Észak-Magyarország, 2009. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-09 / 33. szám

2009. február 9., hétfő KULTÚRA /6 • Dragomán György Miskolcon. A rend­kívül sikeres fiatal magyar író lesz a ven­dége a Műút című folyóirat és a II. Rákó­czi ferenc megyei könyvtár következő ren­dezvényének: a szerzővel Jenei László író, szerkesztő beszélget február 12-én, csütör­tökön délután 5 órától. A rendezvényre a belépés ingyenes. • Az igazi Swing. A Miskolc Dixieland Bánd legújabb koncertje „Az igaz Swing" címmel február 17-én este 7 órától lesz a Művészetek Házában - vendége a Reményi Ede Kamarazenekar, sztárvendége pedig Malek Andrea, aki nemcsak musical-, hanem kiváló jazzénekes is. • Finn filmnapok. A miskolci Művésze­tek Háza Kortárs Galériájában a Finn film­napok nyitó eseményeként finn filmpla- kát-kiállítás nyílik 16-án (hétfőn) délután fél 5-kor. Ezt követően az Uránia Art mozi­ban levetítik a Külvárosi fények című finn filmet. Halasi Imrével, A sevillai borbély című vígopera rendezőjével Savaria-koncert. Chopin és Rahmanyinov egy-egy műve csendült fel a Savaria Szimfonikus Zenekar feb­ruár 5-ei vendégkoncertjén a Művésze­tek Házában. A szólista Szilasi Alex zon­goraművész volt, vezényelt Alpaslan Ertüngealp. Pénteki lapszámunkban a szólista neve - hibánkból - rosszul jelent meg, ezért olvasóink elnézését kérjük. Találkozás Dávid Bowie-val Miskolc (ÉM) - Folytatódik a Miskolci Galéria múzeumpedagógiai sorozata: a Nagy Kunszt. (Az előző félévben az Ego a falon prog- ramjukon 1070 tanuló vett részt.) Február 9-től újra várják a diákokat az ingyenes múzeu­mi órákra, s egyben a Nagy Kunszt - Kortárs Képzőművészeti Tanulmányi Múzeum máso­dik kiállítására is. A legifjabb program címe: Találkozás Dávid Bowie-val, alaptémája pedig a találkozás. Konkrét találkozások kortárs képzőművészek alkotásaival, ábrázolási mód­szereikkel. Képletes találkozások valós és kita­lált személyekkel, helyzetekkel, korokkal. Tör- ténelmileg-földrajzilag nem egymáshoz ren­delt világok találkozása a globális kultúrában. A Miskolci Galéria rajz- és vizuális kultúra, ember és társadalomismeret, irodalom, média- ismeret, környezetkultúra és osztályfőnöki órák tananyagaihoz ajánlja a múzeumi órákat. A TÉNYEK JJJJJJJJJJJJJ J J jJ J J JJJ/JJJJJJJJjJJJJJJJJJJJJJJJJ "ff >} A múzeumi óra időtartalma választható: 45, 60, 90 vagy 120 perc. Nyitva tartás: február 9-től június 12-ig iskolaidőben, hétköznap 8.00 - 16.00 óra között. Jelentkezéseiket várja Borsos Mária a 06 20 398 99 18-as telefonszámon, vagy írásban a nagykunszt@citromail.hu elektronikus címen „A varázst így hívják: Rossini" ■ Péntek este óta Rossini A sevillai borbély című műve látható a színház nagyszínpadán. Hajdú Mariann mariann.hajdu@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Figarót még az is ismeri, aki nem ismeri, így jellemezte Rossini A sevil­lai borbély című vígoperájának főszereplőjét Halasi Imre, a mis­kolci színház igazgatója, s egy­ben az előadás rendezője. ÉM: A sevillai borbély való­ban az egyik legismertebb vigopera. De miért épp most tűzi műsorára a színház? Halasi Imre: Az elmúlt években több opera is volt repertoáron: az Anyegin, a Hoffmann meséi, a Carmen, a Pillangókisasszony, de vígoperát utoljára öt éve játszottunk, a Don Pasqualét. Arra gondoltam, legyen ismét egy játékos történet. A sevil­lai borbély pedig nagyon is az, mókás, érzelmes családi törté­net. Idős ember fiatal lányt sze­ret, a saját gyámleányát, per­sze a lány nem rá vágyik. Egy borbély, Figaro, segít megtalál­ni neki az igazit. ...................................... Nagyon ez az opera, és egyben wtti. W nagyon jó színdarab is. Halasi Imre ÉM. Mint a színház igazga­tója, ön dönt arról, hogy milyen darabokat mutat be a teátrum. A szereposz­tásról is, a rendező szemé­lyéről is. Miért ezt az elő­adást választotta az idei kínálatból? Halasi Imre: Jó érzés, amikor ­többször volt már ilyen - felaján­lok egy rendezőnek egy dara­bot, és kiderül, régi vágya, hogy megrendezhesse. Vagyis nem szeretem előretol­ni magam, mint ren­dezőt. Ám szeretem az operákat, és úgy érez­tem, kedvem volna hoz­zá, hogy színpadra is állítsak egyet. Koráb­ban már rendeztem Rossinit, Deb­recenben a La Cenerentolát. A döntés még­sem csak az enyém, V á r a d i Katalin zeneigazga­tóval közös. És van egy másik ok is: sok fiatal, tehetséges énekest ismer­tem meg az elmúlt években. Úgy gondoltam, jó lenne velük együtt dolgozni. ÉM: Ön mondta, Figarót az is ismeri, aki nem ismeri. Nem feszélyezte ez, amikor belekezdett a rendezésbe? Halasi Imre: Nem láttam sok­szor az operát, amit igen, azt is régen, így nem befolyásolt, hogy mások hogyan oldották meg. Viszont nagyon jó opera, és egyben nagyon jó színdarab is. Játszható a történet, az éne­kesektől színészi képességeket is kíván. Jó hangulattal teljesí­tettem a feladatomat. ÉM: Amikor először játszot­ták az operát - 1816-ban - megbukott, épp azért, mert egy borbély volt a főszereplő­je. Később viszont hatalmas siker lett - a borbély miatt. Mégis: mi a varázsa Figa­rónak? Halasi Imre: Nem egyedi eset a bukás, számos, később világ­hírűvé vált opera bukott meg a premieren. Előbb kifütyülték, majd fütyülték... Talán túlságo­Vermes Tímea és Cseh Antal: Rosina és Figaro (Fotó: Bujdos Tibor) san újszerűek voltak. A varázst pedig így hívják: Rossini. Az ő zsenije teszi időtállóvá. Már magát a nyitányt iq gyakran játsszák önállóan a hangverse­nyeken, és sok-sok ismert ária van benne, mint például Figa­ro áriája, vagy Basilio Rága­lomáriája. ÉM: Klasszikus előadást lát­hatunk a színpadon? Halasi Imre: A tradicionális formákat némileg átléptük, az 1920-as, ’30-as évekbe tettük át a történetet. . ÉM: Miért? Halasi Imre: Amikor meg­hallgattam a zenét, Fellini Amarcord című filmje ugrott be. Mediterrán életérzés, nagy szenvedélyek, nagy indulatok, olyan világ, ahol az egyszerű konfliktusokat is tragédiaként élik meg. Az előadásnak egyéb­ként van egy kerettörténete, egy színházban játszódik: azaz szín­ház a színházban. ÉM: Mi volt vele a célja? Halasi Imre: Egységessé, átlát­hatóbbá tettük az előadást, de nem ez a játék lényege, nem ezen van a hangsúly. Civilként lépnek a színpadra az énekesek, és ott alakulnak át a darab sze­replőivé a színpadon lévő szín­házi gardróbból válogatva ki a ruháikat. ÉM: Beszélgetésünk elején mondta, sok tehetséges, fia­tal énekes mutathatja be tudását a közönségnek... Halasi Imre: Igen, mind Figa­róként, mind Rosinaként, Almavivaként. És mindemel­lett sikerült megnyernünk az operajátszás egyik nagyágyú­ját is Basilio szerepére: Kováts Kolost. ÉM: Közeledik az operafeszti­vál. Láthatja majd a közön­ség A sevillai borbélyt a fesztivál programjában is? Halasi Imre: Nem passzol az idei műsorba, hiszen Bartók + Bécs lesz a fesztivál tematiká­ja. Ez egy másik világ. De nincs is ezzel gond, valami mással járulunk majd hozzá a feszti­vál programjához. ÉSZAK emf/ppe/c.boon.hu •te előadásról (PDF, 22 kB) KÉPRIPORT: A sevillai borbély a Miskolci Nemzeti Színházban 'jj j'fjj ff j j j j j' jj ff j f ff j j jfffj j j fj j A Rossini népszerű vígoperájából készült előadást a miskolci teátrumban Halasi Imre rendezte(Fotók: Bujdos Tibor) télén Rosina személye - bármi­lyen lehetne, hiszen Basilio egy­szerűen ártani akar. Hogy milyen a nő, Figaro felől nézve sem számít: a borbély megbízást teljesít, és ha kedve­li is Rosinát, ez az érzelem nem egyéb, mint az örök gavallér lán­golása. Vermes Tímea Rosinája sokkal inkább igazolja Bartolo Rosina- képét, mint Almaviváét: az ő motívuma valóban a szabadulá­sé. Unja magát az otthonában, •a lénye nagyobb teret és másmi­lyen odafigyelést követel. (Gioacchino Rossini: A sevillai borbély című vígoperáját a Miskolci Nemzeti Színnazban Halasi Imre rendezte - premier szereposztás) türelmetlenül gyanakvó, komikus figurát. Legyőzésére kevés len­ne Almaviva - Horváth István a szerelmes embert a minden más érzést kikapcsoló derűvel ábrá­zolja, arcára ragadt mosollyal, azzal a szinte kiterjedés nélkü­li, gyermekinek tűnő hittel, hogy révbe kell érnie a boldogságának, nem lehet másként, ez a dol­gok rendje. Ez a férfi a pénzében bízik, s így és ezért emberisme­rete hiányosnak mondható. Külö­nösen, miután valóban szüksége van segítőre, hiszen még azt sem képes felméri: Bartolo önmagá­ban is veszélyes, birtokon belüli vetélytárs, ráadásul olyan intrikus támogatóval, mint Basilio. Kováts Kolos sokat tapasztalt, a háttérből nem előkívankozó rágalmazónak mutatja ezt a fér­fit. Ahogyan a bajkeverőt ábrá­zolja, annak gazdag előképében, az összeesküvésre, a kamarillapo- litizálásra ismerni. Keveredik ben­ne az öncélúság és a célratörés, a lényegi hatalom, az önmaga módszereinek üzembiztosságá­val tisztában lévő fontosság és az önmagát túlértékelő fontoskodás. Vele áll párban Figaro. Cseh Antal ebben a szerepben haté­kony simlis, nagy dumájú cselve­tő, elintézőember. Minden gesz­tusa az életörömé, akkor is tud­nánk, hogy körüldongják a nők, ha egyet sem látnánk Körülöt­te. Mindenhová bejáratos és min­denhol otthon van, mindenre van megoldása. Biztosan tud titkot tartani, de nem biztos, hogy az intimitás az erőssége - használ­ja, amit tud. Ha a szerencse mel­lé áll, az is az ő érdeme lesz. Basilio szempontjából lényeg­Szabaduló művészet Bujdos Attila tétizáló, hanem még hihető fér­fivágya. A veszteség valós lehe­tősége által életre hívott érzelmi reakciója a riválist nem tűrő fél­tékenység, eszköze a még inkább elzárkózás. Ez a Bartolo elhárí­tandó akadályként tekint a mások érzelmeire, és nem úgy, mint az egymásra találás elengedhetetlen feltételére. Konkoly Balázs az önmagát a kölcsönös vonzalom híján is vetélytársként meghatározó fér­fi alakjából formál tettre kész, dühös elszánású, zsémbesen és bujdos@inform.hu Inkább jellemzi a helyze­tet, mint szervezi a játék terét Menczel Róbert díszlete: a hang­súlyos helyre függesztett méretes kalitkák Rosina pozíciójára épp­úgy utalnak, mint Bartolo Rosina iránti érzelmeinek lényegére. Rosina fogoly voltát a Kényez­tetés sem feledtetheti, szabadul­ni akaró rabmadár, a tartásában a szépség birtoklásának örök vágya a fontos. Konkoly Balázs azonban életteli Bartolo, a szépség birtok­lásának akarása nem elvont, esz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom