Észak-Magyarország, 2009. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-03 / 52. szám

2009. március 3., kedd OBSZAGBAN-VILAOBAN /2 HÍRCSOKOR • A legolcsóbb kezelés. Magyarországnak nem vál­ságkezelő csomagra van szüksége, hanem politikai változásra, ami kormány- váltást, vagy legalábbis új választásokat jelent - mondta Orbán Vik­tor, a Fidesz elnöke hétfői sajtótájékoztató­ján, kérdésre válaszolva. • Nem a napirendre. Hétfőn nem került a parlament napirendjére az MDF és az SZDSZ javaslata, amelyben a Reformszö­vetség programjának országgyűlési tárgya­lását indítványozták. A házbizottság rend­kívüli ülését követően Kóka János (SZDSZ) és Herényi Károly (MDF) elmondta: a par­lamentben 29 képviselő van, aki a Reform­szövetség javaslatát meg szeretné fontolni. JEGYZET Szurok és siker Szabados Gábor szabados@inform.hu (an ugyebár - például - a Zuschlag-ügy, ami annak idején úgy indult, hogy „Nincs Zuschlag-ügy." Ez elég hihetó'en hangzott, mert maga a leginkább érintett mondta. Azt írtam: például. Azért olyan nagyon nem szaporítható a példák száma. Jó, felme­rült, hogy eladtak (részben eladtak) egy-két budapesti kerületet, só't, előzetesbe is kerül­tek gyanúsítottak, de ezzel nagyjából ki is merült a példatár. Esetleg még: a Gripen- lobbista, a jó nevű Alfons Mensdorff-Pouilly gróf előzetesbe helyezése kelthet érdeklő­dést, pláne majd akkor, ha kiderül, meg­kent-e valakiket a hazai politikai elitből. Szerinten nem derül ki ilyen. Arra azért nem vennék mérget, hogy tényleg nem kent meg. Szóval, új lendületet vesz a korrupció- ellenes harc, ami jó dolog, egyrészt, mert vágyunk a tiszta köz- és üzleti életre, más­részt, mert - idézet a törvénytervezet­ből - „Szinte valamennyi szakértő egyet­ért... abban, hogy a korrupciós piac nagysá­ga Magyarországon százmilliárdos nagyság­rendben fejezhető ki." A sokmilliós, tízmilliós, százmilliós kor­rupciók ott zajlanak, ahol ekkora pénzekről döntenek. Vagyis nem a mi szintünkön. A mi szintünkön annyit tehet az ember, hogy szurkol a tervezet sikeréért. Nyílt pályázatot kérve szurokbeszerzésre. A siker(díj) be van ígérve. Eskü . A szocialista Kőhegyi István Zsolt (balra) és az MDF-es Dragon Pál leteszi a kép­viselői esküt a parlament plenáris ülésén. Az MSZP-s politikus a január végén elhunyt pécsi polgármester, Tasnádi Péter (MSZP) helyére került, míg Dragon Pál a mandátumá­ról lemondott Boross Péter (MDF) képviselői helyét kapta meg. (Fotó: MTI) Mi ne lehessen a képviselő? Budapest (MTI) - A parla­menti és az önkormányzati kép­viselők politikai és gazdasági összeférhetetlenségére vonatko­zó törvényjavaslatot nyújtott be a hét végén két szabad demokra­ta képviselő. Ezt Gusztos Péter, az egyik beterjesztő közölte hétfőn az MTI-vel. A liberáli­sok ügyvivője elmondta, javasla­tuk politikai része arra irányul, hogy a parlamenti képviselők ne tölthessenek be önkormány­zati tisztségeket, ne lehessenek polgármesterek, önkormányzati képviselők, megyei közgyűlések tagjai vagy elnökei. A gazdasá­gi rész többek között azt szabá­lyozza, hogy a polgármesterek és önkormányzati képviselők ne lehessenek vezető tisztségvise­lői olyan cégeknek, amelyekkel az önkormányzat szerződéses viszonyban áll. „Mindennapos a megaláztatás" A gyülöletbeszéd büntethetősége miatt javasolja az alkotmány- módosítást a kormány. Budapest (MTI) - A gyűlö­letbeszéd büntetőjogi szankci­onálását célzó alkotmánymó­» ....................................... Az elmúlt hetek rémes bűncselekményei nyomán betelt a pohár... Draskovics Tibor dosítást javasol a kormány - jelentette be az igazságügy-mi­niszter sajtótájékoztatón Buda­pesten hétfőn.- Az ötpárti tár­gyalások már kedden megkez­dődhetnek, és ha eredményre vezetnek, akár a jövő héten a TUROTT RÓLA? Az Alkotmány módosításához kétharmados parlamenti támo­gatás szükséges. parlament elé kerülhet a javas­lat - mondta Draskovics Tibor. Draskovics Tibor újságírói kér­désre elmondta, hogy a gyűlö­letbeszéd büntethetőségét cél­zó alkotmánymódosításra azért van most szükség, mert az utób­bi két év, de különösen az elmúlt hetek „rémes” bűncselekményei nyomán „betelt a pohár”, s mert az Európa Tanács a napokban jelezte, hogy Magyarországon a véleményszabadság túl széles értelmezése lehetetlenné teszi a rasszista megnyilvánulásokkal szembeni hatékony fellépést. Kizárólag, ami van Hozzátette, a javaslat kizá­rólag olyan elemeket emelne be az alkotmányba, amelyeket Magyarország korábban nem­zetközi egyezményekben kötele­zettségként vállalt. Draskovics Tibor hangsúlyozta: az állam kötelezettsége, hogy biztosítsa a mindenfajta megkülönbözte­téstől - különösen a faji-etnikai megkülönböztetéstől - mentes joggyakorlást. Az elmúlt idő­szak tapasztalatai azt mutatják, ez az alkotmányos védelem az Alkotmánybíróság értelmezése folytán nem kellően biztosított. Kevesek hangos gyűlölködéssel uszítanak, nyíltan megkülönböz­tető kijelentéseket tesznek. Alkotmánymódosítás szándé­kát Gyurcsány Ferenc is beje­lentette a Hírszerző nevű hír­portálnak nyilatkozva, ekként indokolva: a szólásszabadság védelmének orvén mára min­dennapossá lett egyes társadal­mi csoportok megaláztatása. „Pótcselekvés” A Fidesz szerint nem az alkot­mány módosítására, hanem a büntetési tételek szigorításá­ra van szükség ahhoz, hogy az állam garantálni tudja az emberek biztonságát - mondta a Fidesz frakcióigazgatója hét­főn tartott sajtótájékoztatóján. Répássy Róbert szerint az embe­rek biztonságának garantálása érdekében súlyosabb, elretten­tésre alkalmas büntetésekre, gyorsabb bírósági eljárásokra és a rendőrség azonnali meg­erősítésére van szükség. „A kor­mányfő javaslata tipikus szoci­!>••• ................................................... Arra van szük­ség, hogy az Országgyűlés elfogadja a három csapás törvényt. Répássy Róbert alista pótcselekvés” - vélemé­nyezte. Mint mondta, arra van szükség, hogy az Országgyűlés elfogadja a Fidesz által benyúj­tott „három csapás törvény” javaslatát, hiszen az állam csak ilyen módon tudná megvédeni polgárait a elmúlt időszakban tapasztalt brutális bűncselek­ményektől. KIRAGADOTT MONDATOK E tárgyban az Alkotmánybíróság háromszori, a köztársasági elnök két­szeri korábbi döntése miatt körültekin­tő szabályozásra lesz szükség. Amíg írásos, konkrét előterjesztést nem tesz le a tárca vagy a miniszterelnök, erről nem lehet véleményt formálni. Dávid Ibolya, MDF Az SZDSZ várja a miniszterelnök javaslatát, és ha a liberálisok elé kerül, akkor meg fogják vizsgálni. Nem hiszem, hogy az alkotmány bár­milyen szempontból alkalmas arra, hogy hirtelen felindulásból módo­sítsunk rajta... Fodor Gábor, SZDSZ ÉKN-INTERJÚ: Dr. Kondorosi Ferenc kormánybiztossal t j > j j" j 0V ff j- J-, j j S jjjf j > „...nagyon mélyen beépült a korrupció..." ■ Ismét lendületet kap a korrupcióellenes harc. Legalábbis ez a kormányzati szándék. Szabados Gábor szabados@inform.hu Budapest (ÉKN) - A korrupcióel­lenes intézkedések dacára Magyar- ország rontott a „helyezésén” a Transparency International érté­kelése alapján a nemzetközi rang­sorban. Elkészült az új, korrupció- ellenes törvény tervezete, amelyről, illetve amely kapcsán dr. Kondorosi Ferencet, az Új Rend kormánybizto­sát kérdeztük. A tervezet része: jutal­mazzák a korrupciót bejelentőket. ÉKN: Kérem, mondjon elképzelt példát arra, hogyan leplezhet le valaki korrupciót. Kondorosi Ferenc: Engedje meg, hogy külföldi példát hozzak: a Siemens cég nemrégiben óriási nemzetközi botrányt kiváltó vesztegetési ügye­iben a vállalat számos munkatár­sának tűntek fel gyanús számlák, kifizetések, pénzmozgások. Az új antikorrupciós törvény elfogadásá­val lehetővé válik az, hogy ha valaki a saját cégénél ehhez hasonló jelen­ségekre lesz figyelmes, bejelentést tegyen. ÉKN: A Fidesz szerint nem kell külön hivatal e célra. Mik az indokai arra, hogy igenis kell? Kondorosi Ferenc: Sajnos a mai magyar társadalomba és közgon­dolkodásba nagyon mélyen beépült a korrupció. Meggyőződésem, hogy ezen az állapoton változtatni napja­inkban az egyik legfontosabb köz­érdek, és e cél elérése érdekében új eszközökre van szükség. A Közér­dekvédelmi Hivatal létrehozása és működtetése egy új eszköz lesz a kor­rupció elleni harcban, amely konk­rét feladatai elvégzése mellett azt az üzenetet is hordozza, hogy a korrup­ció, a tisztességtelen hivatali vissza­élés nem maradhat feltáratlanul és büntetlenül. ÉKN: Korrupciógyanús ügyekről folyamatosan hallunk. Eddig ezeket miért nem lehetett feltár­ni a törvény eszközével? Kondorosi Ferenc: A jogszabályi kör­nyezet eddig is alkalmas volt az ilyen ügyek feltárására. A Közér­dekvédelmi Hivatal létrehozásával azonban olyan szervezet megterem­tése a cél, amely kizárólag a kor­rupciós cselekmények megelőzésé­vel és feltárásával foglalkozik. Biz­tos vagyok benne, hogy egy önálló, világos hatáskörökkel rendelkező szervezet hatékonyabban tud majd fellépni a nem kívánt jelenségek­kel szemben. A törvény igazi újdon­sága azonban az, hogy megterem­ti az állampolgári bejelentések ösz­tönzésének, valamint a bejelentést tevők védelmének kereteit. Ez olyan garancia, amely biztosítja, hogy a bejelentést tevőt munkahelyén ne lehessen megfélemlíteni, megaláz­ni, vagy anyagilag ellehetetleníte­ni. Ez a rendszer az Egyesült Álla­mokban már bevált, és olyan nagy- tekintélyű nemzetközi szervezetek, mint a Transparency International is, támogatják. ÉKN: A VII. és VIII. kerületi, gya­nús ingatlanügyekhez hasonlók eddig is voltak. Miért nem szúr­tak szemet a hatóságoknak? Kondorosi Ferenc Szemet szúrtak, hiszen például az említett ügyek­ben a Központi Nyomozó Ügyész­ség 2003-as, 2004-es ingatlaneladáso­kat is vizsgál. Azonban fontos meg­érteni, a korrupció elleni küzdelem legnagyobb nehézsége abban rejlik, hogy az ilyen típusú bűncselekmé­nyeket roppant nehéz bizonyítani, ezért kitartó, alapos és sajnos sok­szor hosszú ideig tartó nyomozó­munkát igényelnek. Nem kritiká­nak szánom, de az a véleményem, hogy a média óriási segítséget nyújt­hatna hasonló ügyekben megbízha­tó, alapos, valódi tényfeltáró ripor­tokkal. Kondorosi Ferenc (Fotó: MTI) EKN: A Zuschlag- ügyhöz hason­lók is megbúj­hatnak a fel­szín alatt, köztu­dott, hogy a pártok kampánypén­zeinek csak egy részét fedezik a hiva­talos járan­dósá­gok, a többit „úgy szedik össze”. Továbbá: gyanús közbeszerzések, pályáz­tatások - ilyenekről mindenki tud, legalábbis tudni vél, mert olvas és hall. Most majd ezek „kibuknak”? Felszínre kerül­nek? Ki által? És ugye ott van a fenyegetés: ha nem megala­pozott a bejelentés, a bejelentő „ütheti meg a bokáját"? Kondorosi Ferenc: A párt- kam­pányfinanszírozás átalakítása évek óta napirenden levő kérdés. Az Új rend és szabadság program­ban első helyre került egy korsze­rű pártfinanszírozási törvény elké­szítése. A törvénytervezet megszü­letett, az elfogadásához szükséges politikai konszenzus egyelőre nem. De nem adom fel, az egyeztetések folytatódnak. Ami a kérdése máso­dik felét illeti: igen, azt reméljük, hogy a gyanús ügyek könnyebben kerülnek majd felszínre, mert a bejelentést tevők pontosan tud­ni fogják, melyik hivatalhoz for­duljanak, és azt is tudni fogják, hogy az a hivatal védelemben fog­ja őket részesíteni, amennyiben bejelentésük megalapozott. Fenye­getésről szó sincs: a hamis vád a jelenleg hatályos büntető törvény- könyv szerint is bűncselekmény. Ez garancia arra, hogy a bejelen­tésekkel senki ne a haragosát vagy a konkurens vállalkozást próbál­ja befeketíteni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom