Észak-Magyarország, 2008. április (64. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-05 / 80. szám

2008. április 5., szombat mm AKTUÁLIS /3 RÖVIDEN • A megyei Össznyugdíjasok Szövetsége 13 éve érdekvédelmi, közhasznú szervezet, Azzal a kéréssel fordulnak a megye nyug­díjasaihoz, hogy írják meg címükre azokat a törvényeket, jogszabályokat, amelyek a mai viszonyok mellett szerintük már nem aktuálisak, amiken változtatni kellene. (Cí­mük: Miskolc, Szentpéteri kapu 101/A.). NÉZŐPONT Böngészgetünk Hajdú Mariann __________ mariann.hajdu@eszak.boon.hu Nahát: a kórházak nagy részében van panaszláda, az intézmények negye­dében (tényleg negyedében?) csak mun­kaidőben látogathatók a szakrendelések! Jéé, van kórház, ahol 30 ágyra jut egy fürdó'szoba (Cegléden), igazán örülhe­tünk, hogy a megyénkben lévó' kórhá­zakban 3-4 fekhelyre. És képzeljék, azt is megtudhatjuk, hogy mely kórházban a szolgáltatás része a szappan és a törül­köző, és hogy hol internetezhetünk a kórteremben. Mindezt egy helyen: az Egészségbiztosító Felügyelet honlapját kell böngészgetni, ott sok-sok adatot megtudhatunk a kórházakról - akár órá­kat is eltölthetünk vele. Ám aztán elgon­dolkodhatunk azon is, hogy mire voltak jók ezek az órák. Érdekes dolog a hon­lapon nézelődni, de a gyakorlati hasznát - ma még - nem nagyon találjuk. Vajon választ-e valaki kórházat az alapján, hogy mú'ködik-e benne fodrászat? Vajon az fog-e bennünket leginkább befolyá­solni epekőmú'tét előtt, hogy a kórház­ban hányféle menü közül választhatunk? Inkább érdekelne bennünket, hogy hány beteget gyógyítottak ki hasonló bajából. Erre viszont nem találunk adatokat a program segítségével. (Azt megtudhat­juk, hányán panaszkodtak, hány műhibapert nyertek az adott kórház el­len, de ezek sem nevesítettek.) Talán, később. Talán legközelebb bővülhet még ez irányba is a lista. MEGKÉRDEZTÜK Ön hogyan védi a környezetét? Vegyészként fontos számomra a környezetvédelem, de számos uniós előírás is határt szab a nagy cégek­nek is. Úgy tudom, még adóked­vezményt is kaphatnak, ha környe­zetbarát technológiát alkalmaznak. Szántai Tamás, vegyipari technikus Arra ügyelek, hogy ne szemeteljek. Esztétikai szempontból sem minde­gy, miben élünk. Örülök, hogy vég­re kezd elterjedni a szelektív hulla­dékgyűjtés, de sokkal több modern konténerre lenne szükség. Török Adrienn, közgazdász HALLGATÓ Muszáj erre figyelnünk. A házban, amit most építek, olyan alternatív fű­téstechnika lesz, ami környezetkímé­lő. Igyekszem alkalmazkodni a nem túl jó tömegközlekedéshez, hogy ne szennyezzem autóval a levegőt. Pető Zsolt, közgazdász hallgató A szelektív hulladékgyűjtésre ügye­lek. A legszimpatikusabbak azonban mégis az újrahasznosító anyagok a számomra. Most több mint ötven ki­logramm papírt vitt az unokahúgom az iskolai gyűjtésre. Hegyesi Rebeka, szociológus HALLGATÓ VILLÁMYOKS Ön szerint baj, ha elhullott állatokkal etetik a vadon élő állatokat? Szavazók száma: 64 2008. 4. 4. 19.45 óra Nem Igen 83% !"; 17% Következő kérdésünk: Ön szerint jó hogy meg­található a kórházlista az interneten? www.boon.hu Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. Kóriiázmustra a neten. Mire jó? A megyei kórházban, tegnap délután (Fotó: Kocsis Zoltán) dolgozik, és amelyet a járulé­kokon és adókon keresztül ő finanszíroz.” Nem mérvadóak De hogy mit szólnak a lis­tához a megye kórházvezetői? Több intézményigazgató kér­te, később kérdezzük, mert még nem sikerült megnézni a honlapot. Dr. Trencsényi Erzsébet, a kazincbarcikai kórház igazgatója viszont sok olyan adatot lát rajta, ami sze­rinte nem mérvadó. Példa­ként említi azokat az adato­kat, miszerint a kórházaknak hány elindított perük van. Szerinte a perek egy része akár indokolatlan is lehet, te­hát nem biztos, hogy ez alap­ján kell egy kórházat megítél­ni. Úgy látja, hogy túl sok az intézmények adottságait tük­röző adat, holott ezekről nem tehetnek a kórházak. Kön­nyebb annak az intézmény­nek, amelyet most újítottak fel: elmondhatják például, hogy minden kórtermükben van WC. Ám ezek az adottsá­gok nem minősítik a kórház­ban folyó gyógyító munkát. Effelé bővítsék Megemlítettük, hogy hiá­nyolunk bizonyos adatokat a listáról, azokat, amelyek az egyes osztályok munkájára kérdeznek rá. (Például hogy mekkora a császármetszéssel szültek aránya a szülészete­ken, vagy az infarktussal be- kerülteknek mekkora a túlélé­si aránya.) Trencsényi Erzsé­bet megjegyezte, ő is hiányol­ja ezeket, de erre irányuló kér­dések nem voltak a kérdőíven. Ha megkérdezik majd a véle­ményét, (a felügyelet tervezi) akkor azt fogja ajánlani, hogy effelé bővítsék a listát. Mert szerinte ezek a kérdések len­nének az igazán mérvadóak: a hasonló profilú osztályok szakmai adatait volna igazán értelme összehasonlítgatni. íKemtippek boon.hu • A betegétkeztetésről (PDF, 169 kB) A magyar kórházak 80 százalékának adatait olvashatjuk a felügyelet honlapján. Trencsényi Erzsébet .....................................................................» nyék 80 százaléka küldte vis­sza a kérdőívet. A felügyelet szerint a program elkészítésé­nek indoka: „mindenkinek jo­ga van megismerni aijnak az ellátórendszernek a működé­sét, amely az ő egészségéért Miskolc (ÉM - HM) - A legtöbb panasz a budapesti Jahn Ferenc Kórház betegjo­gi képviselőjéhez érkezett ta­valy, összesen 321. Ezzel szem­ben a mi megyei kórházunk­ba 64, az újhelyi kórházba 14. Az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) honlapján találtuk a fenti adatokat, ame­lyek ( a www.ebf.hu webcí- men) hétfő óta érhetők el. Ezeket és még sok száz kór­házakról szóló adatot gyűjtött össze az Indikátor 2008 elne­vezésű programjában az EBF. Az adatokról maguk a kórhá­zak nyilatkoztak a felügyelet­nek, bár nem volt kötelező a válaszadás, mégis az intézmé­» .................................................................... A hasonló profi­lú osztályok szakmai adatait volna igazán ér­telme összeha­sonlítgatni. Egy másik vélemény Miskolc (ÉM) - Dr. Nagy Gábor, a megyei kórház fő­igazgató helyettese szerint a honlap nem gyakorlatias, így kevéssé segíti a betege­ket. Szerinte az lenne az ideális, ha az ilyen-olyan be­tegségben szenvedők a hon­lapot böngészve nyomban választani is tudnának az in­tézmények közül. Példaként említette a kényelmi-kiegé­szítő szolgáltatásokat: a hon­lap akkor lenne igazán be­tegcentrikus, ha szakmákra lebontva „tálalná” a konkré­tumokat, a klimatizáltságot, az akadálymentesítést, a parkolási lehetőségetés így tovább. A honlapot szak­maspecifikussá kell fejlesz­teni, mert egyáltalán nem mindegy, hogy a beteg a pszichiátriára érkezik, vagy epekőműtétre kéri felvételét a sebészetre. Böngésztük a listát... Miskolc (ÉM) - Régiók, megyék szerint vizsgálhat­juk az egészségügyi intéz­mények adatait, sőt, össze is hasonlíthatjuk azokat a honlapon. Egyszerre három kórházét, de országos „ranglista” is felállítható kérdésenként a program se­gítségével. Hogy mi derült ki szá­munkra? Többek között megtudhattuk, hogy mely kórházban hány menü kö­zül választhat a beteg, hogy mely intézmények kórter­meiben érhető el az inter­net, hogy hol (nem) adnak tisztálkodószereket és evő­eszközt a kórházi ellátásra szorulóknak. Kiderülhet az is, hogy az intézmények ne­gyedében kizárólag munka­időben van szakrendelés, a kórházak fele nincs aka­dálymentesítve. ÉM-INTERJÚ: Demján Sándorral „A szakmunkás lesz az igazi érték" ■ A Demján Sándor Ala­pítvány 2008 szeptembe­rétől öt éven át támogat­ja az abaúji fiatalokat. Encs (ÉM - BG) - Az encsi városi művelődési központ­ban írták alá a Demján Sán­dor Alapítvány és az Abaúj Polgáraiért Alapítvány képvi­selői azt a megállapodást, amelynek értelmében a Dem­ján Sándor Alapítvány öt éven keresztül összesen egy- milliárd forinttal támogatja az Encsi Kistérségben élő fiata­lokat. Ezután nyilatkozott la­punknak a nagyvállalkozó. ÉM: A nevével fémjelzett alapítvány egyre koncent­ráltabban célozza meg a hátrányos helyzetben lévő fiatalokat. Demján Sándor: Eredetileg a halálom után kívántam a va- gyonom jelentős hányadát visszaforgatni a hátrányos helyzetben lévők támogatásá­ra. Magyarországon azonban olyan mértékben nő a sze­génység, hogy úgy döntöttem, mintegy tízmilliárd forintot elvonok az üzleti életből és jó­tékony célokra fordítom. Az Európai Unió pontosan meg­szabja többek között, milyen körülmények között kell tar­tani az állatokat. Elszomorító­nak és elkeserítőnek tartom, hogy ma hazánkban több tíz­ezer ember él olyan körülmé­nyek között, amely még ezek­nek az előírásoknak sem fe­lel meg. Ennek pedig a szen­vedő alanyai a gyerekek. En­nek a helyzetnek a megoldá­sához társadalmi szolidaritás szükséges, ehhez jogszabályo­kat kell módosítani. Közös fe­lelősségünk, hogy objektív kö­rülményeik miatt ne tűnjenek el a gyerekek a társadalmi süllyesztőben csupán azért, mert lehetőséget sem kaptak a kiemelkedésre. ÉM: Az együttműködési megállapodás megkötése előtti beszédében említette az oktatás fontosságát is. Demján Sándor: Annak kö­szönhettem, amivé lettem, hogy mindig olyan pedagógu­sok vettek körül, akik ösztö­nöztek, biztattak. Manapság kevés az elhivatott, a hivatá­sa iránt igazán elkötelezett pedagógus. A társadalom őket sem motiválja. Annak idején a Horthy-rendszerben az álta­lános iskolai tanító a falu leg- becsültebb polgárai közé tar­Demján Sándor a hétfői előadá­son (Fotó: B. G.) tozott egzisztenciálisan és er­kölcsileg egyaránt. A középis­kolai tanár a középosztály tagja volt, az egyetemi tanár pedig egyenesen a felső tíz­ezerhez tartozott. Igaz, akkor összesen kétszáz egyetemi ta­nár volt az országban, most pedig kis túlzással egy egye­temen több van belőlük. Volt egy jól kigondolt oktatási rendszere az országnak, ami mára semmivé vált. Eltékozol- ja az ország a tehetségeit. Hi­szem és vallom, minden em­berben megvan a kreativitás, csak ma már jószerivel nincs, aki kihozza ezt a gyerekekből. ÉM: Előadásában említette a munka tiszteletének a hiányát. Demján Sándor: Ezt óriási gondnak tartom. Gondoljunk csak bele, ha nincs képzett szakmunkás, nincs termelés. Ha nincs termelés, az ország nem boldogul. Egy nemzetgaz­daság nem élhet meg szakkép­zett munkaerő nélkül. Meg­győződésem, hogy Magyaror­szágon is a szakmunkás lesz az igazi érték és ezért támo­gatom az erre irányuló képzé­seket, jobban, mint bármi mást. Nemsokára a mi ha­zánk lesz az unió legszegé­nyebb országa. Ez nem azt je­lenti, hogy nálunk csökken a legjobban az életszínvonal, hanem azt, hogy a körülöt­tünk lévő országos sokkal gyorsabb ütemben fejlődnek. Pár év múlva a szlovákai egy főre jutó jövedelem kétszere­se lesz a miénknek. Emiatt tartom jónak, hogy megszűn­tek a határok, mert talán ez lesz néhány év múlva például pont az abaúji régió legna­gyobb lehetősége, hiszen Kas­sa közelsége óriási vonzerő le­het az itteni munkavállalók számára. Ehhez azonban az is szükséges, hogy akkor megle­gyen ebben a régióban az a szakképzett munkavállalói ré­teg, amely meg is tud majd fe­lelni az elvárásoknak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom