Észak-Magyarország, 2009. január (65. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-27 / 22. szám
2009. január 27.. kedd ÉSZAK AKTUÁLIS 73 NÉZŐPONT J V '>» >> v s/ V'w wí >. V*. i Egy asztal körül Hegyi Erika khe@eszak.boon.hu ✓ Evek óta két álláspont ütközik, ha arról van szó, hogyan oktassuk a hátrányos helyzetű gyerekeket. Az egyik fél azt hangoztatja, és véleményének peres úton is érvényt kíván szerezni, hogy a hátránnyal érkező' gyerekek akkor fognak megfelelő' színvonalon tanulni, szakmát szerezni, érettségizni és később dolgozni, ha megkapják az esélyt az ugyanolyan színvonalú oktatásra, mint az iskolázott és megfeeKi lelő anyagi háttérrel rendelkező gyerekek szülei. Méghozzá úgy, hogy ej egy osztályban együtt tanulna A másik fél viszont nem ebben látja a fejlődés útját. Szerinte előbb a hátrányokat kellene ledolgozni valahogyan. Például úgy, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű csaladok gyermekei már 3 evesen óvodába járnának, utána pedig kis létszámú osztályokban, speciális, felzárkóztató pedagógiai program alapján tanulnának. Amikor pedig elérik a kellő fejlettséget, akkor lehetne őket integrálni, azaz közösen nevelni a normál vagy tagozatos osztályokba járó diákokkal. Mindkét fél példákat is hoz saját elképzelésének igazolására. Az azonban semmiképpen sem jó, hogy az oktatást érintő vitás ügyek a bíróságon és az ítélőtáblán dőlnek el. Talán a szakemberek egy asztal körül is megtalálnák a jó megoldást. ME6KERDEZTUK Kovácsné Tóthné Csorba Horváth Pogány Lenke Mária József Ön indokoltnak tartja a miskolci önkormányzat ellen irányuló szegregációs pereket? Én magam is a szegregációs perben érintett egyik iskolában tanítok: az osztályok integráltak, és bármelyik hátrányos helyzetű szülő dönthet úgy, hogy tagozatos osztályba íratja a gyermekét - mondta Kovácsné Pogány Lenke, a PSZ városi titkára. „Felháborítónak tartom, hogy a fővárosi alapítvány meg mer tenni ilyesmit Mis- kolccal. Nekik fogalmuk sincs, hogy a; önkormányzat és az iskolák milyen sokat tesznek a városban a szegregáció ellen" - fogalmazott Tóthné Csorba Mária iskola- igazgató. „Ne egy budapesti alapítvány mondja már meg Miskolcnak, hogy szegregál vagy sem. A problémákat helyben kell kezelni. Mi jól együtt tudunk működni az önkormányzattal ezekben az ügyekben. Az alapítvány sajtótokét akar kovácsolni magának" - vélekedett Horváth József, a miskolci Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. „Nem tartom indokoltnak a pereket. Sok embernek fogalma sincs arról, hogy mi a szegregáció. Ha egy településen vagy városrészben a cigány lakosság 80-90 százalék, akkor ez az iskolában is hasonlóképpen alakul" - világított rá Bodolay Zoltán, a PSZ megyei elnöke. „Véleményem szerint az önkormányzat mindent megtesz, hogy biztosítsa az esélyegyenlőséget. A mi iskolánk is példa erre, hisz több éve sikeresen működik az Arany János Tehetséggondozó Program és a Digitális Középiskola. Aki el akar érni valamit az oktatásban, annak megvan erre az esélye" - ismertük meg Veres Pál igazgató véleményét. „Nem indokoltak az alapítvány perei, hiszen ők nem tudhatják, milyen munka folyik Miskolc oktatási intézményeiben. A helyi kisebbségi önkormányzattal jó a kapcsolatunk, remélem a perek okafogyottá válnak az önkormányzat és az érintett iskolák intézkedései nyomán" - nyilatkozta lapunknak Harsányi Sándorné iskolaigazgató. Bodolay Veres Harsányi Zoltán Pál Sándorné 9RHRHHI Ön szerint jó a jelenlegi középiskolai felvételi rendszer? Szavazók száma: 45 2009. 1. 26 18.30 óra Igen 31,11% Nem 68,89% Következő kérdésünk: Megtesz-e minden tőle telhetőt a miskolci önkormányzat a kátyús utak*javítása érdekében? _____________ ■Ml http://www.boon.hu Szavazzonl Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. Jogsértés van, kártérítés nincs ■ Az önkormányzatnak nem kell kártérítést fizetnie az újabb szegregációs perben. Miskolc(ÉM-KHE) -Újabb szegregációs perben hirdetett Ítéletet a B.-A.-Z. Megyei Bíróság tegnap. A miskolci önkormányzat nem először szerepelt alperesként szegregációs ügyben, mint arról korábban már beszámoltunk. Ezúttal hat magánszemély (akik közül az egyik időközben visszalépett) perelte be az önkormányzatot. Nem volt minőségi A magánszemélyeket támogató Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alpítvány indokai alapján azért, mert az ügyben érintett roma gyerekek a hátrányos megkülönböztetés következtében (az integrált iskolák beiskolázási körzetét nem vonták össze csak az integrálás 99 ............. Le kellene ülni és megbeszélni a problémákat, nem pedig a bíróság elé vinni azokat. Dr. Kormos Vilmos ...........................................V után egy évvel) nem részesülhettek minőségi oktatásban. Ezért nem voltak képesek megfelelően továbbtanulni, vagy csak olyan szakmát sajátíthattak el, amely- lyel nem tudtak elhelyezkedni. A felperesek azt kérték a bíróságtól, hogy állapítsa meg: az önkormányzat megsértette a személyhez fűződő jogaikat, valamint a bíróság kötelezze az önkormányzatot elégtétel adására két országos napilapban fizetett hirdetés megjelentetésével, továbbá fejenként 500 ezer forint nem vagyoni kártérítést követeltek. Az ügyben a Fazola Henrik Általános Iskola volt tanulóiról van szó. Elutasította ítélethirdetésében dr. Pecsenye Csaba bíró megállapította: az önkormányzat azzal az intézkedésével, hogy az általa fenntartott Komlóstetői és Fazola Henrik Általános Iskolák igazgatási és gazdasági integrációjakor elmulasztotta beiskolázási körzetük összevonását, megsértette a felperesek egyenlő bánásmódhoz való jogát. Ezt meghaladóan a megyei bíróság a felperesek keresetét elutasítja, és kötelezi őket, hogy fejenként 10 ezer forintot perköltségként fizessenek meg az alperesnek 15 napon belül. Az indokok szerint többek között az is szerepelt: a Fazola Henrik Általános Iskola mint tagiskola oktatási színvonala megfelelő, és a roma gyerekek integrációjával kapcsolatban kiemelkedő. Az önkormányzat által csatolt pedagógiai programból kiderül, a tagiskola nem ÉSZAK emfippefc.boon.hu •A kerekasztal-beszélgetésről (PDF 14 kB) szenved hátrányt a székhelyiskolával szemben, sőt a felszereltségben sem marad el attól. Az ítélethirdetés után a felperesek jogi képviselője, dr. Sahin- Tóth Balázs bejelentte, az ítélet megváltoztatásának érdekében fellebbezést nyújt be az öt felperes egyetértésével. Nem pereskedni kellene! A bíróság ítéletéről dr. Kormos Vilmos, a miskolci önkormányzat közoktatási osztályának vezetője fontosnak tartotta megjegyezni: a szóban forgó Fazola Henrik Általános Iskolában 11 éve működő felzárkóztató program elindításakor ott voltak azok az emberek is, akik az utóbbi években a szegregációs pereket kezdeményezik. A program azóta is kiválóan működik, a pedagógusok szakmailag felkészültek, a tanulók továbbtanulási mutatói is ezt bizonyítják. Az önkormányzat nem kezdeményez pert az alapítvány ellen, tudtuk meg, bár felmerült már, hogy megteszik ezt a lépést. A főosztályvezető szerint azonban le kellene ülni és megbeszélni a problémákat, nem pedig a bíróság elé vinni azokat. A találkozás és szakmai beszélgetés lehetőségét fel is ajánlotta az alapítvány elnökének, de eddig nem történt semmi. Pillanatkép a tegnapi tárgyalásról (Fotó: Osztie Tibor) gyerekek butábbak, mint a kapnak a színvonalas oktatá ü i SsJj'j fJuuj Kártérítés.- —-------------- ,,,-a ,—,-------------... Remélem, a Debreceni ítélőtábla felülbírálja a mostani ítéletet. A felperes tanulók hátrányát az ő és szüleik elbeszélése bizonyította. Elmondták: azt hitték, hogy a Fazola iskola színvonalas, de aztán kiderült, hogy a diákok csak a legrosszabb középiskolában tudtak tovább tanulni. Ennek oka, hogy nem minőségi oktatás folyt az általános iskolában. Dr. Sahin-Tóth Balázs, a felperese Számítottam erre az ítéletre. A bizonyítási eljárás során szerettünk volna egy helyszíni tárgyalást, de ez nem történt meg, mert a bíróság az előző szegregációs perek alatt készült szakértői anyagokra támaszkodott. Azért harcolunk, hogy a szegény családokból érkező gyerekek integrált osztályokba járhassanak, mert nem hisszük el, hogy a roma nem romák. Ha lehetőséget i, ők is teljesítik a követelményeket. Mohácsi Erzsébet, az alapItvAnv elnöke vagyok elégedett az ítélettel. Hiányolom az igazsá-- got és sérelmezem a bánásmódot. A roma származású gyerekekkel jobban kellene bánnia az iskoláknak. Az én lányom is négyes tanuló volt a Fazola iskolában, aztán a özépiskolában kiderült, hogy csak kettesre tud teljesíteni. általános iskola színvonalát mutatja az is, hogy csak a leyiusizduu középiskolába vették fel a lányomat. Galamb Ferencné Ottjártunkkor vált ■ Nem volt nehéz kátyút találni Miskolcon, szinte minden utcában van úthiba. Miskolc (ÉM - PGY) - Megrendezni sem lehetett volna jobban az úthibákkal foglakozó 99............ Minél nagyobb a jármű, annál nagyobbat zakkan. Csató László ...............................................» riportunk illusztrációját - melynek videója a Borsod Online-on látható - az Ady-hldi kereszteződésben az aknafedél körül másfél méterszer másfeles, változó mélységű kátyú tátongott, melynek következtében az áthaladó Volánbusz aljáról éppen ottjártunkkor vált le nagy csat- tanással a jó négyzetméteres fenéklemez. Még egy darabig vonszolta magával, majd az út másik oldalán a zebránál végleg leszakadt. A járókelők lökdösték odább az úttestről. A kátyúmegfigyelésre egyébként sem kellett messzire menni. Szinte minden utcában található úthiba, melyet rutinnal kerülgettek az autósok, csak a járatlanok mentek át rajtuk nagy huppanással. Minél nagyobb a jármű, annál nagyobbat zakkan - világosít fel Csató László buszvezető. Tele van a város vele, sok helyen csak lépésben lehet menni - kesereg. Hiába lenne zöldhullám, ezzel a temELÖZMÉNYEK .............ww iiíffPPJw1# 2004-ben azért perelte be a miskolci önkormányzatot az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány, mert szerintük hátrányosan különböztették meg a roma gyerekeket a többiektől az iskolák összevonásával. Három miskolci iskolánál észlelték a szerintük törvénytelenséget. A bíróság nem adott helyt az alapítvány keresetének. Másodfokon a Debreceni ítélőtábla ítélkezett: helybenhagyták az elsőfokú ítéletet, egyetlen - azóta a felek által más és másféleképp magyarázott - pont kivételével. Ebben az olvasható, hogy az önkormányzat a beiskolázási körzethatárok összeolvasztásának elmulasztásával (ezt a lépést azonban még a per kezdete előtt pótolta) megsértette több iskola roma tanulóinak egyenlő bánásmódhoz való jogát. 2007 elején az alapítvány újra beperelte a miskolci önkormányzatot, a per még folyamatban van. le a fenéklemez Kerekasztal-beszélgetésre hívtuk a peres feleket 2005-ben (ÉM-archív) póval nem érünk el a lámpáig. O kettes vonalon jár, a tapolcai szakaszon még tűrhető a helyzet. Látott már útjavítókat, de - szerinte - nem túl tartós a foltozás, tavasszal újra lehet kezdeni. Bejelentésre javítanak A tehertaxi állomáson sorakoznak a teherautók. „Nincs annyi fuvar, hogy nagyon zavarna a kátyú” - mondja Szabó László. Aztán csak kifejti a véleményét. A Vörösmaty utca például végig gyászos - sorolja. Úgy látja nem is nagyon javítják, kitűzik a zászlót, kirakják a bólyákat és nem történik semmi, pedig az úthiba sokaknak okoz bosszúságot, sőt kárt. Neki is volt már szálszakadás a kerék abroncsban, de nem volt kedve pereskedni. A rakomány rögzítésénél is jobban oda kell figyelni ilyenkor. Ha a víztócsa mellett aszfaltdarabokat lát az ember, számíthat rá, hogy gödör van alatta - osztja meg tapasztalatát. A SZAKJOGÁSZ VÉLEMÉNYE Megkérdeztük Dr. Kovács Kázmér ügyvédet, a Magyar Autóklub Jogi Bizottságának elnökét, mi a véleménye a kátyújavítással kapcsolatban. A szakember elmondta a közút kezelője felróhatósági alapon felel a hozzátartozó utak karbantartásáért. Peres ügyekben a bíróság azt vizsgálja, hogy teljesítette-e a tőle elvárható magatartást, azaz a megfelelő időben, a szükséges szakszerűséggel látta-e el feladatát. Ha bizonyíthatóan a tudomására hozták az úthibát és az a közlekedés biztonságát veszélyezteti, a bíróság előtt felelősségre vonható.
