Észak-Magyarország, 2008. április (64. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-05 / 80. szám

2008. április 5., szombat KULTÚRA /I ÉSZAK RÖVIDEN • Világhírű karmester Miskolcon. A világhírű karmester, Nagy Zsolt és a világhírű hegedűvirtúóz, Pavel Sporcl a szólistája a Miskolci Szimfonikus Zenekar koncertjének, amely hétfőn, április 7-én, este 7 órától lesz a Művészetek Házában. A hangversenyen Wagner Trisztán és Izol­da előjátéka, egy különleges versenymű: Komgold Hegedűversenye, Csajkovszkij Diótőrő szvitje valamint Liszt I. Mefisztó - keringője hangzik el. Falcsik Mari szerzői estje Miskolc (ÉM) - A Spa­nyolnátha irodalmi, mű­vészeti folyóirat (www.- spanyolnatha.hu) és az If­júsági és Szabadidő Ház költészet napi ajándéka Miskolc és a régió iroda­lombarát közönségének Falcsik Mari költő (ké­pünkön) szerzői estje, amelyet az Ifjúsági és Szabadidő Ház Ifi- Net Kávézójában tartanak, április 12-én, szomba­ton, délután 5 órától. MUUT + könyvtár Miskolc (ÉM) - Ezzel a címmel tartják a Miskolcon megjelenő MŰÚT című folyóirat és a II. Rákóczi Fe­renc Megyei Könyv­tár szervezésében azt a beszélgetést, amely április 12-én, szom­baton délután 3 óra­kor kezdődik a könyvtárban. Karint­hy Márton és Komis Mihály beszélget itt, új könyveikről, szín­házról és írásról. A belépés díjtalan. ÉevHlf A MÜÚT az interneten: Időpontváltozás a zenetörténeti sorozatban Miskolc (ÉM) - Az operafesztivál zenetör­téneti sorozatában A cseh és lengyel opera című, április 10-re meghirdetett előadást - technikai okok miatt - április 24-én, csü­törtökön tartják meg. A helyszín, a kezdési időpont és az előadó változatlan: a Miskolci Galéria Kondor-termében 17 órakor Mester­házi Máté zenetörténész várja az operaba­rátokat. Népművész alkotók mutatkoznak be Kisgyőrben Kisgyőr (ÉM) - A kisgyőri faluházban szervezi március 9-én, délelőtt 10 órától a Me­gyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet „A közművelődés szerepvállalása a népművészet­ben” című konferenciát. A rendezvény célja: a megyénkben alkotó, a tárgyalkotó népmű­vészettel foglalkozó szakemberek, egyesületek, szakkörök, alkotóműhelyek tevékenységének áttekintése és bemutatása az érdeklődők szá­mára. A program, a szervezők szándéka sze­rint, lehetőséget teremthet a közös EU-s pá­lyázatokhoz is. A konferencián részt vesznek a megyénk­ben és a felvidéki népművészek, népműve­lők, művelődésszervezők, kulturális civil szerveztek. . CClf11/ A programmal kapcsolatban további felvilágosítás kérhető Bányicz- r.’rrki Lászlónétól, a 46/507-326-os telefonszámon. Ennek a pasinak van humora! ■ Péterfy Gergely, a Miskolci Egyetem okta­tója írta a Kalandorok forgatókönyvét. Juhári Andrea__________________________ andrea.juhari@inform.hu Miskolc (ÉM) - Az egyete­men megeshet, hogy társaid mutogatják a folyóson, melyik tanárral kell beíratnod a je­gyet. Ki az, akinek fél évig csücsültél a „speckollján”, persze csak papíron. Bízva az ■égiekben, bekopogsz az ajtón. Köszönsz szépen, próbálsz úgy a szemébe nézni, mintha nem most látnád először. Sík ideg vagy, szorongatod a nyamvadt indexed. Mintha nézné a lis­tát, az arca komoly, a szeme mosolyog, közli, nem talál. A TÉNYÉK Kalandorok - magyar film Rendezte: Paczolay Béla Forgatókönyv: Péterfy Gergely Szereplők: Elekes Géza - Rudolf Péter Elekes István - Haumann Péter Elekes András - Schruff Milán Géza anyja - Pogány Judit Jakab - Kovács Lajos Gyorsan előadod a főhős ka­rakterét az ókori drámából, akit igyekeztél alaposan ki­bontani dolgozatodban. Csönd. - Tényleg, így már em­lékszem - vágja rá sanda mo­sollyal. Elkéri az indexet, visszaadja. Félve kinyitod, és látod ötöst adott. Na, ennek a pasinak van humora! A csomagtartó (is) igaz Péterfy Gergely író, koráb­bi könyvével, a Tűzoltópa­rancsnok szomorúságával is megröhögtette az egész Tükit. Felszisszentek a lányok, mi­után hanyag eleganciával ki­szállt a liftből. Péterfy Ger­gely több műfajban alkot. Most forgatókönyvíróként egy országot nevetteti meg a Ka­landorokkal.- Ez vicces film. Az erdé­lyi utazások, a ’70-es, ’80-as évek hangulatát idézik. A negyvenes éveit taposó férfi két prés között szenved. Ez az a korszaka az életének, ami­kor a fiának és az apjának is meg kell felelnie - magyaráz­za. Hogy mennyire azonos a Kalandorok középkorú főhő­se az íróval?- Fikció, nem szeretem a saját életemből meríteni a té­mákat, mert azokat nem tud­Péterfy Gergely: Szoktam mondogatni a hallgatóimnak, vigyázzanak, mert ellopom a karakterüket... (Fotó: a szerző) nám olyan hitelesen ábrázolni. Persze nekem is megvol­tak a válási törté­neteim. Sok kis valós mozaikból is merítek. Gyak­ran a leghihetet­lenebb törté­netek szár­maznak a való­ság­ból. Képzeljük el a csomagtar­tós sztorit, ami igaz. Valóban egy halottat az autó csomag­tartójában szállítottak Ma­gyarországra és a testet jég­krémmel hűtötték Budapestig, az augusztusi hőségben. Azon dolgoztam a legtöbbet, hogy a forgatókönyv szereplői megelevenedjenek, hogy lás­sam őket, másként nem lehet hiteles szerepet írni. Sokáig azt sem tudtuk, kik fognak játszani a filmben. Sokat kö­szönhetek annak, hogy taní­tok, sokféle karakterrel talál­kozom. Szoktam mondogatni a hallgatóknak, vigyázzanak, mert ellopom a karakterüket. Elképzelem, hogy a különböző személyiségek, akiket megis­merek a munkám során, ho­gyan viselkednének egy-egy rázós szituációban - magya­rázza. Az élet nehézségeire a humor és az irónia az egyik legjobb elemzési mód - ma­gyarázza Péterfy Gergely, a Miskolci Egyetem oktatója. jOSKjETtr További írásaink, egyetemről, kultúráról Színházi játék, ■ Elsősorban gyerekek­nek ajánlják a miskolci színház pantomimes programját. Miskolc (ÉM) - Mi van a szavakon túl? Hogyan lesz a láthatatlanból látható? Ho­gyan kell különféle emberi tí­pusokat, tárgyakat és élő­lényeket ábrázolni és megje­leníteni? Dvorák Gábor és Patka Heléna pantomimművé­szek a gyermekekkel együtt, Bemutatóra készül a színház: Az élet mint olyan az elhatározást követik-e tet­tek? Hogy sikerül-e megtalál-, ni Yonának az élet értelmét? A szerző - az izraeli színház legendája - élete 57 éve alatt 56 színpadi művet írt. Élet­művének egyik legfontosabb és a világ számos színpadán sikerrel előadott darabja Az élet mint olyan. ■ A világ számos szín­padán arat sikert az a mű, amelyet most mu­tatnak be Miskolcon. Miskolc (ÉM) - Hanoch Levin tragikomédiáját április 11-én este 7 órakor mutatja be a Miskolci Nemzeti Szín­ház, a Játék­színben, Lévay Adina rendezé­sében. Az előadás szereplői a Já- Hanoch Levin szai-díjas Máhr Ági, Bősze György és Áron László. A da­rab egyszerű történeten ala­pul. A férj és felesége har­minc éve élnek együtt, míg­nem egy éjszakán Yona, a férj rádöbben, elég volt. Úgy érzi elfecsérelte az egész életét, s szerinte mindennek fő oka a felesége, Leviva. Elhatározza: elköltözik, és új életet kezd, mielőtt még nem késő. Hogy mit szól ehhez Leviva? Hogy szavak nélkül közösen varázsolnak nevet­tető és vidám élethelyzeteket az emberi butaságról a Játsz- szunk pantomimet! című előadásban a Miskolci Nemze­ti Színházban. A TÉNYEK j A 3-14 éves gyermekek részére ajánlott műsor április 15. és 19. között, minden nap 10 és 15 órakor várja a játszani és kacagni vágyókat a Kamaraszínházban. Pantomim. A Kamaraszínházba várják a mozdula­tokkal való ábrázolás iránt érdeklődő gyerekeket. .......................................................................... I Az idők alkonyán Bujdos Attila bujdos@inform.hu Az idők alkonya - Gállfi János, Báthory Zsigmond nevelője mondja ezt saját koráról, Márton László tör­ténelmi játékában. Az idők alkonya: az „ennél csak jobb volt" személyes tapasztalatába sűrített közös élmény. Egyfelől érzelem: a múlt elvesztésé­nek csendes tudomásul vétele az „ugyanolyan soha nem lesz már" ér­zésével, másrészt a belőle fakadó re­alitás: a cselekvés kényszerének fel­ismerése. Van tét és kalkulálható kö­vetkezmény: akár megteszi az em­ber, amit tennie kell, akár nem. A nagyratörő történelmi alakjai bizto­sak a tett szükségességében, a „ho­gyan" osztja meg őket. Elszánásuk összes más tulajdonságukat jelenték- teleníti - szinte mellékes, hogy van- e személyes motívumuk arra, amire készülnek, amit akarnak, vagy, hogy mit éreznek közben: szeretnek-e, gyűlölnek-e. Mérlegelnek, s ebben az államférfiúi viselkedésben az er­kölcs és az érdem, a tekintély és az emberség - lényegtelen. A közjóra tekintő férfikarból ilyen értelemben is kiválik Báthory Zsigmond: meg­fontolásai bonyolultabbak, ha kell, szeszélyesebbek, személyesebbek. Nem a cselekvést vitatja, de a „kell" kérdése nála úgy hangzik: biztos-e, hogy neki kell. A válasza is bizonytalanabb, nehezebben, akadozva születő. Márton László műve nem kizáró­lag a személyes választások drámá­ja: amikor személyiségről beszél, összefüggésekről is szól. S bár in­kább a történet középpontjában lévő embert figyeljük, de odaértjük az egyénen túlmutató következmé­nyeket is. Bármit tesz Báthory Zsig­mond, az nemcsak az ő sorsának fordulója, de Erdély sorsának for­dulója is - létezhet-e elkötelezetlenség 1594-ben, a ti­zenöt éves háború elején? Létez­het-e jó választás: a németé a tö­rök ellenében, a töröké a német el­lenében? Bárhogyan lesz is, mi iga­zolja, hogy az úgy van rendjén? A jövő biztos tudásának hiányát a meggyőződés hivatott pótolni. Ez, lássuk be, maga a létező bi­zonytalan. A nagyratörő egri előadásában ez a bizonytalan a hangsúlyos elem - Csanádi Judit díszlete egy háztetőn jelöli ki a játék terét. Lehet maga a meggyőződés határozott, az ember elszánt, de tudnia kell, ami a néző számára végig egyértelmű: ezen a ferde síkon, amelyen meredeken, jelképnél is valóságosabban elválik a fent és a lent, bármely lépés kocká­zatos, akár végzetes. A tető egy da­rabja akkor vált vízszintesre, amikor Báthory Zsigmond - Bocskai István segítségével - leszámol politikai el­lenfeleivel. Vérpadot látunk, majd rajta menyegzőt: biztos pontot, ame­lyen, határozott választásai, szövet­ségei révén Márton László hőse megvetheti a lábát. Báthory Zsig­mond múltat zár, jövőt nyit: a pilla­nat egyszerre viszolyogtató, és emel­kedett. Báthory Zsigmondot alkalma­sabbnak érezzük a drámai helyzet megoldására, talán, mert a színdarab más alakjai, az övé ellenében, kiszá- míthatóbbak. Reálisabbak, személyi­ségüknek egy-egy jegye hangsúlyos. Szabó Emília (e.h.) Kendi Sárája odaadó szerelmes, önhibáján kívül szenvedi el a történelmet: belekerült, és az elsodorta. Bányai Miklós Bát­hory Boldizsárja is inkább a szív embere. Nyílt férfi, nehéz benne fel­ismerni azt az erőt, amely kicserél- hetővé tenné Báthory Zsigmonddal, az ő helyére jogosítaná. Blaskó Balázs Kendi Sándor figu­rájában az értetlenséget indulattal át­hidalni akaró, meggyőződéses politi­kust mutatja meg, aki köré saját iga­zába vetett hite emel áttörhetetlen falakat. Görög László a jezsuita gyóntató szerepében a politika nyil­vánosságtól elzárt régióiba vezet, ahol az ármány egyszerre szolgálja a jelent és a jövőt: a privát túlélést, és a birodalmi érdeket. Bocskai Ist­ván, Safranek Károly értelmezésében olyan szereplő, aki fontossága tuda­tában van: az érdek és az érdek ér­vényesítésének felismerése a realitást a cinizmusig csupaszítja. (Három le­hetséges felfogás a politikáról és a politikához való viszonyról, ha tet­szik: előkép a mához, még akkor is, ha Csizmadia Tibor rendezése - sze­rintem szerencsésen - kerüli az át­hallásokat, a direkt utalásokat - Csizmadia Tibor konkrét helyzetre és az ebben a régmúlt helyzetben a konkrét emberekre figyel.) Schruff Milán Báthory Zsigmondja végtelenül fiatal, arca rezzenetlen, érzéseiről a hangja és a teste beszél. Hihető, hogy korán jött neki a hata­lom, amihez képtelen felnőni, és hihető, hogy felnőtt hozzá, csak fia­talon belefáradt a hatalom felelős­ségébe. Amikor bizonytalan, az arról árulkodik, hogy uralkodni nem min­den, ha saját magával sem jön egye­nesbe az ember, ha valódi vágyai elérésében korlátozott, s ha vágyai korlátozzák valódi szándékaiban. Ennek a Báthory Zsigmondnak van­nak gátlásai, de tud dönteni erkölcsi megfontolásait félretéve, érzéseit megtagadva. Ebben is titokzatos, így akár azt is gondolhatjuk, nála hatal­masabb erők játékának eszköze. Vagy azt: a nála hatalmasabb erők játékában is felismeri mozgásterét, és belakja azt, értelmet adva politi­kusi létének. Erősebb érzés vele kap­csolatban, hogy önálló, az idők al­konyából kiemelkedő lény, bármi lesz is a sorsa. (Márton László A nagyratörő című történelmi játékát az egri Gárdonyi Géza Színházban Csizmadia Tibor rendezte)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom