Észak-Magyarország, 2008. november (64. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-05 / 258. szám

2008. november 5., szerda ÉSZAK KATONAI HIVATÁS /10 Világszerte nagy népszerűségnek örvend (Fotó: Czeglédi Zsolt) A DfI-24-ES HELIKOPTER A Mi-24-et a Szovjetunióban fejlesztették ki, és 1976-ban állították szolgálatba. A helikopter alapját a Mi-8 szol­gáltatta. 1978 óta közel kétezret gyártottak, ezek közül 600 került külföldre, így Magyarországra is. A páncéltö­rő rakétákon kívül a fegyverzetéhez tartozik egy négy- és egy ikercsövű géppuska, illetve egy gépágyú. A helikop­ter 1500 kilogramm bombaterhet bír. Szerelhető rá grá­nátvető és aknaszóró konténer is. Végsebessége: 335 kilométer per óra. Üres súlya: 8500 kilogramm. Maximális felszállótömege: 12 000 kilogramm. Vadász, támadó és felderítő (Fotó: Toperczer István) aqripen ....................................... A JAS 39 Gripen (svédül Griff) negyedik generációs könnyű vadászbombázó repülőgép. Tervezésénél alapvető szem­pont volt a többfeladatúság, amit a típusneve is tükröz, a JAS a Jakt (Vadász), Attack (Támadó), Spaning (Felderítő) szavak rövidítése. A típust 1996-ban állították szolgálat­ba a Svéd Királyi Légierőben, amely összesen 204 repülő­gépet rendelt. Eddig a Cseh Légierő (14 darab), a Magyar Légierő (14 darab) és a Dél-afrikai Légierő (28 darab) vásá­rolta meg a típust. A cseh és magyar megrendelők részé­re gyártott vagy átalakított változatok NATO-kompatibi- lisek. A beépített gépágyú mellett - mely a kétüléses vál­tozatból hiányzik - a fegyverzet nyolc fegyverfelfüggesz­tő csomóponton helyezhető el. Kifutóban... (Fotó: Czeglédi Zsolt) AZ AN-26-0S .................................................................................. Az An-26 egy két hajtóműves, légcsavaros gázturbinás szállító repülőgép, az An-24 katonai változata. 1969-ben mutatták be először, módosított raktérrel és nagyobb rám­pája van. Kínában a Xian Aircraft Factory gyártja licenc nél­kül, Y-14-ként, bár ez Y-7-re módosult. Hossz: 23,80 méter. Fesztáv: 29,20 méter. Magasság: 8,32 méter. Tömeg: 15 020 kilogramm. Maximális felszállótömeg: 24 000 kilogramm. Szállítható tömeg: 5500 kilogramm. Oldalunk a Honvédelmi Minisztérium támogatásával készült. Azt mondják, nincs gond a vadászpilóták utánpótlásával (Fotó: Toperczer István) ■ A honvédelmi minisz­ter szereti, ha a fon­tos döntéseket ötpárti egyetértéssel hozzák. Debrecen (ÉKN) - Már repül­nek a Gripenekkel azok a fiatal pilóták, akiket az elmúlt évek­ben toborzott a honvédség. Sze­keres Imre miniszter a légierő tízéves fejlesztési programjáról is beszélt lapunknak. ÉKN: Melyek a magyar légi­erő tízéves fejlesztési prog­ramjának súlypontjai? Szekeres Imre: A honvédségi és civil biztonsági szakértők által kidolgozott modernizáció négy fő vonalon halad. A straté­giai légi szállítás biztosításában Magyarország jelentős sikert ért el. Részt veszünk abban a tizen­három NATO- és két uniós tag­állam alkotta kezdeményezés­ben, mely célja, hogy ne külön- külön, hanem együtt oldják meg légi szállítási feladataikat. A komoly eredmény az, hogy e szervezet műveleti bázisa Pápán lesz, ami gazdasági, politikai és kulturális előnyöket teremt a térség számára. Novemberben várhatóan meg is érkezik Pápá­ra a szervezet első C-17-es óri­ásrepülője - a világ legkorsze­rűbb és legnagyobb szállítógé­pe, 2009 első felében pedig újabb két óriásgépet várunk. A C-17- es flotta üzemeltetési költsége­iből Magyarországra két száza­lék, azaz évi kétmilliárd forint esik. Ezen a módon stratégiai légi szállítási feladataink telje­sen megoldódnak, ami azért fon­tos, mert hazánk is részt vesz távoli katonai műveletekben. A következő kulcskérdés a légte­rünk biztosítása. Jó hír, hogy a Gripenek az előzetesen tervezett 2010. januári kezdéshez képest mintegy 9 hónappal hamarabb átveszik e biztosítást. Az előny a pilóták felkészültségének és a svéd gyártóval való jó techni­kai együttműködésnek köszön­hető. ÉKN: Az elmúlt években sokat költöttek arra, hogy fiatalokat toborozzanak a Gripenekre, még többet a kiképzésükre. Ők mikor kapcsolódnak be a légtérbiz­tosításba? Szekeres Imre: Azonnal, hiszen már repülnek. Az utánpótlás képzése folyamatosan zajlik, nincs vele probléma. Viszont a repült órák számát minden­képp emelnünk kell a jelenle­gi úgynevezett szükséges mini­mumról. Vagy a Gripen céggel kötött bérleti szerződésben sze­repelő repülési időt módosítjuk, vagy olcsó és alacsony működ­tetési költségű, Gripen-pilóták képzésére alkalmas gépet bér­iünk vagy vásárolunk. Már van­nak ajánlataink a cseh és a svéd kormánytól, jelenleg is tanul­mányozzuk ezeket. Ami a helikoptereket illeti, egyetértés alakult ki arról, hogy a régi Mi8-asokat kivonjuk, per­sze nincs is több repülési órá­juk. Mil7-es gépeink kiválóan alkalmasak a célra, így moder­nizáljuk őket, illetve gondosko­dunk a nagyjavításukról, hoz­závetőleg öt milliárd forintért. 2010 után azonban még tíz új típusú, közepes szállító helikop­ter beszerzése szükséges. A har­ci helikopterekről szólva, tizen­két Mi24-es megfelelő állapot­ban van, nyolc modernizáció­ját tervezzük. Ezek a helikopte­rek még két-három évtizeden át megfelelnek a kívánalmaknak. Végül a szállítási lehetőségeket biztosító, 2002-ben korszerűsí­tett An-26-osokat illetően: ezek kifutják az idejüket, 2010 után legalább öt darab szállítógépet kell vásárolni helyettük. Meg­felelő radarokra, információ­továbbító eszközökre is szük­ség van. E téren jövőre belép a bánkúti és a békéscsabai három- dimenziós radar, melyek nagyon fontos szereppel bírnak. A har­madik, a tubesi, az ismert okok­ból késik, és biztosan nem tud­juk megépíteni 2009-ig. Megvár­juk, mi lesz a folyamatban lévő bírósági eljárás eredménye, de addig is, míg a harmadik elké­szülhet, hadrendben kell tarta­nunk három korszerűtlen légi radarszázadunkat. ÉKN: Tízéves program lévén, milyen garancia van arra, hogy az utódaik azt folytat­ják, amit önök elkezdtek? Szekeres Imre: A modernizá­ció ötpárti konszenzuson ala­pul. Bár semmi ok sincs rá, hogy ez politikai kérdéssé vál­jon, úgy gondolom, jobb a békes­ség. Azért szeretnék ugyanilyen megállapodást például a repü­ról, hogy elkerüljük a Gripenek beszerzését övező vitákat. Azzal, hogy a múlt év végére lezártuk a honvédség szerkezeti átalakí­tását, és stabil szervezetet, irá­nyítást hoztunk létre, jó alapot teremtettünk olyan sokéves program elindítására, amit később nem fogunk megbánni. Az én elveim szerint az a dön­tés jó, amire tíz év múlva is azt mondják, hogy jó. ÉKN: Felkészíthetők a tűz­szerészeink olyan csapdák­ra, mint amelyek két társuk halálát okozta Afganisztán­ban? Szekeres Imre: Ilyen kelepcét még sehol sem alkalmaztak a tálibok, illetve az Al-Kaida Afganisztánban. Mindenfé­le variációra készülünk, min­den megtörtént eseményt elem- zünk, értékelünk. A szövetsé­ges erők folyamatosan cseré­lik az információikat, és nem­rég megállapodtunk az ameri­kai hadsereggel egy harcásza­ti együttműködésről. Ennek lényege, hogy magyar katonák utaznak az USA-ba kiképzés­re, és amerikai tűzszerészek érkeznek hazánkba. Afganisz­táni erőinket huszonhét páncé­lozott Hummer terepjáróval is megerősítették. Bár a katonákat természetesen megrendítették a történtek, egyáltalán nem inog­tak meg, s az afganisztáni misz- szióra való jelentkezések számá­ban sem volt visszaesés. Októ­ber elsején hetvenöt magyar katona is kiutazott, hat hóna­pon át ők látják el a kabuli repü­lőtér vezetését. Komoly nemzet­közi elismerés, hogy ránk bíz­tak egy ilyen fontos feladatot. ÉKN: Nagyon fegyelmezett politikusnak tartják, talán feltételezhetjük, hogy a min­dennapi életben is ilyen. Miben formálódott egy ilyen hierarchikus szervezet veze­tőjeként? Szekeres Imre: Eredetileg mér­nök vagyok. Számomra mindig is természetes volt a pontosság, a precizitás, a rendszerben való gondolkodás. Én úgy fogalma­zok, hogy magamra találtam a honvédelmi tárca élén. A mun­kámban kifejezetten jól jönnek a mérnöki erények, és azt hiszem, ez a szerep még fegyelmezetteb­bé tett. Légi modernizáció négy vonalon lési órák növelésének módjá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom