Észak-Magyarország, 2008. november (64. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-10 / 262. szám

2008. november 10., hétfő ÉSZAK AKTUÁLIS /5 RÖVIDEN • Kis iskola nagy sikere. A Komlóstetői Általános Iskola diákjai bejutottak a sátor­aljaújhelyi „Szépen, helyesen magya­rul" vetélkedő országos döntőjébe, ahol a rendkívül erős mezőnyben 10. helye­zést értek el. A csapat tagjai: Kerekes End­re, Kónya Barbara, Újság Péter, Vörösházi Xénia. A kétnapos rendezvény ünnepi díj­átadással és Kazinczy Ferenc sírjának meg­koszorúzásával zárult. Felháborodott a közönség Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemzeti Szín­házban november 6-án 17 és 20 órakor a Ráadás-bérlet keretében bemutatott Dennis Kelly: Lőve & Money című előadás erőteljes negatív visszajelzéseket kapott a nézőktől az abban elhangzó obszcén kifejezések miatt. A darabot bemutató székelyudvarhelyi Nézőpont Színház igazgatója, Kroó Ádám nyilatkozatban kért elnézést a színház felé történő tájékoz­tatás elmaradása miatt. A Miskolci Nemzeti Színház szintén elnézést kér a nézőktől, egyút­tal kompenzálásként térítésmentesen felajánl egy színházjegyet mindazoknak, akik számára az említett produkció esetleg csalódást okozott. Az igények érvényesítéséhez kérjük a Lőve & Money előadására szóló belépőjegy bemutatá­sát a Miskolci Nemzeti Színház jegyirodájában. Egészséget mindenkinek! Encs (ÉM - NZS) - Egészséget mindenkinek!- ez a felirat fogadta a nagy számban megjelent érdeklődőt a szombaton, első alkalommal meg­rendezett Encsi Kistérségi Egészségnapon. Szak­mai kerekasztal beszélgetéssel kezdődött a ren­dezvény a Városi Művelődési Központban, ahol szakemberek a daganatos megbetegedések meg­előzéséről, kezeléséről mondták el véleményü­ket, kihangsúlyozták az odafigyelés fontosságát. A Városi Sportközpontban folytatódott a prog­ram, többek között Dr. Bodnár Judit regionális tiszti főorvos köszöntötte a látogatókat, felhívta a figyelmet a lehetőségekre, amiket ez az alka­lom kínált: a kistérség orvosai, védőnői a látoga­tók rendelkezésére álltak szűrés, egészségmeg­őrző, egészségnevelő programjaikkal, egyebek mellett vérnyomásmérés, vércukorszint mérés, látásvizsgálat területén is. Az egészségügyi vizs­gálatok, tanácsadás, közben változatos műsorok­kal szórakoztatták a résztvevőket: néptánc, tár­sastánc, óvodások műsora, humorista, mesejá­ték, népdal-csokor. Lehetőség volt különböző szűrővizsgálatok elvégez­tetésére ÍS (Fotó: Osztie Tibor) A Csetneki-kép útban Miskolcra ■ Semmi baj nincs az alkotással, a megfelelő helyét kell megtalálni - mondja a szakember. Szabados Gábor szabados@inform.hu Miskolc, Sárospatak (ÉM) - Megírtuk (a Borsod Online letölthető rovatában a hoz­záfűzött megjegyzésekkel együtt olvasható), hogy Mis­kolc befogadja a sárospataki képet. Csetneki József alkotá­sáról van szó, amely egy kép­zőművészeti projekt harmadik műve. Az előző kettőt annak rendje s módja szerint kihelyez­ték Sárospatakon, ez azonban - a szakmai zsűri jóváhagyása- támogatása ellenére - a művész elmondása szerint mégse kell a városnak. A hivatal megvétóz­ta, kifogással - a művész sze­rint mondvacsinált, jogsértő kifogással - élt. Hírül adtuk: Fedor Vilmos miskolci alpolgármester fel­ajánlotta: Miskolc szívesen kihelyezné a képet (amely kamionponyvára festett abszt­rakt alkotás) egy megfelelő falfelületre. Nagy és dekoratív Hol tart a kihelyezés ügye? Fedor Vilmos lapunknak azt mondta: kérdezzük erről Bán Andrást, ő tud róla a legtöbbet. Bán András művészetkritikus, a Miskolci Galéria igazgatója Az ominózus Csetneki kép Sárospatakon egy kis performansszal fűszerezve (Fotó: ÉM-archív) elmondta: A művet ismeri és szereti. Tagja volt annak a zsű­rinek, amelyik átvette. Isme­ri az egész projektet, a másik két munkát. Híve annak, hogy nem hagyományos műalko­tások is díszítsenek egy tele­pülést, beépülve annak szö­vetébe. Nagy és dekoratív mű Csetneki József alkotása. Bán András - mint fogalmazott - jó szívvel állt Fedor Vilmos mel­lé a kép befogadásának ügyé­Fedor Vilmos korábban... Ezt mondta október 22-én lapunknak Fedor Vilmos, Miskolc alpolgármestere: „Szeretnénk Miskolcon kihe­lyezni Csetneki József művét. Néhány nap múlva eljön hoz­zánk az alkotó - tudomásom szerint művésztársaival -, és megnézzük, mely helyek jöhetnek szóba. Ezt követően szakemberek véleményezik a helyszínvariációkat, illet­ve teszik meg javaslatukat a közgyűlésnek.” ben. Semmi baj nincs az alko­tással - mondta -, már csak a megfelelő helyét kell megta­lálni. Ezt többen keresik, hogy azután a felmerülő lehetősége­ket megmutassák a Képzőmű­vészeti Lektorátus azon zsűri­jének, amelyik november végén két szobrot is átvesz Miskol­con. (Varga Éva művét és a görög emlékoszlopot.) A zsű­ritől véleményt kérnek arról, hogy melyik helyet találják a legmegfelelőbbnek. Falfelület kell... A lényeg: olyan falfelület kell, amelyiken jó helye lesz a képnek. És - természete­sen - amelyiknek a tulajdo­nosa hozzájárul a kihelyezés­hez. Bán András hozzátette: A várost - városokat - gazdagít­ja az utcai művészet, jót tesz neki(k). Korábban is felmerült már ilyen igény Miskolcon, most itt az (egyik) első lépés lehetősége. Szó volt róla, hogy H ............................................. Semmi haj nincs az alkotással, már csak a meg­felelő helyét kell megtalálni. Bán András ...................................f? felhívással fordulnak a faltulaj­donosokhoz - lakóközösségek­hez, intézményekhez -, szíve­sen vennék-e, ha ők lennének a kép gazdái, de most aligha élnek ezzel a formával. Talán majd legközelebb. iSZAKemt/ppeF boon.hu •Miskolc városa befogadja a sárospataki képet (PDF, 115 kB) Újabb nemzeti opera születik ■ István, a király - az év egyik legnagyobb színházi produkciója érkezik Debrecenbe. Debrecen (ÉKN) - Huszonöt éve annak, hogy a Városligetben bemutatták minden idők legnép­szerűbb és legnagyobb hatású magyar rockoperáját, az István, a királyt. A Király-dombon hét alkalommal több mint százez­ren látták, a belőle készült film­re egymillióan váltottak jegyet, a dupla lemez pedig minden idők legnagyobb példányszám­ban eladott Hungaroton-korong- ja. Az év egyik legnagyobb szín­házi produkciója most Debrecen­ben kápráztatja el a közönséget. Három alkalommal elevenedik meg a történet - amely dinami­kusabb, drámaibb, színházsze- rűbb rendezést és néptáncalapú koreográfiát ígér. Nem meglepetés... Az előadást Szikora János ren­dezi, a díszleteket Csikós Attila, a jelmezeket Kovács Yvett Alida, a koreográfiát Zsuráfszky Zoltán készítette, a zenei rendező pedig huszonöt év után ismét Szörényi Szabolcs. Szikora János a Tár­sulat szereplőválogató televízi­ós show-műsor huszonkét győz­teséről elmondja: okoztak neki meglepetést, de csak pozitív érte­lemben, mert igazi profikat meg­szégyenítő ambícióval, lelkese­déssel, energiával és tehetséggel dolgozták végig ezt a nem min­dennapi megterhelést. A rockoperát november 21-én és 22-én 19 órától, 23-án 17 órá­tól láthatja a közönség a Főnix Csarnokban. HASZNOS Jegyárak _____________ I. kategória: 11 000 Ft II. kategória: 9000 Ft III. kategória: 7000 Ft IV. kategória: 5000 Ft V. kategória: 3000 Ft Debreceni Ifjúsági Szolgálta­tó Nonprofit Kft., Batthyány u. 2/b.; Tourinform Debrecen, Piac u. 20.; Apolló Mozi, Miklós u. 1.; IBUSZ Debrecen, Révész tér 2.; OTP Travel, Piac u. 69.; Kölcsey Köz­pont, Hunyadi u. 1-3.; Start Uta­zási Iroda, Bethlen u. 10-12.; Főnix Csarnok, Kassai út 28.; CORA Áru­ház, Kishatár u. 7. Információ: Köl­csey Központ, 52/518-497. J J J J J J S V J J J J J J j J J J - > '• A megesett történet Bujdos Attila . .lllllfe. 8 bujdos@lnform.hu Korcsmáros György a hatásra figyelve rendezett vállaltan szóra­koztató eló'adást A muzsika hang­ja című musicalből. Az ilyen szín­ház nem a nézó'k eszére apel­lál, hanem az érzelmeiket céloz­za - nem azt akarja, hogy értsék, hanem hogy szeressék. Létező' gyakorlat, létező közönséggel. És valóban, A muzsika hang­ja ezen túl ráadásul még tényleg nem is az a színpadi mu, amely­nek megértése túl sok gondolko­dást igényelne. A története ezzel együtt sem fércmunka, valódi bel­ső viszonyokat rejt, amelyek ábrá­zolása egyfelől igazi kihívás len­ne, másrészt a negédességtől a valóság - a nézői tapasztalat - felé közelíthetné az előadást. Itt és most nem ez történik. Emi­att A muzsika hangja világa maga az elrendezettség, a benne sze­replők nem megélik a sorsukat, hanem megesik velük a történet: szerelemre lobbannak, visszatalál­nak a családjukhoz, lemondanak a házasságról, a hazaszeretet elv­hűsége miatt másik hazát válasz­tanak, mindezt nagyjából pusztán azért, mert ez van a szövegkönyv­be írva. Ez és így: nem egy lehet­séges világ, nem egy lehetséges Ausztria, lehetséges emberekkel - ez: egy musical világa. Azért is érdekes ez, mert Korcs­máros György alkotótársai sok­kal kézzelfoghatóbb világot kép­zeltek a színpadra. Laczó Henriett ■MM öltözékei például nagyon is hihe- tően idézik a múlt század harmin­cas éveit. Menczel Róbert szakrá­lis és civil terei a jelzések erejével is ismerősek, és jól használhatóak, megadják a tágasságot a tánc len­dületéhez. Ebbe helyezkedik bele Korcs­máros György műfaji elemekből merítő, azokhoz hű gondossággal építkező musical-vilaga. A hatást elsősorban az énekre és a mozgás­ra bízza - játékmester-koreográfus Majoros István a dal és a tánc magyaráz el helyzeteket, sejtet motívumokat, s megadja az elő­adás ritmusát, viszi jelenetről jele­netre előrébb a történetet. A siker legfontosabb forrása viszont a gyerekszereplők színpa­di jelenléte. Gyereket szerepeltetni általában is hálás, de ezek a gye­rekek tényleg komolyan dolgoz­nak is. A rendező nagy érdeme, és tehetség dolga, hogy Kis Milán, Zombori Zsanett, Lajnó Ruben, Lajhó Lilla, Bácskái Júlia, Kántor m wmsamm Boglárka játékában nincs színész­kedés, természetesen adják a gye­rekeket és természetesen adják a családot. Hozzájuk hajlítja színészi alakítását Barta Mária Viola: csak annyi idegenkedéssel figyeli a nála kisebbeket, amennyi a fejlődés­ben előrébb járó nagy testvérnél, a maga nagyíányságának mibenlé­tével lcüszködő kís felnőttnél szin­te kötelező. Varga Andrea a lelkesültség ere­jére bízza a főszereplő karakterét, Mariája belső békéjét és boldogsá­gát a túlfűtöttség jellemzi, és főleg testjáték mutatja. Szatmári György von Trapp kapitányának elsősorban a csen­dessége és zárkózottsága látszik, a nagy döntéseket magában hozza meg, a nagy változások benne zaj­lanak le, ezek és ezek oka a nézők számára nem látható. Seres Ildikó megértőre formálja a zárdafőnökasszonyt: érezni ben­ne a titkot, hogy talán nem arra készült, ami lett belőle, és az élet- útnak erre a titokra rakódó böl­csességét, az írás magyarázatának emberségességét. Kincses Károly Max szerepében a helyzetet alakítani kész megalku­vó, harsánysága akkor szórakozta­tó, amikor önmagával ironizál. Elsa, Szirbik Bernadett felfogá­sában cinikus szépasszony, a gaz­dagok magabiztosságával, ezért eldönthetetlen, hogy miért mond le Trapp kapitányról: látja, hogy ez nem az ő érzelmi pályája, vagy látja, hogy ez az osztrák hazafi bajba sodorná. Péva Ibolya házvezetőnője kis­ember, egyszerű, szeretet vezérel­te világképpel: látja és mutatja is a különbséget a szükségszerű és a lehetséges viselkedés között. (Howard Lindsay - Russel Crouse - Richard Rodgers - Oscar Hammerstein: A muzsika hangja, a Miskolci Nemzeti Színház előadását Korcsmáros György rendezte - premier szereposztás)

Next

/
Oldalképek
Tartalom