Észak-Magyarország, 2008. július (64. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-01 / 152. szám
2008. július 1., kedd ÉSZAK OPERAFESZTIVÁL /11 Metál-nagyi és az Epica Miskolc (ÉM) - Az operafesztivál kiemelkedő sikere volt a jégcsarnokbeli Epica koncert: a szimfonikus métáit játszó holland zenekar a miskolci, kibővített Reményi Ede Kamarazenekarral és a színház énekkarával lépett együtt színpadra. Nagy Zsófia, a reményisek vezetője csupa szépet mondott nekünk a közös munkáról. Szerinte már az első eredménye is megvan a koncertnek: a honlapjukon (www.kamarazenekar.hu), több olyan bejegyzés érkezett metálrajongóktól (is), hogy szívesen ellátogatnának a zenekar kamarakoncertjeire.- Ha ez az útja, hogy népszerűsíteni lehet a komolyzenét, már megérte - fűzte hozzá. Megemlítettük, jó volt a nézőtéren látni, hogy még az idősebb zenészeket is elragadta a metálzene varázsa. Nagy Zsófia helyeselt, a nagybőgősüket kedvesen „Metál-nagyi- ként” emlegetik a honlapon. Aki egyébként „civilben” klasszikus zenét tanít a zeneművészeti főiskolán. Az Epica a szerkesztőségünkben (Fotó: Ádám János) Az olvasó Volt-e elég tolmács? Miskolc (ÉM) - Egy idős angol házaspár is részt vett a fesztivál több programján, mesélte olvasónk. Nagyon elbűvölte őket a fesztiválba város és a szállásuk is tetszett, de a szállodaportáson kívül senkivel nem tudtak angolul beszélni. Mit tett a fesztivál a nyelvi problémák kiküszöbölésére? - kérdezte rajtunk keresztül. Barázda Eszter, a Miskolci Operafesztivál Kht. sajtosa elmondta, a tájékoztató füzeteik két-, a programfüzetek háromnyel- vűek (angol, német, magyar) voltak a fesztivál idején. A külföldi csoportok mellé mindig szerződtettek tolmácsot, a fesztiválirodában, a recepciókon csak olyan munkaerőt alkalmaztak, aki beszél nyelveket. Azokat az előadásokat pedig, amelyek magyar neyelvűek voltak, angol nyelven feliratozták.- Sajnos az utca emberei mellé nem állíthatunk tolmácsot - fogalmazott Barázda Eszter. - Ez az egész ország gondja, hogy nem beszélünk idegen nyelveket. A külföldi vendégek száma egyébként nőtt, a szervezők később tudnak pontosabb számokat mondani. Önnek hogy tetszett a fesztivál?-----n-Cvv'v'a; Nemcsak a város, hanem az egész ország kulturális életének is meghatározó eseménye. Nemrég Balatonszepezden jártam, ahol több olyan emberrel is beszéltem, akiknek az operafesztivál jutott először eszébe Miskolcról! Nekem különösen tetszett Polgár László éneke, a Három tenor, a Hattyúk tava. Kormos Vilmos városházi főosztályvezető, Miskolc Én magam nem vagyok operarajongó, így inkább a kiegészítő programokon veszek részt minden évben, az idén a Vass Tibor által szervezett Légyott felolvasóest tetszett nagyon. Sok olyan fiatallal találkoztam, akik más városokból érkeztek Miskolcra a fesztivál idejére. Rajongtak a fesztivál hangulatáért. Üveges Tamás SEGÉDLEVÉLTÁROS, MISKOLC Az idei program márcsak azért is izgalmas volt, mert a szláv népek zenéjét elég jól ismertük az elmúlt rendszerben. A rendszerváltás idején keveset lehetett hallani őket, holott én mindig szerettem Muszorgszkijt, Rimszkij-Korszakovot. S a nagy operákat: az Anyegint, a Ruszalkát. Most újra láthattam, őket, A legnagyobb élmény talán a Szadko volt a szegedi főiskolások előadásában MAger Ágnes képzőművész PÁRHUZAMOS INTERJÚ: A 8. Miskolci Operafesztiválról • . . : .. . . . . . . . ... . . . .V . . ... ' ’ Két kritikus, más vélemény ■ Az idei fesztiválról Koltai Tamás zenekritikust, valamint László Ferencet, a Magyar Narancs belső munkatársát kérdeztük. r Szalóczi Katalin szaloczi@eszak.boon.hu ÉM: Miként értékeli az előző „Bartók+...”-ok tükrében az idei Miskolci Operafesztivált? Koltai Tamás: Fejlődésnek érzem, mert több volt az összművészeti élmény. Az opera komplex műfaj, aminek együttes lényege a zenei és a színházi megvalósítás. Nem voltam végig jelen, de így is négy nagyon izgalmas, ha nem is világrengető, viszont Magyarországon példaszerű előadást láttam: az Anyegint, Az eladott menyasszonyt és a két Helikon-produkciót.' László Ferenc: Az operafesztivál az elmúlt évek során megszilárdította pozícióját, s ma már vitán felül a legnívósabb magyarországi zenei, zenés színházi rendezvénysorozatok egyike, s ez alkalmasint igen jót tesz Miskolc közképének. Az idei program (az egy-két menetrend- szerű kisebb csalódás számbavételével együtt is) igen jó évnek bizonyult. ÉM: Milyennek találta az idei Anyegin előadást (összevetve a korábban itt bemutatott, Kovalik-ren- dezte változattal is)? Koltai Tamás: A szürreális Kovalik-rendezés sokkal mélyebb, hűségesebb a darabhoz, úgyszólván a műben ábrázolt viszonyok tökéletes átvilágítása. Konwitschny Anyeginje eleven, szellemes, enyhén provokatív, bár helyenként felszínesebb megoldásokat kínál. Kovalik szín- házilag „megfejti” a darab belső lényegét, Konwitschny kortárs érzületet kelt. László Ferenc: Peter Konwitschny Anyegin- rendezésének aligha én vagyok a legnagyobb rajongója. Bár kétség kívül roppant összeszedett és koncepciózus produkciót láthattunk, Konwitschnyt mintha a kívánatosnál kevésbé érintette volna meg a darab lírai jellege. Igaz, magam Kovalik emberközelibb Anyeginjét is olykor feszélyezően németesnek találtam. ÉM: Az orosz produkciók közül a Kisvárosi Lady Mac- beth, úgy tűnt, megosztotta a közönséget. (Többen távoztak a szünetben.) Önnek mi volt a véleménye róla? Koltai Tamás: Beszéltem „civil” nézőkkel, nekik jobban tetszett a Kisvárosi..., mint a Borisz Godunov, mert az utóbbinál nem tudtak szabadulni a pompázatos, „történelmi” előadások emlékétől. Szerintem mindkettő remek, a Sosztakovics-opera egyenesen döbbenetes a szereplők zsigeri szenvedélyeinek lecsupaszított bemutatásával. Igazi rendezői opera-színház, nagyszerű együttessel. László Ferenc: Az elszállingózás alighanem részben Sosztakovics, nálunk még mindig fájdalmasan kevéssé honos operamuzsikájának szólt. Ám akik maradtak, azok nagyon is élvezték a moszkvai Helikon Színház mintaszerű csapatjátékát, s Dmitrij Bertman parádés rendezését, ami az orosz színházi kultúra legvonzóbb, s hozzá világszínvonalú vonulatát képviselte. ÉM: Az ön számára mi volt a legkellemesebb, illetve a legkellemetlenebb élmény a fesztiválon? (Lehet nem szakmai is.) Koltai Tamás: Legkellemesebb élményem a Helikon Színház volt. Korábban csak hallottam róluk, most megtudtam, hogy Moszkvában egy kis színházuk van. Lenyűgözött a fiatalságuk, fegyelmezettségük, elkötelezettségük a kortárs szemlélet mellett. Egy normális országban ilyen társulattal, ilyen játékszenvedéllyel lehet az operához visszacsábítani a fiatal közönséget. Bevallom viszont, hogy a Ruszalkán csak a tisztesség tartott a nézőtéren... László Ferenc: A legnagyobb élményt a moszkvaiak két előadása mellett az igazi operai nagyvadakkal való találkozások jelentették: Anja Silja, a tüneményes és szívszorító Jevgenyij Nyesztyerenko, illetve jogos nemzeti büszkeségünk, a nagy Polgár László fellépése ünnep volt a közönség számára. Kellemetlenségről nem tudnék számot adni, legfeljebb tán a csodálatos Zsinagóga padjainak és padlózatának vigasztalan állapotát panaszolnám. A legnagyobb sí kér. A legnagyobb érdeklődés a Borisz Godu- nov opera iránt volt. (Fotó: Vajda János) Két év múlva jönnek a magyar operák ■ „A zene várost épít"- hirdeti az operafesztivál szlogenje már nyolcadik éve. Miskolc (ÉM - KHE) - Az operafesztivál azzal a céllal született meg 2001-ben, hogy Miskolcot és a térséget bekapcsolja a nemzetközi kulturális élet vérkeringésébe és a zeneművészet fellegvárává tegye a várost, tudtuk meg Barázda Esztertől, az Operafesztivál Kht. sajtószóvivőjétől. Ma a nemzetközi zenei életben a „Bartók +...”-t közép-kelet európai operamustraként és a legmeghatározóbb Bartók-fesz- tiválként tartják számon. Várost épít „A zene várost épít” - hirdeti az operafesztivál szlogenje már évek óta. A szervezők és a város polgárai bíznak abban, hogy Miskolc a kultúra segítségével kiemeli önmagát „a vas és acél országának rozsdatemetőjéből”, és a nagy fesztiválvárosok sorába léphet, emelte ki a szóvivő. A rendezvény azonban hamar „kinőtte” az épületet, így a város számtalan helyszínén és a megye több településén csendült föl a zene. A fesztivál nagy gondot fordít a Bartók-életmű bemutatására. Évről-évre hangzanak el színpadi művei különböző rendezésekben és világhírű művészek tolmácsolásában. Magyar operák is (ami nem így lett), és ezért tervbe vette az európai országok kultúrájának, főleg zenéjének bemutatását. Ekkor kerülnek majd előtérbe magyar operák is Erkel Ferenccel az élen. 2011-ben aztán újra kez................... 2011-ben aztán újra kezdődik a sor a nagy operaszerzőkkel, Verdivel, Puccinivel, Mozarttal. Bátor Tamás Az operafesztiválnak hosszú távú perspektívája van. Ezt már Bátor Tamás fesztiváligazgató mondta lapunknak. 2009-ben Bartók mellett Bécs, 2010-ben pedig Európa kulturális kincsei kerülnek sorra. A vezetés ugyanis számított arra, hogy Miskolc lesz ebben az évben Európa Kulturális Fővárosa dődik a sor a nagy operaszerzőkkel, Verdivel, Puccinivel, Mozarttal. Érdekesség még, hogy ekkor épp Liszt-év lesz, így Liszt Ferenc műveit is megismerheti a közönség. ÍSZ.ftKemf/ppe/f.boon.hu •Az operafesztivál idei programja volt (PDF 123 kB) A Miskolci Operafesztivál számokban Előadásszám Nézőszám Támogatás A+B 2001. Bartók+Verdi 26+80* 31 400 80+12 M Ft. 2002. Bartók+Puccini 41+90 44 100140+60 M Ft. 2003. Bartók+Mozart 51+160 69 600 150+72 M Ft. 2004. Bartók+Csajkovszkij 68+252 100 000 125+100 M Ft. 2005. Bartók+Bel canto 45+220 130 000 100+120 M Ft. 2006. Bartók+Verismo 57+220 150 000 100+145 M Ft. 2007. Bartók+Párizs 57+200 170 000 100+145 M Ft. 2008. Bartók+Szlávok 57+185 170 000 100+145 M Ft. (• kiegészítő programok) A „Bartók + ..." Miskolci Nemzetközi Operafesztivál fötámogatói: • A.: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma • B.: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Grafika: Észak-Magyarország, forrás: fesztiváliroda Láthatjuk még? Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemzeti Színház és az operafesztivál kht. közös produkciója volt az idén a Krámer György rendezte táncjáték: Sztavinszkij műve, A katona története. Az előadást azonban nem látjuk a jövő évi színházi évad tervei között. Vajon miért? A kérdést feltettük Halasi Imrének is.-Nagyon magasak a mű jogdíjai. Ez előadásonként több mint 100 ezer forintot jelent, ami a bevétel fele... Halasi Imre megjegyezte, még tárgyalnak a jogutódokkal, s megpróbálnak valamiféle kedvezményt kialkudni.
