Észak-Magyarország, 2008. szeptember (64. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-18 / 219. szám

2008. szeptember 18., csütörtök hirdetes.eszak.hu /17 Fűtéskorszerűsítés - finanszírozás Tiszaújvárosban Ennek az épületnek a lakói több pályázaton is elindultak AZ ÖNKORMÁNYZATOK NEM TUDJÁK BEFOLYÁSOLNI AZ E NERGIAÁRAKAT, DE AZ ÁLLAMI PÁLYÁZATOKHOZ KAPCSOLÓDVA, ILLETVE HELYI RENDSZERT KIALAKÍTVA SEGÍTHETIK, ÖSZTÖNÖZHETIK AZ ENERGIAMEGTAKARÍTÁST EREDMÉNYEZŐ FELÚJÍTÁSI, KORSZERŰSÍTÉSI BERUHÁZÁSOKAT. TISZAÚJVÁROSBAN EGY TÖBB LÁBON ÁLLÓ KOMPLEX RENDSZER JÖTT LÉTRE, MINTEGY 200 MILLIÓ FORINTOS FORRÁST BIZTOSÍTVA A LAKÓÉPÜLETEK FELÚJÍTÁSÁHOZ, KORSZERŰSÍTÉSÉHEZ. Tiszaújváros önkormányzata már a 90-es évek közepén felismerte, hogy hozzá kell fogni az iparosított és hagy­ományos technológiával épült lakó­épületek felújításához, korszerűsí­téséhez. Húsz millió forintos pénzü­gyi alapot hozott létre, melynek kezelésével a Társasházak, Lakás- szövetkezetek, Egyedi Lakástulajdono­sok Érdekvédelmi Egyesületét (Lakás- tulajdonosok Egyesülete) bízta meg. Többszöri tőkeinjekció után az egye­sület jelenleg 37 millió forint fölött rendelkezik és nyújt maximum 3 mil­lió forintos visszatérítendő támogatást a pályázó lakóközösségeknek felújítási munkálataikhoz. Több éves múltra tekint vissza az az évi 10 millió forintos pénzügyi alap is, melyből lakásonként 10 ezer forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a társasházak a homlokza­ti- és végfalak szigetelésére, a lépc­sőházi nyílászárók cseréjére. A panelprogram önkormányzati támogatására évi 20 millió forint állt rendelkezésre, ám a lakóközösségek nem vágtak bele a felújításba. Egészen 2008-ig. Most ugyanis megpezsdült az élet, a tulajdonosok felismerték, hogy érdemes - sőt szükségszerű - eneria- megtakarítást eredményező beruházá­sokat végrehajtani. Ebben persze nagy szerepe volt annak, hogy az önkormányzat - for­rást is biztosítva - egy komplex rend­szert dolgozott ki a felújítások, kor­szerűsítések támogatására. Az állami pályázatokhoz kapcsolód­va a panelprogramban résztvevőknek a beruházási költség egyharmadát, lakásonként maximum 500 ezer forin­tos támogatást nyújt az önkormányzat. Az ÖKO- program keretében zajló fűtéskorszerűsítési munkálatoknál a bekerülési költség 15 százalékára, maximum lakásonként 23 ezer forint­ra számíthatnak a lakók. Kizárólagos önkormányzati támogatás is pályáz­ható. A hagyományos és az iparosított technológiával épült épületek felújí­tásánál ebben az esetben a beruházási költség 50 százaléka, maximum laká­sonként 400 ezer forint a támogatás összege. Az eddig említettek finanszírozására eredetileg 60 millió forintot különített el a képviselő testület. Az igények azonban ezt jóval meghaladják, 17 lakóközösség nyújtott be pályázatot, ezért a testület 153 millió forintra emelte a keretösszeget. A rendszer további elemeket is tar­talmaz. A már említett 10 millió forin­tos alap és a 37 millió forintos felújítási alap továbbra is létezik. Új elem viszont az ÖKO-programmal azonos fűtéskorszerűsítési, épület- gépészeti munkálatok kizárólagos önkormányzati támogatása, melynek keretösszege 30 millió forint. Ennek kezelését is a Lakástulajdonosok Egyesületére bízta a képviselő - testületet. Sikeres állami pályázatnál a beruházási költség 20 százaléka, maximum lakásonként 31 ezer forint a támogatás. Sikertelen pályázatnál, vagy állami pályázat nélkül a költség 30 százalé­ka, lakásonként maximum 46 ezer forint a vissza nem térítendő támo­gatás. Erre az alapra 11 lakóközösség nyújtott be pályázatot. Tiszaújváros 5500 távfűtött lakásá­nak csaknem 25 százaléka érintett most a különböző pályázatokon. Támogatott munkálatok- Utólagos hőszigetelési munkák elvégzése, nyílászárók szigetelése, cseréje, hóm lokzat és végfalak, valamint panelhézagok szigetelése, födém hőszigetelés.- Épületgépészeti rendszerek felújítása, korszerűsítése, meglévő fűtésberendezések, hőleadók, hőszabályozók, melegvíz-ellátási'berendezések, felvonók korszerűsítése, cseréje.- A lakások hőleadóinak egyedi szabályozásához szükséges berendezések (termosztatikus szelepek) beszerelése.- A lakások egyedi hőfogyasztásának mérésére, vagy az épület hőfogyasztásának lakásonkénti költségmegosztására alkalmas mérőeszközök (hőmennyiség mérők és/vagy költségmegosztók) beszerelése.- Az épület fűtési rendszerének átalakítása, ezen belül: • Strangszabályozók beépítése vagy cseréje • A mérhetővé vagy szabályozhatóvá tétel érdekében az egycsöves átfolyós rendszerű fűtésrendszer átalakítása a hőleadók elé beépített átkötő szakaszokkal, vagy az egycsöves fűtési rendszer helyett új, kétcsöves fűtési rendszer kialakítása. Sokan a végfalak szigetelésével kezdik az energiamegtakarftási munkálatokat Szitka: Megérte konfliktusokat vállalni Kazincbarcikáért Modern, élhető munkát és otthont adó új város épül MÍG A KILENCVENES ÉVEK HAZÁNK TÖBB VOLT IPARI VÁROSÁNAK A MÁSOOVIRÁGZÁSÁT HOZTA, AODIG KAZINCBARCIKÁT A VESZTESÉGEK, A STAGNÁLÁS, AZ ÚTKERESÉS JELLEMEZTE. A FŐFOGLALKOZTATÓ VEGYIPAR MELLETT NEM NŐTTE KI ÚJABB NAGYFOGLALKOZTATÓ MAGÁT, AMINEK AZ LETT A KÖVETKEZMÉNYE: A FIATALOK ÉVEK ÓTA ELVÁNDOROLNAK A VÁROSBÓL. A 2006-BAN MEGVÁLASZTOTT VÁROSVEZETÉS AZT TŰZTE CÉLUL: MUNKÁT ÉS OTTHONT ADÓ MODERN, ÉLHETŐ KISVÁROS LEGYEN KAZINCBARCIKA. Két nagyon nehéz év telt el a meg­választása óta, polgármester úr. Ezt az időszakot számtalan nehéz és vitatott döntés jellemezte. Visszatekintve: érdemes volt ennyi konfliktust vállalni? A leghatározottabban azt tudom mondani, hogy igen, megérte. Megérte, mert látszanak a kemény munka eredményei. Hogy mire is gon­dolok pontosan? 2006 őszétől kezdve végrehajtottunk egy nagyon kemény intézmény- és működés-racionalizálási programot, amely iskolaépületek kivonásával, dolgozók elbocsátásával, a bent maradt dolgozók munkájának hatékonyabbá tételével járt. Az újragondolások és az át­szervezések eredményeképpen Ka­zincbarcika ma sokkal erősebb gaz­dasági lábakon áll, mint két éve. * Úgy is mondhatnám, minden meghozott áldozat Kazincbarcika javát szolgálta. Pontosan hogy is áll akkor ma Kazincbarcika? Megfeleztük a város hiányát, azaz ma a város olcsóbban és ésszerűbben gazdálkodik, mint annak előtte. Ész­szerűbben gazdálkodunk, és haté­konyabban dolgozunk, ami miatt több energiát és figyelmet tudunk fordítani a város fejlesztésére és a munkahely- teremtésre. A 2008-as forráshiányunk már csak 436 millió forintra várható úgy, hogy míg 2007-ben ugyanebben az időszakban 450 millió forintos hitelfelvétellel dolgoztunk, ebben a félévben nem volt szükség a hitelfelvételre; és úgy, hogy 2006-ban 1 milliárd forint volt a forráshiány. Városfejlesztés alatt a város által benyújtott fejlesztési pályázatokra kell elsősorban gondolni? Igen. Nagyon sok kollégánk na-gyon sok munkája van abban, hogy ilyen jól szerepelünk az EU-s és a hazai pályázatokon. Hadd említsek néhány példát: 41 millió forintot költünk óvo­da- és orvosirendelő-akadálymentesí- tésére, 34 millió forintot játszótér felújításra, 41 millió forintot a közbiz­tonságot elősegítő térfigyelő rendszer fejlesztésére, míg útfelújításra, kör­forgalom-építésre pedig megközelítő­leg 110 millió forintot. Sikeresen szereplünk a Pollack Mihály Általános Iskola rekonstrukciójára, valamint az Ipari Park fejlesztésre és az Inkubátor- ház építésére beadott pályázatokon. Ezen pályázatok eredményeképpen közel egymilliárd forint fejlesztési pénz érkezik a városba. Sokszor beszéltünk már arról, hogy a 2007-es év az alapok megteremtésének az éve lesz, az idei esztendő a pályázatok éve, 2009 pedig az építkezések éve lehet. Mit jelent pontosan ez az „inkubátor- ház" projekt? Nagyon jó, hogy megkérdezte, hiszen sokan kérdezték tőlem is vicce­sen, hogy miért akarjuk az újszülöt­teket kivinni az ipari parkba? De szó sincs erről! Inkubátorháznak a Ka­zincbarcikai Ipari Park azon épületét hívjuk, amely első telephelyül szolgál, addig az Ipari Parkba települő vagy ott létrejövő, születő vállalkozások számá­ra addig, míg a vállalkozás fel nem építi saját gyárát, telephelyét üzem­csarnokát. Éppen ezért, ahogyan egy inkubátor az újszülöttnek, úgy nyúj­tunk mi is segítséget a Kazinc­barcikára települő vállalkozásoknak. Az a célunk, hogy új munkahelyek jöjje­nek a városba. Tudjuk, hogy egy igazi, jó és szerethető európai kisvároshoz munkahelyek, biztonság és széles körű szolgáltatások kellenek. Ez lesz tehát az „új Kazincbarcika", miről a megválasztásakor beszélt? Igen. A város vezetése, a képviselő- testület tagjai, a hivatal, az intézmé­nyeink és a gazdasági társaságaink dolgozói egy olyan város megterem­tésén fáradoznak, ahol van munka, biztonság és ahol mindenki megtalál­ja az igényeinek megfelelő szolgál­tatásokat, a kultúrától kezdve a spor­ton, a kereskedelmen és a szórakozá­son át egészen a közszolgáltatásokig vagy az egészségügyig. Ezek nagyon szép szavak polgármester úr, de hogyan lesznek ebből kézzel fogható eredmények? Sok munkával, jó minőségű pályázatokkal és kitartó lobbizással. Ma nagyon éles a verseny a városok között a sokmilliárdnyi fejlesztési for­rásért ebben a régióban. Mindenki meg akarja mutatni, hogy az ő váro­suk a legérdemesebb ezekre a pénzekre. Ebben a kemény verseny-, ben kell helytállnunk, itt kell tudni jól szerepelni, jó ötletekkel, jó pályáza­tokkal, mert ezekből lehet igazi fejlődést elérni. Lekopogom, eddig jól szerepelünk, csak gondoljunk az előbb már említett iskolai, ipari park vagy térfigyelő rend­szer pályázatokra. És még három nagyon nagy projektünk elbírálás alatt van. Ezek a pályázatok a belváros felújítását és bővítését, nagy lélegzet­vételű panel-rehabilitációt és a lesza­kadó városrészek rendbe tételét céloz­zák. Sok munka vár még ránk, de hiszem, hogy az út legnehezebb részén, a megtakarításokon, itt Barcikán már túl vagyunk. Zárásképpen hadd kérdezzem meg,- bár talán már unja a kérdést -, áll most a kórház dolga? A sikertelen népszavazást követően újabb pályázatot írtunk ki a kórház üzemeltetésére, de ahogyan a nép­szavazás éjszakáján is elmondtam-, hallom a kórházért aggódók hangját, értem az aggodalmukat és igyekez­tünk olyan kiírást készíteni, amely tar­talmazza az általuk elvárt szempon­tokat. A pályázatok beérkeztek, most a szakmai bírálat folyik, a képviselő- testület pedig szeptember végén dönt a pályázatok sorsáról. Bízom benne, hogy hamar és meg­nyugtatóan rendeződik ez az ügy is, és még nagyobb erőt tudunk a város érdemi fejlesztéséhez csoportosítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom