Észak-Magyarország, 2008. december (64. évfolyam, 280-304. szám)
2008-12-24 / 300. szám
2008. december 24., szerda AKTUÁLIS /5 ÉSZAK MEGKÉRDEZTÜK Milyen a szép karácsony? „Karácsonykor meghitt a hangulat, és érezzük a mézeskalács finom illatát, amit a nagyi süt a konyhában. Az ünnep úgy szép, ha esik a hó, és a gyerekek hóembert építenek vagy szánkóznak. A város ragyogó fényekben úszik. Én magam azért szeretem a karácsonyt, mert ilyenkor együtt van a család. Remélem, mindenkinek olyan karácsonya lesz, amilyet elképzelt." Kovács Veronika (14) „A karácsony a szeretet ünnepe. Mindennél nagyobb figyelmet fordítanak az emberek az ünnepi előkészületekre. Az üzletek gazdag kínálata mellett az otthon készített díszek legalább olyan szépek. Sőt, az együtt- készílés öröme mindannyiunk boldogsága. Az a meghitt családi hangulat is benne van, ami munka közben áthat bennünket. Ez az érzés semmihez sem hasonlítható." Bacsó Fanni (14) „Az én családom karácsonykor mindig együtt van, még a nővéreim is hazajönnek Angliából. Nálunk karácsonykor mindenkinek van saját feladata. Mindenki korán felkel, és elkezdi a munkáját. Anyukám főzi a vacsorát, apukám a fát készíti elő, a nővéreim díszítik a fát. Én mindig a legjobb feladatokat kapom: megsüthetem a mézessütit, és becsomagolhatom az ajándékokat. Persze az enyémet nem!" . Veres Sharon (14) „A mi családunk általában együtt tölti a karácsonyt meghitten, vidáman és boldogan. Nem az a lényege az ünnepnek, hogy ki mit kap és ki mit vett ajándékba, hanem az egymás iránt érzett szeretet. Nálunk az a szokás, hogy az ajándékokat 25-én adjuk át. Bárhol is ünnepeljünk, nekem mindig is kedves ez az ünnep. Szerintem a karácsony a legcsodálatosabb és legszeretetteljesebb ünnep, amely az egyik fő kedvencem." Tóth Zsuzsanna (14) „Karácsony napján mindenki boldog, és alig várja az ünnepi vacsorát és az ajándékokat. Sokan csak kapni szeretnek, de adni is jó. Mi a családdal együtt díszítjük a fát. Anya ilyenkor mézeskalácsot süt, apa felteszi a csillagot a fa tetejére, én és a testvérem pedig szaloncukrot akasztunk a fenyő gallyaira. A hangulat nagyon meghitt és boldog. Akkor a legszebb a karácsony, ha esik a hó, és ha együtt van a család." Eke Viktória (14) „Én azért szeretem a karácsonyt, mert ilyenkor olyan családtagjaimmal találkozom, akikkel egy évben nagyon ritkán. Amikor esteledik, mindig halat vacsorázunk. Vacsora közben mennek a karácsonyi dalok a magnóban. Utána apukám és a barátai vicceket mesélnek nekünk, amiken nagyokat nevetünk. Mikor 8 óra felé jár, akkor apa és én sétálunk az utcán, mikor megérkezünk, akkor már a fa alatt ott van az ajándék. Boldogan fekszünk le este, és szépeket álmodunk." Czine Zsuzsanna (10) „Én szeretem a karácsonyt, mert ilyenkor összegyűlnek a családok, mindenki boldog. Igaz, az ajándékozást is kedvelem. A karácsony vallási szempontból fontos, mert ekkor született meg a kis Jézus. Ezért is vannak sokan a különleges éjféli miséken. Nagyon örülnék, ha az idén fehér karácsony lenne! Csendben megjegyzem, örülök, hogy ilyenkor iskolába se kell járni. Nekem ez kettős ünnep, hisz karácsonykor van a névnapom, ennek annyira nem örülök." Dulai ÁdAm „A karácsony akkor szép, ha kint nagy pelyhekben hull a hó, és a házban jó meleg van. Szeretem feldíszíteni a fát anyukámmal, apukámmal és a testvéreimmel. Szeretem, amikor szenteste