Észak-Magyarország, 2008. április (64. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-09 / 83. szám

2008. április 9., szerda AKTUÁLIS / HIRDETÉS /4 • Időgép a Gárdonyiban. Április 12-én, szombaton 20 órakor egy fantasztikus koncert veszi kezdetét a Gárdonyiban (Miskolc-Hejőcsaba, Sütő János u. 42.). Fellép az Időgép zenekar, amelyik a mű­velődési ház nyitóbuliján a Bikini előtt már adott egy remek koncertet tavaly. A belépő 800 forint. Bigyó az Acoustic Enemyböl (Fotó: ÉM) KiBOONtakozók a Vianban Miskolc (ÉM - JA) - A már hagyomá­nyosnak tekinthető BOON-koncertek kereté­ben az Acoustic Enemy, az Xtrike és a Joe Andrew’s Rhytem System lép színpadra pén­tek este a miskolci Vian klubban. Jókká ze­nekarát az Xtrike-ot biztos többen hallottá­tok már, de a Joe Andrew’s Rhytem System kellemes meglepetés lehet sokak számára. A fiatal csapat új ízeket hozott a helyi könnyű­zenébe. A zenekar még a szárnypróbálgatás időszakát éli, most rögzítik első stúdióanya­gukat, mégis népes kis tábort vonz a reggies alapokra épülő hiphopos alternatív zenei vi­láguk. Nem nagyon hasonlítanak egyetlen borsodi bandára sem, érdemes figyelni rá­juk. Az Acoustiuc Enemy viccesen csak bor­sodi popként határozza meg magát, ők a BOONtakozz ki top bandái közé tartoznak, visszatérő vendégei a BOONtakozz ki kon­certsorozatnak. Laza tánczene metál- és rap- elemekkel. A zene.boon.hu címen belépőt nyerhettek a koncertekre! Hörcsik Richárd (balra) átadta Karolosz Papu- liasznak a Bodrog-parti Athén üzenetét (Fotó: ÉM) Az energiapolitikáról is tárgyaltak Athénban Sárospatak, Athén (ÉM - PT) - Az Euró- Merditerrán Parlamenti Közgyűlés magyar delegáció vezetőjeként tárgyalt a napokban Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő, a „Bodrog-parti Athénként” ismert Sárospatak polgármestere. A plenáris ülésen felszólalá­sában az aktuális környezetvédelem és ener­giapolitika kérdéseit taglalta. Az öreg konti­nensen azonnal, és a jövőben megteendő feladatokat elemezte. A globális felmelege­dés, az időjárás szélsőségessé válása, a leve­gőszennyezés, annak az emberre, az állatvi­lágra, a mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatásait vizionálta. Rámutatott, hogy a megoldás keresése és a cselekvés vala­mennyi EU-tagállam és a közösségen kívüli országok alapvető érdeke. Hörcsik Richárdot mint a magyar delegá­ció vezetőjét hivatalosan fogadta Karolosz Papuliasz görög köztársasági elnök is. A jó hangulatú beszélgetésen a protokolláris té­mákon túl tolmácsolta Sárospatak polgárai­nak üzenetét is. Zemplén és Hegyalja köve­teként szóba hozta a Magyarország számára valamikor „borok királya, királyok bora­ként” világhírnevet szerzett tokaji aranyló nedű történelmi, valamint a harmadik évez­redben betöltött gazdasági és kapcsolatte­remtő erejét és szerepét is. Márquezi szenvedéllyel ■ Virtuozitásában, tem­peramentumában és erejében a flamenco a magyar néptánc rokona. Debrecen (HBN) - Végre megérkezik - mégpedig április 9-én - Debrecenbe a flamen- cokirály, Antonio Márquez Táncszínháza, s a Főnix Csar­nok színpadán ropja el szenve­délyes táncát. Táncművészetü­ket egyedi koreográfiákkal tűzdelt dinamikus tánclépések varázsolják sajátos márquezi flamencóvá - ajánlja a közön­ségnek Bíró Csaba, a debrece­ni Valcer Táncstúdió művésze­ti vezetője. Mint ismertette, a flamen­co a spanyolországi Andalú­ziában élő cigányok által a 18-19. században elterjesztett Fegyelmit kért maga ellen Miskolc (ÉM - NSZR) - Fe­gyelmi eljárást kezdeménye­zett saját maga ellen Köteles Péter az SZDSZ etikai és jószol­gálati bizottsá­gánál. Mint is­mert: ő volt az, aki a Hír Tv- nek februárban nyilatkozott - akkor még név nélkül, eltor­zított hanggal, arcát nem mu­tatva -, hogy a liberális párt tavalyi elnökválasztásán csa­lás történt. Majd pár nap múl­va lapunkban fedte fel, hogy ő volt a nyilatkozó. Áz ügyben lefolytatott vizsgálat után Kó- ka János, az SZDSZ elnöke fel­szólította az érintett borsodi tagokat, hogy a fegyelmi eljá­rás időtartamára függesszék fel párttagságukat és betöltött párttisztségeiket. Ez nem tör­tént meg, ezért kérte a fegyel­mi eljárást saját maga, T. Asz­talos Ildikó és másik négy párttag ellen Köteles Péter. Valamint azért - nyilatkozta lapunknak, mert nevét kap­csolatba hozták a csalással. Mint mondta, az eljárás elvi­leg 30 napot vesz igénybe, így eldőlhet, hogy a borsodi kül­döttek részt vehetnek-e a rendkívüli tisztújításon. A párton belül milyen a megítélése Köteles Péternek? „Próbáltam kapcsolatba lépni a felsővezetéssel, de semmilyen választ nem kaptam eddig tő­lük - válaszolta. - Azt várom, hogy a fegyelmi eljárás tisztáz­zon. De ebben az országban minden elképzelhető...” Rajzoltak . A miskol­ci Zrínyi Ilona Gimná­ziumban tartották a vá­rosi általános iskolások rajzversenyét. A száznál több tanuló négy kategó­riában ügyeskedett, a megyei döntőre az elsők jutottak. (Fotó: B. T.) v.™ _________________________________________________4 '■ népzenei és táncstílusok gyűj­tőneve. Legősibb formája az ének (cante), amihez hangsze­res kíséret és tánc (baile) kap­csolódhat. Az instrumentális eszköztár eleinte csak tapsot vagy egy­szerű ütőhangszereket (botok összeütése, zaj keltése kocs­maasztalon, cajón) jelentett. A gitár - melyet sokan tévesen azonosítanak a flamencóval - csak a XIX. század végén lett kedvelt hangszer, s ettől az időponttól datálhatjuk a fla­menco hangszeres formájának létezését. Életérzés... A flamenco a spanyol élet évszázadainak tükre: aki érzi, aki átéli, a spanyol kultúrá­ban születik újjá. Spanyolor­szág népe az éneken, a gitár­játékon és a táncon keresztül máig őrzi a „flamencoesszen- ciát”. A flamenco - az ősi tán­cokhoz hasonlóan - a mági­kus rítusok szabályai szerint épül fel: a kör, a ceremónia­mester és a résztvevők képe­zik alapját. Márquezi flamenco Mindig izgalmas, ha egy tánc - túl az egyéni érzelme­ken - egy népcsoport jellem­zőit is megjeleníti. Ezt igézi elénk Antonio Márquez Tánc­színháza, amely virtuozitásá­ban, temperamentumában és erejében rokon a magyar nép­tánccal, s egyben egy szá­munkra egzotikusnak tűnő vi­lág titkait, színeit tárja elénk - fogalmazott Bíró Csaba. mm emtippek boon.hu •A bemutatóról részletesen (PDF, 34 kB) Antonio Márquez (Fotó: HBN-archiv) • Adalékok a szerencsi szalmatüzelésű erőmű építéséhez A SZERENCSI IPARI PARK SZOMSZÉDSÁGÁBAN JOGERŐS ÉPÍTÉSI ENGEDÉLY BIRTOKÁBAN 2007 OKTÓBERÉBEN KEZDŐDTEK A MUNKÁK A BHD HŐERŐMŰ ZRT. TULAJDONÁBAN LÉVŐ 10,5 HEKTÁROS TERÜLETEN 36 MILLIÁRD FORINTOS KÖLTSÉGGEL. MINT AZ ÉPÍTTETŐ CÉG VEZETÉSE KINYILATKOZTA, TÁRSASÁGUK ELKÖTELEZETT A KÖRNYEZETVÉDELEM, VALAMINT A VILÁGÖRÖKSÉGHEZ TARTOZÓ BORVIDÉK PÁRATLAN TERMÉSZETI ÉS GAZDASÁGI ÉRTÉKEINEK A MEGŐRZÉSE MELLETT. E gondolatok jegyében különféle vélemények hangzottak el pró és kont­ra, annak ellenére, hogy a beruházás előkészítésének részeként - többek között a tokaji kultúrtáj védelme érdekében - széles körű egyeztetések történtek az illetékes hatóságokkal. Zemplén gazdasági felemelkedése ugyanis csak akkor kezdődhet el, ha az évszázados hagyományokra építi az ipari fejlesztését, a mezőgazdasági ter­melésre alapozva munkát, megélhetést biztosit az itt élő embereknek. A szerencsi szalmatüzelésű erőmű - ahol a tervek szerint 2010-ben kezdődik az üzemelés - az ország legmodernebb biomassza-erőműveként ennek a szándéknak és akaratnak lesz egyik példája. A munka és megélhetés nélkül maradt cukorgyári dolgozók levelet írtak a biomassza-erőművi beruházást ellen­ző borászoknak. Az alábbiakban közöljük a hozzánk eljutott levél tartalmát változtatás nélkül. Tokaj Reneszánsz-Tokaji Nagy Borok Egyesülete Or. Molnár Péter úr elnök részére, 3910 Tokaj, Kossuth tér 15. Tokaji Bormúvelők Társasága Bodó Judit asszony elnök részére 3910 Tokaj, Kossuth tér 1. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Az Önök egyesületei élére álltak annak a tiltakozásnak, amelynek célja a szerencsi szalmatüzelésű erőmű beruházás megakadályozása. Szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy az utóbbi évtizedekben a Szerencs­re, vagy a térségben létesíteni kívánt ipari üzemek ilyen-olyan látszólagos érdekből nem valósulhattak meg. Időközben a térség a munkaerő-piaci helyzetet tekintve, kritikus helyzetbe került. Az elmúlt időszakban olyan változá­sok történtek, amelyek talán az Önök számára is új megvilágításba helyezik a problémát. Ma már nem az a kérdés, hogy megnövekszik-e a közúti forgalom a környéken a szalmaszállító gépko­csik miatt, hiszen évi 700 ezer tonna cukorrépa őszi hónapokra koncentrálódó szállítása helyébe kevesebb mint 300 ezer tonna szalma egész évre eloszló gépkocsiforgalma lép. Ma már nem az a kérdés, hogy az erőmű által kibocsátott plusz hő megváltoztatja-e az aszúsodás idősza­kában a borvidék mikroklímáját, hiszen a hasonló nagyságban kibocsátó cukor­gyár kazánjait ősztől már nem fogják begyújtani. Ma már csupán az a kérdés, hogy Önök vállalják-e azt a felelősséget, hogy útjába állnak annak a beruházás­nak, mely a cukorgyárból elbocsátásra kerülő 110 dolgozó jó részének reményt nyújt további sorsa, jövője tekintetében. A BEID Hőerőmű Zrt.-vei ugyanis megállapodtunk, hogy az erre alkalmas dolgozók foglalkoztatását megoldják az erőmű kivitelezési munkáiban való részvétellel, az építkezés két évét követően pedig átveszik őket az erőmű üzemeltetésére. A tervek szerint a cukor­gyár területén az erőműhöz kap­csolódóan más agráripari üzemek is létrejönnek. Ezen üzemek létesítésének azonban előfeltétele, hogy megépüljön az erőmű. Természetesen, örömmel vesszük, ha Önök egy hasonló alternatívát tudnak kínálni az itt dolgozó szakem­bereknek. Ebben az esetben hajlandóak vagyunk mérlegelni az Önök megoldását és érveit. A Mátra Cukor Zrt. szerencsi gyárá­nak Szakszervezeti Bizottsága, mint az elbocsátás előtt álló dolgozók érdekképviseleti szervezete és a dol­gozók családtagjai, tisztelettel kérjük önöket, hogy vizsgálják felül a szeren­csi szalmatüzelésű erőművel kapcsolatos álláspontjukat és deklarálják, hogy a megváltozott körülményekre való te­kintettel nem ellenzik annak létesítését. Egyben kinyilvánítjuk, hogy a csalá­dunk, lehetséges munkahelyeink, váro­sunk érdekeiért kiállunk, és ezeket az értékeket minden törvényes eszközzel képviseljük és megvédjük. Tisztelettel Mátra Cukor Zrt. szerencsi gyárának Szakszervezeti Bizottsága Runda István SZB-elnök Szerencs, 2008. március 26. Miután a világszínvonalú tech­nológiával épülő biomassza-kiserőmű növeli a térségben a foglalkoztatottsá­got, csökkenti a helyi lakosság kiszol­gáltatottságát, jelentős többletjövedel­met biztosít a mezőgazdaságból élőknek, valódi vidékfejlesztési projekt. A munka és megélhetés nélkül maradt cukorgyári dolgozók levelet írtak a bio­massza-erőművi beruházást ellenző borászoknak. Mivel a borászok a világörökségi címmel visszaélve továbbra is meg kívánják akadályozni a munka nélkül maradt emberek boldogulását, megél­hetését, a cukorgyáriak és az őket támogató civilek április 11., péntekre demonstrációt, szimpátiatüntetést szerveztek, amelyre Szerencs és Környéke Fejlődéséért Egyesület, Szerencsi Vállalkozó Klub Egyesület és a Szerencsi Cukorgyár Szakszervezeti Bizottsága várja a környék lakosait a szalmatüzelésű erőmű építéséért. A szimpátiatüntetésre invitáló szórólapok a következőket tartalmaz­zák. Szimpátiatüntetés a szalma tüzelésű erőmű építéséért! 2008. április 11-én (pénteken) 14 órakor a Szerencsi Cukorgyárral szemközti parkolóban. Ma már bizonyossá vált, hogy bezár­ja kapuit a Szerencsi Cukorgyár. Ma már nem kérdés, hogy növekszik-e a közúti forgalom a környék útjain, hiszen 700 ezer tonna cukorrépa négy hónapig tartó szállítása helyett kevesebb, mint 300 ezer tonna alapanyag érkezne 12 hónapra elosztva az erőműbe. Ma már nem kérdés, hogy az új üzem hője megváltoztatja-e az aszúsodás idősza­kában a borvidék mikroklímáját, mert a cukorgyár kazánjait az idén ősszel már nem gyújtják be. Ma már az a kérdés, hogy folytatódik-e tovább a Szerencsi Kistérségben az agrártermelésen ala­puló iparosodás; a helyi önkormányza­tok dönthetnek-e a települések fejlesztéséről; elveszítjük-e a felemelke­dés lehetőségét amiatt, hogy a befek­tetők a jövőben is elkerülik térségün­ket; munkát, megélhetést találnak-e az emberek, mezőgazdasági termelők Szerencsen és környékén, vagy ennek hiányában elköltöznek e vidékről; meg­valósulnak-e a szalmatüzelésű erőmű­höz kapcsolódva megújuló energiafor­rások felhasználásával további munka­helyeket teremtő agráripari fejlesztések; felépülhetnek-e cukorcirok-, bioetanol-, pelletgyártó, biomassza-szárító üzemek; lehetőséget kapnak-e a helyi vál­lalkozók, vállalkozások a beruházások­ban történő részvételre; megterem- tődik-e az esély a cukorgyárból elbo­csátott munkavállalóknak és családjaiknak az életük újrakezdéshez. Elég volt abból, hogy mások döntsenek helyettünk! Min­den törvényes eszközzel képviseljük és megvédjük érdekeinket! Ha egyetért céljainkkal, akkor szeretettel várjuk ren­dezvényünkön pénteken 14 órakor Szerencsen, a cukorgyárral szemközti parkolóban. “VjuQ. ■j\sÁ«í.í \ - • Tafeirt Zrtlfirt Sííimáfi Hmm t: Rumi* Itiyrin A cukorgyár bezárása miatt az erőműre alapozva több üzem létre­hozása is szerepel a tervek között, ame­lyek szintén elhelyezkedési lehetőséget jelentenek a városban és térségében. Ezek egyike hamuból készítene ökotrá­gyát, amelynek az éves mennyisége eléri az ötvenezer tonnát. A térség mezőgazdasági termelőit befektető partnerként bevonva pedig cukorcirok- feldolgozó üzemet létesítenének. Az itt kipréselt növényi szárakat az erőműben hasznosítanák, míg a cukorgyárihoz hasonló technológiával kinyert lészirup­ból bioetanolt állítanának elő. Ugyan­csak az erőmű számára biztosítana megfelelő minőségű alapanyagot az önkormányzati részvétellel felépítendő kukoricaszár-szárító. A kapcsolódó beruházásokkal együtt a térségben már több mint kétszázötven új munkahelyet teremtenének, és így minden volt cukor­gyári dolgozónak a foglalkoztatása is megoldódik. Az erőmű-beruházás tehát elősegíti a kistérség fejlődését, követen­dő példaként szolgálhat a gazdaság, az agrárágazati kutatás, valamint a meg­újuló energiafelhasználás területén. Köteles Péter 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom