Észak-Magyarország, 2008. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-15 / Felvételi Magazin

2008. január 15., kedd Felvételi magazin Egy látványos kémiai kísérlet- Mi jellemzi kutatómun­kájukat?- Ez a tevékenység nemzet­közi mércével mérve is magas színvonalú. Pályázati úton biztosítjuk hozzá a forrást, melynek célja, hogy javítsa a kutatás feltételrendszerét. Erre azért is van nagy szük­ség, mert régiónkban alacsony a természettudományos és a műszaki diplomával rendelke­zők száma. Európai uniós igé­nyeknek megfelelő feltételek között tanulhatnak a kar bio­lógushallgatói - az élettudo­mányokat választó hallgatók­kal együtt - a 2005-ben átadott 13 ezer négyzetméteres Élettu­dományi Központ és Könyvtár épületének élvonalbeli labora­tóriumaiban. A Fizikai Intézet teljes egészében az Atommag- kutató Intézet tőszomszédsá­gába költözött, s ezzel lényege­sen javultak a képzés labora­tóriumi feltételei. Háromszáz kari számítógépen dolgozhat­nak a hallgatók, s a nemze­ti, valamint a kari, tanszéki könyvtárakban 500 ezer ter­mészettudományos könyv közül választhatnak.- A tanulás mellett megszer- vezik-e maguknak a kikapcso­lódást a diákok?- Az erős és mozgékony hallgatói önkormányzat (HŐK) gondját viseli a hall­gatóknak a gólyatábortól kezdve a képzésben nyújtott segítségig. Szinte „kézen fog­ják” a diákokat, s olyan hall­gatói közösséget kovácsolnak, mely húzóerőt jelent.- Milyen tervei vannak a karnak?- Szeretnénk forrást nyer­ni a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében és felújítani a kar épületeit, valamint fejleszte­ni laboratóriumainkat. Fokoz­ni kívánjuk a TTK innováci­ós tevékenységét a gyakorlat- orientált kutatások bővítése és ipari kapcsolataink erősí­tése révén. Több szakon is ter­vezzük az önköltséges angol nyelvű képzés indítását, első­sorban külföldi hallgatók szá­mára. Elkezdtük elektronikus oktatási anyagok kidolgozá­sát részben a nappali és leve­lező hallgatók számára, rész­ben távoktatási céllal.- Mit tudnak a végzett hall­gatók munkába állásáról?- A kis létszámú fizika és kémia szakon végzettek köny- nyebben kapnak állást, mint a nagy létszámú, népszerű szakokon tanulók. Mind az állami, mind a magánszférá­ban találnak munkát hallga­tóink, s egyre többen dolgoz­nak külföldön. Várhatóan a hároméves képzésben részt vevők kiszorítják majd a csak érettségizetteket a munkaerő- piacról - foglalta össze Csor­ba Péter. Nézzük, mit mutat a térkép? A TEK hallgatói sxarint Ebben a városban nem ragadnak magukkal a keskeny kis utcák, de magával ragad egy érzés, mintha az ember tartozna valahová. Mint­ha itt mi lennénk a középpontban, s nem az autók, nem a pénz. Mint­ha körénk épülne a város, s min­den új épületével súgná, hogy itt számodra van hely. A központban lévő Kossuth teret is átadták az embereknek, kiűzték a város szí­véből az autókat, hogy az embe­rek élettel töltsék meg azt. De jó is a nyári hőségben leülni vala­mely szökőkút szélére, s egy pil­lanatra megállni a napi rohanás­ban, vagy este a pádon ücsörögve nézni a deszkásokat, a triálosokat, amint különböző mutatványaik­kal szórakoztatják egymást, szó­rakoztatnak minket. Vagy télen a fényárba öltöztetett Debrecenben jámi-kelni, s átélni annak a mesé­nek a jeleneteit, amit gyermekko­runkban hallgattunk. Akárcsak a várossal, az egyetem­mel kapcsolatban is van egy olyan benyomásunk, hogy tartozunk valahová, hogy odafigyelnek ránk. Mindenki megtalálhatja az érdek­lődésének megfelelő kari vagy sza­kos öntevékeny csoportot, amely­nek tagjaként rendezvényeket szer­vezhet, vagy egyszerűen csak segít­séget kaphat, s nem csak akkor, ha komolyabb tervei vannak, hanem olyan apróságokban is, mint a jegy­zetek beszerzése. Az egyetemi évek alatt számta­lan, jobbnál jobb program közül választhatunk. Novemberben a gólyabál, ősszel az egyetemi napok, tavasszal a kollégiumi hét, a szak­estek, szaknapok, korcsolyapartik, teaházak, filmklubok, színházi elő­adások, bulik, neves személyisé­gek előadásai. Csak kapkodjuk a fejünket, hogyan töltsünk el egy- egy estét - már ha nem az egyete­misták legfontosabb feladatával, a tanulással kell foglalkoznunk. Furcsa érzés fogja el az embert, amikor utazik visszafelé az egye­temre. Olyan, mintha itt tartoz­na valahová, mintha hazatérne ... hívja a város zenéje, váiják a programok, s ha bármiben meg­akad, nem kell messzire mennie, hogy segítséget kapjon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom