Észak-Magyarország, 2007. november (63. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-09 / 261. szám

2007. november 9., péntek ÉSZAK SZAKOKTATÁS ÉS FELNŐTTKÉPZÉS /9 A TÉNYEK A munkaerő-piaci kereslet-kínálat eltérése, avagy az iskolarendszer kibocsátása strukturális munkanélküli- séget generál:___________________________________- a szükségesnél kevesebb a megfelelő képzettségű munkaerő (sok a szakképzetlen és a túlképzett; diva- tos, elavult szakmák); ____________________________________________- a képzésből kikerülők tudásszíntje gyakran nem meg­felelő, munkatapasztalat hiánya;_____________________________- bizonyos szakmákban tartós hiány van szakmunkás­ból és technikusból;______________________________________________- a csökkenő létszámú szakmunkásképzés komoly fe­szültséget jelent a munkaerőpiacon A szakképzés és a gazdaság kapcsolata, avagy a Re­gionális FejlesztésijésJ^zési Bizottságok feladata:- a gazdaság igényeinek meghatározása;________________- regionális képzések meghatározása a kapacitások fi­qyelembevételével;________________________________________________- döntés a regionális képzési irányokról és arányokról;- döntés a decentralizált keret felosztásáról. Elstartolt programok Miskolc (ÉM) - A várakozások szerint 60- 70 ezer ember juthat álláshoz a nyáron elin­dított Start Plussz és Start Extra programok segítségével. A programokkal a gyesről és gyedről visszatérőket, illetve az 50 év felet­tieket és alacsonyan iskolázottakat foglalkoz­tatók kapnak jelentős járulékkedvezménye­ket. A Start Plussz program keretében a gyesről és gyedről visszatérőket foglalkozta­tó cégeknek két évig nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetniük, és az első évben a 32 százalékos járulék helyett csak 15 százalé­kos, a második évben 25 százalékos terheli őket, ami két év alatt körülbelül 330 ezer fo­rintos megtakarítást jelenthet a munkálta­tóknak. A Start Extra programban részt ve­vő munkavállalók után az első évben egyál­talán nem kell járulékot fizetniük a munka­adóknak, a második évben is csak 15 száza­lékos az egyébként 32 százalékos járulékte­her, ami a két év alatt akár 800 ezer forin­tos megtakarítást jelenthet, ha felsőfokú vég­zettségű embert foglalkoztat valaki. TISZK-avató. Ünnepélyes keretek között adták át szerdán a Miskolc-Tér- ségi Integrált Szakképző Központot az Andrássy Gyula Műszaki Szakközépis­kolában. A legkorszerűbb eszközök és csúcstechnika segítségével tanulhatnak itt a programhoz kapcsolódó szakközép- iskolák tanulói. (Fotó: A. J.) MIK AZOK A TISZK-EK? A térségi integrált szakképző központ nem tekinthető a közoktatás intézményrendszere részének. Ilyen köz­oktatási intézmény nem létezik, nem jöhetett létre, és ilyen szakképző intézmény sem létesíthető. A szak­képzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. $-ának (4) bekezdése központi képzőhelyről rendelkezik, amely a térség integrált szakképző központ keretei között mű­ködik. Ez a szabályozás azonban nem ad választ arra a kérdésre, hogy a gyakorlatban mit is jelent a térsé­gi integrált szakképző központ, milyen jogosítványok­kal rendelkezik. A térségi integrált szakképző központ á feladatszervezés új lehetősége A közoktatásról szó­ló törvény módosítása alapvető változtatásokat ho­zott ezen a területen. A térségi integrált szakképző köz­pontot szervezési megoldásként szabályozza, amelynek célja és lényege a szakképzés jelenleginél hatékonyabb formában történő megszervezése, annak garantálása, hogy a szakképzés igazodni tud a munkaerő-piac el­várásaihoz. Ehhez bármilyen, a törvényekből levezet­hető megoldást választhatnak az intézményfenntartók. A törvénymódosítással bevezetett új megoldások meg­felelnek a térségi integrált szakképző központ új típu­sú szervezési elvének. Ebből következik, hogy a szak­képző iskola fenntartója bármelyik megoldás választá­sával megkapja a lehetőséget ahhoz, hogy hozzáfér­jen azokhoz a külön forrásokhoz, amelyek az éves költ­ségvetésről szóló törvényben meghatározott normatí­vák és támogatások mellett nyújtanak segítséget a szak­képzésben részt vevő iskolák fejlesztéséhez. ForrAs: www.szmm.gov.hu összeállításunk az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által kiírt pályázat elnyerésével készült. OMNI-BUS-tól a Zászlóshajóig ■ A szak- és felnőttkép­zéssel foglalkozó intéz­mények együttműködé­se elengedhetetlen. Miskolc (ÉM) - Októberben folytatódott az a szak- és fel­nőttképzési hálózati együttmű­ködésről szóló fórumsorozat Miskolcon, melyet az Észak­magyarországi Regionális Képző Központ kezdeménye­zett, először fél évvel ezelőtt. Az addig megtett eredmények­ről és a jövőbeli tervekről tar­tott előadást Szánthó Dezső, a fórum programmenedzsere. Sokan éltek vele A műszaki végzettségű szakembereket sok cégnél várják tárt karokkal (Fotó: Ádám János) projekt által biztosított lehe­tőségek igénybevételét. Nagy öröm számukra, hogy sokan éltek is a lehetőséggel, egy­részt a konkrét helyszíni igénybevétel, másrészt szerve­zetüket, ajánlataikat bemuta­tó információs anyagok elhe­lyezésével. Országos szinten a tervezett „Zászlóshajó” program mun­kaanyagát is megismerhették korábban a szakemberek, mu­tatott rá a Szánthó Dezső. A felnőttképzés heterogén, és problémák vannak a különbö­ző forrásokból származó pén­zek hatékony felhasználásával is. Mivel mára az állami for­rások igen beszűkültek, a fel­nőttképzők között igen ko­moly küzdelem folyik az álla­mi pénzek megszerzéséért. Nem elég rugalmasak A Zászlóshajó programot olyan tényezők indokolják, mint az, hogy a képzés össze­tétele és a munkaerő kereslet­kínálat struktúrája jelentősen eltér egymástól. Csökkent a tanulólétszám, több frekven­tált területen szakmunkások hiányoznak, az iskolák, intéz­mények viszont nem elég ru­galmasak, így csak késedel­mesen vagy sehogy nem tud­nak reagálni a változó mun­kaerő-piaci keresletre. A programsorozat első fóru­mán téma volt még az infra­struktúra összehangolt fejlesz­tése, valamint a jogszabályi háttér változása is. emtippek boon.hu • A beszámoló teljes szövege (PDF, 29 kB) Kiemelte: a fórumsorozat áprilisi három napjának ese­ményeiről elmondható, hogy a szak- és felnőttképzés terü­letén bekövetkezett változások egyértelművé tették az együtt­gondolkodás, együttműködés szükségességét. A jól műkö­dő információs rendszer, ame­ly a munkaerő kereslet-kíná­lat összehangolását teszi lehe­tővé, elengedhetetlen. Ennek ff ................... Több frekventált területen szak­munkások hiá­nyoznak, az in­tézmények vi­szont nem elég rugalmasak. SzAnthó Dezső .........................................ff keretében a képzőközpont sze­repet vállal a kistérségi mű­helymunkákban, fórumsoro­zatot indít és felajánlotta a résztvevőknek az OMNI-BUS Modulrendszer kellene A második fórumon érde­kes felvetésként hangzott el: a felsőoktatásban már alkalmazott kreditrendszert a felnőttképzésben is be le­hetne vezetni. Mindegy, hol végzett el a hallgató egy bi­zonyos modult, azt át lehet­ne vinni érvényesen más­hová is. Amíg azonban a szemlélet nem modul-, ha­nem tantárgyrendszerben gondolkodik, addig ez szin­te kivitelezhetetlen. További konkrét javaslat volt a fórumon egy nagyvo­nalú rendszerterv bemutatá­sa, amely a hálózat tagjainak vevőszolgálati és tanfolyam­szervezési feladatainak ellá­tásának támogatására ké­szülne. Azért is fontos vol­na ez, mert mint kiderült, sokszor a régiós információk nem jutnak el a régióba, csak a nagy országos rend­szereken lévő anyagok. Itt hangzott el az a komoly ér­deklődést kiváltó megjegyzés is, hogy az ÉRÁK 25 szak- képesítés képzési programjá­nak elkészítését vállalta, amelyet a partnerek számá­ra közkinccsé kíván tenni. AZ OMNI-BUS PROGRAM Az Észak-magyarországi Regionális Képző Központ és a Fiatalok Fiata­lokért Egyesület projektjének lénye­ge, hogy 2007-ben a régióban min­denki számára hozzáférhető, ingye­nes pályaválasztási, pályaorientációs és képzési információs tanácsadást tudjon biztosítani, amelynek segít­ségével minél több álláskereső és inaktív ember kaphat segítséget az újrakezdéshez, lehetőséget a tanu­láshoz. _________________________ A szolgáltatás legfontosabb elemei az információátadás és a figyelem- felkeltés. Fontos feladat a különbö­ző szakmák, szakképzések népsze­rűsítése, megismertetése a fiatalabb korosztályokkal is, hogy pályaválasz- tásuk minél tudatosabb lehessen. A projekt fő célja megteremteni az Észak-magyarországi régió kiste­lepülésein élők számára a lehetősé­get, hogy képzett információs ta­nácsadók segítségével, a fennálló le­hetőségeket ismerve, önállóan, cél­jaiknak megfelelően választhassanak olyan foglalkozást, tevékenységet, amely lehetővé teszi, hogy a társa­dalom és önmaguk számára érték­kel bíró munkát végezhessenek. T anulőszerződések számának alakulása Darab 2001 ÍST II 470 < E 2005 Mül g g 2007 oá a> N ___ 1669 2832 2001 1„ I132 •«? Jr -in 2005 772 rF I 2007 2405 yő 2001 c cu ij£ IS 352 N S 20C <? E 2005 8* 1 £ 2007 I u tm 1256 1842 i/> 2001 2005 10 155 g Bit; 21 3061 2007 RB ... 36 198 • Grafika: Észak-Magyarország, forrás: BÖKIK Kiderült, nincs elég szakember ■ Az országos kamara jelentős feladatot vállal a szakemberképzés mi­nőségének javításában. Miskolc (ÉM - KHE) - A Kereskedelmi és Iparkamara 2000-ben ügyelt fel arra, hogy a szakképzés nem követi a pia­ci igényeket. Azóta történtek kedvező változások ezen a té­ren, melyekről Bihall Tamás kamarai alelnököt (s a megyei kamara elnökét) kérdeztük.- Az 1997-2001 közötti idő­szakot nevezhetjük hazánk­ban a gazdaság utolsó arany­korának - mondta elöljáróban a szakember. - Akkor még bő­vültek a vállalkozások, javul­tak a termelési pozíciók. 2000 körül azonban nyilvánvalóvá vált, hogy egyre aggasztóbb a szakemberhiány. A kamara ezt jelezte a kormánynak, majd 2001-ben kidolgozta a Nemzeti szakképzés-fejleszté­si kezdeményezést. Ebben a kamara szakemberei azokat a javaslatokat gyűjtötték össze, melyek a helyzet változásához szükségesek. Nyitottak voltak Egyik legfontosabb javaslat volt a tanulószerződések elter­jesztése. Ennek lényege, hogy a diákok vállalatok, cégek tanműhelyeiben sajátítsák el a szakma alapjait, hisz igazi gyakorlati tudást vállalati környezetben lehet szerezni. A cégek nyitottak voltak a szerződéskötésre, mutatott rá Bihall Tamás, hisz épp ők vol­tak azok, akik először tapasz­talták a szakemberhiányt és érezték annak hátrányát. Az eredmény látványos: 2000-ben ötezer, ebben az évben pedig már 36 ezer tanulói szerződés köttetett országos szinten. Rugalmas képzés A szakemberek másik fon­tos javaslata volt, hogy a ka­mara teljes jogosítványokat ff ................. A Kereskedelmi és Iparkamara 2000-ben figyelt fel arra, hogy a szakképzés nem követi a piaci igényeket. Bihall TamAs ..............................................ff kapjon a gyakorlati képzés el­lenőrzésében. Az igazi áttörés 2003-2004-ben történt, amikor az államtól megkapott bizo­nyos feladatokat. Ma már több mint 25 szakma felügyeletét látja el, beleértve a tananyag- fejlesztést, a szintvizsga-, vizs­gakövetelmények kidolgozá­sát, de a vizsgáztatás lebonyo­lítását is. így a szakképzés ru­galmasabban tudja követni a munkaerőpiaci igényeket, és jobban tud összpontosítani a gyakorlatorientált képzésre. ÍSZ&Kemf/ppe/c.boon.hu •A kamara története (PDF, 22 kB) Kamara után munkahely Nemrég fejeződött be a megyei kamara Út a gazda­ságba elnevezésű program­ja. Ennek keretében fiatal diplomások fél évig vettek részt kamarai munkában, majd az itt szerzett tapasz­talatok segítségével meg­próbáltak elhelyezkedni va­lamelyik vállalatnál. A 15 fiatalból 11-nek ez sikerült is. A program a munkaügyi központ támogatásával jött létre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom