Észak-Magyarország, 2008. május (64. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-20 / 116. szám

2008. május 20., kedd ÉSZAK AKTUÁLIS /3 A VÁSÁRLÓK SZERINT Kovács István ügyintéző: _ Olyan világot élünk, hogy az ener­giaárak az egekbe szöknek. A ter­mőföldekről egyre inkább eltűnnek a kalászosok, ez pedig kihat a hú­sok árára. Engem is érint az áreme­lés, mert „mindenevő" vagyok. Berecz Jjbor ügyintéző: Először megpróbálják kigazdálkodni a hús árát, aztán rájönnek, hogy ke­vesebbet kell fogyasztani. A fizeté­sünk arra lesz elég, hogy kifizessük a rezsit. A politika miatt jutottunk ide, támogatni kellene a gazdákat. NÉZŐPONT W 7j J Jj wwwwwwww. Húsba vágó Hegyi Erika khe@eszak.boon.hu A sertéshúságazat szinte minden szereplőjének megvan rá a magyarázata, miért veszteséges a saját tevékenysége. A kereskedő szerint a feldolgozó adja drágán a húst és a hústerméket, ő maga periig nem tehet rá túl sokat, nehogy el­riassza a vásárlókat. Mert ha nincs vá­sárló, nincs pénz, akkor a nyakán marad a drága és megromlott hús. A feldolgozó is azt mondja, alig tud megélni, emelke­dett az élő állat ára, az energia, az üzemanyag. Ha nem emel, lakatot tehet üzeme kapujára. A termelő is panaszko­dik, szerinte egyáltalán nem éri meg ser­tést tenyészteni. A takarmányárak szinte megfizethetetlenek, a feldolgozó pedig olcsón veszi tőle az állatot, még a jó minőségűt is. Csak úgy tud talpon ma­radni, ha saját üzletében árusít, és ha megtermeli magának a takarmányt. Amit a vásárló mond, azt pedig biz­tosan egyik politikus sem teszi a kirakat­ba. Szerinte ugyanis nem energiafűre meg repcére kellene pazarolni az állami támogatást, hanem takarmánynövényekre és hústermelésre költeni, és akkor talán helyre állna a rend. Merthogy Magyaror­szág adottságai nagyon is kedvezőek a gazdálkodáshoz. És hogy a mezőgaz­daság mégis romokban never, az tudatos intézkedéseknek a következménye. A „büntetést" mi, vásárlók fizetjük. ME6KÉRDEZTŰK AZ OLVASÓT Mi a véleménye a várható sertéshúsár-emelésről? Nagyon nem örülök neki, eddig is olyan draga volt. Egy ötfős család­nak - mint a miénk - egy kilo­gramm hús meg se kottyan, nem tudom, hogy fogjuk megvásárolni ami kell. Szászné Erika Hiába emelik az árat, úgyis lesz akciós árengedmény, mert nincs pénzük az embereknek. A szük­séges mennyiséget több utánjárás­sal lehet majd beszerezni. Balázs JAnos Felháborítónak tartom, nem számí­tottam rá. Mi inkább sertéshúst fogyasztottunk, amióta problémák voltak a baromfival. Ha túl magas lesz a sertés lehet, hogy vissza­térünk a korábbi étrendhez. JuhAsz Gyula Sok sertéshúst fogyasztunk és az a baj, hogy a szárnyasra áttérni sem érdemes, mert az sem olcsó. És ha az egészségesebb, vitamindús ételekben gondolkoznánk, visz- szatartanak a magas zöldségárak. Zomboriné Lengyel Erzsébet ön szerint várható volt, hogy eredménytelen lesz a népszavazás Kazincbarcikán? Szavazók száma: 119 2008. 5. 19. 19.15 óra Igen 80.67% Nem 19.33% Következő kérdésünk: Ön kevesebb sertéshúst vásárol a várható áremelés után? Jgggmq/Fmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmammmmmmmmmmfmmammmmmmmmmm SBS *i>: www.bQon.hu Szavazzonl Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. Egekben a sertéshús ára Gs) (Fotó: ÉM-archív) ■ Hamarosan többet kell fizetnünk a sertés­húsért. Nem kevesebb, mint 20 százalékkal. Miskolc, Felsőzsolca, Bor- sodszirák (ÉM - KHE) - Szá­mítani lehet a sertéshús árá­nak emelkedésére, adta hírül a napokban az országos sajtó, úgy folytatva: a friss húsok várhatóan 20 százalékkal drá­gulnak majd, a készítmények pedig 10-15:tel, igaz utóbbiak csak nyártól. Mint kiderült, a hír igaz, hamarosan többet kell fizetnünk a sertéshúsért, de van olyan üzlet, ahol már a hé­ten megtörtént az áremelés. Kevés a sertés, mondják a feldolgozók Veszteségek A drágulás okairól Fazekas Józseftől, a húsüzemmel és öt húsüzlettel rendelkező Sajó- Hús Kft. ügyvezetőjétől és egy­ben a Vágóállat és Hústermék Tanács alelnökétől érdek­lődtünk. Mint lapunknak el­mondta, az utóbbi pár hónap alatt 260 forintról 340 forint­ra (plusz 20 forint állami tá­mogatás) emelkedett az élő ál­lat kilónkénti ára, de ezenkí­vül az energia és az üzem­anyag ára is növekedett. Eze­ket a pluszköltségeket a feldol­gozóipar már nem tudja elvi­selni, komoly veszteségei van­nak. Akad olyan üzem, ame­lyik bezár, mások hitelfelvé­tellel próbálják megoldani a gondokat. Nagy problémát je­lent a feldolgozóknak az is, hogy a kereskedelem nem akarja elfogadni az áremelés szükségességét, hisz ők meg a forgalmukat féltik, mutatott rá az alelnök. Véleménye sze­rint az áremelés után kicsit visszaesik majd a forgalom, de azután rájönnek az emberek, hogy enni muszáj. Nem éri meg A termelők viszont nem éreznek semmit a felvásárlá­si ár emelkedéséből. Feczkó Mihály borsodsziráki sertéste­nyésztő lapunknak elmondta: jelenleg 320 forintot kap a tőkehúsnak való állat kilójá­ért, de ha nem éri el a sertés a megfelelő minőséget, akkor már csak 200 forintot. A ta­karmány ára és a vágási díj ezzel szemben több mint a kétszeresére növekedett az el­múlt két évben, az energia­árak pedig a termelőket sem kímélik. Két évvel ezelőtt még 800-1000 sertése volt Feczkó Mihálynak, ma már csak 450. „Alig van haszon a terme­lésen - állította - a kereske­delem szépen leveszi a hasz­ff ..................... A pluszköltsége­ket a feldolgozó- ipar már nem tudja elviselni, komoly vesztesé­gei vannak. Fazekas József ..........................................ff nőt. Én is csak úgy tudok tal­pon maradni, hogy saját üz­letet nyitottam, ott adom el a megtermelt húst, a takar­mányt pedig megtermelem magamnak.” ÉSZAK emf/ppefr boon.hu •Javulhat a sertésvertikum helyzete (PDF, 27 kB) APEH-határidő Miskolc (ÉM) - Ma éjfélig kell személyi jövedelemadó­bevallásunkat benyújtani. A kedvezmények érvényesítésé­nél fokozottan kell figyelnünk a törvényi változásokra, a jö­vedelmi korlátokra. Akik a családi kedvezményüket meg­osztják egymás között, házas­társ aláírása is szükséges. A különadó összegével kapcsola­tos bevallási kötelezettségeket is teljesíteni kell. Abban az esetben, ha valakinek a jö­vedelme ezt az értékhatárt meghaladta, ezt a mellékletet is csatolni kell. TUDOTT RÓLA?- A rendszerváltást megelőzően még mintegy 10 millió sertés volt Magyar- országon. Az ebből előállított termékek kétharmadát külföldön értékesítették.- A rendszerváltást követően a sertésállomány 5-6 millióra csökkent. ____- Magyarország uniós csatlakozásának második évében, azaz 2005-ben ha­zánk elveszítette nettó exportőr szerepét. Jelenleg az országban kevesebb mint 4 millió sertés van.______________________________________________________________________- A Magyarországon előállított sertéshús mennyiségének 20-25 százalékát import élő sertésből fedezik a feldolgozók. Személyi jövedelemadó 0753-as bevallások beadása Előre láthatólag beérkező (várt) bevallások száma (db) Eddig beérkezett bevallások száma (db) m ebből: elektronikusan beküldött: 2D-s formátumú 445 000 230 000 30 000 [|3| 25 139 54 000 ; ■-oÜÉI 49 339 140 000 64 500 118 500 papír alapú 250 000 VM 70 000 HÍJ 35 361 EB BAZ 141 000 UH 62 161 ■ RÉGIÓ 500000 400000 300000 200000 0 50000 100000 150000 200000 250000 Eddig kiutalt összeg (Ft) BAZ: 2 712 545 000 RÉGIÓ: 5 087 361 000 Grafika: Észak-Magyarország Népszavazást nem, ■ A kazincbarcikai refe­rendum érvénytelen volt, de a többség azért nem­mel voksolt. Kazincbarcika (ÉM NSZR) - Érvénytelen lett a vasárnapi, kazincbarcikai népszavazás, amelynek témá­ja a városi kórház működte­tése volt. A városlakóknak ar­ról kellett volna dönteniük, hogy továbbra is az önkor­!>............................ ................. A közbeszerzési bizottság véle­ménye alapján érvénytelennek kell nyilvánítani a pályázatot. Rizner József ................*..........................ff mányzat kezelésében marad­jon a kórház, vagy külső be­fektetőre bízzák. Eredmény nem született, kevesen men­tek el szavazni. Mit szól ehhez Riznér Jó­zsef, az Összefogással Bar- cikáért Egyesület elnöke, aki azon hat önkormányzati kép­viselő egyike, akik a népsza­vazást kezdeményezték? „Az eredmény várható volt, hi­szen Szitka Péter polgármes­ter amellett kampányolt, hogy a lakosság ne menjen el sza­vazni” - válaszolta. Hozzátet­te: abból a szempontból azon­ban sikeres volt, hogy időt nyertünk, és ezáltal újabb in­formációkhoz jutottunk. Ezek­nek köszönhetően - folytatta - minden dokumentum a ke­zünkben van - köztük a köz- beszerzési bizottság vélemé­nye is amely alapján ér­vénytelennek kell nyílvání­tani a korábbi pályázatot. Amennyiben ez nem történik meg, megtesszük a megfelelő jogi lépéseket - hangsúlyozta az elnök. Tisztességes pályázatot Kitért arra is, hogy a helyi népszavazás eredményének négy fontos pontja van, ame­lyet a barcikai önkormányzat­nak figyelembe kell venni. El­sőként az, hogy több nem sza­vazat született, , mint amennyire érvényes népsza­vazás esetén szükség lett vol­na ahhoz, hogy az önkor­mányzat kezében maradjon a kórház - magyarázta. Vala­mint - folytatta - többen vok­soltak nemmel, mint amennyi szavazat elegendő volt ahhoz, hogy a város polgármestere a székébe kerüljön. Több nem volt, mint amennyivel a ma de időt nyertek döntéshozó többségi frakciót megválasztották - fogalmazott illetve több nem, mint bár­ki várta volna. Erre kell gom­bot varrni a többségi frakció­nak - fogalmazott. Mit várnak? Rizner József el­mondta: egyrészt továbbra sem tartják szükségesnek a kórház befektetőnek való átadását. Ha mégis ez történik, akkor vi­szont tisztességes pályázat kiírását várják - mondta. Döntsön a testület! Szitka Péter, Kazincbarcika polgármestere közleményben reagált a kórházzal kapcsola­tos érvénytelen népszavazás­ra: „Az emberek nagy több­!f ........................................... A népszavazási kezdeményezés nem érte el a célját. Győzött a józan ész Ka­zincbarcikán. Szitka Péter ..............................ff sége a távolmaradásával úgy határozott, hogy az önkor­mányzat döntsön a kórház sorsáról. A népszavazási kez­deményezés nem érte el a cél­ját... A végeredmény alapján világosan látszik, hogy bár a kórház sorsa érdekli az embe­reket, de a népszavazás ügye nem mozgatta meg őket... Va­sárnap győzött Kazincbarci­kán a józan ész...” Szitka Péter úgy fogalma­zott: „A népszavazás érvényte­len és ezzel, reméljük, lezárult egy korszak. Az érvénytelen­ség azonban feladatot is szab az önkormányzata számára. Világosan megmutatja, hogy mihamarabb döntést kell hoz­ni a kórház ügyében és miha­marabb meg kell oldani a kór­ház hosszú távú biztonságos üzemeltetésének kérdését. Úgy látja: nem szabad figyelmen kívül hagyni azon barcikaiak véleményét, akik elmentek szavazni és nemmel voksoltak. Az ő hangjuk azt jelzi a vá­rosvezetés számára, hogy ag­gódnak a kórház sorsáért, ag­gódnak a város biztonságos egészségügyi ellátásáért. Szitka Péter kijelentette: „mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a vá­rosnak hosszú távon működ­tethető, jó minőségű ellátást nyújtó, fejlődő kórháza le­gyen. Nem hagyjuk bezárni, nem hagyjuk tönkremenni a kórházat.” ÉS2AK emf/ppefr boon hu •A kazincbarcikai népszavazásról (PDF, 76 kB)

Next

/
Oldalképek
Tartalom