énekelünk, gyertyát gyújtunk, és gyönyörködünk a csillagszóró fényében. Mindig nagyon várom a Jézuskát, mert sok ajándékot hoz a fa alá. Anyukám és a nagymamám nagyon finom ételeket főznek. Decemberben folyton azt várom, hogy eljöjjön a karácsony." LovAsz Lilla Adél (8) , „A karácsonyról az jut az eszembe, ekkor született Jézus, és ilyenkor ajándékokkal kedveskedünk szeretteinknek. Már napokkal előtte becsomagoljuk az ajándékokat, sütünk-fő- zünk, sürgünk-forgunk, várjuk karácsony ünnepét. Jézuska mindig meglep, csupa szép, csupa jó ajándékokat hoz. Összegyűlünk a karácsonyfa alatt, csillagszórót gyújtunk, és egymásra mosolyog a család." Sári Patrik (10) „Én mindig izgatottan várom, hogy eljöjjön a karácsony, mert az összes családtagom összegyűlik, és vannak köztünk olyanok is, akiket egy évben csak egyszer vagy kétszer látok. Én és az anyukám sokféle ennivalót és sokféle sütit csinálunk. Amikor megérkeznek a vendégek, a felnőttek leülnek beszélgetni, a gyerekek pedig játszanak. Étkezés után a felnőttek a fa alá varázsolják az ajándékokat. Örömmel vesszük észre, hogy azt hozta a Jézuska, amit szerettünk volna." SpisAk Henrietta (10) A gyerekek a Selyemréti Általános Iskola tanulói ÉM-INTERJÜ: Odor Ferenccel, a megyei közgyűlés elnökével j j > j j-j-jj jjj j j j j j j j j > y > j j) y'jjj ^ 3 j WW > j } jj'j Yjjf j j j j ,'j'yy'j j , • M jj'j.jí j „Néha varázslónak kéne lenni" ■ Küzdelmes esztedön, esztendőkön vannak túl a megyei önkormányzatok. Szaniszló Bálint balint.szaniszlo@inform.hu Miskolc (ÉM) - November 9-én volt két éve, hogy a legutóbbi helyhatósági választások nyomán megalakult a Borsod-Aba- új-Zetnplén Megyei Közgyűlés. Az évforduló, az év végi ünnepek, a végéhez közeledő esztendő adta az alkalmat, hogy Odor Ferenc elnök segítségével mérlegre tegyük a megyei önkormányzat tevékenységét. ÉM: Több fórumon elhangzott - többek között az ön szájából is hogy küzdelmes időszakot hagynak maguk mögött a megyei önkormányzatok. Odor Ferenc: A megyék működésének ellehetetlenítése folyik ma hazánkban. Nemcsak mint megyei közgyűlési elnök, hanem mint a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke is megerősíthetem ezt a megállapítást. A kormány hivatalba lépésekor nem rejtette véka alá, hogy nem szán szerepet a köz- igazgatásban a megyéknek és ezt az elképzelését több módon is igyekezett - és igyekszik is - valóra váltani. Ha nagy lépéssel - jogszabálymódosítással - nem megy - márpedig nem megy -, akkor kisebb lépésekkel: feladatelvonással, vagy - ami még értelmetlenebb szerintem - a finanszírozás szűkítésével. Ennek a szívós aknamunkának is köszönhető, hogy a megyei önkormányzatoknak - a miénknek is - kényszerű lépéseket kellett tennie, hogy feladatait képes legyen ellátni. Hitel- felvétellel, kötvénykibocsátással, ingatlanértékesítéssel csökkentettük a hiányt. Sokszor úgy érzem: néha varázslónak kéne lenni... ÉM: Többször emlegette, hogy a szociális, egészségügyi és oktatási-nevelési feladatokat ellátó intézményrendszer fenntartása az elsődleges megyei feladat, mert a rendszerben lévők, ezeket a sajátos szolgáltatásokat igénybe vevők nem érezhetik a színvonal csökkenését... . Odor Ferenc Idén sikerült megtartanunk, hogy a megye fenntartásában működő intézményeknél a nehézségek ellenére sem hajtunk végre leépítéseket, hiszen ha ezt tettük volna, romlott volna a szolgáltatás minősége, ezt pedig tényleg nem akartuk. A megye legnagyobb foglalkoztatójaként nagy felelősséget vállaltunk magunkra, hiszen 7 ezernél több alkalmazottja van a megyei fenntartású intézményeknek. Véleményem szerint éppen ezért is felelősebben kellene a megyékre tekintenie a kormányzatnak és nem a lehetőségek szűkítésén mesterkednie. A megyék nem részesülhetnek az Önhiki- támogatásokból (önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása - a szerk.) és hiába van a rengeteg fejlesztési pályázat, amikor a megyei önkormányzatok lehetőségeit ebben is szűkítették azzal, hogy az önerőalapból idén kizárták ezt a közigazgatási szintet. Pedig rengeteg szolgáltatást nyújtunk az embereknek a csecsemőkortól időskorig. Ezek nem látszattevékenységek, nagyon is ott vannak a mindennapokban, így az esetleges megszűnésük, vagy a színvonal hanyatlása beláthatatlan következményekkel járna. ÉM: A gondok ellenére azért idén fejlesztésekre is futotta. Melyekr e a legbüszkébb? Odor Ferenc: Elsőként azt kell mondjam, hogy a megye és intézményei zavarmentes működésére vagyok a legbüszkébb. Ez felér egy fejlesztéssel. Nem fontossági sorrendben említve: büszke vagyok a széphalmi Magyar Nyelv Múzeumának elkészültére és átadására, a területi integrált szakképző központok Odor Ferenc (Fotó: ÉM) anyagi források után nézzünk, racionalizálni kell és várható, hogy munkahelyek szűnnek meg: a megyeházával kapcsolatos leépítési terveinket decemberi ülésén fogadta el a közgyűlés. Az a véleményem, hogy a legtöbb megyei önkormányzat hasonló gondokkal küszködik és nem túlzó, ha azt mondom: ha nem változik a helyzet sok önkormányzat juthat csődközeli helyzetbe jövőre is. ÍSZAK emtippek.boon.hu A megyei önkormányzat jövö évi költségvetési terve (PDF, 154 kB)- TISZK-ek - fejlesztésére. Új, korszerű telephelye van immár a megyei levéltárnak és van két egészségügyi fejlesztésünk is, amely nagyon fontos lehet a megyében élők számára: bővülhet a szikszói kórház és döntésre vár a Csillagpont Kórház projekt. ÉM: A közelmúltbeli megnyilvánulásaiból arra következtethettünk, hogy az idei elveket - például az intézmény- rendszer változatlan szintű működtetése, vagy a létszámleépítés elkerülése - nem sikerül jövőre tartani. Odor Ferenc: Várható volt, hogy ismét csökken a megyék állami támogatása. Ezt súlyosbítja a pénzügyi-gazdasági válság. Az már kevés, hogy újabb ÉM-INTERJÚ: Káli Sándorral, Miskolc polgármesterével jj TÍ j j J j'iLjj jyfS' r/j j j j iÍj) ^jjjj’jj ytj TTfyfi j jj i j J'j ttttS , m'WjJTlú 2008: régi vágyak és új kihívások... ■ Évértékelésre kértük Káli Sándort, Miskolc polgármesterét. Mit vár 2009-től? ÉM: Mi az, ami az idén a mérlegben a pozitívumok serpenyőjébe rakható? Káli Sándor: A fűtőmű megszerzését a legkiemelkedőbb jelentőségűnek tartom. Mi vagyunk az egyedüliek a megyei városok közül, akinek most már saját energiatermelő egysége van. így sokkal kevésbé vagyunk kitéve a költségek ingadozásának - és már most bebizonyosodott, hogy még az energiahordozók áralkujában is jobb lett helyzetünk, mint eddig. Ha tömören kellene jellemeznem a többi sikeres lépésünket, akkor azt mondhatnám: sok évtizedes vágyaink teljesülhettek az idén. Felépült az új Búza téri piac, ami azért is nagyszerű, mert ez döntő lökést adhat az egész Búza tér átépítésének. Az a tapasztalatunk, hogy ha valahol megjelenik egy hangsúlyos fejlesztéssel a magán- és az állami tőke, az odavonzza a többi befektetőt is. Az avasiak sok évtizedes jogos igényét elégítheti ki az Avasi Gimnázium bővítése, mert így létrejöhetett az a közösségi funkció, ami részben pótolhatja a valaha az Avasra tervezett, de soha meg nem épült művelődési központot. A most már épülő városi sportuszoda első tanulmánytervének készítésében 1974-ben még én is részt vehettem. Több mint három és fél évtizedet kellett várnunk a startra. Végre 2008-tól van ipari parkja a városnak, ez is egy fgjó régi hiány volt, amely gátolt minket a gazdaság fejlesztésében. A miskolciak tradicionális strandfürdője, az Augusztus 20 pályázati nyertes lett 2008-ban, és megkezdődhet a fejlesztés, átépítés, korszerűsítés. A város számára rendkívül fontos az is, hogy egyszerre számos ponton épülnek lakások, a belvárostól a külsőbb területekig. A közlekedés-fejlesztésben a mélygarázsok és parkolóházak építésében is előre léptünk - ezek nélkül Miskolcon nem lehetne közlekedni pár év múlva. Az év végére maradt nagyon jelentős hír, hogy elnyertünk több mint négymilliárdot az integrált városfejlesztési program megvalósítására, amellyel Miskolc - az eddig már megvalósult új tereivel-utcáival - valóban egy szebb, élhetőbb, és vonzóbb várossá válhat. ÉM: Mi az ami a mérleg negatív serpenyőjébe, a súlyok közé került 2008-ban? Káli Sándor: Bár ez nem egyetlen év következménye, hanem sok évtizedes folyamat eredménye, az idén szembe kellett néznünk a roma lakossághoz köthető igen komoly együttélési problémákkal. Néhány felelőtlen és ebből hasznot húzó ember munkálkodásának eredményeként olyan kritikus helyzet alakult ki például az Avason, hogy azonnal lépnünk kellett, ezért hoztuk létre a városőrséget. Kerestetjük, és meg akarjuk találni a helyzet kialakulásának a felelőseit, vámszedőit. De aggasztóak a körülmények a számozott utcák környékén, és Lyukóban is. Miskolc esetében sorskérdéssé nőtte ki magát, hogyan tudunk ezekre a társadalmi kihívásokra európai választ adni. Magunkra vagyunk utalva ebben az ügyben, mert rajtunk kívül, akik itt élünk, senki nem érti és érzi a probléma valódi természetét, sokan jelzőznek, tiltanak, büntetnek, de megoldási lehetőségekkel már nem szolgálnak, ezeket nekünk kell megtalálnunk. A tapolcai szavazás eredménye a másik fejlemény, amely nem tagadom, keserűséggel töltött el. Elsősorban azért, mert nem sikerült józan érvekkel meggyőznünk az embereket, hogy Tapolca eddigi problémáira nem a leválás igen kockázatos útja a jó válasz. ÉM: Mit tart 2009 legnagyobb kihívásának a város számára? Káli Sándor: A legnagyobb kihívás: hogyan tudják majd megtartani a mis- k o 1 c i cégek a munkahelyeket, a piacaikat, hogyan hat majd rájuk a válság. Hogyan hat majd a város egészére a várható általános visszaesés? Ez ma nem látható, rengeteg külső hatásnak vagyunk kiszolgáltatva. Ami látható a befektetői érdeklődésekből, hogy elsősorban a szolgáltatás jellegű tevékenységek - például call centerek - letelepedésére van rövid távú esély, s szerencsére számos tárgyalásunk van most is folyamatban. Én azt gondolom, hogy hasonlóan a húszas-harmincas évekhez, most azoknak, akik az eddigi jobb periódusokban jelentős tőkére, hasznokra tettek szert, is részt kellene venniük gazdasági erejükkel, személyes vállalásaikkal a gazdaság felpörgetésében... Káli Sándor (Fotó: ÉM)
