Észak-Magyarország, 2008. július (64. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-31 / 178. szám

2008. július 31., csütörtök AKTUÁLIS /7 HÍRCSOKOR • Orgonaestek. A Filharmónia Kelet- Magyarország Kht. a Collegium Musicum sorozat keretében orgonaesteket rendez a Műemlék Avasi Református templom­ban: augusztus 4-én hétfőn este 7 órakor lllényi Katica hegedül és Karosi Bálint or­gonái, augusztus 11-én este 7 órakor St. Martin klarinétozik és szaxofonozik, Sza­bó Balázs orgonái. • Opera a Szinva teraszon. Donizetti vígoperájának, a Szerelmi bájitalnak a miskolci V. Molnár Judit operaénekes a főszereplője. Az operát pénteken este 8- kor a Szinva teraszon láthatják az érdek­lődők. Az operaest ingyenes. Gazdira vár a képen látható hat hetes kiscica. Egy állatbarát hölgy talált rá, és ideiglenesen gondozásába vette. Nem tudja megtartani, ezért végleges ott­hont keresnek számára. Érd.: 70/379-8176. Permetezik a fákat Miskolc (ÉM) - Az idén is megtörténik Miskolc közterületi fáinak kártevők elleni védelme. A COMBI Kft. Miskolc közterüle­tein augusztus 5 és augusztus 13. között vég­zi a kora esti, éjszakai, és kora hajnali órákban a fapermetezést. A felhasznált anyag: Mirage 45 EC 0,3-0,5 1/ha koncentrációban, Decis 2,5 EC 0,04 száza­lék, Ferticare 0,2 százalék, Vektafid-A 1 1/ha. fOVÁRRI INFORMÁCIÓK- Munkaeqészséqűqyi várakozási idő: 0 nap. __________- Élelmezésügyi várakozási idő: 30 nap.- Méhekre veszélyesség: mérsékelten veszélyes.- Vizekre veszélyesség: kifejezetten veszélyes. Részleges napfogyatkozás - a csillagvizsgálóban Miskolc (ÉM) - Augusztus 1-jén, pénteken részleges napfogyatkozás lesz megfigyelhető Magyarországról. A jelenség kezdete 11 óra 2 perc, vége 12 óra 44 perc. A miskolci Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló a je­lenség ideje alatt rendkívüli nyitvatartással várja az érdeklődőket. ÉSZAK Cím: Miskolc, Dorottya u- O-AEV kisvasút végállomásánál). Web: „Egyedülálló ez a fejlesztés" ■ Ünnepélyes keretek között írták alá a mechatronikai ipari park támogatási szerződését. Miskolc (ÉM - HM) - Teg­nap a városháza dísztermében történelmi pillanatnak nevezte több hozzászóló is az ese­ményt: Molnár Zoltán, a MIK Zrt. vezérigazgatója és Fran- csics László, az Észak-Ma­gyarországi Regionális Fejlesz­tési Ügynökség ügyvezető igaz­gatója aláírta Mechatronikai Ipari Park - Pólus Park című projekt támogatási szerződését. Az iratokat aláírásával je­gyezte Molnár Csaba, a Nem­zeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára, Fedor Vilmos, Miskolc alpol­gármestere, Dr. Tóth János, az IPE - Ipari-, Tudományos-, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesületének elnöke illetve Dr. Halmai Gyula, a Miskolc Holding Zrt. elnök-i­gazgatója is. Új munkahelyek- Miskolc ledolgozta azt a hátrányát, amit a rendszervál­táskor az ipari szerkezetváltás­sal el kellett szenvednie. En­nél innovatívabb, progresszí- vebb fejlesztést el sem lehet képzelni, mint a Mechatroni­kai Ipari Park: Magyarorszá­” emtippek boon.hu •Sajtóközlemény a szerződés aláírásáról (PDF 58 kB) gon egyedülálló fej­lesztésről van szó - mondta ünnepi beszédében Molnár Csaba államtitkár. S hangsúlyozta, Miskolc eddig is jól teljesített az uniós pályáza­tokon, s ez továbbra is várható. Megjegyez­te, a foglal­koztatottak száma, s a megtermelt nemzeti ér­ték is a duplájára fog növekedni 2012-re a mosta­ni beruházás következménye­képpen. Fedor Vilmos alpolgármes­ter arról beszélt, hogy Mis­kolc nem elégszik meg azzal, hogy behozta a lemaradását, hanem szeretné elérni, hogy valódi régióközpont legyen. Hangsúlyozta, bízik benne, si­kerül elérni, hogy a Miskolci Egyetemen végző fiatalokat a most keletkező munkahelyek­kel meg tudja tartani a város. Kiemelte, a most aláírt pro­jekttel arról is döntés szüle­tett, hogy a város megépíthe­ti a Bosch utat. 700 millió forint A Miskolci Ipari Park bőví­tését megvalósító, közel 1,4 milliárd forint összértékű fej­lesztés, az úgynevezett Mecha­tronikai Ipari Park projekt, 2007. augusztusában kiemelt minősítést nyert. így a pro­jekt az Új Magyarország Fej­lesztési Terv keretében, az Európai Unió 50 százalékos (700 millió forintos) támogatá­sával valósulhat meg. Az ipari park fejlesztésével a város elsősorban munka­helyteremtő beruházásokat megvalósító befektetők számá­ra kíván vonzó lehetőséget te­remteni. A TEGNAP TÖRTÉNTEK HÁTTERE Miskolc az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében közel 700 millió fo­rint vissza nem térítendő támogatást nyert az új Mechatronikai Ipari Park megépítésére. A kiemelt projektnek köszönhetően lehetővé válik Miskolc város és vonzáskörzete gazdasági struktúrájának korszerűsítése, versenyké­pesséqi feltételeinek javítása és a helyi foglalkoztatás bővítése.______________ A Miskolci Ipari Park (MIP) 68,5 hektáros területe a Gazdasági és Közleke­dési Minisztérium döntése alapján 2005 decemberében nyerte el az „Ipa­ri Park" címet. _____________________________ ________________________________________ Az elmúlt két évben a betelepült vállalkozások részére történt értékesíté­sek következtében azonban korlátozottá vált a további beruházások foga­dására alkalmas szabad ingatlan. Az elmúlt időszakban megélénkült be­fektetői érdeklődés miatt az ipari park fejlesztése és bővítése létfontossá­gú a város fejlődése szempontjából, ezért 2007-ben a MIK ZRt. megvásá­rolta a miskolci önkormányzattól az ipari parkkal határos repülőteret, így a MIP területe további 45 hektárral bővült. Belevágnának ismét Tapolcán Miskolc (ÉM - SZG) - Is­mét belevágnak a tapolcaiak. Mármint az önállósodási kez­deményezésbe. Megérkezett hétfőn a miskolci polgármes­teri hivatalba az a Tapolca Leválását Előkészítő Bizottság által összegyűjtött 896 aláírás, mely helyi népszavazást kez­deményez annak érdekében, hogy a Miskolc részét képező Tapolca leváljon a városról, és önálló községként működ­jön tovább a jövőben. A témá­ra - természetesen - visszaté­rünk, már csak azért is, mert legutóbbi cikkünk ugyancsak számos, érdekes, értékes hoz­zászólást indukált a BOON- on. Most viszont megpróbál­tuk összegyűjteni az érveket a leválás mellett, s ellene:.. PRÓ ÉS KONTRA A LEVÁLÁSRÓL Érvek a leválás mellett: A városrész helyzete, a tapolcaiak ál­tal hiányolt fejlesztések, az idegen- forgalom csökkenése, a strandtalan- ság, a közterületek állapota, a rossz utak, az áramszolgáltatás anomáliái, a csatornahálózat elégtelensége. A volt Juno és egykori ABC éktelenke­dése, • a bolt hiánya, a Tapolcán „megtermelt" pénzek Miskolc javá­ra történő felhasználása, be nem vál­tott ígéretek. Wellness szálló „eről­tetése" a volt strand területére, a ta­polcaiak véleményének figyelmen kí­vül hagyása az oda szóló fejlesztési projekt megfogalmazásakor, komoly bizalmi válság a városi önkormány­zat és a tapolcaiak között: nem hi­szik el, amit a város ígér. A fejlesz­tések közül egyedül a Barlangfürdő valósult meg, az is pályázati pénz­ből. Semmi más nem történt Tapol­cán. Miért befektetőkben gondol­kodnak? Miért nem abban, hogy kis lépésekben, mint a Barlangfürdőt, fejlesszék a tapolcai strandot? Érvek a leválás ellen: _____________ Tapolca önállóan nem jutna hozzá uniós pénzekhez, a fejlesztési pro­jekt mind az ott élők, mind az ide­genforgalom (együttes) fejlesztését szolgálja, fürdőt csak magánbefek­tető tud csinálni, ha megéri neki (szállóval vagy bevásárló-szórakozta­tó központtal). Tapolca infrastuk- túrájának javítására eddig is sok tíz­milliót fordított a város, a Barlang- fürdő fejlesztése milliárdokba került. Ha önálló lenne a település, képte­len lenne „megélni". Az Integrált Vá­rosfejlesztési Stratégiában hangsú­lyos szerep jut Tapolca fejlesztésé­nek. Az uniós támogatással megva­lósítható milliárdos beruházások cél­ja a tapolcai közösségi fejlesztések.. Például sétányépités, őspark és csó­nakázó tó rehabilitációja, kerékpárút fejlesztése, zöld felületek megújítá­sa, új parkolók kiépítése, stb. Talál­nak olyan beruházót, aki nagy tö­megturizmusra épülő strandot épít? Nem, de ez nem is a város feladata. Tapolcán. Naponta j sok százan megfordul­nak a városrészben, hogy fürödjenek, sétál­janak, pihenjenek. (Fotó: Osztie Tibor) NEKROLÓG: Teliinger István Kondor Béla-díjas grafikusművészre Kákóczky András művészettörténész emlékezik jjjjjjjjjjjjj-ljjjj J j J J J J J J JJ JJJJJJJJJJJJJJJJ J j'j J J Jj Jj J J J J j J\j j Jjj-Jgjj JJ j J j j j j j J J J j-J v/JV J J-J-J J J J J JJ J JxjÚ JJ J J J J J J J J J j ÍV J jr’S-S'J-ŰJ jjW jJtJS-J'J J J J j j j J J j j J v j j j jjjjJjjjjjj „Művészetünk eredeti és jellegzetes alakja távozott közülünk" Tragikus hirtelenséggel, 2008. július 17-én 68 éves korában el­hunyt Teliinger István grafikus- művész. Ismét eltávozott egy ere­deti és jellegzetes alakja Miskolc képzőművészeti életének. Nehéz pár sorban egy alkotó ember életét, művészetét összefoglalni. így nem a teljesség a célja ennek az írás­nak, hanem egy vázlatos összeg­zés, egy pillanatnyi emlékezés. Teliinger István 1940-ben Mun­kácson született, de kora gyer­mekkorától élt és dolgozott Mis­kolcon. Kitanulta a lakatos szak­mát, leérettségizett, technikusi oklevelet szerzett. A hétköznapi munka mellett már ekkor elkez­dett érdeklődni a képzőművészet iránt. Intézményesített művész- képzésben soha nem vett részt, de a 60-as évek pezsgő miskolci képzőművészeti életében segítsé­get kapott az itt dolgozó grafiku­soktól, Kondor Bélától, Csohány Kálmántól, Lenkey Zoltántól. Ö Lukovszky Lászlót tekintette mes­terének, mentorának. 1967-ben a IV. Miskolci Gra­fikai Biennálén állított ki elő­ször. 1969-ben már önálló tárla­ton mutatta be al­kotásait. A 60-as évek végétől vett részt kollektív re­gionális, országos és nemzetközi kiállításokon és rendszeres időkö­zönként rendezett önálló tárlato­kat. Tagja volt a Fiatal Képző­művészek Stúdiójának, a Ma­gyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Grafi­kusművészek Szövetségének, a Kisgrafikai Barátok Körének. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Társa­ságot illusztrációival, kiadvá­nyok szerkesztésével megalaku­lásától segítette. Legnagyobb sikereit, elismeré­seit a sokszorosított grafika műfa­jában érte el. Kiemelkedő volt iro­dalmi művekhez készített illusztrá­ciós és kisgrafikai munkássága is. A grafika, a rajz fekete-fehér vilá­ga mellett mindig is érdekelték a színek. 1990-es évektől munkái­nak nagy részét a festmények, a színes alkotások töltötték ki. Művész volt, aki érzelmeit, gondolatait, rögeszméit, a világ­ról és az emberekről alkotott vé­leményét képekben fogalmazta meg. Hitte, nogy az általa feldol- ozott témák, az általa készített épek nemcsak sajátmagának, hanem másoknak is fontosak, és alkotásai adnak valamit az em­bereknek. Remélte, hogy ezen munkái részei lesznek világunk­nak, életünknek. Érett műveire a konstruktiviz­mus, mint művészettörténeti ka­tegória a jellemző, - a szín, a folt és a vonal konstruktivitása -, és a poétikus jelleg. Elmondható róluk, hogy egy konstruktív, mér­tani líraiság a sajátjuk. Művei - a szerkesztettség mellett - megma­radnak szárnyaló, szabad, a fo­galmakat, a téziseket egyénien értelmező alkotásoknak. Munkái az egymást kiegészítő, összekap­csoló vonal- és színfelületek játé­kosságával feloldják a mértani formák zárt világát és a művészi absztrakció során, megjelenik bennük a feloldódás, az egyen­súly és maga az ember. Képzőművészeti tevékenysége mellett - családja és saját maga megélhetését biztosítandó - a rendszerváltás előtt technikus­ként, építésvezetőként dolgozott különböző állami vállalatoknál, majd nyugdíjazásáig alkalmazott grafikát oktatott a Gábor Áron Művészeti Szakközépiskolában. Sokan talán pesszimistának, ta­lán rosszkedvűnek tartották. De sohasem volt kedvetlen, soha nem veszítette el az érdeklődését semmi új iránt. Még akkor sem, ha úgy érezte, valami nem az ő világa már, nem zárkózott el tőle, megpróbálta megismerni és megérteni akkor is, ha úgy gon­dolta, hogy foglalkoznia egy újabb generációnak kell már vele. A legkíméletlenebb kritikával talán önmagát, saját munkáit te­kintette. Megadatott ugyan szá­mára a siker (Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagsága - 2006, Kondor Béla-díj - 2007), s ha tudott is ennek örülni, mint­ha önvédelemből igyekezett vol­na független maradni tőle. Tud­nia kellett, hogy jó és fontos, amit csinál, még akkor is, ha voltaképpen sokszor munkált benne dac és düh. Meglepően kereknek és egész­nek érzem az egyáltalán nem le­zárt életművét. Legutolsó mun­kálkodása - képzőművészeti al­bum, katalógus készítése - nem a lezárást, hanem az összegzést célozta meg. Aggódott meglévő műveiért és közben folyamatosan újakon dolgozott. Szomjazott a sikerre, elismerésre, de valahogy félt is tőle. Életműve remélhetőleg méltó helyre kerül, és közkinccsé válik. Teliinger István temetése ma délelőtt 11 órakor lesz a Mindszenti temetőben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom