Észak-Magyarország, 2008. június (64. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-16 / 139. szám

2008. június 16., hétfő AKTUÁLIS / 5 ÉSZAK NE RIOGASSÁK A PERECESIEKET! A népszavazási kezdeményezésre a Volt Állami Gondo­zottak Országos Egyesülete (VÁGÓÉ) levélben reagált, amelyet eljuttattak szerkesztőségünkbe: „...ne riogassák Pereces békés lakosságát. A népszavazási kezdeménye­zést nem szabadna egyéni célok elérésére használni. Ha önöknek megvan a tervük a családok átmeneti ott­honának az elhelyezésével kapcsolatban, kérem, osszák meg azt a nagyközönséggel is, és ha az szakmailag megalapozott, akkor így elkerülhető lenne, hogy bo­garat ültessünk az emberek fülébe, és olyan képzetet alakítsunk ki bennük, ami tévedésből származik." A levelet Váradi Gábor, a VÁGÓÉ megyei elnöke is aláírta. Szerinte: az épület nagyságát tekintve elkép­zelhető, hogy akár az egyesületek is helyet kaphat­nak az épületben, segítve a bent élőket, illetve a pe- recesi közösséget is. Mint mondta: a megyei szerve­zet felajánlja segítségét a békés közvetítés reményé­ben, hiszen úgy érezik, hogy a civil szervezeteknek ilyen esetekben még inkább össze kellene fogni, mint a társadalmi szakadékot még jobban mélyíteni. Juniális Berekalján. Miskolcon, a Berekalján a hét végén második alka­lommal rendezték meg a juniálist. (Fotó: Ádám János) KERDESEK ES VÁLASZOK Úgynevezett atlétatalp-betegségem van, 5 éve ered­ménytelenül kezelik. Erdemes-e kipróbálnom az egyik reklámozott kenőcsöt? _________________________ Az egész talpra kiterjedő hámlásos betegség általában a talp izzadékonyságából ered, aminek követkézéiben befülled, a bőr felázik. Általában izzadásgátló oldat használata a megoldás, de létezik olyan, árrammal, fo­lyadékkal működő készülék, amely a bőrgyógyászati rendelőben kipróbálható, s ha használ, meg is vásá­rolható. A felvázolt betegség azonban nem ekcéma, s nem is gombás fertőzés. A reklámozott kenőcsök egyébként a talpon általában nem használnak, mert ott vastag a bőr. Két évvel ezelőtt egy vasdarab esett a lábam nagyi­jára. A köröm leesett, majd kinőtt, de sárgás színű, megvastagodott. Ml a teendőm? _________________ Sérüléskor könnyebben alakul ki fertőzés. A pana­szok alapján gombás fertőzésről lehet szó. Gyógysze­res kezelést ajánlok, amely több hónapon át tart, s 70 százalékban eredményes. Ha 3 hónap után nincs ja­vulás, akkor 4 hónap kihagyást követően gombavizs­gálatot kell végeztetni. Ha tudjuk, hogy fonalas vagy pedig sarjadzó gombáról van szó, biztosabban lehet kiválasztani a hatékony gyógyszert. Régen mivel gyógyították a bőrgombát?__________ Lehet, hogy kezelték, de nem tudták elmulasztani. Erre csak mintegy 15 éve van lehetőség, köszönhe­tően a gyógyszerkutatásoknak. Igaz, nem is igen szá­mított népbetegségnek. A gyógyszeres kezelés nem olcsó, mintegy 6 ezer forint/hó (átlagosan 25% tá­mogatással), de jó esetben 3, kevésbé szerencsés eset­ben 4-5-6 hónap alatt bekövetkezik a gyógyulás. Mire jók a mindentudó, reklámozott, lábgomba elle- nl, recept nélkül kapható kenőcsök?______________ Kizárólag a lábujjak közötti gombás betegségre, amely­nek tünete a fehér, felázott hámlás. Viszketés, bőrel­változás sok minden egyébtől is lehet. Lehet-e fertőtleníteni a más (esetleg idegen) által hasz- nált cipőt?___________________________________ Igen, tegyünk 10%-os formalinnal átitatott vattát egy nejlonzacskóba, tegyük bele a lábbelit, kössük el a zacs­kó száját. 24 óra után kivehetjük a cipőt, de vagy 2 na­pig szellőztetni kell, hogy elveszítse a formaiin szagát. A 4-Dance Club Tánc- és Musical Stúdió 10. születésnapját jubileumi gálá­val ünnepli június 21-én délután 4 órá­tól a Művészetek Házában. Képünkön: egy jelenet a Jézus Krisztus szupersztár előadásukból. (Fotó: ÉM-archív) „Pereces Miskok szemétdombja" ■ Az átmeneti otthon el­len tiltakoznak Perecesen. Szerintük a városrész Mis­kolc szemétdombja. N. Szántó Rita rita.szanto@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - A családok átmeneti otthonáról folyik a vita Perecesen. Arról, hogy le­Az olvasó Blidsi gyen, vagy sem Az önkormány zat december ben döntött: oda költözik az ott hon, az egykori Kuti István Általános Iskola épületébe. A perecesi egyesü­letek, és az iskola közelében lakók viszont tiltakoznak. Olyannyira, hogy a Pereces Kertvárosért Egyesület és a Pereces Polgárőr Egyesület a közelmúltban népszavazás-kez­deményezést nyújtott be az ön- kormányzathoz. (A jegyző sze­rint a kezdeményezést nem megfelelően adták be, így az ff..................................... Akiket ide köl­töztetnének, semmi problé­mát nem okoznak. Bazin Gézát ...............................“-ff semmilyen jogi kötelezettséget nem ró az önkormányzatra. - szerk.) De mi is történik Pe­recesen? Bazin Gézát (MSZP), a terü­let önkormányzati képviselő­jét hívtuk segítségül, hogy mondja el, mi lesz az iskola sorsa. Mint ismert: december­ben döntött arról a közgyűlé­si ülés, hogy az Egyetemváros­ból Perecesre költöztetik a családok átmeneti otthonát - mondta. Az épület felújítására - 140 millió forintra - pályá­zik majd a Miskolc Holding Zrt. és a gyermekváros, de még nincs kiírva a pályázat - tette hozzá. Ha nem írják ki, vagy nem nyernek, akkor nem tudni, hogy miből újítják fel az épületet - fogalmazott, így belátható időn belül biztos nem lesz Perecesen átmeneti otthon - hangsúlyozta. Tivornyák Korábban - míg iskolaként működött az épület - mintegy 100 roma gyerek járt ide - me­sélte a képviselő. A tanulási idő alatt nem is volt gond, de tanítás után visszajöttek a diákok, családtagjaikkal, na­gyobb barátaikkal, és az isko­laudvaron hangoskodtak, it­tak - mondta. Megtudtuk azt is: emiatt az itt lakók több­ször megkeresték Bazin Gé­zát, kérve a segítségét. Az is­kolabezárással azonban az éj­szakai tivornyák is megszűn­tek - tette hozzá. Mitől félnek most a perece- siek? Hogy az otthon lakói ve­szélyesek, így veszélyeztetik az itt lakók nyugalmát is - vá­laszolta. Ő több lakossági fó­rumon is tájékoztatta a pere­Bazin Gézával munkatársunk, N. Szántó Rita a helyszínen tájékozó­dott (Fotó: Osztie Tibor) cesieket arról, hogy ez nem így van. Sőt, Czirják Sándor, a gyermekváros vezetője meg­hívta a perecesi egyesületeket az átmeneti otthonba, hogy saját maguk győződjenek meg az ottani állapotokról, de ők nem éltek ezzel a lehetőséggel - mondta. Szigorú szabályok A képviselő lapunknak is elmondta: a családok átmene­ti otthonába azok a szeren­csétlenül járt édesanyák és gyermekeik költözhetnek, akik vállalják az otthon szi­gorú szabályzatát. Itt fel­ügyelnek rájuk, valamint szakemberek az elhelyezke­désben is segítik az anyákat - magyarázta. Azok az embe­rek, akiktől az itt lakók fél­nek, nem vállalják az ilyen otthonok szigorú feltételeit - tette hozzá. Akiket ide költöztetnének, semmi problémát nem okoz­nak, az Egyetemvárosban sem volt velük gond - vélekedett. Sokan attól félnek, hogy az in­gatlanáraik csökkennek, Mis­kolctapolcán sem ez történt - tette hozzá. Inkább segíteni kellene a beilleszkedésüket, mint kiutálni őket - mondta. Most még őrzik az épületet Miskolc (ÉM) - Bazin Gé­za szerbit, ami most folyik Pe­recesen, az a lakosok herge- lése, személyes, politikai am­bíciók miatt - fogalmazott. Ha ugyanis - folytatta - Mellik Bélának, a Pereces Kertváro­sért Egyesület alelnökének nem tetszik, hogy ideköltözik az átmeneti otthon, akkor ő, mint a városfejlesztési bizott­ság egyik tagja benyújthatott volna módosító indítványt, de 0 , nem tette hangsúlyozta. Az épületet jelenleg biztonsági őr védi, 24 órában. Ezt az önkor­mányzat fizeti - tudtuk meg a képviselőtől. Amennyiben a perecesiek úgy döntenének, hogy nem kell az otthon, ak­kor az őrzés is megszűnne - mondta. Akkor azonban nem kizárt, hogy hajléktalanok, és egyéb nem kívánt személyek költöznének az egykori isko­lába - mondta. Rendőrség is kell mellé Miskolc (ÉM) - Perecest ilyenkor megtalálják, azt gondolja a városvezetés, hogy Miskolc szemétdomb­ja. Éz az egyik ott lakó vé­leménye az ügyről, nevét persze nem adta hozzá. Azt elmondta: akkor egyeznek bele, hogy átmeneti otthon legyen, ha rendőrség is te­lepül mellé. De hiába is til­takoznak ez ellen, az ön- kormányzat, ha akarja, úgyis ideköltözteti az ott­hont - mondta. Mit látna szívesen az épületben? Öregek ottho­nát - válaszolta. ÍSZM emf/ppek.boon.hu •Hogyan kezdeményezzünk helyi népszavazást (PDF, 47 kB)- francia szemmel ci önkormányzattól), kere­si a neki való témát. A vasgyári kolónia- Az épületek, a lakott kör­nyezet és az emberek kapcso­lata érdekel leginkább - árul­ja el nekünk a lány. És me­séli, milyen „aranybányára” talált Miskolcon a vasgyári kolóniában, a diósgyőri lakó­telepen. Főleg ezt a két város­részt említi, Krisz­tián megjegyzi, Mathilde Mestrallet (Fotó: Ádám Jámos) Miskolc ■ Ösztöndíjjal érkezett Mathilde Miskolcra, bi­ciklivel, kamerával járja a várost. Miskolc (ÉM - HM) - Fia­tal lány állvánnyal és kamerá­val. Ha valaki látja Miskolcon, szinte biztos, hogy Mathilde Mestrallet-val fut össze. A francia lány Strasbourgból ér­ff .................... Együtt, töltjük a három hónapot, és utána Ö is se­gít majd nekem Franciaország­ban. Bócsi Krisztián .....................................ff kezett három hete három hó­napra Miskolcra, ösztöndíjjal, hogy a várost fotózza. Bócsi Krisztiánnal (a mis­kolci színház fotósával) ül a Művészetek Háza kávézójá­ban, ott találkozunk. (Nem vé­letlen a hármas randi, Krisz­tián hasonlóképp megpályáz­ta és elnyerte ugyanazt az ösz­töndíjat, amit Mathilde. A francia lány jött Miskolcra, ő pedig augusztus végén utazik Strasbourgba.) Hagyományosan- Együtt töltjük a három hónapot, és utána ő is segít majd nekem Franciaország­ban - mondja Krisztián. Aki csupa szépet és jót mond kol­léganőjéről, szerinte a lány nagyon tehetséges, tetszik ne­ki a munkamódszere, stílusa. Megnézegetjük Mathilde ké­peit a laptopon, francia épü­letek, portrék. Egy készülő al­bum fotói, ha hazamegy, meg­jelennek. A miskolciakra is kíváncsiak lennénk, ám még nincsenek kész, Pesten van­nak a fotólaborban, előhívás alatt. Mert Mathilde hagyo­mányos fényképezőgéppel dol­gozik, nem digitálissal.- Sokkal jobban fotózhatók így az árnyalatok, fontosak nekem a színek, a tónusok, a részletek gazdagsága - ad magyarázatot a miértre. Krisztián még hozzáfűzi, Mathilde lassan, megfontol­tan dolgozik, sokáig ismerke­dik a környezettel, ezért is tud jobban dolgozni a hagyo­mányos kamerával. Sokat járja a várost egyedül (kapott kölcsön egy biciklit a miskol­megpróbálja elvinni még töb­bek közt a hajdani gyár terü­letére is. Mathilde azt mondja, tet­szik neki Miskolc, és az itt élő emberek. Sokukkal állt már,le beszélgetni, fotózza őket, igyekszik őket megismerni (már amennyire a nyelvi kor­látok engedik). Mathilde a színház egyik lakásában la­kik. Kérdezzük szabadidejé­ről, elárulja, járt az egyete­men a MEN-en, a fiúk „pub”- ba is vitték, és Miskolcon volt már a francia fimnapok ide­jén is, sok barátot szerzett. Krisztián ígéri, a hamarosan kezdődő operafesztivált is „megmutatják majd neki”. Beleszeretett a fotózásba A strasbourgi önkormány­zat hívta fel a miskolci figyel­mét az ösztöndíj-lehetőségre, ajánlották, keressenek egy helyi alkotót, aki alkalmas három hónapnyi strasbour­gi munkára, tudjuk meg Krisztiánról. Rá gondoltak, ő pályázott, megfelelt. Hasonló történt Mathilde-dal Stras- bourgban is. A lány egyéb­ként képzőművészeti egyete­met végzett városában. Finnországban is töltött egye­temistaként hat hónapot, ott szeretett bele a fotózásba. Azóta járt már Szentpéter- várott, Lengyelországban, Észtországban, Iránban, Mis­kolcról Romániába készül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom