Észak-Magyarország, 2008. március (64. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-14 / 63. szám
2008. március 14., péntek ÜNNEP /9 ÉSZAK MEGKÉRDEZTÜK Mit jelent az újságírónak március 15-e? A tavaszt jelenti, a hazámat, a cselekvés lehetőségét. A sajtószabadság pedig azt hiszem ma Magyarországon nem létezik. Sokan gondoljuk, a sajtószabadság azt jelenti: a körülmények megengedik, hogy kimondjunk szavakat, de ha valaki nem akarja kimondani azokat, az nem a körülményeken múlik. Hajnal József, Magyar Rádió A szabadság érvényesülése érdekében érték alapú nyilvánosságra van szükség, ehhez pedig piacképes igazságra. Az elmúlt 20 évben sem a politika, sem a gazdaság, és sajnos az emberek egy jelentős része sem voit fogékony az igazságra. Pedig szembe kell néznünk az igazsággal. Karosi Imre, Miskolc Városi Televízió Elvileg a szabad sajtó napját is je- lehti. De azt hiszem a sajtó legalább annyira szabad volt '48-ban mint most. Mindig és a mai napig pont annyira szabad, hogy a tulajdonos érdekeit ne sértse ez a szabadság. Egyébként ez a nap 50 évet jelent nekem. Az én 50 évemet, ugyanis március 15-én születtem. IllésY Sándor, MTI Régen nem lehetett megünnepelni március 15-ét, ma pedig a megemlékezésről szóló tudósítások zömét az adja, melyik párt melyik képviselője hogyan értékeli a forradalmat, hogyan csinál pártpropagandát legszebb nemzeti ünnepünkből. Március üzenete ma sem vesztett semmit aktualitásából... Beély Katalin, Európa Rádió Ilyenkor nekünk, újságíróknak át kell gondolnunk saját szakmánk szerepét, jelentőségét a történelmi események fényében. Életem során,igazi sajtószabadságot 1989-91 között tapasztalhattam. Ma nyomást gyakorolnak a sajtóra, de hogy ezt milyen módon fogadjuk el, az rajtunk múlik. Varga Koritár László, MTV Regionális Stúdió Huszár. Korkos Jenő miskolci mű- j vésztanár készítette ezt a rajzot az 1948-as forradalom és szabadságharc évfordulójára. (Fotó: ÉM) A leggyakrabban említett történelmi személyiségek évfolyamonként Mátyás király Napóleon Kossuth Széchenyi Szent István Hitler 10. évf. 11. évf. 12. évf. 1 10. évf 11. évf 12. évf. 10. évi 11. évf, 12. évf. 10 évf. 11. évf. 12. évf. 10. évf. 11. évf. 12. éví. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Grafika: t-szak-Magyarország Sajtószabadság Magyarországon és a nagyvilágban Magyarországon, 1994-2004 § § § ő ő § Az értékelés összetevői: j A = a médiára hatást gyakorló törvények, jogszabályok , x B = « médiára Irányuló politikai nyomásgyakorlás, befolyás, ellenőrzés C - a médiára gyakorolt gazdasági befolyás D = meg nem engedett eszközök: újságírók meggyilkolása, ellenük irányuló fizikai erőszak, cenzúra, öncenzúra, zaklatás, nyomásgyakorlás, stb. A nagyvilágban, 2005 Értékelés: Jsz = szabad: 0-30, ||rsz = részben szabad: 31-60, |j|NSZ = nem szabad: 61-100 Gtafika. £s2ak Magyators2áí}, fonás; www.freecfomhouse.org Szabad-e a magyar sajtó? H A szabad magyar sajtó napján aktuális a kérdés: valóban szabad-e a magyar szabad sajtó? Miskolc (ÉM - KHE) - A Riporterek Határok Nélkül (RHN) közzétette az országokat a szabad véleménynyilvánítás mértéke szerint rangsoroló összesítését. A listában Magyarország a tizenhetedik helyet kapta. A szervezet immár a hatodik alkalommal adta ki a listát, amelyben ezúttal a világ 169 állama szerepel. A világ legszabadabb országai legalábbis a sajtó 'szempontjából - megosztva Norvégia és Izland. Hazánk Ausztriát követi a tizenhetedik helyen, így ugyan tavalyhoz képest 7 helyet visszacsúsztunk, de megelőzzük többek között Kanadát, Németországot és emtippekboon.hu •Szabad-e a magyar sajtó? (PDF, 35 kB) Nagy-Britanniát. Az Egyesült Államok csak a negyvennyolff •..........••••*• ....... Él azonban az ént berekben egy f olyan ideológia, hogy létezik mindentől teljesen független szabad sajtó. Szabó Márton ...............................................................ff cadik, Oroszország pedig csupán a száznegyvennegyedik helyet szerezte meg. (A Free- dom Hause is készít ehhez hasonló felméréseket.) Megkezdődött a harc A szabad sajtó napján aktuális a kérdés: a szabad sajtó valóban szabad ? A szakember szerint az ilyen és ehhez hasonló felméréseket óvatosan kell kezelni, inkább csak tájékoztató jellegűek. Hiszen nem tudjuk, hogy a felmérést végzők milyen módszerekkel dolgoztak, mennyire értettek a munkájukhoz. Szabó Márton, a Miskolci Egyetem Politikatudományi Intézetének tanára osztotta meg véleményét olvasóinkkal. Mint fogalmazott, a diktatúrához képest Magyarországon a sajtó valóban szabad. A sajtó azonban nem légüres térben lebeg, hanem politikai és gazdasági környezetben létezik. MagyarorszáA SZABADOK A legszabadabb sajtóval rendelkező országok toplistája 1. Izland 2. Norvégia 3. Észtország 4. Szlovákia 5. Belgium 6. Finnország 7. Svédország 8. Dánia 9. Írország 10. Portugália 17. Magyarország gon a ’90-es évek elején tekintettük legszabadabbnak a sajtót, mert jelentős szerepet tulajdonítottunk neki a rendszerváltásban és a nyilvánosságban. Ezt követően azonban megkezdődött a harc a médiában való megjelenésért, hiszen a sajtó hatalom. Ideológia „Azt az egyszerű újságolvasó is tudja, hogy a különböző médiumoknak tulajdonosuk van. Nem mindegy, hogy ezek a tulajdonosok milyen politikai vagy gazdasági orientáltsággal rendelkeznek, és nem mindegy, hogy az illető médiumnál milyen politikai vagy ideológiai szemléletű újságírók dolgoznak - hívta föl a figyelmet a professzor. - Ebben az esetben már nem beszélhetünk független sajtóról. Él azonban az emberekben egy olyan ideológia, hogy létezik mindentől teljesen független szabad sajtó.” „Átalakulóban van az ■ Az év újságírója címet Szaniszló Bálint kapta az idén titkos szavazással - kollégáitól. Miskolc (ÉM) - „Sokat jelent nekem a kollégáim elismerése, de még csak nem is ff.............................. Megnőtt az internetes újságírás jelentősége, a portálra sok hír kell és gyorsan. Szaniszló Bálint ...............................................................ff sejtettem, hogy én kapom a legtöbb szavazatot” - reagál Szaniszló Bálint a hírre: az idén ő lett az év újságírója az Észak és a BOON sajtónap előtti szavazásán. (Hagyomány ez már nálunk: a szerkesztőség dolgozói titkosan szavaznak, hogy szerintük ki érdemli az elismerést.) - Nekem 3-4 kollégám is eszembe jutott a voksolás előtt. Azoknak adtam volna, akik a legtöbb cikket írják, én inkább szerkesztőségi munkát végzek, és ez nem mérhető a klasszikus eszközökkel. Átalakulóban Bálint szerkesztőként dolgozik, rovatvezető is, a News rovat feje.- Az újságírói díjat inkább egy jól elkészített riportért, képsorozatért adnám - szerénykedik. És bevallja, ez az ami nagyon hiányzik neki: hogy néha kimehessen az „életbe”, igazi riportokat írjon.- Tisztában vagyok azonban azzal is, hogy átalakulóban van az újságírás - folytatja. - Egyre ritkábban van lehetőség riportokat írni, a gyorsaság mindennél fontoSZAKMAI PÁLYA 1988-2003 Déli Hírlap________ j 2003- 2004 Miskolc Városi Televízió _____________________ 2004- ÉszaioMagyarország újságírás" sabb lett. Megnőtt az internetes újságírás jelentősége, a portálra pedig sok hír kell, és minél hamarabb. Bálint igyekszik a megváltozott követelményekhez idomulni, de mint mondja, azért klasszikus újságírónak érzi magát. Aki úgy gondolja - és ezt szeretné képviselni is - hogy az újságban többet és mélyebben kell egy-egy témával foglalkozni a online-nal szemben. Maradna tovább az írott sajtónál. Amelynek szerinte az új trend ellenére sem vész el a jelentősége, sőt, egyre inkább előtérbe kerül korábbi szerepe: (ezt a tévé, az internet kevésbé tudja felvállalni) intézkedik, utánajár az olvasók panaszainak. A nyilvánosság ereje mintha újra számítani kezdene. Megkérdeztük Bálinttól azt is, hogy szerinte szabad-e egyáltalán ma a sajtó. Igen, vélekedik, hiszen nagyon sokrétű. Ha valamilyen témáról nem akar az egyik orgánum szólni, szól egy másik. ANEKDOTÁK A „Talpra magyar" születése Az ifjúság 1848 március 14-én este, a Pilvax kávéházban vette hírét a bécsi forradalomnak. Éjfél felé volt. Petőfinek volt valamije másnapra. Egy összehajtott papirost vesz elő, amely a Nemzeti Dal kézirata. A jurátus, Szikra Ferenc belepillant, s meglátja a költemény első sorát. „Rajta magyar, hí a haza!" - Barátom - így szól a költőhöz: Előbb talpra kell állítani a magyart, s csak azután „rajta". Petőfi hallgatott a jó tanácsra és megváltoztatta az első sort. Másnap már az egész országon végigharsogott a „Talpra magyar". (Thalóczy Lajos után) Görgey ______________________ Első találkozása Dembinszkyvel Miskolcon volt. Miután átvette a parancsnokságot, Dembinszky kétszer írt neki barátságosan, de Görgey egyszer sem jelent meg. Harmadszor parancsot küldött hozzá, s Görgey ekkor csakugyan eljött. S midőn Dembinszky szemére lobbantotta, hogy nem a barátságos felszólítás, hanem a rendelet következtében van itt, hogy tanácsokat kérhessen. „Nekem - úgymond Görgey -, a tábornok úrtól parancsokat és nem tanácsokat kell elfogadnom, (egykorú lapok) . Nem lehet érzelmek nélkül torit tanítani ■ A középiskolások ismerik és szeretik a forradalom és szabadság- harc korszakát. Miskolc (ÉM - KHE) - Pár évvel ezelőtt készített felmérést a Felvételi Információs Szolgálat középiskolás diákok körében. A fiataloknak kiosztott kérdőív azt firtatta, vajon mely történelmi személyiségeket, mely költőket és írókat kedvelik legjobban a diákok. A listán több olyan személyiség is az élen végzett, akik a 1848-’49-es történelmi eseményekben jelentős szerepet játszottak. Széchenyi István, Kossuth Lajos és Petőfi Sándor, mind ott vannak az első tízben. Történelemtanárokat kérdeztünk arról, vajon miért szeretik a diákok a forradalom és szabadságharc hőseit? Erre emlékeznek „Az egyik legismertebb korszaka ez a történelemnek - kaptunk választ Román Ritától, a Kós Károly Szakközépiskola tanárától. - Az általános iskolai tanulmányaikból is erre emlékeznek a legjobban a diákok. Érdekesnek tartják a Titkos SAndorné ...........-...................ff mis iskolánkban főként Széchenyit kedvelik a tanulók. Azt mondják róla: nagy erénye, hogy tiszteletben tartott mmdenkit, és nem csak írogatott meg beszélt, hanem a gyakorlatban is megvalósította elképzeléseit. A mai politikusok ellenpéldájaként emlegetik őt. Titkos Sándorné, a Zrínyi Ilona Gimnázium igazgatóhelyettese és történelemtanára szerint a tanárok ezt a korszakot tanítják a legalaposabban, és ez nemzedékeken keresztül igy történik. „A ’48-49-es forradalom és szabadságharc, valamint az azt megelőző reformkor fontos része a magyarság- tudatnak, hiszen ekkor indult hazánk fejlődése” - fogalmazott a történelemtanár. március 15-ei eseményeket, de az azt követő hadi eseményeket is. Megfigyeltem, hogy a ff* ............................................................ .4 születés mindig tiszta, a kor hősei is erényes, igaz emberek, a nemzet példaképei.
