az ellenzék és a szocialista belső ellentábor „bűne". O Úgy vélem, érdemes elválasztanunk az elmúlt hónapok történéseit a korábbi­aktól, hiszen a gazdasági világválság súlyos következményei nem voltak, nem lehettek tervezhetőek. Ettől eltekintve a nyugdíjkor­rekció elindult, s egyébként is nőttek reál­értéken a nyugdíjak, az infláció már a vál­ság előtt is lefelé araszolt, s összességében a szociális hálót is sikerült jórészt megtarta­ni. Az adórendszerben komoly átalakítások kezdődtek a gazdaság kifehérítése érdeké­ben, s jónak ítélem az EU-s pénzek lehívási arányát is, főként a többi ország teljesítmé­nyével összehasonlítva. 0 Nehéz a korrekt osztályozás, hiszen az utolsó hónapok keserű szájíze rányomja a bélyegét Gyurcsány Ferenc meg­ítélésére, így maradnék a szöveges értéke­lésnél. Meggyőződésem, hogy a gazdasá­gi válság egy olyan kényszerpályát jelent, amely a világ legjobb pénzügyi szakembe­rei számára is túlzott kihívás. Vitathatatlan, hogy a miniszterelnök nimbusza, népsze­/yrfS!r> j-y'/rff j, Yí’rrfTfi y rűsége megkopott az elmúlt évek alatt, de kormányzása összességében közepesnek ítélhető. A reform-kényszer máig megma­radt megoldandó feladatként, s ebben talán többet is elérhetett volna hasonló népsze­rűség-vesztéssel. Kiszelly Zoltán politoló­gus arra hívja fel a figyel­met, hogy a kormányfő a nagyívű tervekhez nem tudott konszenzusos többséget teremteni. O A 2006-os kormányprogram nagyívű elképzeléseiből csak kevés valósult meg. A közigazgatási és politikai intéz­ményrendszer reformja nem kapott kéthar­mados parlamenti támogatást. Az egész­ségügyi és felsőoktatási reform a koalí­ciós viták és a népszavazás miatt akadt el. Legnagyobb hiátus, hogy nem sikerült egy ciklusokon átívelő nemzeti minimumot találni és társadalmi-gazdasági megálla­podást kötni. Pro ’j'j'jj i j > /'ÍV, , i,,,, í'rflrÁ j At; rrj-/, ,’., ,iv 0 Egyértelmű siker a gyorsforgal­mi úthálózat fejlesztése, a konver­gencia-program keretében a költségveté­si hiány és az infláció leszorítása, a köz­alkalmazotti létszám érezhető csökkenté­se, a tb-járulékfizetők körének kibővítése, a zérótolerancía jegyében érezhetően javuló baleseti statisztika és közlekedési morál. O Közpes (3), amiért a nagyívű tervek­hez nem tudott konszenzusos több­séget szerezni, és leginkább a szakpolitikák terén ért el sikereket. Gyulai Attila politikai elemző (Political Capital Institute) azt emeli ki, hogy a kormányfő cse­lekvőképtelenné vált, nem tudott megfelelni az elvárásoknak. O Gyurcsány Ferenc képtelen volt sza­vazói támogatást építeni a terve­zett reformintézkedések mögé, de nem sikerült szövetségeseket találnia a parla­menten, saját pártján belül és az érintett szakmai szervezetek körében sem. Az így megkezdett szerkezeti átalakítások célja és menetrendje nem vált világossá, a való­ban szükséges reformok viszont hitelte­lenné váltak. 0 A 2006-ban hivatalba lépett kor­mány a konvergenciaprogram elfo­gadásával megkezdte a hiány mérséklését, ami szükséges, de nem elégséges felté­tele a negatív gazdaságpolitikai folyama­tok megállításának, visszafordításának. A hiánycsökkentés ugyanakkor állandóan és következetesen képviselt célja volt a kor­mánynak, ami - a válságot megelőzően, átmenetileg - erősítette a Magyarország­gal kapcsolatos bizalmat. 0 Gyurcsány Ferenc kormányfőként megbukott, hiszen nem tudott meg­felelni azoknak az elvárásoknak, Igy'azok- nak a gazdasági és politikai érdekeknek sem, amelyek kormányának mozgásterét meghatározták. Cselekvőképtelenné vált, ami azután egyenesen vezetett a minisz­terelnöki tisztségről való tervezett távo­zásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom