Észak-Magyarország, 2008. március (64. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-22 / 69. szám

2008. március 22., szombat ÉSZAK aktuális /3 Ünnepi nyitva tartás Miskolc (ÉM) - Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közleménye szerint húsvét vasárnap és hétfőn nem zárnak be azok az üzletek, amelyek ünnepnapokon nyitva szok­tak tartani. így például a virágboltok, édes­ségboltok, benzinkutak, a kiemelt idegenfor­galmi helyeken egyes üzletek, a vendéglátó- helyek, a mozik,és a folyamatosan nyitva tartó kis üzletek nyitva lesznek húsvét va­sárnap és hétfőn is. Az OKSZ közleménye szerint szombaton néhány üzlet a szokásos­nál tovább fogadja a vásárlókat, így például a Match 21 óráig, az Interspar 23 óráig, az Auchan 22 óráig, az egyébként folyamatosan nyitva tartó Tesco 24 óráig lesz nyitva. NÉZŐPONT Alig várom Kolodzey Tamás tamas.kolodzey@eszak.boon.hu IN em tudom, ki hogy van a húsvéttal, én mindenesetre szeretem ezt az ünne­pet. Ami idén háromnapos, divatos kife­jezéssel élve hosszú hétvége. Locsolkod- ni már nem járok (valahogyan elszalad­tak az évek, s kinőttem ebből a népszo­kásból), persze a családtagjaim és a majdnem szomszédom felesége nem ússza meg szárazon. Nekik már jó előre bejelentettem, hogy drága kölnire, külön­leges illatokra ne számítsanak, hiszen a zsebembe is begyűrűzött a konvergencia­program, ezért aztán csak szódát kapnak a nyakukba, de abból sokat. Cserébe persze, ha már lemondok a „kiszállási díjról", elvárom a sonkát, a tojást, a kol­bászt, a reszelt tormát, a retket, a salátát és némi italt, leginkább a pezsgőt. /Vlit lehet csinálni három nap alatt? Minden kedves olvasónak ajándékba át­nyújtom a saját receptemet, hátha más­nál is beválik. Tessenek sokat pihenni, rádiózni, tévézni, újságot és könyvet ol­vasni, kirándulni, a friss levegőn sétál­gatni, kerékpározni,'virágokat ültetni a kertbe, az erkélyre, kártyázni, sakkozni, dominózni, s mivel hideg van, ha jön a „téli paplan" szánkózni, nógolyózni, no meg viccelődni - szóval kikapcsolódni, feltöltődni. És finomságokat enni-inni, a húsvét ugyanis erről (is) szól. Kevesebb húsvéti vendég Miskolc, Sárospatak, Telkibánya (ÉM) - Az elmúlt években a húsvéti ünnepet megelőző hetekben már alig lehetett szállást találni, ha pihenésre akartuk kihasználni a hosszú hétvégét, idén azonban elmaradt a várt vendégsereg. A megyei panziók, hotelek egy részében szinte ugyanolyannak néz ki a húsvéti forgalom, mint hétköznapokon, má­sokban több a vendég, de nem annyi mint tavaly és kevesebben vannak azok, ahol idén is teltházzal üzemelnek az ünnep alatt.- Tavaly a húsvétot megelőző néhány hét­ben már nem tudtunk szobát adni, idén azonban csak 50-60 százalékos a kihasznált­ság - számolt be kérdésünkre Mészáros Lász­ló, a miskolci Lévay Villa Hotel tulajdonosa, aki a korai húsvétban látja az okokat. A sárospataki Bodrog Szállodában is ma­radtak üres szobák, ami a korábbi években nem volt jellemző. Bágyi Pál tulajdonos szin­tén a korai húsvéttal, illetve a hűvös időjá­rással magyarázta a vendégek elmaradását. Elégedett hangot csupán a telkibányai Aranybánya Panzióból hallottunk. Sápi Ti- borné üzletvezetőtől jelezte: „Legalább kétszer tudtam volna eladni a szobákat” - árulta el, hozzátéve, közel 2 hónapja, hogy minden szo­bájuk betelt a húsvéti ünnepre. VILLÁMVOKS Ön hagyományos módon készített sonkát vásárol húsvétra? i Szavazók száma: 54 2008. 3. 21. 19.15 óra Következő kérdésünk: Ön szerint indokolt a foko­zott közúti ellenőrzés a húsvéti hosszú hétvégén? www.boon.hu Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. Nem 16.67% Igen 83.33% Újraélednek a húsvéti szokások Matyóföldön még élnek a húsvéti hagyományok (Fotó: archív) ■ Mezőkövesden hús­véthétfőn biciklire pat­tannak a férfiak és in­dulnak locsolkodni. Mezőkövesd (ÉM - KHE) - A 21. század húsvétjai nem olyanok, mint a száz évvel ezelőttiek voltak. Az ország bizonyos tájain azonban új­raélednek az eredeti népszo­kások. Minderről Agócsné Ha­lász Andrea, a mezőkövesdi Matyó Múzeum néprajzos mu­zeológusa beszélt lapunknak. Gyökerek Elöljáróban elmondta, a húsvét az az ünnep, melyet a keresztény világ a legnagyobb ünnepnek tartott és tart ma is. Voltak azonban olyan év­tizedek, amikor háttérbe sző­tt....................................................... Az emberek „előveszik” a régi szokásokat, és kiegészítve azokat a nyugatról beáramló hatások­kal, újraélesztik. Agócsné Halász Andrea ........................................................tt rult a vallás, ezzel együtt a húsvéti népszokások is. Most azonban megfigyelhető, hogy az ország egyes tájain újra felértékelődnek az ünnephez ÉSZAK emtippek bopn.hu •A húsvétról (PDF, 36 kB) tartozó hagyományok. Ennek okát a szakember abban látja, hogy az embereknek igényük van a gyökerek felkutatására. „Előveszik” a régi szokásokat, és kiegészítve azokat a nyu­gatról beáramló hatásokkal, újraélesztik. Mostanában szo­kás például a tőlünk nyuga­tabbra fekvő országokban meghonosodott húsvéti ajtódí­szek kitűzése, ami a készülő­dés, az ünnepvárás szimbólu­ma. De ahol a nagymama átörökítette lányának, unoká­jának a hagyományos tojás­festés tudományát, ott ez a szokás is él még. Az üzletek­ben visszaköszönnek a régi húsvéti képeslapok is. A retro jegyében olyan kosárkákat kapni, melyeken a két világ­háború közötti időszak képes­lapjainak figurái láthatók, a tojásokat keresgélő gyerekek. Mágikus hatás Mezőkövesden nagy ván­dorlás indul húsvéthétfőn, tudtuk meg a szakembertől. Bár megfigyelhető, hogy más városokban háttérbe szorul a locsolkodás szokása, inkább kirándulni mennek ilyenkor az emberek, de a kövesdi fér­fiak és fiúk ünneplőruhában biciklire pattannak, és fölke­resik hölgyismerőseiket. Igaz, a kútból felhúzott hideg vizes locsolás ma már nem divat, ezt a szokást csak a Matyó Húsvét rendezvényen elevení­tik föl, de a kölni, a vendég­látás, a hímes tojás megma­radt. A megye északi falvai­ban még ma is él az ételszen­telés szokása. A szentelt étel­nek mágikus hatása van, tud­tuk meg. Egyes helyeken a sonka csontját a gyümölcsfá­ra akasztották, hogy sok gyü­mölcs teremjen, a húsvéti étel morzsáit pedig a tyúkok elé szórták, hogy sokat tojjanak. Torinóból érkezett óriás csokitojást osztot­tak szét tegnap a mis­kolci GYEK-ben. Az ajándékkal Rafael Levon hegedűkészítő lepte meg a gyerekeket. (Fotó: ÉM) ____________________________ MIT ÉS MIÉRT ÜNNEPLŐNK HÚSVÉTKOR? Manapság egyre kevesebben tudják megmondani, hogy a nyugati kultúrkör zsidó-keresztény hagy­ományaiban egy-egy ünnepnek mi a gyökere, magyarázata, története - mondta Gróf Lajos újságíró. A húsvétról sokaknak csak a nyuszi, a piros tojás, a locsolkodás és a nagy evés-ivás jut eszébe, de az már nem, hogy mit ünnepiünk valójában húsvétkor? Amikor a zsidó nép a nagy éhínség idején Egyiptomba menekült, hogy életben maradjon, nem gondolt arra: nagy árat fizetnek érte, hamarosan szolgái, foglyai lettek megmen- tőiknek. Az Isten Mózest választotta ki, hogy kivezesse népét a fogságból. A kivonulás, a szabadság emlékün­nepe a zsidó húsvét, a pászkaünnep (keresztülvonulás =pászka). Ekkor kötött szövetséget az Isten a zsidó néppel (Ószövetség), amit Mózes hirdetett ki számukra. Ahogy Mózes 40 napot és éjszakát töltött a Hóreb hegyén étlen-szomjan böjtölve, mielőtt kihirdette volna Isten paranc­sait, ugyanúgy 40 napot és éjszakát böjtölt Jézus Krisztus is a pusztában (ez a kereszténység nagyböjtjének az előképe), mielőtt szenvedett és meghalt, azaz megkötötte volna népével a szövetséget (Újszövetség). A bűn az első emberpárral, Ádámmal és Évával lépett a világba. Isten azért küldte el fiát, Jézus Krisztust a világ­ba, hogy szenvedése és halála árán megmentse, megváltsa a világot, vérével lemossa az emberiség bűneit. Halála után, harmadnapon feltámadt, majd visszatért az Atyához a men­nybe, hogy helyet készítsen azok számára, akik hisznek benne, akik megtartják a vele kötött szövetséget. Jézus halálát és feltámadását ünnepli tehát a keresztény világ húsvétkor. Az ünnep előtti három nap közül nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, ekkor költötte el Jézus tanítványaival, az apostolokkal a húsvéti (bárány)vacsorát. Ez egyben az egyház születésnapja. Nagypéntek a szenvedés (passió) és a kereszthalál ünnepe. Jézust elítélik és keresztre feszítik, meghal és eltemetik. A nagyszombat a sírban nyugvás ide­je, de az esti, vigiliaünnep már a feltá­madás örömünnepe. A megváltás és az örök élet Jézus feltámadásával válik ígéretből valósággá, a hívő keresztény ember ezért bízik abban, hogy az ő halála sem a végleges élmúlás, hanem az örök élet kezdete. Ahogy Pál apos­tol írja a Római levélben: „Ahogy Krisztus halottaiból-feltámadt, úgy jár­junk mi is az életnek új útjain". „Nyuszi hopp..." az ovisoknál ■ Húsvéti oviriport, avagy hogyan készülnek a kicsik a „locsolkodós, csokitojásos ünnepre". Miskolc (ÉM - OlKa) - Ábend kék tojást fest, Zsófi ró­zsaszínt, Dániel pedig termés­ragasztással díszíti a hímesto- jást. Csoporttársaikkal együtt a húsvétra készülnek a miskol­ci Belvárosi Óvoda hetes cso­portjában. Az ünnepi díszek készítése mellett kérdéseink nyomán a húsvétról is csacsog­nak, ami nekik a locsolkodós, csokitojásos ünnep, jóllehet az oviban sokat hallanak a hús­vétról, a nyusziról, a tojásról és mindezek jelentéséről. A lá­nyok tudják, ilyenkor kölnivel öntözik meg őket. A szőke Zsó­fit például nagyon sokan. El­mesélte: őt reggel locsolja meg 7 éves bátya és apukája, illet­ve a hozzájuk érkező vendé­gek, de azt sem felejtette el megemlíteni, hogy ilyenkor ünnepi ruhába öltöznek és sok finom ételt készít az anyukája. Vilmos és Albert, az ikrek az ovis lányokat is meglocsol­ják és persze anyukájukat. Büszkén mesélték: ezért cso­ki tojást kapnak, de Albert szerint már pénzt is kaptak anyukájuktól. Sokat? - kér­deztük tőle. „Ennyit” - és széttárta kicsi karjait. Gergő nem emlékszik, hogy bármi­kor is bárkit meglocsolt vol­na, Olivér viszont a lányokat az oviban és az anyukáját is megöntözi. És kiderült az is: Petrát vízzel öntözi meg a pa­pája, amiért cserébe az oviba készült festett tojásokat adja. Tojásfestés közben... C3Ü & WWW.bOOn.hu (Fotó és videó: Ádám János) AZ ÜNNEP SZIMBÓLUMAI Húsvéti sonka és tojás Közel egy évezredes szokás, hogy húsvétvasárnap reggelén a hívők fehér kendőbe egy tányért kötnek, melyre sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát helyeznek. A mise végeztével a pap megszenteli a csomagot, majd haza­térve az ünnepi asztalnál minden családtag kap egy kis szeletet a templo­mot járt ételből. Népesebb családoknál előfordul, hogy hártyavékony sze­letekre kell a tojást vágni, és az igazán hagyománytisztelők nem sajnálják utánaküldeni a távolmaradó családtagnak sem a részét. Bárány_____________________________________________________ __ A húsvéti bárány Jézust jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán. Barka A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást. Tojásfestés____________________________________________________ A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi, emel­lett a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a ta­vasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki. Locsolkodás________________ Ez a főleg vidéken elterjed szokás ősi termékenységvarázsló rítusból ered. Régebbi időkben a fiatal legények csapatokba^ járták a falvakat, és vízzel alaposan meglocsolták a leányzókat. A lányok hálából, hogy nem marad­tak szárazak, hímestojásokat osztogattak nekik. Persze a húsvéti locsoló­versek sem maradhattak el, népköltészetünk gazdag tárházát kínálja a kü­lönböző rigmusoknak. Később ez a szokás is modernizálódott, a fiúk nem csapatokban mentek a lányokhoz, és előkerültek a kölnisüvegek is. A lá­nyok pedig megvendégelték őket, és a locsolókat fáradozásaikért aprópénz­zel is megjutalmazták. Ünnepi rend a MÁV-nál és a Volánnál Miskolc (ÉM) - A MÁV- Start Zrt. tájékoztatása szerint a húsvéti ünnepek miatt vár­ható növekvő utasforgalom zavartalan kiszolgálásának ér­dekében március 23-án ünnep­napi menetrend szerint, már­cius 24-én vasárnapi menet­rend szerint, március 25-én a hétfői menetrend szerint jár­nak a vonatok. Az ünnep alatt a legnagyobb utasforgalmú vonalakon több kocsival köz­lekednek a szerelvények. A Borsod Volán is ünnepi menetrend szerint jár: már­cius 23-án munkaszüneti nap, március 24-én pedig a hetek első munkanapját megelőző munkanap az irányadó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom