Észak-Magyarország, 2008. szeptember (64. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-05 / 208. szám

2008. szeptember 5., péntek AKTUÁLIS / HIRDETÉS /8 Ismét hőségriadó: mától vasárnapig tart Budapest (FH) - Másodfokú hőségriadót rendelt el péntektől vasárnapig az országos tiszti főorvos. A másodfokú hőségriasztást azért rendelte el péntektől az országos tiszti főorvos, mert az Országos Meteorológiai Szol­gálat előrejelzése szerint a napokban erőteljes felmelegedés várható. Péntektől jövő hét ele­jéig délután az ország nagy részén harminc foknál is melegebb lesz, a napi középhőmér­sékletek pedig elérhetik a 25, hétvégén és hét­főn a 27 fokot. A riasztás vasárnapig érvé­nyes, hétfőtől enyhülhet a meleg. Legutóbb augusztus 13 és 15 között volt - szintén má­sodfokú - hőségriadó. Akkor a napi középhő­mérséklet 25, helyenként 27 fok volt. Csíkék és Lovasi - indul a Vian-szezon Miskolc (ÉM) - A nyári szünet után is­mét megnyitja kapuit a miskolci Vian klub. Ma este a Csík zenekar és Lovasi András húzza a talpalávalót. Csík János és Szabó Attila, a Csík zenekar két kitűnő prímása sikeresen kísérletezik azzal a nehéznek tűnő feladattal, hogy megpróbálják becsempészni a magyar népzene ősi dallamvilágát a mai fiatalok mindennapjaiba. Aki volt már Csík­koncerten, jól tudja, ugyanúgy tombolnak az autentikus kalotaszegi mulatósra, mint a Lo­vasi vezényletével prezentált Kispál-nótákra. Újdonság, hogy a vianos bulin már a Quim- by repertoárjából is hallhatunk egy örökbe­csű darabot: a Most múlik pontosan című számot is biztosan hasonló örömmel fogadja a nagyérdemű. Kapunyitás este fél 9-kor. AZ ÉSZAK VIGYÁZ A GYEREKEKRE j j j j J j j J j J J -j j j J j jjj j jVj j-j j j j j j j- j j j j j j j j j j j j ÉH-INTERJÚ: Ladányi János szociológus egyetemi tanárral A bumeráng visszaüt ■ „A gondokat helyben kell kezelni" - inti a me­gye politikusait a szocio­lógus, egyetemi tanár. Szalóczi Katalin _________________________ szaloczi@inform.hu Miskolc (ÉM) - Miskolcon újra „helyzet van”, ami miatt Ladányi János szociológus­hoz, egyetemi tanárhoz, az et­............................................ Őszintén szólva azon csodálkozom, hogy ez az állapot csak most követ­kezett be. Ladányi János •ff nika szegregáció kutatójához fordultunk: a pletykák 25 ezer cigány ember Miskolcra tele­pítésének tervéről szólnak. Ezt vezető politikusok határo­zottan cáfolták. Az Avasi la­kótelep korábban épült ré­szein készült riportunkból vi­szont az derült ki: sokan te­lepednek le itt újabban. Rész­ben a megszüntetett Szondi telepről, részben a régió más településeiről. ÉM: Mi okozhatja ezt a mozgást, épp itt, ahol állí­tólag a legtöbb roma él, miért épp Miskolcra jön­nek, ahol amúgy is kevés a munkahely? Ladányi János: A pletykával vigyázni kell, mert nyilvánva­ló túlzás, ami viszont alkal­mas a hisztériakeltésre. Jó példa erre a rendszerváltást megelőző miskolci gettóügy. Ugyanakkor: nem kell az ör­dögöt a falra festeni, mert az ördög itt van. Amikor a mun­kanélküli romák egy részét a csereháti aprófalvakba „tolták ki” - ahol előre lehetett látni, hogy nem fognak tudni megél­ni, ahol már a rendszerváltás előtt sem volt munkalehető­ség, nem még most -, lehetett tudni, hogy egy idő múlva Miskolcon fognak „landolni”. Egy nagyvárosban mindig több a megélhetést nyújtó al­kalom, inkább adódik munka- lehetőség, ha alkalmi formá­ban is, sőt egy nagyvárosban még a szemetében is több ér­tékes dolgot lehet találni. ÉM: S miért épp az Avasi lakótelepen jelennek meg a romák, ahol egyébként meglehetősen magasak a rezsiköltségek? Nem lehet a háttérben telekspekuláció, netán a kormányzati in­gatlanpolitika (például Fé­szekrakó program) nem kalkulált következménye? Ladányi János: A konkrét helyzetet nem ismerem. Mis­kolcon sokan vannak, akik foglalkoznak a témával, isme­rik az ezzel kapcsolatos szak- irodalmat (hiszen nyugati pár­huzamok bőven léteznek), s akik ráadásul a romákkal is tudnak beszélni. A telekspeku­láció gyakran kimutatható a háttérben. Az önkormányzat dolga, hogy megvédje a város lakóit, kontrollálja a spekulá­ciót. Ezzel szemben azt tapasz­taljuk, hogy a szegények lakó­helyeit gyakran anélkül szün­tetik meg a városokban, hogy önkormányzati lakásokat hoz­nának létre. Kiszorítják az ott- lakókat, s a területen bevásár­lóközpontok, körülkerített la­kóparkok épülnek... Visszatér­ve az Avasi lakótelephez, már régen jeleztem, hogy egy ek­kora, városnyi lakótelep eleve magában rejti ezt a jövőt: egy­szerre öregedik el, egyszerre rohad le. Nem nagyon tehe­tős népesség lakik benne, akik számára nagy nehézséget je­lent az igen magas rezsikölt­ség fizetése. Lehet egy darabig dotálgatni a távfűtést, de ez hosszabb távon nem jelent megoldást. Aki teheti, elmene­kül, aki pedig viszonylag ala­csony áron akar lakáshoz jut­ni, az költözik bele. Őszintén szólva azon csodálkozom, hogy ez az állapot csak most következett be. Miként azon is, hogy a nagyvárosokból ki­költöztetett romák csak mos­tanában települnek vissza. ÉM: Hogyhogy? Ladányi János: Valószínűleg azért a késés, mert az apró­falvak jobbára vályogházai­ban még mindig elég jól le­het élni, egészen addig, míg össze nem dűlnek. Ami pedig a lakótelepeket illeti: kevés la­kás épült, ahová kiköltözhet­tek volna az ottlakók. ÉM: Az Avasi lakótelep bizonyos részein, úgy tű­nik, megindult a klasszi­kus „slumosodás” ('szlömö- södésj. A romák tömeges beköltözésével az ingatla­nok ára lejjebb megy, egy­Felvételünk illusztráció re nehezebb lesz eladni a lakásokat, legfeljebb to­vábbi romák lesznek a ve­vők. Nem rejti ez magában a gettósodás veszélyét? Ladányi János: De igen. Ez maga a gettósodás. ÉM: Meg lehet ezt állítani? Lát kiutat? Megoldást? Ladányi János: Legfeljebb ke­zelni lehet a helyzetet, nincs rövid távú megoldás. Esélyte­remtő területi programokra, jobb iskolákra, jobb közleke­désre, szociális agrárprogra­mokra és még sok másra van szükség, ami persze nem ol­csó. A városokból elüldözött romák korábbinál sokkal rosszabb helyzetű tömegei je­lennek meg a nagyvárosok­ban, immár a harmadik, mun­ka nélkül felnövekvő generá­ció. A bumeráng visszaüt. Ezért inteném a megye veze­tőit arra, jól figyeljenek oda a monoki kezdeményezést kö­vetni akarókra. A gondokat helyben kell kezelni, nem ér­demes tologatni. A bumeráng mindig visszaüt. Itt van rá Miskolc példája. Térjünk át Pétisóra! A Pétisó hazánkban 1931 óta közismert és elterjedt nitrogéntartalmú műtrágya. Nyugat-Európában használata egyre inkább kiszorítja a nálunk még népszerű ammóniumnitrátot. Nem véletlenül, hiszen számos tulajdonságát tekintve előnyösebb hatású. Az alábbiakban összefoglaltuk mindazokat a tényezőket, amelyek miatt egyre több gazda teszi le a voksát a Pétisó mellett. Gyorsan beoldódik Az ammóniumnitrát higroszkópos (nedvszívói vegyüiet, vagyis a levegő nedvességéből vizet képes felvenni. A tiszta ammóniumnít- rát vizet vesz fel, ha a levegő relatív nedvességtartalma 63% felett van, és szárad, ha a levegő relatív nedvességtartalma 63% alatt van. Az ammóniumnitrát higroszkópossága a műtrágya tárolása során káros tulajdonság, de előnyös lehet a műtrágya kiszórása után. A száraz talajra kiszórt műtrágya nedvességfetvételiet elfolyósodik. A Pétisó hígroszkóposségát Is lehet különböző adalékokkal fokozni, Így a levegő alacsonyabb relatív nedvességtartalmánál (pl. 55 ‘fo­nál) is vizet képes felvenni, ezáltal gyorsabban beoldódik a talajba és hat a növényre. Jól raktározható Az ammóniumriítrát-tartalmú műtrágyák ezzel együtt hajlamosak a tárolás során az összetapadásra is. Az összetapadás úgy jön létre, hogy a műtrágya a levegő nedvességéből vizet vesz fel. A mű­trágyaszemcsék felületén telített sóoldat keletkezik. Az oldat magasabb hőmérsékleten több sót tud oldatban tartani. A napi hőmérsékletváltozás során az éjszakai lehúlésnét az oldhatóság csökkenése miatt só válik ki kristályos formában. A kristályok kfistáiyhidakat alkotnak, amelyek a szemcséket összekötik. Ez az összeköttetés maradandó, a továbbiakban már nem szűnik meg, vagyis a szemcsék tapadása létrejött A Pétisó gyártása során a szemcsék felületére tapadásgátló szert is adagol a Nitrogénművek Zrt., amellyel ez a veszély jelentősen csökken. így a dolomittal készített Pétisó kevésbe hajlamos a tapadásra, mint az AN-34 műtrágya, Magas szemcseszilárdság és hőfoktűrés A műtrágyaszemcsék szilárdsága a műtrágya tárolása és anyagmozgatása során sem közömbös. Az alacsony szilárdságú szemcsék törnek és porlódnak, A Pétisó műtrágyában különböző adalékok vannak, ilyen elsősorban az ammónium-szuifát, a kalcium-nitrát és a magnézium-nitrát. Az ammónium-szuifát a szemcsék szilárdságát növeli, a magnézium-nitrát pedig a műtrágya hőfoktúrési hajlamát javítja. Így a Pétisó a dolomit- bekeverés hatására nagyobb szilárdsággal rendelkezik, mint az AN-34 műtrágya. A Pétisó szilárdsága csaknem kétszerese az ammóniumnitrát-szemcsék szilárdságának. Nem robbanásveszélyes Az ammóniumnitrát különböző szennyezők (elsősorban szerves- ' anyagok, klorídok és fémek) hatására robbanásra hajlamos. A Pétísó esetében azonban a dolomit tóltelékanyag bekeverése ezt a veszélyt megszűnteti, így az sem ütésre, sem dörzshatásia nem érzékeny. Emiatt is előnyösebb a Pétisó használata az ammóniumnitráttal szemben. Talajjavító hatású savanyú talajon A Pétisóban található dolomit hatására nő a talaj kalcium- koncentrációja és pH-értéke, tehát semlegesítő hatású. Ennek eredményeképpen javul a talaj szerkezete, nő a nitrogén- és foszforszolgáltató képessége és mikroelem-készlete, és a talajélet is élénkül. Ezáltal nagyobb termésmennyiséget és jobb termés­minőséget érhetünk el. Növeli a növény stressztűrő képességét A Pétisó dolomittartalma révén kalciumot és magnéziumot juttatunk a talajba. A kalcium a gyökér normális növekedéséhez elengedhetetlen, amely a növény aszáiytűrö képességének a záloga. A magnézium a klorofill alkotórésze, szerepe van bizonyos enzímatíkus folyamatokban. A szénhidrát-anyagcserében és a sejt­légzésben kimagaslóan nagy az élettani hatása. Magasabb termésátlag, fehérje- és sikértartalom Az alábbi öszibúza hároméves mérésátlagok kilúgozott barna erdőtalajon, de az ország minden megyéjében a TAKI irányításéval folyó kísérleteink eredménye: KEZELÉSSZEMTERMÉS (kg/ha) FEHÉRJE (%) NEDVES SIKÉR (%) PHKCI *• Kontroll 232512,326,44,29 • Ammóniumnitrát 100 kg/ha N 3188 13,3 28,34,16 * Pétisó 100 kg/ha N 3675 13,528,9 4,32 Pétisó EGY APRÓ SZEMCSE - NAGY AJÁNDÉK A TERMŐTALAJNAK. A PÉTISÓ AZ EGYIK LEGELTERJEDTEBB MŰTRÁGYA MAGYAR- ORSZÁGON, DE SOKAN MÉG MINDIG AZ AMMÓNIUMNITRÁTOT HASZNÁLJÁK. NYUGAT-EURÓPA MÁR VÁLTOTT - VÁLTSON ÖN IS. HISZEN A PÉTISÓ... ‘ebből 2% vízotóttató, -ebből vtebWhitó Genezis az éltető erő / / ’ i§g ; Ajándék a termőföldnek javítja a savanyú talajokat gyorsan becJIdódik jól raktározható növeli a növény stressztűrő képességét szemcseszilárdsága és hőfoktűrése magasabb nem robbanásveszélyes magasabb terméshozamot, jobb minőséget eredményez 39°/o hasznosuló tápanyagot tartalmaz (Nitrogén 27% + 7% CaO* + 5% MgCT) Most Ön is jobb eredményeket érhet el, ha Pétisóra vált. TOVÁBBI INFORMÁCIÓKÉRT KERESSE SZAKTANACSADÓINKAT I ■ Dísi Janin* 30/630-9614 / ■ Godalávln* 30/830-9645 / ■ Si|»M József • 30/630-9648 ■ Oyetwi Edina ► 30/630-964B / ■Dobot távié* 30/630-0647 / ■ Németh Balázs► 30/630-9649 ■ OvfátyvmIn- Király ló/síf * 30/630-0631 NITROGÉNMŰVEK ZRT. • 8105 Fftfürdő, Hósők tete 14. •Tel: 88/620 100,180» fax: 88/620-102.181 • www.nitrogen.hu • nrt@nitmgen.hu • A Bige Holding csoport tagja Hirdetés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom