Észak-Magyarország, 2008. december (64. évfolyam, 280-304. szám)
2008-12-20 / 297. szám
2008. december 20., szombat ÉSZAK ORSZÁGBAN-VILÁCBAN /2 JEGYZET A nem akarás országháza Ratalics László laszlo.ratalics@naplo.haon.hu s Ev végével jönnek majd sorra, mert jönniük kell, a különféle rendű és rangú politikai összegzéseknek. Mit mondjak, lassan elképzelni sem tudok dermesztó'bb programot a parlamenti események követésénél. Pedig egy idó'ben nem csak érdekelt, de szórakoztatott is. Talán szánalmasnak tartanak érte, de engem különösebben a hangnem se zavart, egészen a hajdú-bihari Arnóth „Lógni fogtok!" Sándor hirtelen felindulásból, felborzolódott szőrrel elkövetett ocsmánykodásáig. A Fidesz becsületére legyen mondva, Arnóth repült a Tisztelt Házból. De nem is ő a lényeg, hanem az, hogy a meghatározó erők képviselői idén is csak annyira értették egymást, mintha legalábbis a Csendes-óceán két partjáról kiabáltak volna át, és vissza. Persze, nem is akarták. Elkeserítő, hiszen bármelyik nyer 2010-ben, attól még valószínűleg a másik alkotja majd a második legnagyobb frakciót. Gazdasági válság, cigánykérdés, a politikai elit, s az állam szerepének napról-nap- ra történő elrozsdálódása: csak a főbb címkéi azon kihívásoknak, melyek mindannyiunk boldogulását veszélyeztetik, s erőből nem nagyon, inkább csak politikai, társadalmi egyetértéssel lehet megoldani. PRO ES KONTRA Pelczné dr. Gáli Ildikó, a Fidesz-MPP országgyűlési képviselője: A Fidesz frakció első negyedéves munkájának oroszlánrészét, a Parlament falain belül és kívül is egyaránt a Szociális Népszavazás tette ki. Egyrészt a kabinetek szakmai munkájának, másrészt a Parlamentben felszólaló politikusainknak köszönhető a márciusi népszavazás sikere, a vizitdíj, kórházi napidíj és a tandíj eltörlése. Az őszi ülésszak leginkább a költség- vetésről, annak módosításairól és elfogadásáról szólt. A Fidesz képviselőcsoportjának tagjai 2008. tavaszi és őszi ülésszak ideje alatt összesen 260 interpelláció, 132 szóbeli kérdés és 99 azonnali kérdés elhangzását kezdeményezték az országgyűlés elnökénél, valamint 436 írásbeli kérdést intéztek a kormány tagjaihoz. A frakcióvezető, illetve a frakcióvezető-helyettesek 59 alkalommal éltek a napirend előtti felszólalás lehetőségével, míg a frakció tagjai 37 esetben szólaltak fel napirend után. A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportjának tagjai által 2008. január 1. óta összesen 33 törvényjavaslat és határozati javaslat került benyújtásra. A Fidesz önállóan összesen 1014 módosító indítványt nyújtott be. Or. Faragó Péter, az MSZP országgyűlési képviselője: Bármit tett a kormány, vagy az MSZP parlamenti képviselőcsoportja ebben az esztendőben, a Fidesz részéről rögtön negatív jelzőket és elutasítást kapott. A legnagyobb ellenzéki párt képviselőinek csak az volt fontos, hogy ellent mondjanak nekünk és ellentéteket szítsanak a társadalomban. Kizárólag a mi lejáratásunkra törekedtek, tették ezt azért, mert őket jól láthatóan csak a hatalom érdekli. Konkrét véleményt soha nem mondtak és mondanak, például azt, ha ők lennének kormányon, hogyan és miképpen csinálnák a dolgokat. Alig fogadtuk el a költségvetést, az előre elkészített forgatókönyvük szerint máris arról beszéltek, hogy előrehozott parlamenti választásokat kell tartani. Szóval tovább szítják az ellentéteket, támogatják az elégedetlenkedőket, nagy lendülettel sütik, sütögetik a politikai pecsenyéjüket. Nagyon remélem, hogy ezzel a magatartással nem fognak majd célba érni. A PDSZ fenntartja Budapest (MTI) - Fenntartja sztrájkfelhívását és követeléseit a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) - közölte Kerpen Gábor pénteken Budapesten. Elégtelennek tartották a kormány ajánlatát a közszféra kompenzációjáról. Az ajánlat nem érte el a követeléseiknek még a harmadát sem - mondta sajtótájékoztatón. Még karácsony előtt értékelik a kialakult helyzetet, és a „további akcióik ütemezését” ez alapján határozzák majd meg. Fidesz: „a kormány zsarolt" Budapest (MTI) - A Fidesz szerint a kormány megzsarolta a közalkalmazottakat, így sikerült elérnie, hogy az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság visszavonta a januárra tervezett sztrájkot - mondta Kontúr Pál, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője pénteken. A Fidesz szerint a kormány azzal a fenyegetéssel érte el a január 12-re tervezett munkabeszüntetés visszavonását, hogy megszünteti a közszféra 13. havi illetményének kompenzálását - állította Kontúr Pál. ÉKN-1NTERJÚ: Navracsics Tiborral, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetőjével „Hazugságok miatt fizet az ország" ■ Navracsics: A koalíció felbomlása után a parlamentnek fel kellett volna oszlatnia magát. Budapest (ÉKN) - Összegzésre kértük a pártok parlamenti frakcióvezetőit. Elsőként Navracsics Tibor, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője válaszolt lapunk kérdéseire. ÉSZAK KELETI NAPLÓ (ÉKN): VégeL ért a parlament idei munkája. Ön szerint mik voltak az év eredményei az országgyűlésben? Navracsics Tibor: A március 9-i népszavazás eredményeként az emberek akaratának megfelelően eltöröltük a tandíjat, a vizit- díjat és a kórházi napidíjat. Szintén a népszavazás eredménye, hogy az országgyűlés visszavonta a szocialisták által kétszer is áterőltetett egészségbiztosítási törvényt. ÉKN: Milyen mulasztásai voltak a törvényhozóknak? Navracsics Tibor: Nem történt előrelépés az adócsökkentés, a kisebb parlament, a bürokrácia és a korrupció visszaszorítása kérdésében. Márpedig Magyar- országnak a világgazdasági válság miatt most az eddigieknél is nagyobb szüksége lenne a társadalomban rejlő energiák felszabadítására és az állami pazarlás megfékezésére. ÉKN: Ez milyen arányban terheli az ön által vezetett frakciót? Navracsics Tibor: Úgy érzem, minden tőlünk telhetőt megtettünk az általunk fontosnak tartott javaslatok elfogadtatása érdekében. A parlament létszámának csökkentésére irányuló javaslatunkat például minden egyes ülésen benyújtottuk, a szocialisták 59-szer még a napirendre vételét is elutasították, majd amikor 60-ikra mégis engedték napirendre venni, akkor a javaslatunk részletes vitára bocsátását akadályozták meg. ÉKN: Mi az, amit meg kellett volna tennie a parlamentnek ebben az évben, és nem tette meg? Navracsics Tibor: Miután felbomlott a kormánykoalíció, a parlamentnek fel kellett volna oszlatnia magát. Hónapok óta szilárd társadalmi támogatottsággal és parlamenti többséggel rendelkező kormánya lehetne az országnak. ÉKN: Lesz a mulasztásnak valamilyen következménye a következő évre? Navracsics Tibor: Természetesen, hiszen egy gyenge kormány csak gyenge válaszokat tud adni minden kihívásra, többek között a világgazdasági válságra is. A kormány hiteltelensége, Gyurcsány Ferenc hazugságai miatt százmilliárdokban mérhető kamatfelárat kell fizetnie az országnak. Ennek terhét különböző megszorítások formájában mindannyian viseljük, gondoljunk csak a 13. havi nyugdíj és a 13. havi bérek elvételére. ÉKN: Az emberek sok kifogással illették az országgyűlést. Egyebek között kisebb és hatékonyabb parlamentet szeretnének. Lát-e esélyt, hogy még ebben a parlamenti ciklusban megteremtsék a kisebb parlament alapjait? Navracsics Tibor: Esély mindig van, de az jól látszik, hogy a szocialisták önszántukból nem akarnak kisebb parlamentet, ezt a társadalomnak kell kikény- szerítenie. Ha a szocialisták azt látják, hogy a saját szavazóik is megbüntetik őket, ha nem tesznek eleget a kisebb parlamentre vonatkozó jogos társadalmi elvárásnak, akkor elképzelhető, hogy felülvizsgálják az álláspontjukat. A 2009-es európai parlamenti választás jó alkalmat kínál a választók számára, hogy a kisebb parlamentről is elmondják a véleményüket. Ha ezen a választáson elsöprő többségbe kerülnek a kisebb parlamentet szorgalmazó politikai erőkre leadott szavazatok, akkor elképzelhető, hogy a szocialisták még ebben a ciklusban hajlandóak lesznek megszavazni a parlament létszámának csökkentését. ÉKN: A gyakori kifogások közé tartozik, hogy nem teljes a jog előtti egyenlőség: a törvényhozás tagjainak csak a legutóbbi módosítások alapján kell adózniuk a költségtérítésük után....? Navracsics Tibor: Jogos elvárás, hogy a képviselők ugyanúgy adózzanak a jövedelmük után, mint bárki más. Sajnos a most elfogadott módosítással nem sikerült megnyugtatóan rendezni a problémát. A költségtérítés megadózta tása az alapvető prob lémán nem változtatott, viszont a korábbinál is bizarrabb jogi helyzetet eredményezett, hiszen a 15 százalékos adóval elismerjük, hogy a költségtérítés nem a költségek megtérítésére való, hanem valójában jövedelem, viszont továbbra sem fizetünk utána annyi adót, mint bárki más az országban. A jelenlegi megoldás a szocialista frakció ízlését tükrözi, a Fidesz javaslata az egyeztetés során az volt, hogy mind az országgyűlési képviselők, mind pedig a miniszterek fizetését állítsuk vissza a 2002-es szintre. Ezt az indítványunkat azonban az MSZP lesöpörte. Navracsics Tibor: A demokráciának az a lényege, hogy a törvények a választók felhatalmazása alapján születnek, nem pedig az emberek akaratának ellenére (Fotó: MTI) ÉKN: Melyek azok a törvények, amelyeket még ennek a parlamentnek kellene meghoznia, és milyen szerepet szánna ebben a saját frakciójának? Navracsics Tibor: A demokráciának az a lényege, hogy a törvények a választók felhatalmazása alapján születnek, nem pedig az emberek akaratának ellenére. Sajnos ezt a jelenlegi kormány nem érti, ezért került sor a tandy, vizitdíj, kórházi napidíj bevezetésére, valamint a szakma által elutasított egészségbiztosítási törvény kétszeri áteről- tetésére. A március 9-i népszavazás a demokrácia ünnepe volt, az emberek megmutatták, hogy ki az úr a háznál, így végül az ő akaratuk érvényesülhetett a kormányéval szemben, nem pedig a kormányé az embereEllentételezik a 13. havi juttatást ■ Egyezség született az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság és a kormány között. Budapest (MTI) - ,A péntek hajnalban született megegyezés tárgya a közszféra 13. havi illetményének kompenzálása. Ennek eredményeképpen a január 12-re meghirdetett sztrájkot a szakszervezetek nem tartják meg - ezt jelentette be Simon Gábor, a kormányzati oldal szóvivője, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) államtitkára. Amit kapnak A tárgyalások, amelyek megállapodással, illetve összefoglalóval zárultak, azt rögzítik, hogy a közszféra dolgozói a 13. havi illetmény 2009. évi felfüggesztése helyett havi bruttó 180 ezer forintos illetményig teljes mértékben kompenzációt kapnak havi 8,33 százalékos mérVarga László és Borsik János érdekvédők Simon Gábor államtitkár társaságában az ÓÉT ülése előtt (Fotó: mti) tékben, afölött pedig havi bruttó 15 ezer forint összegben - ismertette a részleteket Herczog László, az SZMM szakállamtitkára. „Amit aláírtunk, az nem megállapodás, de lehetőséget teremt a későbbi megállapodásra” - közölte Varga László. A Szak- szervezetek Együttműködési Fórumának elnöke idézte a tárgyalásokon résztvevő Csizmár Gábort, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárát, aki szerint „a most született egyezség egy olyan fegyverszünet, amely értékesebb lehet egy rossz békeszerződésnél”. A most aláirt egyezség 14,5 milliárd forint összegű kiadást jelent a költségvetésnek - felelte az MTI kérdésére Herczog László szakállamtitkár. kével szemben. Sajnos azonban nem állíthatom azt, hogy a kormány túl sokat tanult volna az esetből, a jövő évi költségvetés is az emberek által elutasított módszerekkel igyekszik kezelni a válságot, ez pedig nem vezet semmi jóra. Természetesen minden napirendre kerülő törvény kapcsán igyekszünk együttműködni, megtesszük a módosító javaslatainkat, de valódi megoldást az jelentene, ha mielőbb egy szilárd társadalmi támogatottsággal rendelkező kormány alakulhatna. A jelenlegi országgyűlés tehát akkor teheti a legtöbbet az országért, ha a lehető leghamarabb feloszlatja magát és új felhatalmazást kér a választóktól. ÉSZAK emtippek.hoon.hu •A Fidesz alapító nyilatkozata (PDF 19 kB) AZ ELEMZŐ SZERINT Fekete Sándor politológus (Miskolci Egyetem): Fia a közvéleménykutatások aktuális tendenciáját tekintjük kiindulópontnak, kijelenthetjük, 2008-ban kiválóan „teljesített" a Fidesz-frakció, hiszen a párt népszerűsége töretlen, s hatalmas előnnyel vezet a kormányzó szocialisták előtt. (Persze kérdés: általában véve a szavazópolgár lát- ja-e a frakciót, vagy inkább pártban gondolkodik.) Azt is fontos megjegyeznünk, hogy a kisebbségi kormány túlélte az első megpróbáltatásokat, s a gazdasági-pénzügyi válság ellenére sikerült keresztülvinnie a legfontosabb törvényjavaslatokat az Országgyűlésben. A Fidesz-frakció tevékenységét ez év folyamán elsősorban az erőteljes hangnem, az alternatív válságkezelő megoldások hangsúlyozása és a miniszterelnökkel szembeni totális elutasítás határozta meg. Néhányszor sérült a szavazási fegyelem, de ennél fontosabb a sokkal gyakoribb megoldatlan hiányzások kérdése. A frakciónak nem sikerült egységessé tennie a parlamenti ellenzéket, a jövő év egyik legfontosabb kérdése, hogy ebben képes lesz-e a képviselőcsoport gesztusokat gyakorolni.