Észak-Magyarország, 2008. március (64. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-06 / 56. szám
2008. március 6., csütörtök ÉSZAK KULTÚRA /8 RÖVIDEN • ideái Klub. A kazincbarcikai Ideál Klub pénteki napokon 17-20 óra között a városi sporttelep klubszobájában tartja foglalkozásait. Március 14-én például a Sejtek oxigénfürdőben címmel Gonda Nagy Henrietté, a „Heni Feng Shui" megalkotója osztja meg tapasztalatait a klubtagokkal és az érdeklődőkkel. Fidelio neves művészekkel Miskolc (ÉM) - Beethoven: Fidelio című operáját hallhatja a közönség március 6-án, csütörtökön este 7 órától a Művészetek Házában a Miskolci Szimfonikus Zenekar, az operaház magánénekesei és a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórus közreműködésével. Az előadást Kovács János, a Magyar Állami Operaház első karmestere vezényli. Szereplők: Palerdi András, Perencz Béla, Bándi János, Rálik Szilvia, Bátor Tamás, Lory Andrea és Megyesi Zoltán. Jegyek az előadásra még korlátozott számban kaphatók a Művészetek Háza jegyirodájában. Závada Pál (Fotó: ém) Honlapja van az SMS-nek Sajóvámos (ÉM - HM) - Már a honlapját is megtalálhatják az érdeklődők a sajóvá- mosi Kossuth Közösségi Házba szervezett irodalmi találkozóknak. A sorozat címe Sajóvámosi Művészeti Staféta (SMS), és a település immár a negyedik írót hívja meg vendégségbe a jövő héten Szekrényes Miklós tanár szervezésében. Ez alkalommal - március 13-án (csütörtökön) délután 6 órától - Závada Pál lesz a vendég. A Kossuth-díjas író beszélgetéssel egybekötött felolvasást tart készülő könyvéből. Závada Pál az igazi sikert az 1997-ben megjelent Jadviga párnája című regényével érte el. A könyvből film is készült Deák Krisztina rendezésében. Az író további regényei: Milota (2002), A fényképészek utókora (2004). Eddig egyébként Esterházy Péter, Garaczi László és Vámos Miklós járt Sajóvámoson, májusban pedig újabb íróköltő vendég érkezik: Tóth Krisztina. $ ^ 7 A lí http://www.gportal.hu/portal/sms ÉSZAK emtippek. boon. hu •Závada Pál Sajóvámoson (PDF, 87 kB) A Géniusz Könyváruház és az Észak játéka Legutóbbi kérdésünk: Dániellé Steelnek hány regényét filmesítették meg? A helyes válasz: 22. Dániellé Steel: Utazás című kötetét Szűcs Ferencné (Miskolc) nyerte, a könyvet a Géniusz Könyváruházban (Miskolc, Széchenyi utca 107.) veheti át. Mai kérdésünk: Hol született Móricz Zsigmond? A helyes választ beküldők között Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül című kötetét sorsoljuk ki. A megfejtéseket szerda délig küldhetik be az Észak-Ma- gyarország szerkesztőségébe (3501 Miskolc, Pf. 178). Válasz: önywarát, ÉM-INTERJÚ: Mark Rozovszkijjal, a Legenda a lóról szerzőjével Avantgárddá tették Tolsztojt A Miskolci Nemzeti Színház vendége volt Mark Rozovszkij, a Legenda a lóról szerzője. Hajdú Mariann mariann.hajdu@es2ak.b00n.hu Miskolc (ÉM) - Sok újat adott nekem, szinte avantgárddá tette Tolsztoj művét: többek között így méltatta Mark Rozovszkij a Legenda a lóról című darabot előadás után a színészbüfében. Tényleg tetszett neki, lelkesen tapsolt, nevetett (tanúsíthatjuk), holott egy szót sem érthetett a szövegből. A világhírű színész, rendező, forgatókönyvíró Moszkvából érkezett Miskolcra, hogy megnézze az általa, Tolsztoj novellájából írt darabot. ÉM: A színház meghívására érkezett Miskolcra. Máshol is látta már a darabját? Mark Rozovszkij: Még a Szovjetunióban éltünk, amikor színpadra állítottam, akkor még nem lehetett utazni, így hiába volt nagy sikere, nem sok előadást láthattam. Magyarországon viszont hármat is megnézhettem, és mindhárommal nagy szerencsém volt. Az elsőt Szolnokon láttam még a hetvenes években, nagyon tetszett. Egészen más volt, mind a későbbi, a vígszínházbeli, az is erős darab volt. A harmadik a miskolci: nagyon különleges, sok új gondolatot is ébresztett bennem. ÉM: Miben volt az ön számára új? Mark Rozovszkij: A rendezője, Krámer György, koreográfus, és ez a tény magáért beszél. Emiatt lett a darab avantgárd is. Legérdekesebb benne a díszlettervezés, olyan a színpad, mint egy cirkuszi ma- nézs. A padlóban fémdarab, mely felerősíti a lovakat játszó táncosok erős dobbantá- sait, ezzel teljesen más karaktert kap a játék a korábban látott előadásokénál. Megdöbbentett, hogy Krámer mennyire érzi Tolsztojt. Pedig nehezen érthető, külön könyv kell hozzá - de ő megértette. És hogy ugyanúgy érzi, ahogy én. Sok színházban úgy játsszák ezt a darabot, mint egy ló történetét. Miskolcon, és szerintem ez a lényeg, úgy, hogy ez az ember és a ló története. A főszereplő Hunyad- kürti István is zseniális, néha ló, néha ember, és olyan finom, leheletnyi az átmenet a kettő ábrázolása között, hogy szinte nem is érezni. Nagyon helyes az a rendezői megoldás is, hogy az állat lett szinte emberré, az ember állattá. ÉM: A darab Tolsztoj Hol- sztomer című novellájából íródott. Hogyan született meg az előadás - egy musical - annak idején? Mark Rozovszkij: Nehéz válaszolni: az ötletek váratlanul jönnek. Gyerekként olvastam a művet, tetszett is, de sosem gondoltam volna, hogy egyszer meg fogom rendezni, színpadra fogom állítani, dalokat fogok hozzá írni. Volt egy jó színész a színházamban, neki kerestem szerepet. Olyat, ami pantomimszerűen is előadható. így találtam erre a novellára. ÉM: A Legenda a lóról darabot Amerikában, a Broadwayen is bemutatták. Mit tud róla, ott milyen volt az előadás? Mark Rozovszkij: Sajnos nem láthattam. De látták barátaim, akik azt mondták, valami hasonló volt, de jóval könnyedebb. A zene ugyanaz, csak nagyobb hangsúlyt kapott, ehhez joguk van a rendezőknek, nyilván azt akarták, hogy az előadás megfeleljen az amerikai nézők igényeinek. Húsz amerikai színház is játszotta. Olyannyira nagy siker volt, hogy 1979-ben megjelent egy könyv a legjobb amerikai előadásokról, és az én darabom szövege is benne volt. ÉM: Az előadás a szabadság, a szeretet, az elfogadás, a megbocsátás kérdését járja körbe. Hogyan fogadták ezt 30 évvel ezelőtt a Szovjetunióban? Az akkori rendszer nem arról volt híres, hogy az emberi érzésekkel - főleg ezekkel - fog la Ikozzon... Mark Rozovszkij: A közönség nagyon szerette, hatalmas siker volt, amikor játszottuk, sok-sok színházban rendeztem meg. A kritikusok persze megtaláltak, de inkább azt firtatták, hogy szabad-e klasszikus műből musicalt írni, saját gondolatokat beleszőni. Végül arra jutottak, hogy benne van minden, ami Tolsztoj. Egyébként én is fontosnak tartom megjegyezni, a sikert nem magamnak tulajdonítom, hanem Tolsztojnak. Az ő témája örök. É S? AKemf/ppefr. boon. h u • Rozovszkijról és a Legenda a lóról miskolci szereposztása (PDF, 39 kB) Fotó. Az egyik kiállított alkotás. (Fotó: Á. J.) Fotóriporter kollégánk kiállít Margitán ■ Három fotós képeiből nyílik kiállítás szombaton Erdélyben, köztük Ádám Jánoséiból. Miskolc (ÉM - HM) - Lapunk fotóriportere, Ádám János fotóit ez alkalommal Erdélyben nézhetik meg, pontosabban Margitán, ahová a helyi Helios fotóklub meghívására érkezik két fotós barátjával együtt. „A kassai művelődési központ rendszeresen rendez fotóstáborokat a keleteurópai régió országainak. Ezek a táborok jó alkalmak a további kapcsolatteremtésre, évente egyre többen vagyunk” - mesélte János. A margitai tárlat után az erdélyiek szeptemberben állítják ki fotóikat a miskolci Ifjúsági ház fotógalériájában. Csendéletek, életképek „Kozma István, az Ifjúsági ház fotógalériájának vezetője, Stefan Kési rozsnyói fotóművész és az én képeim szerepelnek” - tudtuk meg Jánostól. Azt is elárulta, hogy nem riportfotóit nézhetik meg a kiállításra látogatók, hanem főleg csendéleteit, életképeit és a fotótáborban készült alkotásait. A táborok anyagából is nyílik tárlat, mégpedig március 12-én, a kassai Kos Galériában. Ádám János NÉZŐTÉR Ez a szerelem Bujdos Attila bujdos@inform.hu A történetből a szerelemre figyel Majoros István. Nem mesél, hanem állít: a szerelem - főleg magatartás. Érzés és következmény: a szerelem és a szeretetlenség tudatos vállalása. Emberi és érthető olvasat. Érthetőbb talán, mint az ide- enségé, kultúrák összebékít- etetlenségéé - ma már távol az 1904-es bemutató, távolabb, mint amennyire valaha lehetett Kelet. A miskolci színpadon is léteznek azért nagy rendszerek, érzékelhető a világok messzesége, de a meg nem értés végül nem a kulturális különbségek tragédiája, hanem személyes tragédia: az odaadó életet állítják itt szembe az önmagára figyelő élettel. Kelet tehát: háttér (jelmez: Laczó Henrietté, díszíet: Menczel Róbert). Átlátható térben átláthatatlan tempóban nyílnak és csukódnak az ajtók, az értelmetlenség ritmusában: lassan-gyorsan, kiszámíthatatlanul, ahogyan az idő, az emberi érzékelést oly gyakran megcsalva telik. Az ajtók leválasztják a teret a külvilágról, hangsúlyosabb lesz az idebent, a közelség Cso-cso-szán életéhez (amire figyelnünk kell). Herczenik Anna Pillangókisasszonya finom színpadi jelenség. Kortalanul fiatal. Sejtelmes, és kiszámítható: bárhogyan tehetne, de tudjuk, nem lép ki az operai logika határain túlra. Sorsa, belső logikája szerint is meghatározott. Az egyszerűség csak az igaz cselekedeteket tűri, a hazugságot, a becsapást nem. Ez a Pillangókisasszony a szerelmet a szív és a lélek ügyeként éli meg, nem a hagyomány, vagy a tapasztalat dolgaként. A szerelme eszme, amely irányt szab az életnek. A szerelem értelme, hogy adni tud, hogy szükség van rá, tehát nem felesleges. Ha felesleges, nincs többé szükség arra sem, aki érez. Egyszerű, de nagy ívű gondolat - kívül a ma igaz-nem igaz eldönthetősé- gein. Cso-cso-szán visszafogott asszony, de jelen akar lenni Pinkerton életében - azt érzi, helye van abban az életben. Az önhit áldozata: romlatlan- ságából hiányzik a gyanakvás- de hát miért is gyanakodna? Végzete romantikus végzet. Pinkertonként, Vadász Zsolt a szerelmet a vággyal keveri össze. Mást mond a szája és mást a teste. Hamis ez az epedés. Férfijáték, és nem is világos, kinek szól, amikor éppen nem Cso-cso- szánnak tárja fel szíve titkait. Amennyiben hinnénk neki, egy percre, rögtön nem értenénk, miért nem néz japán feleségére évekig. Mester Viktória Suzukija természetes, nem tolakodó - példa rá, hogy az opera nemcsak a szép hang, de a színjáték művészete is. Giacomo Puccini Pillangó- kisasszony című operáját a Miskolci Nemzeti Színházban Majoros István rendezte, a Miskolci Nemzeti Színház zenekarát és énekkarát Váradi Katalin vezényelte (premier szereposztás)
