Észak-Magyarország, 2008. július (64. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-05 / 156. szám

2008. július 5., szombat ÉSZAK AKTUÁLIS / 9 MÖOSZ: uniós kapcsolatok Miskolc (ÉM - KT) - Az elkötelezettségi megállapodásokról tartott sajtótájékoztatót dr. Odor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke, Elmondta: Magyarország mind a tizenkilenc megyei önkormányzatának élő együttműkö­dése van Franciaország megyei, vagy regio­nális önkormányzataival. Ennek jegyében dr. Odor Ferenc a tizenkilenc megyei önkor­mányzatot tömörítő Megyei Önkormányza­tok Országos Szövetségének elnökeként Pá­rizsban írta alá megállapodást a francia társszervezetekkel. A megbeszélések során egy másik fontos döntés is született: mindhárman csatlakoz­nak július 15-én, a franciaországi Avignon- ban megalakuló Európai Középszintű Ön- kormányzatok Föderációjához. Balra Szirtes Gábor rendező-főszereplő, jobbra Vida Péter főszereplő (Fotó: Kocsis Zoltán) Elnézést a hibáért... Miskolc (ÉM) - Tegnapi lapunkban tech­nikai okok miatt hibásan jelent meg a Szir­tes Gáborral készült interjú címe (helyesen: Botrány helyett siker az operában), s lema­radt a cikk utolsó néhány szava. A hibáért olvasóink elnézését kérjük. A cikk apropója a Botrány az operában című bohózat tegnapi bemutatója volt. A HIÁNYOS KÉRDÉS ÉS VÁLASZ „ÉM: Az olvasható a darabról, hogy a világ egyik leg- népszerűbb bohózata. Ön hogy látja, mi a titka? Szirtes Gábor: Ken Ludwig híres broadway-szerző ír­ta, de szerte a világban játszották már. Profi szerző, tudja mennyi komolyság és mennyi vidámság kell a si­kerhez, szinte patikamérlegen adagolta mindkettőt. A történetről dióhéjban: egy clevelandi operaházba - én játszom a színházigazgatót - várják vendégsze­replőnek a világhírű tenoristát. Nagy esemény ez, ilyen még nem volt a poros kisváros életében. Hatalmas be­lépti díjat szednek, teltház várható, mindenki készül, ám a tenorista késik. Aztán megérkezik, de nincs ben­ne köszönet: kiderül, meglehetősen rossz állapotban van. Félreértések sorozatán át bonyolódik a történet, a szereplők saját, piti, önző szándékai mozgatják elő­re a darabot - mindez sok-sok humorral. Az előadás egyébként a következő évadban is műsoron marad, a Kamarszínházban látható majd." „A közút lapít, mint a nyuszi" A tegnapi demonstráció felirata (Fotó: Osztie Tibor) ■ Most már nem csak elk..., de lapítanak is. Ezt hirdették a szikszói transzparensek. Szikszó (ÉM - NSZR) - Új­ra tüntettek Szikszón a Tán­csics utca lakói. Június elején már tartottak félpályás útle­zárást, ezzel tiltakozva az ut­cájukon áthaladó busz- és te­herautó-forgalom ellen. Már a korábbi demonstrációnál el­mondták: utcájuk kétirányú- sításával a zaj elviselhetetlen­né vált, a keskeny utca élet- veszélyes, a házak megrepe­deztek. Az utcát 2006 január­jában kétirányúsították, ami­kor a város főterét felújítot­ták - mondta korábban la­punknak Simkó Sándor, a de­monstráció szervezője. Hozzá­tette: a házak közötti keskeny útszakaszon járnak a buszok, a teherautók itt szállítják a dögöket. Kitettek ugyan egy 30 kilométeres táblát, de sen­ki nem tartja be ezt a korlá­tozást - hangsúlyozta. Korábban azt írták transz­parenseikre a tüntetők: „Az utcánkat elk..., nem is kicsit nagyon.” Ezt most a követke­zőkkel egészítették ki: „A köz­útkezelő lapít, mint nyuszi a fűben.” Az út a Magyar Köz­út Kht. -hoz tai'tozik, a tünte­tők szerint nem sikerült velük a kapcsolatot felvenni.. Megoldások Stoll Gábor, a Magyar Köz­út Kht. regionális ügyvezető igazgatója ezt másképp gon­dolja. A probléma a város fő­térrekonstrukciójával kezdő­dött - mondta -, hiszen ez az út korábban az önkormányza­té volt, de a beruházás miatt csere történt. A közút hosszú távú tervei között szerepel, hogy egy má­sik útra terelik át a forgalmat, egy' ezzel párhuzamos utcára - tudtuk meg. Erre 10 éve van terv, de nincs forrás a meg­valósításra - magyarázta az ügyvezető igazgató. Azt azonban megígérte: két héten belül, az érintett ható­ságokkal, köztük az önkor­mányzattal bejárást tartanak a területen. Ekkor eldöntik, hogy szükséges-e rövid távú intézkédést hozni a forgalom­változásban. ÍSIAKemf/ppe/c boon.hu •Korábbi cikkünk a témában (PDF, 56 kB) Gryllus Dorka is kalákázik Kaláka. A jövő hét­végén kezdődik a feszti­vál: íme egy kis ízelítő tavalyról. (Fotó: ÉM-archív) ■ Gryllus Dorka már többször részt vett a Ka­láka Fesztiválon. Most más minőségben lesz itt. Miskolc (ÉM - SZG) - Gryllus Dánielt, a Kaláka együttes vezetőjét kértük ar­ra, hogy ajánlja számunkra a jövő hétvégi fesztivált. Ami­nek a középpontja a Diósgyő­ri vár, de több más helyszí­nen is zajlanak eseményei. „Dani” - a legtöbbeknek, kortól függetlenül Dani - az­zal kezdte, hogy minél tovább tart valami, annál jobban örül az ember, hogy még mindig... így van ő, és reméli, így van­nak sokan a fesztivállal, amely most nevet változtatott. Egyszerűsödött az elnevezés: nem főik, nem nemzetközi (tudja mindenki, hogy azért ez is, az is), hanem „csak” Ka­láka Fesztivál. Gryllus Dániel nagy-nagy öröme, hogy szülei(k, mert ugye Vilmoséi is) most is itt lesznek. Édesanyja 84, édesap­ja 86 éves. És most először nem a közönség soraiban, ha­nem a pódiumon lesz lánya, neki Dorcsi, nekünk: Dorka. A RotFront nevű nemzetközi formáció „állandó special guest státusú tagja”. Arany János is Gryllus Dániel számára kü­lönleges jelentőségű a nyitó rendezvény, a csütörtöki kon­cert a városháza udvarán. Mint mondja, bensőséges han­gulata van az udvarnak, aho­vá olyanok is elmennek, akik­nek esetleg fárasztó lenne fel­menni a várba. (A szülők? - kérdezzük. Ők a várba is - fe­leli.) Amit még fontosnak tart elmondani: az idén megint gazdag lesz a paletta. Azt au­tentikus főiktől a feldolgozá­sig, a rockosig, az énekelt-ver- sesig sok ága-boga jelenik meg a Diósgyőri várban és a városban. És ők? A Kaláka? Az idén jelent meg az Arany János-lemezük - mond­ja és erről is játszanak majd dalokat, olyanokat, amik eddig nem hangzottak el a fesztiválon. l$ÍM(emf/ppefr. boon.hu •A 29. Kaláka Fesztivál programja (PDF, 407 kB) ÉM-INTERJÚ: Ascher Tamással, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorával 1 » J > < ) > i 1 i ) J t i i t j j j t > I / i i < ) ) > > > > > ' > * * * < J 4 4 1 1 * ' >< < > > > > i > >> > > J > J 1 J I i I I < ) 4 1 i > < ) i i J i 1 1 ) ) i > 1 I ) I j i 1 > i j i 1 i 1 I 1 i > ) > ) I i 1 > < ) j J 1 > I M ) j J > i j i i > ) < > i t i > I I ) i ) J ) I J i 1 1 ) j J Védelmet a politikai lerohanások ellen! Ascher Tamás rektor (Fotó: Osztie Tibor) ■ Szinte hazajár már Ka­zincbarcikára Ascher Ta­más, a Színház- és Filmmű­vészeti Egyetem rektora. Buzafalvi Győző gyozo.buzafalvigieszak.boon.hu Kazincbarcika (ÉM) - A július 2-6. közötti XIX. Ifj. Horváth Ist­ván nemzetközi színjátszó feszti­válon - amely a hazai amatőr színházi találkozók egyik legran- gosabbja - Ascher Tamás, a zsű­ri elnöke, aki interjút adott la­punknak. ÉM: Ön igencsak ambicionálja, hogy lehetőleg minden komo­lyabb, struktúrán kívüli szín­házi találkozón ott legyen, mint ahogy ezt most is teszi Kazincbarcikán. Ezek a kezde­ményezések mennyiben járul­nak hozzá a színház megúju­lásához és miben látja ezek je­lentőségét? Ascher Tamás: Először 1978-ban voltam zsűritag Kazincbarcikán az Ifj. Horváth István nemzetkö­zi színjátszó fesztiválon, azóta szinte minden alkalommal itt va­gyok. A pártállam éveiben lét- szükséglet volt, hogy legyenek olyan műhelyek, amelyek enyhí­tik a cenzúra szorítását. Életadó közösségek formálódtak, ugyanak­kor kísérleti terepül is szolgáltak, amire nem adódott máshol mód, csak vidéken. A rendszerváltás óta sokkal gazdagabb lett a szín­házi paletta, nincs cenzúra, legfel­jebb a nézettségi mutatók határoz­zák meg a műsorpolitikát. Válto­zatlanul nagyon fontosnak érzem, hogy a szűk szubkultúrában, tá­vol az ismertség elvárásaitól szü­lessenek meg azok a kezdeménye­zések, amelyek pezsdítőleg hatnak egész színházi életünkre. Ez a do­log természeténél fogva így mű­ködik. Én ma is kíváncsi, érdek­lődő személy vagyok, nem szűn­tem meg tanulni, ezért gyakran eljövök ilyen helyekre. ÉM: Mi várható a színházi tör­vényben? Intézményeket támo­gat-e, avagy előadásokat? Ascher Tamás: Nem a megfelelő embertől kérdezi ezt, nem igazán vagyok képben. Nem olvastam el figyelmesen a törvénytervezetet. Olyan előkészítő bizottságban te­vékenykedtem, amely a színház pedagógiájával foglalkozott. Ez vé­gül kimarad a színházi törvény­ből. Véleményem persze van: a színházi törvény két fontos dolog­ról szólhat. Az egyik: rögzítené­nek egyfajta anyagi kikötéseket. Köteleznék a pénzadó szerveket a színházak támogatására. Nem biztos, hogy így lesz, de jó lenne elérni. A másik: védelmet kellene nyújtani a politikai lerohanások, anomáliák ellen! Védelmet a szak­mának a durva pártérdekekkel szemben. ÉM: Szükség van-e ennyi kő- színházra, vagy inkább keve­sebb befogadó társulat legyen? Például ha Miskolc, Nyíregy­háza, Debrecen és Eger egy társulat lenne, de négy hely­színen... Melyik álláspontot pártfogolja? Ascher Tamás: Ezzel egyáltalán nem értek egyet. A lokálpatriotiz­mus mindig fontos táptalaja volt a vidéki társulatoknak. Szüksé­ges, hogy ez az inspiráló erő meg­mozduljon a színházban és a vá­rosban is. Színházpolitikai ügyek­kel az utóbbi időkben nem fog­lalkozom direkt, csak benyomá­sok, álláspontok alakultak ki ben­nem. Helytelen lenne bármilyen vidéki színházat megszüntetni! Élettel kell megtölteni: bőven van­nak robosztus, fiatal tehetségek, akik lendületbe hozzák a színhá­zi világot. ÉM: Hogyan illeszkedik mindehhez az ön intézményé­nek, a Színház- és Filmművé­szeti Egyetemnek a képzési gyakorlata? Rektorként hogy látja: el tudnak-e helyezkedni az ott végzett hallgatók? Ascher Tamás: Problémák voltak a színházban való elhelyezkedés­sel. Ennek két oka van: egyrészt sokkal több intézmény jött létre, mint korábban, így például a kaposvári egyetem. Másrészt csökkentek a színházak anyagi forrásai, lehetőségei. Viszont nagy igény van a bábszí­nészekre, de a tévés szakon vég­zettek is ^ ­.. találnak jg maguk­nak ál-| lást. ÉM: Nö­vendékei friss szellemi­séget visznek a szín­házi berkekbe, erjesztő hatással vannak arra a társulatra, ahová bekerülnek. Az iskolá­ban modern dolgokat oktat­nak nekik. Amelyik színház­ban nincs fiatalítás, lehet-e igazi teljesítmény, modernizál­ható-e egyáltalán a színház a fiatalok nélkül? Ascher Tamás: Mesterséges ez a probléma. Ma már az a gyakorlat, hogy a színházakban dolgozó fia­tal szakemberek is tanítanak egyetemünkön, elég csak megem­lítenem Zsótér Sándor, Pintér Bé­la és Balázs Zoltán nevét. Akik mozgatják a színházi szálakat, azok mind képviseltetik magukat nálunk. Az egyiknek osztálya van, a másik kurzusokat vezet. A Színház- és Filmművészeti Egyétem nem merev, klassziku­san elzárkózó intézmény, sőt! Jó példával szolgál a Katona József Színház, a Vígszínház, az Örkény Színház, a debreceni és a kapos­vári színház. A frissen végzettek fontos szerepeket kapnak. Szeren­csére nincsenek merev határok a színházi életben. Tettenérhető az érdeklődés, a kíváncsiság és az új­fajta megszólalási igény. •■■■■F http. szinhn.boon.hu Az interjú teljes változatával

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom