Észak-Magyarország, 2007. november (63. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-16 / 267. szám

2007. november 16., péntek Újraindul a SÉTA Miskolc (ÉM) - Újra elindult a SÉTA, azaz a Sajtó és Tanulás médiapedagógiai program. Az újabb hathetes turnusban most közel 1000 diák tanulja majd az újságírást megyénkben. Az osztályok szerkesztőségünk­be is ellátogatnak, erről olvasóinknak is be­számolunk. A legjobb tollú diákok írásait pedig heti rendszerességgel olvashatják la­punkban, valamint a Borsod Online-on is. Ember fogta csuka... Jó tanácsok csukázóknak Hogyan fogjunk csukát? Sétáltatással, vagy helyhez kötötten? íme a módszerek. A csuka horgászatának többféle módja áll rendelkezé­sünkre. Létezik az egyszerű úszós módszer és a sportszerűbb pergetés. Ez utóbbi a mű- csalival való horgászatot jelenti. A műcsali­val imitáljuk a beteg kishal szerepét, ami kapásra ingerli a ragadozó halakat. Most az úszós módszert szeretném leírni, ennek két változata ismert: a sétáltatós, ami annyit je­lent, hogy a csalihal szabadon mozoghat az úszóval, a másik pedig a helyhez kötött. Egy átlagos szerelék a következőkből áll: egy háromágú horog, drótelőke és egy 16 grammnál nem kisebb úszó. Most lássuk, hogyan szereljünk össze egy csukázó szereléket! A zsinórra helyezzünk fel egy ütközőt! Tegyük fel az úszót, majd kössük fel a drótelőkét, ezután a végén talál­ható karabinerrel ellátott forgókapocsra akasszuk fel a háromágú horgot. Állítsuk tetszőlegesre a mélységet. Majd az úszó és a drótelőke közötti zsinórra helyezzünk egy ól­mot, ez megakadályozza az úszó felborulását. Ezek után csak annyi a dolgunk, hogy ül­jünk le, és várjuk a kapást. Ha valóban csu­ka harap rá a csalinkra, észre fogjuk venni. Ne tétovázzunk sokáig, ha kapás van! A ne­heze azonban most jön: ha szerencsénk van, és nagy példány akad a horgunkra, izzasztó küzdelemben, de felejthetetlen élményben lesz részünk. Iván Ákos Szepsi Csombor MArton Gimnázium A Nyugatból szavaltak Miskolc (ÉM) - A Földes Ferenc Gimná­ziumban rendezték meg a Nyugat 10. szüle­tésnapja alkalmából az országos szavaló­versenyt, ahol 30 középiskolás vett részt. A kötelező és szabadon választott verseket a Nyugat folyóiratban publikáló költők alkotá­sai közül választhatták a versenyzők. EREDMÉNYEK Gimnázium-Szakközépiskola kategória:___________________ I. hely: Tóth Máté, Bajza József Gimnázium és Szak­középiskola (Hatvan)__________________________________________ II. hely: Tóth' Mária, Kiss József Gimnázium és Közgaz­dasáqi Szakközépiskola (Mezőcsát)________________________ ill. hely: Szente Árpád Csaba, József Attila Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Ózd) Szakiskola kategória: _________________________________________ I. hely: Mega István, Damjanich János Szakközépisko­la, Szakiskola és Kollégium (Hatvan) 1* Művészeti iskola kategória: _____________ __________ I. hely: Hunyák Gréta, Zrínyi Ilona Gimnázium/Keleti István Művészeti Iskola (Miskolc) ÉSZAK SÉTA /7 Iskolába vagy munkába? ■ A diákmunkások és a pályakezdők könnyen belebukhatnak a dol­gokba. Az, hogy egyre több diák kezd el nyáron dolgozni, könnyed pluszpénzkeresés­ként, már egyre természete­sebb. Főleg, ahogy egyre éret­tebbé válunk. Azonban, ha megfigyeltük, egyre több diák dönt úgy, „megunva” az isko­la szürke falait, érdemesebb azt otthagyni és munkába áll­ni, holott még a szakközépis­kolát sem végezték el. De va­jon tényleg érdemesebb? A diákmunkások és a pá­lyakezdők könnyen belebuk­hatnak a dolgokba. Fontos, hogy aki diákmunkára adja a fejét, keressen valami megbíz­ható, nagyobb diákmunka­központot, mint például a Fürge Diák, mert egy-egy fe­ketén vállalt, állítólag jól jö­vedelmező, könnyen és hamar elvégezhető munka ára sokkal „többe kerülhet”, mint gon­dolnánk. Ha ilyen ismeretlen munkáltató mellett döntünk, ne lepődjünk meg, ha munka­adónk hirtelen eltűnik, vagy letagad minket, és ugrott a pénz, na meg az időnk is el­veszett. Ölünkbe hullik Ez persze azzal is megtör­ténhet, aki az iskolapadot ott hagyva munkába áll. A fiatal dolgozók között sok balesetet és veszélyhelyzetet tarthatunk számon, mivel nekik még nincs annyi felelősség- és ve­szélyérzetük, valamint sokkal szétszórtabbak. Többjük a biz­tonságnak megfelelő munka- védelmi ruhát vagy annak tartozékait sem hordja, mert szerinte az nem divatos. Ne­kik meg kell küzdeniük a pén­zükért, és a kényelmes életü­kért, ami nekünk, diákoknak az ölünkbe hull. Mi nyugisán lógathatjuk a lábunkat, ott­hon a puha fotelban egy for­ró tea társaságában kell egy­két évszámot vagy néhány idegen szót megtanulnunk, és talán besegíthetünk a háztar­tásba, amit még a szüléink is csak jutalmazni tudnak, ami ugyancsak a mi pénztárcán­kat növeli. Holdén KovAcs Nikolett Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Nem biztos, hogy az iskolában nehezebb... (Képünk illusztráció) Ahol sosem vagyok egyedül... ■ Amikor felkeltem, rögtön éreztem, hogy ez a nap sem lesz más, mint a többi. Bekapcsolom a rádiót, és megtudom, hogy ma nagyon jó idő lesz. A vízforralót is beindítom, jólesne egy tea. Mert én ma természetesen dolgozni megyek. Egy szál pi­zsamában állok a konyha kö­zepén. Irány a fürdőszoba, ahol a fogkrémes tubusból próbálok egy keveset kinyom­ni, nem sok sikerrel. Beszá­radt az egész. Tusolás után a szekrényemhez indulok, ahol csalódottan veszem tudomá­sul, hogy a ruhákat megint nem vasalta ki senki helyet­tem. A vasaló persze ma reg­gel nem gőzölög, hanem go­nosz sárkány módjára köp­köd, csak hogy bosszantson. Szerencse, hogy a követke­ző utcában van a szerkesztő­ség, ezért csak át kell ugra- nom. Mire beérek, mégis a tér­demig lóg a nyelvem. Persze a többség már rezzenéstelen arccal figyeli a monitort. Én is leülök az asztalomhoz és elő­veszem a táskámból a telefont, a határidőnaplómat (üres) és néhány tegnap esti cikk-kezde­ményt. Amikor hirtelen bevil­lan az agyamba a vasaló. Úristen! Úgy felejtettem! Vagy mégsem? Vissza kellene mennem, de nem lehet, hiszen csak most értem be! Mit csi­náljak? És miért kell nekem mindig mindent egyedül csi­nálni? Egy pillanatra minden­kit irigyeltem, akinek család­ja van. Akinek most segíte­nének! Kiver a hideg veríték és már mindenféle rémképe­ket látok, amint a lemezgyűj­teményem és a tegnapi, per­sze telefonon rendelt fél sült­csirke maradéka is lángokban áll. Valahogy haza kell jut­nom! Valamit ki kell talál­nom, különben végem! Ez az! A kávéautomata! Egyszerűen csak kimegyek kávéért, aztán lelépek! Első kávé Csak azt nem vettem számí­tásba, hogy a drága főnököm is most kívánja elfogyasztani első, reggeli utáni kapu- csínóját. Idegesen én is beütöm a hosszú kávé kódját és várok. Mázlim van! Komó­tosan elindul a saját irodája felé. Én meg gyorsan eldobom a műanyag poharat és roha­nok. Rohanok le a lépcsőn, az­tán rohanok át a másik utcá­ba. Aztán rohanok be a ka­pun, egészen a lakásomig. Mintha egy tűzoltóautó szi­rénáját hallottam volna őrült rohanásom közepette, de le­het, hogy csak hallucinálok. Kinyitom az ajtót és valami forróság csapja meg az' arco­mat. Berontok a nappaliba, de furcsa módon a vasaló ki van húzva. De akkor mi lehet ez a gőz az egész lakásban? Mint­ha a konyhából jönne. Igen! Belépek és látom, hogy a víz- forralóban lévő víz teljes egé­sze elpárolgott és a forró gőz töltötte be a házat. Megkönnyebültem. Indulok vissza, dolgozni. Ott legalább sosem vagyok egyedül. Garamvölgyi Flóra FrAter György Katolikus Gimnázium is topot viselnek Hidegben ■ Itt az ősz, a hideg. Nyakig érő pulcsik és kabátok, bokáig érő nadrágok. Sajnálattal kell közölnöm ve­letek, kedves diáktársaim, azt a tényt, amit már szeptember óta tudunk, és egyre jobban érezzük hatását. A nyár és a jó idő elmúlt. Cserébe kaptunk csípős szeleket, szürke eget és hideget. Azért ne csüggedjünk ennyire, nem tragikus a hely­zet. Jó is van a dologban, akár­mennyire is hihetetlen. Most a fákat és a tájat beborította a vidám sárga és a meleg barna színek szinte összes árnyala­ta. A fák még utolsó erejükből felöltik csodálatos ruháikat, hogy vidám mosollyal indul­junk a hideg télnek. Harc ez? De most nem erről akarok írni, hanem arról, hogy las­san az összes lány vese- és egyéb szervi beteg lesz. Divat ide vagy oda, még a leghide­gebb időben is ahogy körbené­zek, szinte csak félmeztelen lányokat látni, amerre a szem ellát. Nyakig érő pulcsik és kabátok, bokáig érő nadrá­gok. Elgondolkozik az ember: vajon ez a tinilányok harca a hideg ellen, a nyár visszahó- dításáért? De nem baj, legalább a háziorvosaink meg­vehetik majd álmaik autóját. Ha nem is az egészséget vesszük figyelembe: „mint tudjuk”, a nőknek szenved­niük kell a szépségért. Már aki a hatalmas úszógumikért van oda, amik majd pár hó­nap múlva kezdenek nőni ba­rátnőnk deréktáján. Visszatérve az egészséghez. Az utóbbi időben kimutatták, hogy a fiatal diáklányok mennyire elhíztak, főleg ott az úszógumik táján. De fel a fejjel, még biztosan divatba jö­het, és máris milyen jól hala­dunk felé. Csak így tovább! Éljen a hideg és a nagy úszó­gumi! Holdén KovAcs Nikolett Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Informatika Majdnem minden vala­mirevaló munkahelyen alapvető követelmény, hogy minden dolgozó ért­sen a számítógépekhez. Saját tapasztalatom alap­ján is mondhatom, nem könnyű megérteni, hasz­nálni ezeket a programo­kat. Még szerencse, hogy az iskolában tanítják ne­künk mint egyik fő tan­tárgyat, és lehetőségünk nyílt ECDL-vizsgát is ten­ni, amely Európában elismert bizonyítványt jelent. Most előrehozott érettségi vizsgát is tehe­tünk. A továbbtanulá­sunkhoz nagy szükség lesz rá, hisz a képzés cél­ja: megtanítani a tanuló­kat az információáradat­ban való eligazodásra, a legújabb technikai eszkö­zök alkalmazására, a fel­halmozott ismeretek szá­mítógépes feldolgozására. Roszoly Adrienn Szepsi Csombor MArton Gimnázium

Next

/
Oldalképek
Tartalom