Észak-Magyarország, 2008. június (64. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-24 / 146. szám

2008. június 24., kedd Pataki vizsgázók egy csoportja (Fotó: archív) Teleházi Kattints rá. Nagyi! Sárospatak (ÉKN) - A kistelepülések tele- házai, nyilvános számítógépparkkal is rendel­kező könyvtárai, művelődési központjai ko­moly szerepet töltenek be az esélyegyenlőséget is biztosító felnőttoktatásban. Az uniós támo­gatással kiképzett IT-mentorok feladata, hogy minél több településen élő számára adják át az alapvető számítástechnikai, informatikai, intemethasználati tudást, amely megkönnyíti a munkahelytalálást, illetve a hivatali ügyin­tézést. Mindez előfeltétele az úgynevezett e- önkormányzatiság elterjedésének. Minderre az egyik pozitív példa a sárospa­taki Művelődés Háza, amely már több éve ad otthont a nagy sikerrel működő Kattints rá, Nagyi című idősek internethasználatát segítő tanfolyamnak. A 2004-es indítás óta 7 „évfolyamon” mintegy 300 idős korú hallgató végzett a népszerű tanfolyamon. A tematikát a Budapesti Művelődési Központi dolgozta ki és adta át az intézménynek használatra, az oktatás e tanmenet alapján történik. DÍJAZOTT program A Kattints rá, Nagyi sikerességét bizonyítja, hogy a ha­zai, országos szinten kidolgozott programot Európai Díjjal is jutalmazták. Sárospatakon is nagy sikernek ör­vendett, már az első kurzuson túljelentkezés volt. A tanfolyam kizárólag az internet használatát segíti. Nem akkreditált a képzés, a gyakorlatban történő haszná­lat a tanfolyam lényege, a szoftverek ismerete is csak ehhez mérten szükséges. így szövegszerkesztésből is csak annyi szerepel a tanmenetben, melynek ismere­te elengedhetetlen az internetes levelezéshez. A tan­folyam elején a hallgatók azonnal megismerkednek az internet gyakorlatban való alkalmazásával: böngészni tanulnak, leveleznek stb. Az eddigi tapasztalatok alap­ján nyugodtan elmondható, hogy a hallgatóka 12 hé­ten át tartó heti 2 órás foglalkozás után magabizto­sabban ülnek számítógéphez. Vannak olyan visszajá­ró klubtagok, akik csakis az internetezés örömei miatt látogatnak el A Művelődés Házába. A jövőben immár nyolcadik alkalommal rendezik meg a tanfolyamot, amely várhatóan szeptember végén kezdődik. Erre a kurzusra már most nagy számmal jelentkeznek. Uniós rendszerben Miskolc (ÉKN) - Az európai szakoktatási, szakképzési és képesítési rendszerek sokféle­sége miatt nehézségekbe ütközik a megszer­zett ismeretek, készségek és kompetenciák át- vihetősége és elismertetése, amikor az egyé­nek egyik országból a másikba lépnek át. Ép­pen ezért Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET) létrehozását tervezi az Európai Bizottság, amely keretrendszert biztosítana az egyéni mobilitás előmozdításá­ra a szakképzés és az egész életen át tartó ta­nulás ösztönzéseként. Az ECVET kiegészíti az EKKR-t és azzal közös elvekre épül. Az egyik legfőbb akadály, amely a szak­mai alap- és továbbképzés, illetve -oktatás részeként megvalósuló mobilitás iránti ér­deklődés felkeltésének útjában áll, a másik országban való tartózkodás során elért tanul­mányi eredmények érvényesítésével és elis­merésével kapcsolatos nehézségekben rejlik. TODOTT RÓLA? / í Tv'i / ív Jv 2 vv vv v'/vv vv-V .’v v«i)« v^.’. « »V» ,vVv,lvv V V Az EKKR* legfontosabb céljai:- Az egyes tagországok legkülönbözőbb szintű és rend­szerben szervezett képesítéseinek más országok képe­sítéseivel való összehasonlíthatóvá tétele az ezen ké- pesítéseket alkotó rendszerek harmonizációja nélkül.- A tanulási eredmények (tudás, készségek, képessé­gek és kompetenciák) különböző szintjeire építő sem­leges, a nemzeti oktatási rendszerek sokszínűségét szem előtt tartó referenciapontok kialakítása, amely lehetővé teszi a formális, nem-formális és informális tanulás eredményeinek elismerését is. _________________- Az oktatási szolgáltatások minőségbiztosításának tá­mogatása és az egyes országok képesítési rendszerei továbbfejlesztésének ösztönzése. •Európai Képesítési Keretrendszer A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a Munkaerő-piaci Alapból támogatja. ÉSZAK w»cr*Bf»BSZ*r. SZAKOKTATÁS ÉS FELNŐTTKÉPZÉS /8 Iskolapad helyett munkahelyeit ■ Kevés felnőtt tanul még, de számuk nő és a képzés rendszere is átalakulóban van. Debrecen (ÉKN) - A Deb­receni Egyetem valamikori Közművelődési Tanszéke a '90-es évek elejétől Művelődés- tudományi és Felnőttnevelési, majd 2007-től Andragógiai és Művelődéstudományok Tan­széke néven folytatja munká­ját. Művelődési és felnőttkép­zési menedzserek, később mű­velődésszervezők, két éve pe­dig leendő andragógusok ta­nulnak itt. Mindez jól mutat­ja, hogyan alakult át a felnőtt- képzés megítélése a kultúra üzletté válása és a munkaerő- piacon lezajlott folyamatok miatt. Skandináv példa- A ma hazánkban tanuló felnőttek 85-90 százaléka munkaerőpiaci okok (munka­hely megtartása, előrelépés, váltani szándékozás) miatt te­szi ezt - magyarázza Erdei Gábor, az Andragógiai és Mű­velődéstudományok Tanszé­kének tudományos segédmun­katársa. - A helyzet nem sze­Az EU irányadó elve 2010-re, hogy az aktív felnőttek (24-64 évesek) 12,5 százaléka tanuljon, ez a szám ma Eu­rópában 10,8 hazánkban 4,6 száza­lék. Ha valaki felnőtt fejjel újra bekap­csolódik az oktatásba, azokat a tanu­lási szokásokat alkalmazza, amelyek­kel annak idején kiszállt a pádból. Az iskolázottabbaknak persze könnyebb visszaszokniuk. A Debreceni Egyetem rencsés, mert ez a tanulás döntően a gazdaságot szolgál­ja, ugyanakkor az egyén tel­jes körű személyiségfejlődésé­hez csak részben járul hozzá. Egészségesebb lenne, ha az emberek legalább 40 százalé­ka saját igényei, önkiteljese­dése miatt tanulna - mint pél­dául a skandináv államokban -, ami nem feltétlenül jelent iskolapadot. Valakit érdekel egy téma (aminek egyébként nincs köze a munkájához), beiratkozik a képzőnél és négy hétvégén hallgat előadá­sokat, mondjuk az afrikai népzenéről. S teszi mindez ezt a saját érdeklődésére. Az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO is ezt a fajta hu­manisztikus oktatást pártolja.- Növekszik a felnőttképzés­ben részt vevők száma és en­nek több oka van. Az alap-és középfokú oktatásban szinte mindenki részt vesz, a felsőfo­kú intézményekbe jelentkezők száma azonban megtorpant, s már csökkenni is kezdett. Van benne tartalék Ugyanakkor a felnőtt társa­dalom képzési és tanulási te­vékenységében még hatalmas potenciál van. Ezt szemlélteti kutatásai szerint, sajnos nincs idő ar­ra, hogy a felnőttképzésben tanulás módszertani kérdésekre is kitérjenek. A felnőtt tanulóknál ugyanakkor ha­talmas előnyt jelent az életben és munkában szerzett tapasztalat. Ha csoportban tanulnak, érdemes együtt­működniük, ugyanis egymást gazda­gíthatják ismereteikkel, ezt ki kell használni! - véli a szakember. az az adat, mely szerint az iskolából kilépett 25-30 évesek között ma minden ötödik sze­mély tanul (az 50 éve­seknél 1-2 százalék ez az arány). Másrészt, a magasabb iskolai vég­zettségűek nagyobb számban ülnek vissza a padba, részben munkaerőpiaci okból, részben pedig azért, mert korábbi tanulási szo­cializáció­juk nem okoz szá­mukra problé­mát, ha újra ta­nulniuk kell. Mivel számuk egyre nő, nyilván nőni fog a felnőttként tanulók száma is - mondta Erdei Gábor. Ugyanakkor megfigyelhető a felnőttképzés rendszerének átalakulása. A szervezett taní­tás, formális intézményrend­szer mellett jelentős hangsúly tevődik át például a munka­Erdei Gábor (Fotó: IM) helyi szituációban történő nem formális és informális ta­nulásra vagy az internetre, ahol esetenként több informá­ció összeszedhető, mint egy gyengébb tanfolyamon. A cso­portos oktatás egyre inkább arra szolgál, hogy szemléletet alakítson, orientáljon - hang­súlyozta a szakember. Jövőkép: gyorsan változó „világ" Erdei Gábor szerint mind­inkább előtérbe kerülnek majd a rövid, intenzív kép­zések, nemcsak az időkorlá­tok miatt, hanem mert a tudnivalók is gyorsan vál­toznak. Felértékelődik az egyéni aktivitás, és az új is­meretek nagy részét munka­végzés közben szerezzük meg. Azok a munkahelyek, melyek oktatják dolgozóikat, csak azt és annyit tanítanak, amit szükséges, nem többet. Másfelől mind fontosabb a felnőttoktatás, felnőttkori ta­nulás foglalkoztatási és szo­ciálpolitikai szerepe. Nemcsak a húszéve­seké a világ, azaz nem­csak a fiatalok előtt adott a lehetőség a ta­nulásra... (Fotó: IM) Panziót vezet, ■ Mogyorós Judit sike­rének titka a toleráns család, és az a tudat, hogy teljes életet élhet. Nyíregyháza (ÉKN) - Mo­gyorós Judit panziót vezet, gimnáziumban tanít, egyetem­re jár, s közben családanya­ként gyerekeket nevel. Teszi mindezt kiegyensúlyozottan, boldogan, úgy, hogy tudja: tel­jes életet él. Amikor találko­zunk, éppen túl van az aznapi érettségiztetésen, s rohan a panzióba. Turisztikából érett­ségiztette a nyírbátori gimná­zium végzőseit, s most azért siet, hogy a panzióban, mely a nyári időszakban százszázalé­kos kapacitással működik, be­hozza az aznapi lemaradást. A Sóstói Vállalkozói Klub elnö­keként is számos teendője van, tanít és tanul s természetesen két lányával is megpróbál a lehető legtöbb időt tölteni. A háromdiplomás hölgy fontosnak tartja, hogy folyamatosan képezze magát, most éppen közgazdászképzés­ben vesz részt, turizmus és szálloda szakon tanul. Családi támogatással- Választanom kellett, hogy a budapesti vagy a pécsi in­gázás mellett döntök - előbbi mellett maradtam - meséli. - Kénytelen voltam azonban ha­lasztani, mert nagyon össze­sűrűsödtek a teendőim. Álta­lában hajnalban tanulok, ak­kor, amikor a család még al­szik, s abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy szá­momra már nem kényszer a tanulás, azért képzem magam, hogy a szakmában mindig a legújabb ismeretekkel rendel­a családanya kezzem, hogy szélesedjen a lá­tóköröm. Abban, hogy minden téren sikeres lehet, a családja megértésére is szükség van, de mint mondja, rendkívül to­leráns a férje és két lánya is, ez pedig nagy segítség. A tele­vízió és a sajtó nem nagyon fér bele az életébe, a mozgás annál inkább!- Ha van egy órám, átöltö­zöm és futok az erdőben - mondja. - Ez teljesen felfris­sít, olyankor nem gondolko­dom, tisztul az agyam. Úgy alakítom az életem, hogy ami fontos, az beleférjen, a kikap­csolódást számomra az olva­sás vagy a régiségek közötti bóklászás jelenti. Esélyt adunk! Jó példák a felnőttképzésben ■ A Magyar Népfőisko­lái Társaság fontos sze­repet tölt be a hazai fel­nőttképzésben. Budapest, Miskolc, Sáros­patak (ÉKN) - A Magyar Népfőiskolái Társaság (mint az Európai Felnőttképzési Társaság Közép- és Kelet-eu­rópai Kapcsolati Irodájának működtetője) jelentős szerepet vállalt az Európai Unió Bi­zottsága 2007 őszén közzétett Felnőtt Tanulási Cselekvési Programjának megvalósításá­ban, A társaság 2007-2008-as nemzetközi tevékenységének középpontjában „Az élet­hosszig tartó tanulás népsze­rűsítése - Az EU-elvárások megismerése” projekt áll. En­í$M$.emtippek .boon.hu •A népfőiskolái rendszer felépítése (PDF, 76 kB) nek célja, hogy - folyamato- san nyomon követve és a ma­gyar felnőttképzési szakma számára hozzáférhetővé téve az EU kutatási, fejlesztési, publikációs, konferencia, há­lózatépítési és módszertani fejlesztési tevékenységeket - hozzájáruljon a nemzeti szin­tű szakmai programok kiala­kításához. A projektnek két lényeges eleme jutott 2008 má­jusában a megvalósulás stá­diumába. Öngondoskodással? A népfőiskola kezdeménye­zői, vezéregyéniségei tudják, hogy korunk szelleme az „ön- gondoskodást” (azaz a piacké­pes tevékenységeket) pártolja akkor is, ha a társadalompo­litika a „fenntarthatóság” eu­femizmusa mögé húzódik. Persze van ebben is ráció, de a társadalompolitika éppen saját lényegének mond ellent, amikor túlzottan azonosítja magát a gazdasági racionali­tással. Ezzel szemben látnunk kell, hogy léteznek társadalmi erők, amelyek a gazdasági ra­cionalitás minél teljesebb ér­vényesülésében érdekeltek, és vannak társadalmi erőtlensé­gek (azaz embercsoportok), amelyek fenntartott segítség - merjük kimondani: társadal­mi gondoskodás - híján a sa­ját gyengeségükkel mindig is a társadalom gyenge láncsze­mei lesznek. Ebből, ha más nem, annyi mindenképpen következik, hogy a társadalmi egyensúly fenntartására irányuló szocio- kulturális programok közül legalább azokat, amelyek a (pályázati) támogatás idősza­kában sikeresnek bizonyultak, bármiféle társadalmi áldozat- vállalás árán fenn kell(ene) tartani. S ide kapcsolódik rög­tön a másik tanulság is. Tanári felelősség Minthogy a nem-formális felnőttképzés lehetséges cél­csoportjait legkevésbé az op­timizmus jellemzi boldogulá­si esélyeiket illetően, ingerkü­szöbük viszont magas a mind­annyiunkra zúduló informá­ció- és reklámözön következ­tében, olyan képzési formák­kal kell megkínálni őket, ame­lyek ha biztos foglalkoztatást nem is ígér(het)nek, élmény­gazdag személyiség- és közös­ségfejlesztő időtöltést biztosí­tanak a résztvevőknek. Ebből pedig az a feladat hárul a „szolgáltatókra” (tanárokra, előadókra, trénerekre), hogy didaktikai módszereiket az attraktivitás, valamint a sze­mélyesség irányában fej­lesszék.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom